Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-27 / 270. szám

Nyíregyháza, 1927. november 27 Vasárnap XLVÍIL évfolyam. ^70 mám. E!8fl»»té*i Arak J»#iyb»n éa vittMan: | AtapHotte JÓSA ELEK %gy kéri a-60 psngő. N««»(»aévr» 7 SO pangö. PöuwrkMztö: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. BMtaNMÜkMk és imittkaafc 'J&b «a«e<lnény. \ P*l»l«s »Mrkc«zt« t VERTSE K. ANDOR. mm mmmmm mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmma 9amtf**.t6%*Q és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAWf. Talafan szára 139. Postachoqua Kéziratokat rwjrn. adunk vissza. Népszaporodás. A „Nyírvidék" számára irta: Jókai —Ihász Miklós országgyűlési képviselő. Régi igazság, hogy a nemzet ereje népességében rejlik- Csak népes nemzetek lehetnek igazán nagyok. És csak egészséges népességű* ország lehet fejlődésképes. Sajnos, a magyar nemzet, az évszázadok viharaiban nem tudott ugy megszaperedni, mint a nyugati népek, amelyeknek sokkaf nyugalmasabb sors jutott osztályrészül, amelyeknek egyike, másika évszázadokkal ezelőtt nem számolt több tagot, mint nemzetünk, azonban idők folyamán megsokasodott, a mj nemzetünk pedig kicsi m

aradtSzomorúan kellett tapasztalnunk ezt már a múltban is, amidőn gyengeségünk fő oka éppen az volt» hogy nem tölthettük meg az egész Magyarországot, hanem különféle idegen nemzetiségeket kellett befogadnunk, amelyek azután itt urak akartak lenni a saját hajlékunkban. Ma

r a nagy vérveszteség után, midőn a színmagyar Jakósság ,igen nagy részét is elszakította tőlünk a trianoni béke, még jobban keli látnunk ezt a gyengesegünket és ezért soha sem volt olyan fontos, mint ma, hogy foglalkozzunk a népesedés kérdésével- A múltban ez nem látszott olyan égetőnek, manapság azonban szükségünk van ebben az országban minden magyar életre, arra is, amely már a világra jött és amely eljövendő- Arra van szükségünk, hogy minél életerősebb r,em zedék jöjjön a világra, mert a magyar nemzet életfája csak akkor indulhat virágzásnak, ha friss hajtásai minél erőteljesebbek lesznek- A népesség szaporodását a születés és halálozás egymáshoz való aránya, illetőleg a kettő különbözete határozza megvannak államok, amelyeknek lakossága, — habár náluk a születési arányszám nagyobb, —"a magas halálozási arányszám miatt nem szaporodik olyan mértékben, mint más államok lakossága alacsony születési arányszámmal, de jobb egészségügyi viszonyok között. Norvégiában, Skóciában, Dán-ában ezer lélekre 30-on alul eső születési arányszám mellett nagyobb a szaporodás, mint Portugáliában, vagy Spanyolországban, ahof az 1000 lélekre eső születési arányszám 35 körül mozog. Ezeket szem előtt tartva, a népesedési politikával tudományosan foglalkozók egy része arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem is a születések számának fokozása a fontos, sőt nem is vedelmes a születések számának a csökkenése, hanem az a fontos, hogy ezzef kapcsolatban csökkenjen a halálozási arányszám- Ezt tanitotta a nemzetgazdaságtan és a " statisztika nagynevű professzorai néhai báró Láng Lajos is. Ez azonban csak részben, csak bizonyos körülmények között igaz. Van £gy bizonyos határ, amelyen aíúf nem szorítható le a halálozási v arányszám- Ez az alsófok 9—10 körül mozog és ez a földkerekségen egyedül Uj-Zeeland szigetén áll fönn és tudjuk, hogy ez az angol gyarmat a kultura és a közegészségügy meglehetős magas fokán áll- " Ezek az adatok a legjobb egészségügyi viszonyok között élő országokra vonatkoznak. Sajnos, mi nem tartozunk ezek közé és nem is számithatunk arra, hogy a közel* jövőben ezek közé sorolhassuk magunkat- Az a megállapítás tehát, amely ezekre az állmokra vonatkozik, mireánk nem vonatkozik- Az előbb emiitett északi államoktól eltekintve, azt a szabályt látjuk beigazoltnak, hogy ahol a születési arányszám magasabb, ott a szaporodási a

rányszám is magasabb, ahol az átlagos születési arányszám 40-en felül van, a szaporodási arányszám 17 körül mozog; ahot a születési arányszám 35—40, ott a szaporodási arányszám 13, s ahol a születési arányszám 30—35, a szaporodási arányszám 11- Tehát a születési arányszám sülyedésévei arányosan sülyed a szaporodási arány szám is. Ez az igazság reánk is vonatkozik és természetesen mindazokra az országokra, amelyek a miénkhez hasonló egészségügyi viszonyok között élnek. Ha a háború előtti statisztikai adatokat nézzük, látjuk, hogy akkor fokozatosan és állandóan csökkent nálunk a születések száma s hogy fez a csökkenés a háború után csak fokozódott. Igaz, hogy ez részben annak tulajdonithaló, hogy az életképes korban- lévő férfiak 16 százaléka elveszett a háborúban; ezt azonban többé-kevésbbé ki kellene egyenlítenie annak az örvendetes ténynek, hogy a háborút >követő években, nálunk, a házasságok száma olyan nagy mértékben emelkedett, amilyenre a külföldi államokban is alig van példa- A születési csökkenés a külöldi és épen az utód államokban egyáltalában nem olyan fokú, mint nálunk, sőt a mi arányszámunkhoz viszonyítva, még emei kedés is mutatkozik, ugy, hogy a születési arányszám terén, a sorban kétségkívül hátrább kerültünkEz, kell, hogy gondolkodóba ejtsen bennünket és arra vinditsa a kormányzatot, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék ! Szterényi Rómába utazik. A „Pesti Napiő" értesülése szerint Szterényi József báró ma Rómába utazik. Szterényi József báró kijelentette, hogy utazásának az a célja, hogy a még nem rendezett pénzügyi kérdésekben tárgyalásokat folytasson. Ezúttal az állami tartozások kérdéséről van szó. Ne pipálj ? Te jó Isten, ki annyiszor verted a magyart, tégy már egyszer jót is vele

: vedd el' a pipáját! Nyelje fel a föld ezt a csúf, bagóbüzü, doiogtalanitó, időpocsékoló, levegőrontó, embernyomoritó, otthont savanyitó, családirtó, haszontalan szerszámot — de csak a szerszámot» — Ladányit és a ladányiakat azonban éltesse a föld és az Isten a E

ipátlanság legvégső határáig, mely atár bizonyára tovább terjed a pipásságnáf! (És az én körmondatomnál.) Miért is pipálnak a magyarok ? Honnan a nagy magyar pipakultusz ? A pipatórium, ez a külön bútordarab ? A makra ? A csibuk? A pírosra szítt tajték dicsősége ? A hosszú pipaszár ? A pipa költészete ? A pipás kántor és a még pipásabb tiszteletes ur ? A pipás paraszt ? ! Sokan azt állítják, hogy azért kell bedugni a szájat pipával, hogy valami ostobaság ki ne jöjjön- Én még hozzáteszem, hogy mivel a pipa butít, a pipás ember akkor se mond okosat, ha kiveri a pipájátA pipás családfő elveszett ember a nőre. Nem előzékeny, mert ha segítségére kellene hogy legyen a feleségének, előbb le kellene tennie a pipáját, már pedig a pipás ember csak akkor teszi fe a pipáját, ha már kiszítta, ergo nem képes előzékenykedniA pipás ember nem szabad ember, mert folyton vigyázni kell, hogy ki ne aludjék a'pipája; nem szabad a keze, mert tartani kelt a pipáját, hogy ki ne essék a szájából; nem szabad, mert nem ő parancsol, hanem a pina, hogy mit mikor tegyen, mit mikor mondjon; nem szabad, mert még köpnie is csak akkor kell, ha a pipa parancsolja s százszor is nem szabad, mert rab : rabja a pipánakMinden pipás-magyar egy-egy Pató Pál 1 Elhalasztja a dolgát — amit ma elvégezhetne, holnapraA pipás ember ingerült, ha roszszul szelel a szerszám, türelmetlenül válaszolgat a családnak. A lakása állandóan III- oszt. kupé- Dohányzó szakasz. Annál is rosszabb, mert a dohányzó szakasz ablakát ki lehet nyitni, ha eggyel szemben kettő kivánja, de a nyolc tagu család kénytelen tűrni bezárt ablakkal a pipafüstöt — egy ellenében isA pipás ember ellensége a tisztaságnak. A szőnyeg tele hamuval* eldobott gyufákkal. A függöny sárga a füsttől. A fogak, ha még »Iéteznek« annál is sárgábbakA pipás ember ellensége az államnak, mert kijátsza a finánqot, aki pedig a hazát védiA hosszú pipaszárat a kölök is megszenvedi- Nem tudja a leckéjét, jön a pipaszár! És a kölök Csak akkor boldog, ha a pipaszár eltörik a nemesebb részen. A tüdő sohasem boldog a pipával. Sem a pipásé, sem a másé. A kéménynek meg jobb a sorsa, azt kísepri a kéményseprő, de a tüdőt nem lehet kiseperni, hanem elpatkolHát még a szerelem ? Ámor messze elkerüli a pipát. A bagószagu száj nem alkalmas a csókra;. Ilyen szerelmet nem pingált sem az olasz^sem aima^yar iskola. Csak a cigánylány csókolja meg a bagós legényt, — mert cigány. Ne hányjátok szememre csúf pipások a nagy embereket! Deák Ferenc is pipázott, Csokonay Vitéz Mihály is, Petőfi Sándor is, de ők olyan nagyok voltak, hogy letudták tenni a pipát, ha alkotlak s csak akkor gyújtottak rá, ha béfordultak a konyhára. De ti, kis ladányiak nem tudjátok letenni akkor sem, ha nőtök betegágyon fekszik és gyermekeiteket gyötri a láz. Első a pipa, azután sok-sok semmi és Iegvegül minden egyébSajnálom, hogy nem vagyok a számok tudósa, de laikusan is merek annyit állítani, "hogy ha egyszerre kihullana minden magyar pipa a petyhüdt ajkakból, megtízszereződnék a termékenyítő magyar munka és lepipálnók egykettőre azt az őrületes, gyalázatos, guzsbakntő, arcátlan Trianont! Deési Sándor, U- i. Az én jó öreg apósomnak már szabad pipálni, ö már megtette mindennel és mindenkivei szemben a maga kötelességét! gPft

a m

wm, {EL,,- mbwhmam *j _ _ —- JL imiréf^lym^llfl- drapp, szürke, fekete színekben, visszahajtás galllClIB^BI lliw^l minőségekben^nagy^vátes^ékbati EkezTek! Valódi orosz női hócipők Szürke, visszahajtó bársonygallérral JC'80 Férfi orosz hócipő |Q'80 1 pengő A^F pengő * pengő Benedekffynél, a Hunpária Cipőáiruháxban, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Világhirü BALLY, SALAMANDER stb. cipőujdonságok. — Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni. ••mmmmmmmwm

i

i — ••• mmmm n m———u 3 Egyes szám ára 1© fillér.