Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-26 / 269. szám

Nyíregyháza, 1927. november 26 * Szombat XLVIÜ. évfolyam. 269 száir. JSÍYÍRYIDÉK Etóflaatéal árak bolyban ét vMékait: $ty Mra fi'60 pangó. Nagyadévra 760 pangfi. HteüssMaaUknak te tirtWmilr 'J&k a*odatey. Alapította JÓBA ELEK F6aa*rkaazt6: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaifta aaarkaazt* i VERTSE K. ANDOR. tfittfg te kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT ». SZÁM. Talafon naám 18®. Postschaqu* : Ktataatokat dm adunk vissza. Nyíregyháza láthatatlan adószedője amint ezt a Nyirvidék igen találóan jellemezte, rendületlenül és kitartással szedi az adót, Nyíregyháza város lakosaitól- Ez az adószedő azonban, egyúttal rendületlenül kínozza is tovább az igavonó állatokat és talán csak a kannibáloknak telnék benne öröme látni azt a rettenetes kínlódást, amit ezek az igavonó állatok végig szenvednek, amikor terhükkel, a «felüljárón» átc&mmognakNyíregyháza város tanácsa a polgármesterrel élén, már a képviselő testület elé vitte ennek a most fennálló lehetetlen állapotnak a megszüntetését! oélzó javaslatot) amit annyival is inkább szívesen és a város érdekeinek megvédése szem előtt tartásával tett, mert az uj 'teherpályaudvar megépítésére, a kész terveket, a MÁV debreceni üzletvezetősége el is küldötte Pvárosnak- A javaslat azonban igen gyorsan! lekerült a napirendről' mert azok, akiknek életérdekébe vág, a képviselőtestület igen tiszteit tagjai, egyetlen ellenző hozzászólás után, a kérdésnek napi.e.idrői levételéhez egyhangúlag hozzájárultak. Majdnem azt lehetne mondani, hogy ilyenképen, a polgármesteri és tanácsi javaslat, — kis hijja, hogy: megbukott. Pedig nincsen ez igy helyesen. Mert amikor megvan" a készség ugy a város vezető főtisztviselői) mint a MÁV üztetvezetősége részéről is arra, hogy Nyíregyháza város fejlődésében egy régen megérett és a megvalósítást régen követelő lépéssel haladjunk élőre, akkor megállani és az «ejh, ráérünk arra még» álláspontjára helyezkedni, nem helyes, sőt talán mulasztás is. Nem áll rendelkezésemre az a statisztikai adat, amely megmondaná, hogy ugy a városba beszállítása és a feladásra, tehát fclszállitásra kerülő áruknak mi a súlya és értéke. Ha ez megvolna, ugy könnyen ki lehetne számítani, mennyi kárt szenved évente Nyíregyháza lakossága azzal, hogy min den érkező árut, a felüljárón át tud csak beszállítani és minden elszállitandót is hasonlóképpen. Mondom, hogy e

z nem áll rendelkezésiemre. Elég azonban az áttekintés céljára annyit tudunk, hogy vaggonáruknál, cca 10., 8 pengővel drágább 100 q-ként a portéka, mintha azt az innenső oldaláról az állomásnak lehetne szállítani. Itt aztán gondoljunk a téli tüZelőrei az élelmezési cikkekre, az épitő anyagokra, stb-re és akkor világos a kép előttünk hogy ez a «láthatatlan adószedő», milyen molodh, amely sok-sok felesleges költséget felfal anélkül, hogy valami hasznot produkálna. Nen vagyunk tájékozatlanok. — Tudjuk, hogy vannak az állomásr innenső oldalán is sínpárok, amelyekre szintén sok áru fut be- — És itt csak annyit kell megjegyezni, hogy ezekre a sínpárokra befutó áruk szállítási dija sem kisebb/ mert viszont a sínpár tulajdonos is amortizálni kívánja az általa épített sinpár költségeit és elvégre a tisztességes polgári hasznot is megérdemli, tehát fef is kell, hogy számítsa, az egyéb költségekkef is egyetemben. A raktárak előtti sinpár pedig minimális befogadó képessegüMarad tehát a szent 16-os és 17-es vágány. Innen kell liferálni! Az azokhoz vezető ut nem ut! Minden, csak nem ut. Ha nem volna olyan szomorú a dolog, mint amilyen, akkor az embernek a hasát kellene fognia nevettében, amikor egy-egy jól megrakott «stráfszekér» nyáron rekkenő hőségben és mérhetetlen portengerben neki vág az útnak nevezett micsodának és egyikmásik nagy gödörbe beié-beié dülörigőzik" mignem egy nagy récsdsenés és vagy a tengely, vagy a «féder», yagy pedig az «ötödik kerék» eltörik és kiborul a rakomány ékes káromkodások és szitkozódások között, elzárva az utána következők előtt az utat és megindítván a kifejezések válogatatlaíi' voltának díszes áradatátPersze ez ide már a városba nem hallik be! Hiszen közből van a temető, meg a vasúti vágány, hol éles füttyök elnyomják szegény kodsisoknak szivet tépő fájdalma jajszavait. Csak a hősök a sirban, akik közel vannak, azok emlékezhetnek egy kissé hasonlókraEz igy van- Aki kételkedik benne, menjen ki, nézze meg és különösen most, sáros időben, no meg amikor a hó lehullott, akkor gyönyörködhetik benne. Sajnos, a szállítók, akik közül sokan már igen érzékeny károkkal hagyták el a szállítás széles mezejét, . ezek bizony mélységesen hallgatnak- Néha megtekintik a szállítást ezen a részen is, azután «Iátni se akarják», inkább oda se mennekÉs ez így van már évek, sőt évtizedek óta, amióta a «felüíjáró» boldogítja Nyíregyháza lakosságát szállító vállalkozóit- i És meg van a jószándék, ennek az áldatlan állapotnak megszüntetésére mégsem történik semmi! Nem, mert akiknek elevenébe vág, a szállítók, hallgatnak- Érthetetlen, de mégis ésak hallgatnak- A lakosság csak azt tudja megállapítani, hogy Nyíregyháza elég drága város az élelmezés és a lakás szempontjából is- Hogy az ezekhez szükséges portékák szállítását van ami megdrágítja, arról kevesen tudnak, vagy ha tudnak, szintén hallgatnakAhol nincs panaszos, nincs biró. Ha tehát panaszt nem hall a város képviselőtestülete, akkor természetes, hogy nem lát orvosolni valót és a javaslatot ad acta téve* szintén hallgat. A Nyirvidék szóvá tette a kérdést. Dicíséret érte írójának. De ő is miért hallgat már megint? Ki kell számítani, hány tonna áru érkezik, mennyi megy a vasúton és ki kell számítani, mennyi kár éri Nyíregyházát ezen az uton. A számitásnak azt kell eredményeznie, hogy már csak .tisztánpusztán anyagi okok is az uj teherpályaudvar létesítését kívánják, ha nem is vagyunk állatvédők, ha nem is gondolunk a városfejlesztés követelményeire, ha nem is gondolunk arra, hogy «Uj Nyiregyháza» is legnagyobb részben a régi teherpályaudvar következménye, pedig az ott lakók a város belsejének lehetnének lakosai és ha nem is gondolunk a város «terjengős terjedelmére»Halljuk a szállítókat! Nekik nincsen mondanivalójuk? Pisszer Jánosj. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a vármegyeháza dísztermét megtöltő impozáns közönség ünneplő tapsától fogadva bejelentette, hogy a jövő évben fél millió pengőt fordít uj szabolcsi iskolák és tanítói lakások építésére. Mikecz István alispán átadta a vármegye közönségének háláját tolmácsoló ezüst plakettet a kultnszminiszternek. — Klebelsberg Kunó gróf: a takarékosság álarcába bujtatott politikai intrika nem tántorít meg. — Az iskolák építése gazdasági erőnk kérdése. — Kállay főispán Klebelsberg grófot Bessenyei szellemi társának nevezte. — Klebelsberg miniszter Bessenyeiről. (A «Nyirvidék» tudósítójától-) Szabolcsvármegye szivében, Nyíregyházán újra izzó érzések tüze lángolt, újra vallomást tett ez a vármegye nagyrahivatottságáról a politikai, társadalmi", kulturális kérdések tisztánlátásáról- A vármegye közönsége impozáns fogadtatásban részesítette," a magyar kutturár.ak nagyrahivatottságába vetett hitével ünnepelte a Nyíregyházára érkező Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi minisztert, akinek Mikecz István alispán átadta a vármegye községei által felajánlott ezüst plakettet és aki Kállay Miklós ihletett köszöntője után üdítő erejű előadást tartott Bessenyei Györgyről- A miniszter nviregyházi látogatásának részleteiből a következőket jelenti a Nyirvidék tudósítója. A kultuszminiszter érkezése. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tegnap délután négy órakor érkezett Nyíregyházára' a személyvonathoz csatolt szalonkocsiban" Kulcsár István dr- titkárja kíséretében- A Máv. állomáson ünnepélyes fogadás várta a kultuszminisztert: Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kir- kormány-főtanácsos, polgármester, a vármegye és a város tisztikara jelentek meg s a minisztert Nyíregyháza város polgármestere köszöntötte lendületes szavakkal. Klebelsberg Kunó gróf megköszönte a meleg fogadtatást és a város pompás ötös fogatán vonult be a városba. A fogat elrobogott a törvényszéki palota előtt, majd a vármegyeháza elé érkezett ahol a kiszálló minisztert a több száz főnyi lelkes közönség élén Virányi Sándor vármegyei főjegyző üdvözölte a következő bensőséges és nagy hatást keltő szavakkal: Virányi Sándor főjegyző Üdvözli a kultuszminisztert. Mélyen tisztelt Kegyelmes Uram! Pár évvel ezelőtt, amikor Nagyméltóságod először szerencséltette látogatásával vármegyénket és Nagyméltóságod itt üdvözölhettük, tettük ezt a kormány-férfiúnak, a magyar politikai élet egyik vezérének kijáró mély tisztelettel és Napméltóságod ismert nemes törekvései és szándékai iránt teljes bizalommal. Az azóta eltelt rövid pár év elég volt Nagyméltóságodnak arra, hogy nemcsak ezt a tiszteletet és bizalmat kimélyítse és erősebbé tegye t hanem a magyar szellemi kuituráért folytatott fáradhatatlan» áldásos és eredményekben gazdag munkássága révén a magyar nép szivével és szeretetével" forrott összeEzzel a gondolattal köszöntjük most Nagymeltóságodat vármeg

yénk és tisztviselő társaink nevéén s a

rra kérjük, engedje meg, hogy ezúttal ne csal a magas méltóság viselőjét, a magyar politikai élet kiválóságát tekintsük Nagyméltóságodban, hanem a magyar jövendőért, a magyar nép boldogEgyes szám ára 1© fillér. /