Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-12 / 231. szám

járlmmÉK. 1927. október 12 „A kritikára szükség van — mondatta Eállay főispán a vármegye mai közgyűlésén — de csak akkor, ha nem gáncsolás a célja!" Szabolcsvármegye akciója a gümokóros betegek ingyenes gyógykezeltetése érdekében. részt kérnünk a magyar igazság számára. Ma már ott tartunk, hogy az egész világon tudnak a ma­gyarokat ért szörnyű igazságtalan­ságról s teljesen erdektelen embe­rek keresik a módját, hogyan le­hetne rajtunk segíteni. Épen ezért nem szabad közönyös­nek lenni magunk iránt. A magya* autonóm vármegyei életet kifelé ki kell doboritani, hogy Magyarország valóban mint szabad ország tűn­jön a világ szeme elé. Tudják meg, hogy a magyar közélet demokráciád ja, szabadsága minden irányban megnyilvánul. Abban a mentalitás­ban, amelyben ma a világ él, lássák meg, hogy Magyarország, a ma­gyar nép foglalkozik a saját ügyei­vel. Akinek alkalma volt a jelen idő­ben tanulmányozni külföldi álla­mok életét, az tapasztalhatta, hogy ezek mennyire hangsúlyozzák nacio nalízmusukat, mennyire túltengő ná luk a nacionalista politika. Nemzetek, amelyeknek nincs multjuk, niincs történelmük, valósággal tobzódnak a na­cionalizmusban. Nálunk pedig, ahol egy ezer esztendős eszme kellene, hogy ösz­szetartsa a polgárokat, ennek az emberi eszmének, • együttérzésnek nem találjuk meg á visszhangját­Nem találtuk meg[a nemzeti életnek mindenek fölött való szupremáció­ját és minden akadályt legyőző om­nipotentiáját. Nem célom, hogy ez­zel a problémával foglalkozzam, csak .rezüméjét akarom adni a na­cionalizmus lényegének, hogy tud­niillik az voltaképen nem egyéb, mint a saját ügyeinkkel való be. ható foglalkozás, az önmagam kö­(A «Nyirvidék» tudósítójától.) Ragyog az őszi nap, a Bessenyei tér pompázó virágágyainak színes panorámája fogja meg az emberek lelkét. Délelőtt fél 10 óra. Kisebb­nagyobb csoportok szállingóznak a vármegyeháza felé, amelynek e^ kélyén méltóságteljes nyugalommal leng a magyar trikolor. A várme­gye őszi közgyűlésére sietnek a bi­zottsági tagok és az érdeklődők. Az előcsarnokban díszruhás hajdú kivont karddal tiszteleg az érke­zőknek. Az emeleti nagyterem még üres, de a folyosó már zsong a közönségtől. Ezeken a megye­gyűlési találkozókon beszélik meg a politikai ügyeket, községi dolgokat. Itt nyer elintézést' sok magánügy is, mert a megyegyülés barátok, jóismerősök találkozója egyszer­mind. Lassankint megtelik a terem, bevonul a vármegye tisztviselői ka­ra, élén Mikecz István alispánnal, akinek üdvözlésére számosan siet­nek az emelvény elé. Egynegyed 11 óra után 5 perccel jelenik meg a terem egyik északi mellékajtójá­ban Kállay Miklós dr. fekete disz­magyaros alakja. Harsány éljenzés fogadja a hosszú külföldi útjáról visszatért főispánt, aki a következő szavakkal nyitja meg a közgyűlést: Tekintetes Törvényhatósági Köz­gyűlés! Mélyen Tisztelt Bizottsági Tag Urak! Amidőn van szerencsém a tör­vényhatósági bizottság közgyűlését megnyitni, üdvözlöm a bizottsági tag urakat. A tárgysorozat első pontja a vármegye alispánjának az 1927. I. félévének közigazgatását ismertető jelentése. Ajánlom b. fi­gyelmükbe a jelentést, amely ter­jedelmében ugyan nem olyan nagy, mint a tavaszi volt, tartalmában azonban- részletesen ismerteti a nyá­ri időszak befejezett nagy munká­ját. Ez a munka támogatást kér a vármegye közönségétől. Minél mélyebben hatolunk be a nrogreszi­sziv feladatok teljesítésébe, annál jobban kell ellenőriznünk a telje­sítési munkálatokat. A vármegye autonómiájának ősi szelleme kiván­ja. hogy résztvegyünk ezekben a munkálatokban azzal, hogy kri­tikát gyakoroljunk felette. A kritikára szükség van, de csak akkor, ha nyíltan fel­emeli szavát azzal szemben, akit támogatni akar, nem pe­( dig elgáncsolás, a célja. Ez utóbbi kritika nem a közcél érdekében fejti ki tevékenységét. — Épen ezért megnyugvással várom a közgyűlés kritikaját, mert tudom, hogy minden bizoitsági tag át van hatva attól az érzéstől, melyebben a munkában azt a céltudatos kon­centrálja, hogy a vármegyét mi­nél előbbre vigye s elért pozíciójá­ban megerősítse. Ez az ősrégi vármegyei autonóm szellem van hivatva arra, ' hogy ellensúlyozza azokat a mestersége­sen terjesztett híreszteléseket, ame­lyekkel'ellenségeink bennünket kül­földön tönkretenni igyekeznek. Sikerült azonban a külföld előt L zületének mindenek fölé való eme­lése. Elnöklő főispán ezután a Magyar Hiszekegyet mondotta el, ^melyet a közgyűlés közönsége állva hallga, rótt végig. Majd elparentála a leg­utóbbi közgyűlés óta elhunyt bi­zottsági tagokat és vármegyei tiszt­viselőket: Árokháli Béla gyüreiref. lelkészt, Bay Ferenc nyirmadai föld­birtokost, Franck Cézár tb. kanono­kot, polgári róm. kath. plébánost, Erdey László mándoki szolgabiró­sági irodatisztet és Hook Pál ny. vármegyei árvaszéki kiadót. Indít­ványára a közgyűlés elhatározta, hogy az elhunytak emlékét jegy­zőkönyvileg megörökíti. A nagy éljanzéssel fogadott meg 1­nyitóbeszéd után Liptay Béla felső­házi tag emelkedik szólásra és in­dítványára a közgyűlés elhatározza, hogy a főispán nagyhatású beszé­dét kinyomatja és valamennyi bi-, zottsági tagnak megküldi. Virányi Sándor vármegyei fő­jegyző olvassa fel ezután az alispán jelentését, amelynek a közegész­ségügyre vonatkozó részénél Kl:k_ ner Károly bizottsági tag szólal fel s utalva a főispán beszédének egy részére, kijelenti, hogy senki sem tudná szónoki formába önteni azt az örömöt, amelyet Apponyi Albert gróf eredményteljes genfi szerep­lése okozott egész Magyarországbn. Indítványára a közgyűlés elhatá­rozza, hogy az ősz államférfiul üd­vözölni fogja. Klekner Károly dr. ezután bejelenti, hogy az «Erzsébet» kórház gyermekosztályán az eddigi 11 ágyalapitványhoz ujabb 18 ala­pítvány érkezett s jgy összesen 29 alapítványi ágy van a gyermekosz­tályon, amely az utóbbi időben annyira igénybe volt véve, hogy a betegfelvételeket egyidőre be kellett szüntetni. Ecseteli ezután a borzal­mas magyar népbetegségnek, a tü. dőgümőkórnak a szörnyű pusztitá­sát s indítványozza, hogy a köz­gyűlés irjon fel a .kormányhoz ab­ban az irányban, hogy a tüdőgü­mőkórban szenvedő betegek négy héten tuli ápolásának költségeit vál­lalja az országos betegápolási alap. Tegyék lehetővéj hogy a szegény tüdőbetegek ezt a gyógy tényezőt is igénybevehessék, mint ahogyan mmm a Diada l Mo zgó •Mnnmnmi—•l—W imiMimii ni iiiii!••«•— ili*Iliim n — ••• miiiiiniimiii Október hó 11-én, kedden utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel VIOLANTHA Ernst Zahn „A múlt árnya" c. világsikert aratott regénye filmen 7 fejezezetben. — Főszereplők: H1NNY PORTÉN, Wilhelm Diterle a „Cigánybáró" címszereplője, Wilhslm Diegelmann. Hallói E!gy szóra! Válogatott német színészek alakítják ezen 8 felvonásos filmregény főszereplőit, akik között egy népuzerű magyar komikust is találunk. Marcella Albanl a „Dagfin'' fő női szereplője, Sandra Milovanoffa ,,Nyo­morultak-' szereplője, Alplions Frylaiid a , Hannibal fia" főszereplője, Werner Krauss minden nagyobb német filmből ismerjük, Szőke Szakáll Budapest volt kedvence. Előzetes jelentés: októbír hó 12-én és 13-án, szerdán és csütörtökön „Karnevál gyermeke 4' „Ördöngös lovas" Ivan Mosjoukine Hoot Gibson a^ venereás és szülési betegek ápo­lási költségeit is az állam viseli. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá Klekner Károly mély szociális érzékből fakadó indítvá­nyát s egyhangú határozattal ki­mondotta, hogy abban az értelem­ben ir fel a kormányhoz. Krótny Károly dr. bizottsági tag emelkedik ezután szólásra. — Abban a mérhetetlenül fekete gyászban — mondotta — amelye* Trianon borított reánk, mindig vá­gyódva fordultunk azon események felé, amelyek alkalmasak arra,'nogy a Feltámadásba vetett hitünket meg erősítsék. Ilyen események voltak az évenként megismétlődő levente­ünnepélyek. Feszty Árpád hatalmas művészeti alkotásának, a »Magya­rok bejöveteléinek alakjai eleve­nedték meg előttem, a vetélkedő ifjak láttán, akik a honfoglaló ősök mindent legyőző erejét idézték föl bennem. Ez az ünnepély az idén elmaradt, de reméljük, hogy csak halasztást szenvedett. Pedig a vár­megyei leventék nagy sikert arattak a napokban megtartott gödöllői or­szágos leventeversenyen, ahol a tíszanagyfalui leventék csapata kel­tett nagy elismerést, fiz orszfgos löveszviersenyen pedig a nyíregy­házi leventék arattak győzelmet. In­dítványozza, hogy a leventeügy ér­dekében kifejtett munkásságáén a közgyűlés fejezze ki köszönetét Mikecz István (éljenzés) alispánnak és az egyes leventealakulatok ve­zetőinek. Megemli í szónok ezután a Rothermere lord elismerésre és hálára méltó akcióját, de kijelenti, hogy mégis csak a példabe­szédnek a liive, amely azt mondja: — Segíts magadon, az Isten is megsegít! Már pedig ugy segíthetünk ma­gunkon, há a leventékben erős öklü, kemény magyar fiukat neve­lünk a Hazának. (Lelkes éljenzés és taps.) Liptsy Béla utkérdésben szólal föl, Bogdán Ferenc pedig a csá­szárszállási kövezetvám ügyében. — Mindkettőre Mikecz alispán vála­szol, amelyet a közgyűlés tudomá­sul vesz. Ezután rátértek a tárgyso­rozat többi pontjának a tárgyalá­sára. (*) Miért vesznek oly;n soka" «Zephir» kályhát?... mert a «Zephir» a fütőtechnika szenzációs vívmánya egyesíti a cserépkályha, folytonégő kályha és a légfűtés elő­nyeit. 10 kgr. fával fűt egy nor­mál szobát 24 órán át. Gyorsan füt és tartja a meleget. Árjegyzéket készséggel küld: Héber Sándor kályha és tüzhelygyáros, Buda­pest. Vilmos császár ut 39. MEGBÍZHATÓAN olcsón BIITOR és kárpitosáru szükségletét Suhanesz bútorcsarnokában szerezhsti be j Nyíregyháza, Kállói ucca 4. Szeszgyárak részére kénsav legolcsóbban kapható Izsay Károlynál, Luther ucca 6. szám. Telefon: 245. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents