Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-13 / 232. szám

1927. október 13 JSfVíRYIDÉKL 7 Ahol még emlékeznek Ady Endrére. Riport a csúcsai vásárról. (A «Nyirvidék» tudósítójából.) Az őszi napsugár bánatosan si­mogatja a mezőket. Az autóbusz ro­han végig a szilágysági országuta­kon, a Magura már messziről int csak és a temetők keresztjei der­medt némasággal nézik az utasokat, akik az autóbusz üveg ablakán már egy távoli cél felé látnak. A mező­kön nem hivalkodnak többé a tarka nyári virágok, bágyadt, lila kő körcsinek boritják végig a kopár földet, őszi egyetlen virágok. fis egyszerre egy magános alak tornyosul fel á dombhailáson. Busán lengeti a szél a kezében a piros zászlót, amelyet mereven tart, ő, a magános őrszem, aki vigyáz, vigyáz. És itt is, ott is lengenek a kis magános zászlók, kék és piros fehér, amelyre égő, vérszínű kereszt van varrva, fis a száraz kukoricá­sokban lappangva osonnak a fá­radt katonák. Teljes felszereléssel, mintha ellenségre leskelődnének. A Szilágyságban mag)' hadgyakorlat van. És az autóbusz nem áll meg. A zászlók csak lengenek tovább s mi rohanunk, hegyre fel és völgybe le, amig csak feltűnnek a csúcsai hegyek. Nagy vásár van. Sokszínű ruhá­ban hullámzik a sátrak között a vásárló .tömeg, a sátrakban min­dent lehet kapni. Mézeskalács szi­vet, amely piros és égő, mintha a legény a melléből tépte volna ki, hogy bársony pruszlikos szeretőjé­nek adja. Aztán a tarka .gyöngyök, amelyek ugy ragyognak a falusi lányok sóvár szemeibe, mintha szikrázó gyémántból lennének. A vi­rágos fej kend ők a menyecskéket hí­vogatják. mindenkinek van itt ked­vére való. És mégis a sátrak előtt igaz hogy tolonganak az emberek, de olyan kevés a vásárló, inkább csak a vágyakozók adnak itt ta­lálkozót egymásnak, akik kis pénz­zel sokat szeretnének. Órákig al­kudoznak, pedig ők is, az "e.'adó is tudja, hogy a vége egy: az árut leteszik és tovább indulnak ui sátrakhoz. Nagy a panasz. Még az oJcsp áruk sem találnak fogyasztóra. És a csúcsai vásáron az emberek üres zsebbel és üres tarisnyával indul­nak vissza, hazafelé. Meghatottan járom a sáros utcá­kat. Valamikor Ady járt itt és ugy szeretném megtalálni lépéseit, az utat, ahol járt, a házakat, ahol meg pihent. És ahogy végignézek a vá­sáron, azt kérdem: vájjon hányszor látta ő ezt, kikkel beszélt, emlék­szik-e rá valaki? Egy sánta öregasszony megy el mellettem. Vizet visz. Megkérdem. Ugye néni, maga ide való? - Ó igen aranyos, — válaszol készség­gel — soha nem is mozdultam ki a faluból. — Akkor bizonyára emlékszik a néni, hogy ott fent a Boncza kastélyban lakott ^gy költő, Ady Endrének hivták, aki sokszor járt le ide a faluba is. Be­széljen egy kicsit róla. Az öreg né­ni gondolkozik, nem tud sehogy­sem visszaemlékezni. Próbálok se­f iteni, mondom, a Boncza Bertu­a férje volt. No né, tudom már, hat hogyne, hiszen sokat ivott az az ur, szerette a jóféle bort, azt hiszem, ma sem veti meg. Magam­ban elcsodálkozom. A * benszülött néni ugy látszik, nem tudja, hogy- a nagy költő már évek óta a temető­ben pihen. Igen, bizonyára most is iszik, .azt mondják Krasznán van, oda nevezték ki jegyzőnek. No Is­ten áldja, megyek," mert vár az unokám. tehát igy él Ady egy csúcsai •öregasszony emlékezetében. Nem­sokára azonban találkoztam Simon Gerőnével, ezzel a bájos, finom uriasszonnyal, aki férjével együtt igazi megértő barátba volt Adynak. Ugy mutatják be, mint a falu má­sodik nevezetességét. (Az első ter­mészetesen a Boncza-kastély. amely szintén egy költőé most. Qoga Ok­táviáné.) A villáról már messziről látni lehet, hogy a székely művész, Kós Károly tervezete. Simonné haza­jött a boltból s a szalonban be­szélgettünk Adyékról. Mennyi kedves apró dolgot tud mesélni. Rajta keresztül ismerem és szeretem meg Adyt, mint em­bert. És a nagymaga, mintha lát­nám ezt a drága finom kis urihöl­gyet, aki olyan nagyon szerette, a legjobban szerette Adyt s akivel folyton évődött a költő. Egyszer az öregebbik Ber.uska, a nagy­mama azt mondta neki. — No nem olyan nagy dolog olyán ver­seket irrii, amilyent te irsz. Még én is tudnék. Sáros, ucca, szegelet, Feltúrták a bivalek. Adyné roppant szégyelte, — me­séli tovább Simonné, — hogy Ady gyakran ivott. Gyakran mondta ne­ki, hogy szégyenli az orvos és a patikus előtt, hogy az Ő férjét ré­szegen látják. Mire Ady ezt felelte : Ki az az orvos és patikus, mit tö­rődöm velük, hiszen én a holdig érek. — Gyakran jöttek hozzánk, na­ponta majdnem. És estére már elő­állott a kis csacsi-fogat, amely fel­kocogott a részeg költővel a várba Gyakran az uram is elkísérte. És megtöretni, hogy késő éjjeljg ott maradt, mert a költő a titkos pin­céjéből (bokrok alatt elásva tartott állandóan néhány üveg bort, hogy Bertuka ne tudja) felhozott egy kis itókát és hajnalig elbeszélget­tek. Ady relikviákat mutat aztán a kedves úriasszony. Fényképek, de­dikálva és egy bolti könyv, amely igy látszatra olyan, mint a világ összes boltikönyvei. De belül ez van írva a költő írásával: «AdV Endréék vétkes és könnyelmű koh­tós könyve». Az egyes .tételek kü­lönbözők, hiszen a Simon Gerő boltjában mindent lehet kapni, de leggyakoribb a bor ásványvízzel. A parkírozott udvaron a lángoló salviák még nyárt hirdetnek, a melegszemü barna asszony elszo­morkodva jár közöttük. Hogy sze­rette Ady ezt a kis kertet s ezt a házat. Szerette az otthonos, kedves szobákat. Milyen kár, hogy nem ül­het itt a nyitott verandán. Sok szép vers született volna meg itt. Hányszor hagytuk egyedül Adyt nálunk s mennyi szép verset irt még a régi szobákban. Amikor a kötetben látom őket, olyan nagyon fáj, hogy messzehulltak a múltba azok a percek, amelyek őt olyan nagyon közel hozták hozzánk. Vége. A vásár már kezd oszlani és sö­tét esőfelhők, mint fekete gyász­drapériák terülnek szét az égen. Messziről figyelmeztetően zug a vo­nat, éles fütty nemsokára és há­tam mögött marad Ady faluja, a vásár és ugy látom, mintha a Bon­cza-kastélyból egy sugárzó kereszt ragyogna az alkonyatban. ­Az égre, bucsuüdvözletül talán még rárajzolódnak a szilágysági hegyek és piros és kék zászlók lobognak a roha/nó vonat után. Legújabb bivatlapok az UJSÁGBOLTBAN Gyermeknaptár a 30-ik évfolyamban. „A s ivet »zért rejtet'e tl az IsteD, hrgy seDki se láísa." fJá'donyi : Isten rabjai. Ünnepi hangulat üli meg az Országos Állatvédő Egyesület csön­des otthonát, mert a dédelgetett kedvenc, a Gyermeknaptár a3ö-ik évfolyamába lépett. Ez ünnepi han­gulatban a szellemi szülők első­sorban Istennek adnak hálát, hogy nemzetnevelő munkájukat ily szép •eredménnyel engedte megépíteni. A léleknek az egek Urához félsuhanó akkordja mindmegannyi szépen szóló tolmácsa az Isten által elrej­tett szív rriinden Szépért, 'jóért he­vülésének, dobbanásának. Baráth Zoltán az Országos Ál­latvédő Egyesület elnöke tudatja a Gyermeknap tárban irt «Előszó»­ban, hogy jubilálnak. Egy átfutó pillantással megemlékezik mind­azon kiválóságokról, akik a Gyer­meknaptárt alapi'ottík, fenntartot­ták, nemesen irányították. • — Az egyesület nagylelkű vezérférfiai 30 évvvel ezelőtt elhatározták, hogy «Ajándék-könyvecske» cimen gyer­meknaptárt adnak ki, melynek cél­ja: az állatszere.etnek életrekeltése, ébrentartása és terjesztése volt. ,— E könyvecskét 4 évfolyamban az egyesület ingyen adta az iskolák utján az ifjúságnak éS'pedigGrimm Gusztáv ügyvezető alelnök áldozat­készségéből mintegy 32 ezer pél­dányban. Ezekután a szerkesztőket vonul­tatja fej. A legújabb tiz évben Fo­dor Árpád főv. tanár, egyesületi főtitkár, tb. alelnök szerkesztette mindenki tetszését megnyerő kiváló tudással, melegen érző sziv szere­tetével párosult szakértelemmel. A Gyermeknaptár írógárdái kö­zött ott találjuk Benedeket, Sza­bolcskát, Gaál Mózest, Zemplénit, Kozmát, Agait, Mórát, Budaváryt, stb. Hogy 30 év alatt 3 millió pél­dányban jelenhetet; meg, ezt a fé­nyes sikert Baráth Zolián elnök szerényen elhárítva, a v. és közokt. miniszter ajánlásában, a kir. tanfel­ügyelők pártfogásában, a tanítók fáradozásában és a tanulóifjúság nagy szeretetében találja, miért is ezeknek az Egyesület forró köszö­netét és soha meg nem szűnő há­láját tolmácsolja. A 30 év alatt a legnagyobb áldozatot Grimm Gusz táv alelnök hozta, miért is e ne­mes tettet külön kiemelendőnek tartja. Előszavát a boldogító re­mény szavaival zárja. Az 1928. évi naptár rajzait Ve­zényi készítette. Verseket írtak: .Báthory G., Horváth-Koncz, Móra L., Fodor A., Fazekas E., Rad­vánvi S., Stolliné, ^Elbeszélések írói: Gonda, Mankó, Lengyel, Fi­cza_.Váth, Csite, Baloghné, Szépnél Szil vay, Szabó, H. Virágh, Bayné, Avar, Romhányi, Pusztai. Az iskolai pályatétel az 1928. évre a következő: 1. Elemi isko­láknak: Melyik állatot szerelem legjobban és miért? 2. Középfo­kú iskolák I—IV., elemi iskolák V—VI. oszt. és ismétlő iskolák számára: Az emb?r és a mad'rak. 3- Középiskolák V—VIII., taniiókép zők és felsőkereskedelmi isk. szá­mára: Az állatok: és az jpar. A dol­gozatokat az iskolai igazgatóságok utján 1928. március 15-ig kell az Országos Állatvédő Egyesületnek nek beküldeni (Budapest, IX., Ernő utac 11—13. sz.) E kedves könyvecske hátlapján többféle kérelemmel fordul a ta­nulóifjúsághoz, melynek átolvasá­sát és legalább azOk egy részének teljesítését kéri az O. A. E., högy tényekkel ünnepeljék velük a Gyer­meknaptár harmincéves jubileumát. 547/1927. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 16.450/1927. sz. végzése folytán Kann Lipót és Fia budepesti cég végrehajtató javára 238 P 80 fillér s járulékai erejéig 1927. évi junius hó 24. napján végrehajtás útján felül­foglalt és 1013 pengő 60 fillérre be­csült szobabútorok, jégszekrény stb. Nyíregyházán, Vécsey ucca 24. számú háznál 1927. évi október hó 21. nap­ján d. e. 11 órakor nyilvános bírói árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1Ö27. szeptember 27. SZÁNTÓ ÁRMIN 8398 kir. jbirósági végrehajtó. Villámhárító, villany­világítás és viUamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely Zrinyi ílona-u 3 Lakás Csillag-utca 39. sz. Meghívás. A „Hangya" Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja kötelékébe tartozó Nyíregyházi Gaz­dák Árubeszerző fogyasztási és ter­ményértékesítő szövetkezet 1927. évi október hó 16-án délelőtt 11 órakor a szövetség helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 24. §-a értelmében meghivatnak. Ha a közgyűlés a megjelenő tagok cse­kély szama miatt határozatképtelen lenne, ugy a közgyűlés 1927. évi október hó 23-án fog megtartatni, mely — tekintet nélkül a tagok szá­mára — határozatképes lesz. NAPIREND: 1. Mult évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2 Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása.' 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendel­kezés. 5. Az igazgatóság kiegészítése. 6. Felügyelőbizottság választasa. 7. Netaláni indítványok. 1926. évi december hó 31-én a ta­gok száma 369, üzletrészeiknek a száma pedig 1269 volt. A felügyelőbizottság által megvizs­gált éfi mérleg a bolthelyiségben ki­függesztetek és mindenki által meg­tekinthető. Kelt Nyíregyháza, 1927. oM. 10. 8129 AZ IGAZGATÓSÁG.

Next

/
Thumbnails
Contents