Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-13 / 232. szám

1927. október 13 JSfVíRYIDÉKL 7 Ahol még emlékeznek Ady Endrére. Riport a csúcsai vásárról. (A «Nyirvidék» tudósítójából.) Az őszi napsugár bánatosan simogatja a mezőket. Az autóbusz rohan végig a szilágysági országutakon, a Magura már messziről int csak és a temetők keresztjei dermedt némasággal nézik az utasokat, akik az autóbusz üveg ablakán már egy távoli cél felé látnak. A mezőkön nem hivalkodnak többé a tarka nyári virágok, bágyadt, lila kő körcsinek boritják végig a kopár földet, őszi egyetlen virágok. fis egyszerre egy magános alak tornyosul fel á dombhailáson. Busán lengeti a szél a kezében a piros zászlót, amelyet mereven tart, ő, a magános őrszem, aki vigyáz, vigyáz. És itt is, ott is lengenek a kis magános zászlók, kék és piros fehér, amelyre égő, vérszínű kereszt van varrva, fis a száraz kukoricásokban lappangva osonnak a fáradt katonák. Teljes felszereléssel, mintha ellenségre leskelődnének. A Szilágyságban mag)' hadgyakorlat van. És az autóbusz nem áll meg. A zászlók csak lengenek tovább s mi rohanunk, hegyre fel és völgybe le, amig csak feltűnnek a csúcsai hegyek. Nagy vásár van. Sokszínű ruhában hullámzik a sátrak között a vásárló .tömeg, a sátrakban mindent lehet kapni. Mézeskalács szivet, amely piros és égő, mintha a legény a melléből tépte volna ki, hogy bársony pruszlikos szeretőjének adja. Aztán a tarka .gyöngyök, amelyek ugy ragyognak a falusi lányok sóvár szemeibe, mintha szikrázó gyémántból lennének. A virágos fej kend ők a menyecskéket hívogatják. mindenkinek van itt kedvére való. És mégis a sátrak előtt igaz hogy tolonganak az emberek, de olyan kevés a vásárló, inkább csak a vágyakozók adnak itt találkozót egymásnak, akik kis pénzzel sokat szeretnének. Órákig alkudoznak, pedig ők is, az "e.'adó is tudja, hogy a vége egy: az árut leteszik és tovább indulnak ui sátrakhoz. Nagy a panasz. Még az oJcsp áruk sem találnak fogyasztóra. És a csúcsai vásáron az emberek üres zsebbel és üres tarisnyával indulnak vissza, hazafelé. Meghatottan járom a sáros utcákat. Valamikor Ady járt itt és ugy szeretném megtalálni lépéseit, az utat, ahol járt, a házakat, ahol meg pihent. És ahogy végignézek a vásáron, azt kérdem: vájjon hányszor látta ő ezt, kikkel beszélt, emlékszik-e rá valaki? Egy sánta öregasszony megy el mellettem. Vizet visz. Megkérdem. Ugye néni, maga ide való? - Ó igen aranyos, — válaszol készséggel — soha nem is mozdultam ki a faluból. — Akkor bizonyára emlékszik a néni, hogy ott fent a Boncza kastélyban lakott ^gy költő, Ady Endrének hivták, aki sokszor járt le ide a faluba is. Beszéljen egy kicsit róla. Az öreg néni gondolkozik, nem tud sehogysem visszaemlékezni. Próbálok sef

iteni, mondom, a Boncza Bertua férje volt. No né, tudom már, hat hogyne, hiszen sokat ivott az az ur, szerette a jóféle bort, azt hiszem, ma sem veti meg. Magamban elcsodálkozom. A * benszülött néni ugy látszik, nem tudja, hogy- a nagy költő már évek óta a temetőben pihen. Igen, bizonyára most is iszik, .azt mondják Krasznán van, oda nevezték ki jegyzőnek. No Isten áldja, megyek," mert vár az unokám. tehát igy él Ady egy csúcsai •öregasszony emlékezetében. Nemsokára azonban találkoztam Simon Gerőnével, ezzel a bájos, finom uriasszonnyal, aki férjével együtt igazi megértő barátba volt Adynak. Ugy mutatják be, mint a falu második nevezetességét. (Az első természetesen a Boncza-kastély. amely szintén egy költőé most. Qoga Oktáviáné.) A villáról már messziről látni lehet, hogy a székely művész, Kós Károly tervezete. Simonné hazajött a boltból s a szalonban beszélgettünk Adyékról. Mennyi kedves apró dolgot tud mesélni. Rajta keresztül ismerem és szeretem meg Adyt, mint embert. És a nagymaga, mintha látnám ezt a drága finom kis urihölgyet, aki olyan nagyon szerette, a legjobban szerette Adyt s akivel folyton évődött a költő. Egyszer az öregebbik Ber.uska, a nagymama azt mondta neki. — No nem olyan nagy dolog olyán verseket irrii, amilyent te irsz. Még én is tudnék. Sáros, ucca, szegelet, Feltúrták a bivalek. Adyné roppant szégyelte, — meséli tovább Simonné, — hogy Ady gyakran ivott. Gyakran mondta neki, hogy szégyenli az orvos és a patikus előtt, hogy az Ő férjét részegen látják. Mire Ady ezt felelte

: Ki az az orvos és patikus, mit törődöm velük, hiszen én a holdig érek. — Gyakran jöttek hozzánk, naponta majdnem. És estére már előállott a kis csacsi-fogat, amely felkocogott a részeg költővel a várba Gyakran az uram is elkísérte. És megtöretni, hogy késő éjjeljg ott maradt, mert a költő a titkos pincéjéből (bokrok alatt elásva tartott állandóan néhány üveg bort, hogy Bertuka ne tudja) felhozott egy kis itókát és hajnalig elbeszélgettek. Ady relikviákat mutat aztán a kedves úriasszony. Fényképek, dedikálva és egy bolti könyv, amely igy látszatra olyan, mint a világ összes boltikönyvei. De belül ez van írva a költő írásával: «AdV Endréék vétkes és könnyelmű kohtós könyve». Az egyes .tételek különbözők, hiszen a Simon Gerő boltjában mindent lehet kapni, de leggyakoribb a bor ásványvízzel. A parkírozott udvaron a lángoló salviák még nyárt hirdetnek, a melegszemü barna asszony elszomorkodva jár közöttük. Hogy szerette Ady ezt a kis kertet s ezt a házat. Szerette az otthonos, kedves szobákat. Milyen kár, hogy nem ülhet itt a nyitott verandán. Sok szép vers született volna meg itt. Hányszor hagytuk egyedül Adyt nálunk s mennyi szép verset irt még a régi szobákban. Amikor a kötetben látom őket, olyan nagyon fáj, hogy messzehulltak a múltba azok a percek, amelyek őt olyan nagyon közel hozták hozzánk. Vége. A vásár már kezd oszlani és sötét esőfelhők, mint fekete gyászdrapériák terülnek szét az égen. Messziről figyelmeztetően zug a vonat, éles fütty nemsokára és hátam mögött marad Ady faluja, a vásár és ugy látom, mintha a Boncza-kastélyból egy sugárzó kereszt ragyogna az alkonyatban. Az égre, bucsuüdvözletül talán még rárajzolódnak a szilágysági hegyek és piros és kék zászlók lobognak a roha/nó vonat után. Legújabb bivatlapok az UJSÁGBOLTBAN Gyermeknaptár a 30-ik évfolyamban. „A s ivet »zért rejtet'e tl az IsteD, hrgy seDki se láísa." fJá'donyi : Isten rabjai. Ünnepi hangulat üli meg az Országos Állatvédő Egyesület csöndes otthonát, mert a dédelgetett kedvenc, a Gyermeknaptár a3ö-ik évfolyamába lépett. Ez ünnepi hangulatban a szellemi szülők elsősorban Istennek adnak hálát, hogy nemzetnevelő munkájukat ily szép •eredménnyel engedte megépíteni. A léleknek az egek Urához félsuhanó akkordja mindmegannyi szépen szóló tolmácsa az Isten által elrejtett szív rriinden Szépért, 'jóért hevülésének, dobbanásának. Baráth Zoltán az Országos Állatvédő Egyesület elnöke tudatja a Gyermeknap tárban irt «Előszó»ban, hogy jubilálnak. Egy átfutó pillantással megemlékezik mindazon kiválóságokról, akik a Gyermeknaptárt alapi'ottík, fenntartották, nemesen irányították. • — Az egyesület nagylelkű vezérférfiai 30 évvvel ezelőtt elhatározták, hogy «Ajándék-könyvecske» cimen gyermeknaptárt adnak ki, melynek célja: az állatszere.etnek életrekeltése, ébrentartása és terjesztése volt. ,— E könyvecskét 4 évfolyamban az egyesület ingyen adta az iskolák utján az ifjúságnak éS'pedigGrimm Gusztáv ügyvezető alelnök áldozatkészségéből mintegy 32 ezer példányban. Ezekután a szerkesztőket vonultatja fej. A legújabb tiz évben Fodor Árpád főv. tanár, egyesületi főtitkár, tb. alelnök szerkesztette mindenki tetszését megnyerő kiváló tudással, melegen érző sziv szeretetével párosult szakértelemmel. A Gyermeknaptár írógárdái között ott találjuk Benedeket, Szabolcskát, Gaál Mózest, Zemplénit, Kozmát, Agait, Mórát, Budaváryt, stb. Hogy 30 év alatt 3 millió példányban jelenhetet; meg, ezt a fényes sikert Baráth Zolián elnök szerényen elhárítva, a v. és közokt. miniszter ajánlásában, a kir. tanfelügyelők pártfogásában, a tanítók fáradozásában és a tanulóifjúság nagy szeretetében találja, miért is ezeknek az Egyesület forró köszönetét és soha meg nem szűnő háláját tolmácsolja. A 30 év alatt a legnagyobb áldozatot Grimm Gusz táv alelnök hozta, miért is e nemes tettet külön kiemelendőnek tartja. Előszavát a boldogító remény szavaival zárja. Az 1928. évi naptár rajzait Vezényi készítette. Verseket írtak: .Báthory G., Horváth-Koncz, Móra L., Fodor A., Fazekas E., Radvánvi S., Stolliné, ^Elbeszélések írói: Gonda, Mankó, Lengyel, Ficza_.Váth, Csite, Baloghné, Szépnél Szil vay, Szabó, H. Virágh, Bayné, Avar, Romhányi, Pusztai. Az iskolai pályatétel az 1928. évre a következő: 1. Elemi iskoláknak: Melyik állatot szerelem legjobban és miért? 2. Középfokú iskolák I—IV., elemi iskolák V—VI. oszt. és ismétlő iskolák számára: Az emb?r és a mad'rak. 3- Középiskolák V—VIII., taniiókép zők és felsőkereskedelmi isk. számára: Az állatok: és az jpar. A dolgozatokat az iskolai igazgatóságok utján 1928. március 15-ig kell az Országos Állatvédő Egyesületnek nek beküldeni (Budapest, IX., Ernő utac 11—13. sz.) E kedves könyvecske hátlapján többféle kérelemmel fordul a tanulóifjúsághoz, melynek átolvasását és legalább azOk egy részének teljesítését kéri az O. A. E., högy tényekkel ünnepeljék velük a Gyermeknaptár harmincéves jubileumát. 547/1927. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 16.450/1927. sz. végzése folytán Kann Lipót és Fia budepesti cég végrehajtató javára 238 P 80 fillér s járulékai erejéig 1927. évi junius hó 24. napján végrehajtás útján felülfoglalt és 1013 pengő 60 fillérre becsült szobabútorok, jégszekrény stb. Nyíregyházán, Vécsey ucca 24. számú háznál 1927. évi október hó 21. napján d. e. 11 órakor nyilvános bírói árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1Ö27. szeptember 27. SZÁNTÓ ÁRMIN 8398 kir. jbirósági végrehajtó. Villámhárító, villanyvilágítás és viUamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely Zrinyi ílona-u 3 Lakás Csillag-utca 39. sz. Meghívás. A „Hangya" Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja kötelékébe tartozó Nyíregyházi Gazdák Árubeszerző fogyasztási és terményértékesítő szövetkezet 1927. évi október hó 16-án délelőtt 11 órakor a szövetség helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 24. §-a értelmében meghivatnak. Ha a közgyűlés a megjelenő tagok csekély szama miatt határozatképtelen lenne, ugy a közgyűlés 1927. évi október hó 23-án fog megtartatni, mely — tekintet nélkül a tagok számára — határozatképes lesz. NAPIREND: 1. Mult évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2 Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása.' 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság kiegészítése. 6. Felügyelőbizottság választasa. 7. Netaláni indítványok. 1926. évi december hó 31-én a tagok száma 369, üzletrészeiknek a száma pedig 1269 volt. A felügyelőbizottság által megvizsgált éfi mérleg a bolthelyiségben kifüggesztetek és mindenki által megtekinthető. Kelt Nyíregyháza, 1927. oM. 10. 8129 AZ IGAZGATÓSÁG.