Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-20 / 264. szám

1 1279 november 20. JNfVíKYIDÉK, Budapest, IV., Bécsi u. 1. sz. Speciális újdonságok női ruhadíszekben. Mindennemű himzés, díszzsinór, rojt, gomb, csatt, csipkevolánt, ruha és fehérnemücsípke, gyöngy- és flitterdíszek, függönytüllök, ruha és butorpaszományok. Rendeléseket postafordultával intézünk el. 4613-10 Szülei értekezlet. A nyíregyházi róm. kath. elemi i kóla dísztermében nagy érdeklő dés mellett tartották meg november 13-án az első szülői értekezle.et. Az értekezleten Énekes János pápai prelátus kanonok nyírottá meg, tájékoztatva a szülőket és az érdeklődő vendégeket az iskolafenntar ó egyházközség nagy áldozathozataláról, és. az iskolafejlesztés érdekébe^ kifejtett igyekezetéről; ma 17 tanítóerő működik az elemi népiskolában és szükség van ujabb tan érmékre é> tanitóáilások szervizésére, mert a megelvők zsufoltik s emia't éppe.i a nevelés munkája szenved'rövidülést. Tör énelmi visszapillantást ve ett a múltra.— Elődeinek, különösebben a kassaj püspökségre eme'kedet. Pergernek érdemeiről nagy elismeréssel nyilatkozó, t, ki a várossal meg tud a értetni a valláserkölcsi nevelés fontosságát s három tantermei iskolával vetette meg alapját az Orsovszky Gyula igazgatása alatt több tan ermesre fej lesz .ett népes iskolának. A családnak az iskolával való harmonikus működését óhajtja. Ezt a megér.ést és közeledést lesz hívatva munkálni a szülői értekezlet, melynek elsőjét megnyit'a és fölkérte Vargha Ferencet, tájékoztató előadásának meg artisára. Vargha Feienc igazgató az éeből merí e.t példákkal mutatott rá arra, mennyire érzi szükségét az i:kola annak, hogy a család — megértve az iskola nevelőmunkáját — támogatására legyen a tanítónak. A család és iskola egymáshoz közeledését nem abban találja, hogy pl. a szülő a tankö e;e$korba lépett gyermekét betüismerettel adja fel az iskolába, — ezzel a szülő csak nehezíti a lanító munkáját,— han^m abban, hogy az iskola útmutatásai szerint szoktatja gyermekét rendre, engedelmességre, pontosságra. Az iparos anonc iskolából idézete példája döbbenetes érzést váltott ki a hallgatóság soraiban. \ gonoszságra megtalálta az orvos iágot, A delikvensből jó ember lett, aki a kolozsvári utcán felismerte egykori jó nevelő-oktatóját és hálálkodva mondott neki köszönetet, amiért a jó útra térítette. Vargha Ferenc értekezéséhez dr. Kondrács Ágoston városi állatorvos, Bökényi Dániel szerkesztő, dr. Néveri János kir. kath. főgimn. igazgató szólott hozzá. A szülői értPkPzeek gyakorlati ö'íheTőségére dr. Néven János igazgató praktikus indítványt tett. Vitéz Derencséry Miklós a gyermekek első bűnéről, a hazugságról tar'ott igen érdekes előadást, mindvégig l

e tudta bilincselni a hallgatóság figyelmét az iskolai életben oly gyakori hazudozás ténye, szülő oka, orvoslási módja iránt. Deiencsényi ez előadásával — a pedagógusok státusából — a neveltető szülők előtt igen lelkiismeretes tanítóként mutatkozott be. Büszke lehet az az iskolafenntartó, ahof Vargha Ferencek, vitéz Derencsényi Miklósok vannak a köznevelésügy szolgálatában. Meg keil említenünk, mert az alkalom kínálkozik hozzá, hogy az Énekes János prelátus, kanonok elnöksége alatt megszervezett szülői csoportozat már magában szervét képezi a «Jó pásztor»-nak, melyet Brenner Mihály tanácselnök, a íja talkoruak birája, az egyházak lelkészeinek figyyelmébe ajánlott. A szülői értekezletből, mindig széket tarthat a lelkészből, tanítóból, szülőből alakított tanács ?s építhetik a társadalom hasznára a család és iskola közé oly szükséges összekötő hidat, mely nélkül, — az állami életben — oly nagy jelentőséget betöltő két pillér: család és tfkoVh nem lehet erős oszlopa "a nemzetnek. Cárstalanul. Nő, — térti elmennek egymás mellett . . . Mint virágillat és napsugár . . . Míg ex tagyos rögöket mulenget, A maz messze, töt az égre száll. Én Istenem hányszor találkoznak / S ríern találnak egymásra soha . . . Pedig talán úgy összetartoznak, Mint az égnek holdja s csillaga . . . Vagy tán, mint a tenyes nap a holdnak Halvány arcát hogy kísérgeti, Ők ketten is akép vándorolnak . . . D>ászuk, irigy Sors nem engedi . . . Vagy talán a Gondviselés gondja, Hogy ez soha ne lehessen meg ? ... . . . Két égitest ha. egybe omolna, Tán az egész világ megremeg . . . TIKOS ANDOR. Japán-kin; i eredetű, a geológiai harmadkorból származó ősi fa a nyíregyházi gőzfürdő kéménye mellett, amelynek megóvása Nyíregyháza város kötelessége a természettudománnyal szemben. Az ősi fát be kell keríteni és tel kell hívni rá a tudós kö' rök figyelmét. — Emlékezés a nyíregyházi születésű nagy botanikusra, dr. Jurányi Lajosra A Nyirvidék számára irta : dr. Schőbor Emil. Idegenektől halló-tam, hogy Nyíregyháza városa méltán viselheti a «parkok városa» nevet, mert kevés városunknak belső területét díszíti olyan négy nagy park. mint Nyíregyháza be

;városát. Befásitot

1 palotasoros utcái, a várossal egybeolvadt, egybeépült s villamos vas ut'al összekötött sóstói erdő, mind olyan tényezők, melyek kedves benyomást keltenek az idegenben. Az első benyomások pedig nagy su~ lvuak, amennyibeiii rányitólag hatnak, befolyásolják lelkületünket a «kedvező®, vagy «kedvezőtlen», a «tetszik», vagy «nem tetszik» felé. A «tetszik» felé hajlítja a lelkünket pééldául nemcsak a lelkes időkre emlékeztető Pfét szobor, de azon tény is, hogy Nyíregyháza városa nagy fiainak emlékét /szeletben ta,rvjia s vagy egy utca nevet szentéi emlékezetüknek, vagy emléktáblával jelöli meg szülő-, vagy lakóházukat, vagy a város tulajdonát kéépező házakat keresz el i néhai kiválóbb tisztviselői nevére. Követésre méltó példák ezek sivár, önző jellemünkben! De csodálom, hogy, Nyíregyháza nagyjainak névsorában nem találok egy nevet, pedig ezen névért tűvé tetem Nyíregyháza minden zege-zugát, s még sem találtam reá, néhai Dr. Jurányi Lajosimák, a budapesti Pázmány egyetem íuttörő botanikus tanárának a nevét! Ki volt Dr. Jurányi Lajos? A magyar tudománynak ez a kitűnősége 1837. augusztus 25-én született Nyíregyházán, ahol atyja, Jurányi Sámuel ág. ev. tanitó, később pap és az algimnázium igazgató tanára volt. Ugyanitt végezte a gimnázium négy alsóosztílyát, dS egyben itt kedvelte meg a növényvilágot atyja gondos vezetése melle^. A főgimnázium felső niégy osz EGLEO fogpépet vegyen a fogak célszerű ápolására tályát már Eperjesen az ág. ev. kollégiumban végezte s egész éle.ére döntő befolyású volt, hogy a növénytanra Hazslinszky Frigyes, a nagyhírű botanikus tanitotta, s útmutatása mellett foglalkozhatott a tudományos növényy jan alapjával, kiindulópontjával a növénygyűjtéssel. 1856 őszén iratkozott be a pesti egyetemen orvosnövSndéknek, de ekkor sem szakított a növénytan tudományával, hanem abban oly szeretettel búvárkodott továbbra is, hogy Gerenday József, az egyetem akkori növénytan tanára 20 frt. havi fizetéssel tanársegédjéül ofgadta. Búvárkodásának első sikerét 1863. szept. 25-én aratta és élvezhette, midőn a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pesten tartott IX. nagygyűlésén be mutatta a «Dicranum longifoIium» nevű moháról szóló és önálló kutatásai, alapján végze.t tanulmányát. < Hogy a fiatal Jurányi tudományos búvárkodásával milyen jó névre tett szert, mj sem bizonyítja szebben azon ténynél, hogy 1863 őszén az egyetem orvoskari tanártestülete a Schordan-féle ezer forintos utazási ösztöndíjat neki adományozta s e

2zel lehetővé tette, hogy a fiatal Jurányi kedves tudományát Bécsben, Jénában, Münchenben, tehát a művelt nyugat leghíresebb egyetemein tovább képezhette, tovább fejleszthette. Külföldi tanulmányútja nagy jövőt biztosított neki, amennyiben nagy 'szorgalma, mint tudása alapján 1866 juníus 2-án a pesti, egyetemi" (növénytani tanszékére rendkívüli tanárnak nevezek ki. Eljutott ítehát azon magaslatra, a honnan szertenézhetett a magyar botanika terén, de ahol sajnos, a közelmúlt szomorú évtizedek miati csak pamlagon heverő talajt látott. Reá várt a nagy feladat, hogy a Vonagló tudományos magyair növénytant! talpraállitsa, reá van, hogy irányt szabjon s virágzást'

3 jutiassa a tudománynak ezt az elhanyagolt gyermekét, szóval, azö nevére várt az uttörés nehéz munkája. És Jurányi a hozzáfűzött mányekneki páratlanul megfelelt ugy, hogy néhai Klein Gyula műegyetemi tanár joggal mondhatta aí ravatalánál búcsúztatójában, hogy Jurányi a növénytannak uj korszakát nyitotta meg hazánkban, megmutatta a tudományos búvárkodás eszközeit, útjait. Ő volt az első, aki a modern tudományos növénytan tanait hirdetve az itteni egyetemen és önálló búvárkodásával uj irányt jelölt ki. Előadásai mindjárt kezdeten föl emelkedtek arra a magaslatra, melyen az egyetemi előadásoknak íenniök kell, de nagy gondja volt a növénykertre is, melyet teljesen el„WIMPASSXNG"