Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-24 / 267. szám

1927. november 2 4 Vitám et sanguinem ! Jobb volna az egészet agyonhall­gatni, — de hogy mégis foglalko­zunk vele, azt azért tesszük, nehogy ugy tűnjék fel a dolog, mintfia itt mindenki egyetértene azzai a lojalitás-ól csöpögő enuncciáció­val, amit Ottó királyfi 15-ik szü­letése napján a legitimista párt János pohárköszöntő keretében ünnepi vacsoráján gróf Zicíiy mondott a Gellért-siZálIó kupola­csarnokában. Nálunk a királykérdés egyelőre ki van kapcsolva a politikai élet aktualitásából. Törvény szabá­lyozza a helyzetet és a kormány­nak akarata, sőt az egész nemzet­nek vitális érdekei fűződnek ah­hoz.. hogy e zt á kérdést egyelőre­a szanálás teljes befejezéséig és a trón-be .öltés gyakorlati iehctő-i ségének elérkeztéig pihenni hagy­juk. A nemzet nagy tömegei lojá­lisán tartják magukat ehhez a prin­cípiumhoz és alig lehet itt-ott oly­kor egyjegy halk megjegyzést hal­lani a jövő kilátásairól, a tron betöltésére vonatkozó Különböző tervekről, kombinációkról, — csaK egyesegyedüi az úgynevezett «fe­giiimisták» tesznek kivételeket és ezen tüelmetlenkednek és hangos­koknak olyan modorban, olyan elLenmondást és ellenvéleményt nem tűrő, sőt egyenesen kizáró hangnemben, mintha itt a meg­marad i csonkaország határain belül más meggyőződés és más megol­dás egyenesen szentségtörés, vagy éretemség volna. Az a tenor pedig, amit a neve­zett gróf használt a jelzett alka­lommal, egyenesen felháborító tü­relmetlenségről tesz tanúságot és kihívja a nemzeti függetlenség ré­gi gi harcosainak az ellenkezését s megszólalásra készteti azokat is, akik a pártközi megegyezés és az ország jól felfogott érdekében lo­já'isan tartják magukat a kikap­cso;sá és hallgatás melleit. Azt mondta ugyanis a nem^s gróf, hogy ha majd e;eget szen­vedtünk ahhoz, hogy szenvedéseink árán megtisztulhatunk és méltóvá válhattunk az eljövendő király ma­gasztos személyere, — s amikor mi megbűnhődött magyarok e Xpiált vétkeink tudatában meglátjuk majd a hajnali csillag támadását, ak- J kor az ifjú király majd csipkeró- j zsák tövisein, de ha kell az e^ész ; világ lángtengerén is át fog tör- ! tetni, hogy hosszú álmából csók- j jávai ébressze fel hűséges nem- j ze tét­Hát e z már egy kicsit sok a jóból! Hogy nekünk, sokat szenvedett magyaroknak még tovább is sokat kelljen szenvednünk és vezekel­nünk, azért, hogy méltóvá vál­hassunk az eljövendő ifjú király magasztos személyére, — ez a hi­perlojalitásnak olyan bőségesen csepegő rigmusa, amitől egyszeri­ben] beteg lesz minden gerinces magyár. Hogy nekünk kenjen ve­zekelnünk a multak bűneiért? A 400 éves elnyomásért, nemzeti füg­getlenségünk, szabadságunk el­konfiská ásáért, a külföld előtt tör­tént céltudatos elsikkasztatásunk­írt, a ránk uszított nemzetiségek felszarvazásáért, Jellasicsokérti Hóra—Kloszlcákért, Daxnerekért, iz aradi tizenhármakért... stb. stb. ízt nehezen tudjuk bevenni ésmeg­-mészteni... Hogy nekünk keiljen hosszú ál­nunkból feleszmélni és a királyi sóktól jobb belá-ásra ébrednünk, ahelyett, hogy egy következetes di­nasztikus hatalmi őrület tébolyából ébredjenek azok, akik még ma se látják az összefüggést ezen hatalmi téboly és a mi bekövetkezett bu­kásunk között, — azt is nehéz lesz bebeszélni azoknak, akik mindezt a katasztrofális összefüggést egy nemzet életösztönének biztos sej­telmével előre látták... De hogy ezeken felül még azt is megértsük, hogy ha ke[f, akkor az ifjú királynak egy egész világ Iángtengerén is be kell ide tör­tetni, hogy atyja trónusát birto­kába vegye, azt már igazán ne kí­vánja tőlünk senki, mert ilyen láng 1 tengerbe fulladni igazán nem le­szünk többé hajlamosak!! Elég lángtengert élveztünk már dinasz­tikus hüségbőf és Iojaliásból, leg­utóbb is négy és féí évi Iángen­gert hozott ránk ez a nagy ragasz­kodás és íovagi szédület, holott az, aki állásánál és vátesZi képessé­geinél fogva erre képes volt, az előre fátta ezt a katasztrófát, ami a lángtenger végén várakozott re­ánk... Hát ennyi már éppenséggel elég volt a Iángtengerekből... Ne­künk már nincs több veszteni és felégetni valónk. Amikor el fog jönni az ideje, hogy betölíhessük árva királyi szé­künket, akkor be fogjuk tölteni. Ha az lesz a rezon: akkor az úgy­nevezett legitimisták szája ize sze­rint, de ha nem az lesz a poli.ikai rezon, akkor a z ő lojalitásuk el­lenére, de mindenesetre akként, hogy itt többé emiatt lángtenger ne jöjjön és akként, hogy abból a mi 1000 esztendős nemzetünkre Értsük meg: A király van a nemzetért és nem a nemzet a ki­rályért!!! A Korona, a Szent Ko­rona, az álljon mindenek felett... Idők, személyek, események, ka­tasztrófák, lángtengerek, szeren­csék, balsorsok felett!! Annak kell állani, fényleni, diadalmaskodni s a Kinek felkent fejére (esszük, le­gyen az az eljövendő ifjú királyfi, vagy, más Istentől Kiválasztott!! az legyen szent és sérthetetlen, le­gyen áldott és legyen Magasztos Felség!! De csak akkor, ha a nemzet a maga bölcsességévei és okosságával Öt erre a szentséges talizmánra méltónak, kegyesnek, alkalmasnak találja és felkent fe­jére rá is helyezi az első Szent Ki­rály hagyatékát... Addig pedig némuljanak ef a pár toskodások eiőre szántó bugó si­rályai és legyen csend, nyugalom' béke ebben a szerencsétlen ország­ban, ahol a mindennapi Élet sú­lyos gondjai ezidőszerint más problémákat állítanak a nemzet elé és amikor még távolról sincsen itt az ideje annak, hogy a , királyi udvar fényében sütkérezni vágyó mágnások türelmetlenségét kielé­gíthessük... És főként ne merjen itt senki lángtengereket festeni a falra, mert áz ördög nem afszik és ha már egyszer lángtengereknek kell jönni megint, hát hadd lángoljon az az integrí ásért, az e zer eszenőds ha­tárokért, de ne Csipkerózsáért... Vitám et sanguinem — pro Regno Nostro Magnó!!! Sasi Szabó László. (A «Nyirvidék» tudósi tójától). A kereskedők és iparosok állan­dóan panaszkodnak a nehéz gaz­dasági viszonyok miatt. Sok az adó, rosszak a hiteiviszonyok, — mondogatják, de hiába, élni c-ak kell, s igy nem csodálkozhatunk azon, hogy mindezek dacára nagy Városi Színház Mozgó! A nehéz gazdasági viszonyok dacára nagy ipari és kereskedelmi fellendülés észlelhető Hyiregyhá^án. Tömegesen kérik az uj iparengedélyeket. — legnyilt a Stiihmer-féle budapesti csokoládégyár nyíregyházi fiókja. ipari és kereskedelmi fellendülés tapasztalható Nyíregyházán. Ez a fellendülés abból a tényből kö­vetkeztethető, hogy egyremásra ké­rik az uj iparengedélyeket, s mig a| statisztika tapasztalatai szerint normális körülmények között az uj és megszűnt iparok körülbelül i November 23-án és 24-én, szerdán >és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor: e. íUFA UFAJ Titkok szállodája Hotel Bouleward Balázs Béla fllmdramája 8 felv.-ban. A főszerepben: Mády Christian^, | Werner Fuetterer, Dagny Servaes, Erna Moréna, Gunther Hadang és Frida Richárd, Expedíció Perzsiában 6 felvonásos ismeretterjesztő film. Péntek, szombat, vasárnap: Zoro-Huru a két diplomata. Hurrá Cowboy! efony, haszon, felvirulás, feltárna- t ugyanabban az arányban szerCpel­dás és régi határainkra szabadulás tek az iparhatóság listáján, addig következzék... , most sokkal több az uj iparigazol" ványt kérő, mint az ípa ri tevékeny­ségét megszüntető fél. Az iparhatóság legújabb kimu­tatásából mindjárt első helyen a budapesti Siiihnier Frigyes-féle csokoládégyár neve tűnik fel, a mely egy nyíregyházi fióküzlet fel­állítására kért és kapott engedélyt­A nagyvárosi eleganciával, művészi fényűzéssel berendezett üzlet már meg is nyílt a városháza épületé­ben, a 'Friedmann S. Sándor néhai cipőkereskedő üzletének helyén, s méltán díszére fog válni Nyíregy­háza kereskedelmi életének. Az uj iparok listájából még a «Wedor» kereskedelmi r. t. szűcs és szőrme­áru kereskedését, Mitelntann Ma­nói harisnyaimpregnáló készülék gyártását, Misinkó és Mü'ler tej­csarnokát, a Májerszky Barnabás­féle gépgyár autóüzle ét, valamint vízvezeték és kútfúró vállalatát, a Weisz Miklósné rőfös, rövidáru, férfi- és nőiruha és bazáráru ke­reskedését és Mihalik Jqzsef mü­slzaki kereskedését emli:/ük meg. Az uj iparok listája egyébként a következő: Szűcs Gyula: borbély és fodrász Kovács Z. János és Pál' János: férfiszabó. Lípcsey Béla: szobafestő és má­zoló­özv. Donnenberg Józsefné: szőr­meárukkal váló kéreskedés. Herczeg Mór: bőröndös. Kovács János: korccsma. Magyar Demeter: géperejű bér­koccsivaí való személyfuvarozás. Tóth Károly: korcsma. Stühmer Frigyes: cukorka és csokoládé árusítás. özv 1. Angyal jenőné: nőiszabó­Vicha János: cipész. Oláh András: hentes és mészá ros. «Wedor» Kereskedelmi R. T.: szűcs- és szőrmeáruknak nagyban és kicsinyben, Valamint ezen anya­gokból készült ruházati cikkeknek, u. m.: sapka, ruha, bunda, ugy saját számlára, mint bizományban Való vétele és eladása, exportja és importja, az azokkal foglalkozó cé­gek képviseletének elvállalása. Mitleimann Manó: «Pebruum üzem Nyíregyháza^ cég a'att: ha­risnya impregná'ó készülék előál­lítása és forgalomba hozatala. Misinkó József és Müiler Lajos: palackozott pastörizált tej, tejter­mékek, péksütemény és tojás áru­sítása. Róth József: uri- és nőidiVat és cipőkereskedés. Raducziner Mórné: tűzifa és szén kismértékbeni eladása. Vicián Ferenc: gyümölcs és to­jás piaci árusítása. Káté István: cukorka, gyümölcs és vegyes élelmiszer piaci árusí­tása. MarkoVits Salamon: órás. Gál Bertalan: cipész. Májerszky Barnabás gépgyár cég Vízvezetékek készi ése és kútfúrás. Grósz Sándor: korcsma. Zoltán László: hajópadló és fa­megmunkáló üzem, kemény- és szerszámfa lerakat. Davidovits Benjámin: szatócs. Májerszky Barnabás gépgyár cég uj autók, autó alkatrészek és tarto­zékok eladása, vjalamint régi autók vétele és viszonteladása. Weisz Miklósné: rőfös, divjat, kötö it-szövöit-rövídáru, kész férfi­és női ruhák, kézimunka, játék és bazáráru, zománc, porcellán és üvegáru kereskedés. Mihalik József: műszaki keres­kedés. | Diadal Mozgó g——— —, November 23 án és 24-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor:| Zsuzsiból Zsazsa lesz!; Vígjéték 6 felvonásban. ft 777 es Dráma 7 felvonásban. Főszereplő: j Rmdí S«t> Rnqus. Előzetes jelentés: Nov 25, 26, 27, pénteken, szombaton és vasárnap:j A vérpad szentje Monumentil s film az inquísitíó korából. Mária Jakobini.

Next

/
Thumbnails
Contents