Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-12 / 231. szám

MXMK. iaü7. oütüber 12. Menjünk egy lépéssel tovább! I »h: Pillér jóaef. A trianoni szerződést Amerika nem ratifikálta. Nem, mert ocsmányságnak tartotta. Ezt, a reánknézve kedvező végzést és megállapítást — valljuk meg őszintén — nem használtuk ki javunkra. Elhaladtunk mellette, mint a többi külföldi nagyemberek hasonló nvilatkozata s megállapítása mellett, akik úgyszólván, szánkba adták a sípot, de mi nem fujtuk tovább, mert mi előttünk csak egy dolog lebegett: a leépítés, a minden vonalon való leépítés; pedig ellenségeink már túlontúl leépítettek minket. Nekünk ezzel szemben nemde az lett volna a feladatunk, hogy ne le, hanem feléoiteni igyekezzünk Nagymagyarországot? — Ehhez önként kínálkozó bázisul szolgáltak volna Amerika bölcs álláspontján kívül, az érdekünkben megnyilatkozó külföldi auktoritások száz. és ezer nyilatkozatai. De mi fülünkre feküdve szenderegtünk migesak az érdemes Jord, Rothermere fel nem cibált bennünket. Nehogy az ébredés csak egy ásitásszerü sóhajban nyerjen részünkről befejezést, talpra is kell áflanunk s Önerőnkből tovább kell men ni a cél felé egy lépéjssei s azelső lépést követte a <öbbi. Utunkat, áme lyen haladni keli, megvilágítja Briand francia külügyminiszter egyik nyilatkozata, amit a francia szenátusban akkor mondott, amikor ott a trianoni szerződés ra ifiká'ása 1 erült tárgyalás alá. Amikor ugyanis a vita megkezdődött, több becsületes gondolkozású szenátor kikelt a szerződés igazságtalansága ell

en, embertelenségnek, istentelenségnek nevezvé.i a magyar nemzet ellen elkövetett merényletet. Ek^or felállott Briand miniszter és így szólt: «M nd igaz az, amit az elöfíem szólók mondottak, de ha mi most nem ratifV káinánk a trianoni szerződést, ez&l a magy^okon már agy sem segíthetnénk, mert már három nagy hatatom ratifikáltam Ezzel rámutatott Briand arra, hogy a trianoni szerződés tulajdonképeni értékét a nagyhatalmak ratifikálásával nyert. Azok pedig ratifikálták akkor, amikor még a szerződésnek igazságtalansága* nem voltak általánosan közismertek; de ma már az egész világ beismerte annak nemcsak erkölcstelenségét, hanem az egész Európára kiható káros voltát is. Most tehát, amikor a dolog má

1 ide érett, megbocsáthatatlan mulasz tást követnénk ei, ha meg nem mozdulna a magyar társadalom minden rétege és szervei által oda nem hatna, hogy az illetékes nagyhatalmak, a szerződés ratifikálási törvényét helyezzék hatályon k|/ül. Ezzel érvényét vesztené a szerződés egész komplexuma s mint ilyet, a magyar törvényhozás is hatályon kívül helyezhetné. Hogy pedig ezen akciónk biztos sikerrel járna, nemcsak feltehető, de biztosítottnak is tekinthető, mert egyetlen egy kultur nemzetről sem szabad azt feltételezni, hogy igazságtalanságod erkölcstelenséget öntudatosan szankcionáljon. Lépjenek tehát sorompóba a társadalmi egyesületek. Hivatkozva Amerika álláspontjára, hivatkozva a nagyérdemű angol lord áltat ki- 1 fejtett igazságokra, melyek szerint a trianoni szerződés tájékozatlanság, rosszindulatú egyoldalú információk, tudatlanság, a magyarok meg nem hallgatása , övetkeztében jött létre s ezek alapján kérjék á ratifikálások megsemmisítését. Ezzel hatalmas nagy lépést teszünk célunk felé, mert ezzel közvetlenül azokhoz fordulunk, akik tenni is tudnak érdekünkben. Ma már a levelező-lapok szétküldése, ha nem is meghaladott álláspont, de mindenesetre, nagyon közvetett ut és kevesebbet magyaráz, mint a nagyhatalmak kormányaihoz ín te zendő egy-egy jól megfogalmazott, erkölcsi és tárgyi indokokkal alátámasztott petíció, természetesen minden nemzetnek a saját nyelvén. dolog odafejlődik, | Ha aztán hogy a revízió kérdésének végme oldása a Nemzetek Szövetsége élé kíerül, a nagyhatalmak képviselői, a feníCmlitett kérvények alapján, már döntő érvek-.ei fognak rendelkezni a magyar nemzet javára. Legyen elég hát a hét év» hallgatás. Elérkezett a békés úton való cselekvés ideje. Ez nem • kaland,*, de becsületes munka lesz. *r MffiMMIMMl • A nyíregyházi törvényszék megszüntette az eljárást egy fehérgyarmati kereskedő ellen, aki eladta a végrehajtó által lefoglalt árui. A kir. ügyészség képviselője elejtette a vádat, mert a végrehajtó nem alkalmazott szoros zárat a foglalás alkalmavaí. mlert hat gyermekének enni kellett adni. A tanúvallomások fedték a vád(A Nyirvidék tudósítójától.) A nyineígyházi kir. törvényszék Szalontay tanácsa tegnap tárgyalta özv. Grünstejn Mayeraé fehérgyarmati kereskedő ügyét. Grünsteinné azzal volt vádolva, hogy a végighajtó által lefoglalt keres'kedlelmi árucikkeket üzletéből eladta. Grünsteinné védekezésében előadta, hogy az 5 millió értékben lefoglalt árut a foglalás után üzletében hagyták s nem határozta meg a végrehajtó, hogy mit adhat el és mit nem. Tulajdon képen nem is tudta, hogy mi van lefoglalva. Különben is kénytelen volt az üzletben lévő árukból eladni, lott védekezését. A vádat képvicjelő Jeney Gábor királyi ügyész ^e-rbeiszéd helyett bejelentette, hogy á vádat elejti, mert bűncselekményt nem lát fennforogni. A váde'iéjtés indokolása szerint, a vádlott akkor merítette volna ki a vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékát, ha a végrehajtó a foglalásnál szoros zári alkalmazót

1 volna. A törvényszék megszüntette az flijiárást. • "wcWdMTOwwweeeoMMW •BIMM Körkérdés a nyíregyházi kereskedőkhöz: Milyen az idei őszi szexem? (A «Nyirv.idék» tudósítójától). Az egész ott kezdődött, hogy nálunk még mindig tart az uborkaszezon. Jól benne vagyunk ugyan már az őszben, de sehogy semaka

1 menni. Egy becsületes rablógyilkosságot még pénzért se lehetne kapni, a véres szerelmi drámák meg már igazán csak öttől-hétig létednek a Diadalban vagy pedig az Apollóban, rendes helyárakkal Ha ez így megy tovább, felszámolnak nemsokára a fogházak Is. Érdekelt, vájjon a kereskedőknek jobban megy-e? Sorba jártam a nagyobb üzleteket és megdöbbenéssel áílapitottam meg, hogy Nyí: egyháza kereskedői mind csak rideg üzletemberek, akiknek semmi érzéKük sincs a modern zene iránt. Ke\és kivétellel mind a régi nótát fújják. Igazán össze kell szednem minden hírlapírói tudományomat, hogy ezt az annyiszor elcsépelt, fanyar három szót változatosan fejezzem S ki az egyes eseteknél: «Rossz gaz- " dasági viszonyok®. íme, a főnökök vagy az üzletvezetők válaszai: Egy Ko,ssuih-iér« ffstékiizlet-. «Az idei szezon látszólag kielégítő, mert sok az építkezés, de valójában megközelítőleg sem olyan rózsás a festek! ereskedők helyzeteAz általános sivár gazdsáagí viszonyok és a lakások kötöttsége miatt nem festetnek az emberek. Panaszunk közös a többi szakmabeli kere^dőévee*: sok a közteher és magasak a boltbérek.» Egy Ko^suth-tér« Va^k"r

e

skede^: «A mienk véletlenül jobb mint a tavalyi. De az általános vasasszezon gyenge. Oka az, hogy nincs szóllőtórmés és igy a környék szőllősgazdái mind elmaradtak.» Egy Vay Adám-utcal VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓ Október hó 11-én. kedden kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel: Hodern inkvizíció Kertász Mihály első amerikai filmrendezése. — Pompás és izgalmas filmdráma 8 felvonásban. Főszerepben a szépséges DOLORES COSTELLÖ. M© smólj feleségemnek vén kujc»n Vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben; Irene Rioh és Hnnthy Gaidon. Saját zenekar! Saját zenekar! Szerdán 2L SIACrT Csütörtökön (Háború) böfkfr^kedés. »Az utolsó 10 év legrosszabb szíezonja. Nagy a pénzhiány s emellett nem volt sok esőzés. A falusi ember igy nem siet a téli szükségletét beszerezni. Ha így fog menni, előbb a cipészek mennek tönkre, aztán mi.« Ennyi panaszos, prózai felelet után igazán felüdültem, amikor jóliismert bútorozatlan lakásában^ a Várolsháza árkád jaí alatt a szintén jólismert Költet pillantottam meg. Hogy van, kedves Mester? kérdeztem tőle. »Hála Istennek, nagyon jól — szólt kezeit dörzsölve. Hiszen tudja, hogy ez a mi szezonunk. Ilyenkor hullanak a sárguló falevelekIlyenkor mindig kinéz egy-két kötet. De az idei ősz e tekintetben felülmúlja a többit is. Mert most a kövezések és utcarendezések miatt nemcsak a falevelek, hanem magot k a fák is hullanak.« Örömmel folytatom utamat. Végre egy ember, aki nem panaszkodik. ' Egy l'ay Áctam-u

Jcai ruhaiizíet. »A mi üzemünk ugyan, évrőlévre fokozódik, de az idei szezon nem áll arányban a többivel. Rossz volt a termés, nagy az adó, csökken a vásárló közönség fizetőképfessége.« Egy Ko^ssuth-tért füIs&r- és csemegeüzlet. »Kimondott őszi szezon az éielmisiferekben nincs, ami van. az is rossz. A hivatalnokemberek könyvre vásárolnak és a pénztelenség miatt alig képesek fizetni.« Elhatároztam, hogy felkeresek egy sportegyletet is. Először is, mivel a futballnak is van őszi szezonja, másodszor pedig ma má

1 a sport is üzlet. Választásom a Nyelvére esett, amely a rossz nyelvek ellenére is Nyíregyháza legjobb csapatai közé tartozik. Az intéző a legutóbbi vereség és eldöntetlen hatá-a alatt szomorúan mondta kérdésemre: »Gyenge.« Mondja, kedves intéző ur, csak a szezon gyenge? A csapat nem? Egy Kossuth-tén éks&süz et. »Az jdén némi javulás mutatkozik,"'talán az építkezések miatt. Ez azonban nem irányadó, mert a mi szakmánk nagyon szeszélyes. Nincs pénz s igy az emberek természetesén elsősorban a luxuscikkeken spórolnak. Baj, hogy a külföldről hozott áruinkat a német—osztrák vám rendszerint 33, esetleg 100 százalékkal is megdrágitja.« Egy Bethlen-utcai k ön yvkereskedes. »Kielégitő, mert az idén nagyon sok a könyvekben az uj kiadás. Elősegíti az is, hogy mig én készpénzzel fizetek, addig nálam hitelbe is lehet vásárolni. Erősen érzik, hogy az iskolaév 2 héttel később kezdődött. Addigra a tisztviselők pénze elfogyott s bizonysokán inkább elnélkülözik a könyveket. Vevőim főleg középiskolások, elemista dolgokban speciális okokból nálam nincs forgalom.« Egy Zrínyi / ona-u cat virágkere,süedés. Mikor beléptem, azt hittem, hogy itt rózsás a helyzet. Ez azonban szűnni nem akaró tévedés volt. »Hogv milyen a mi őszi szezonunk? Hát milyen úü a viz és milyen szinti a levegő? Sem ilyen • Máskor ilyenkor nem győztük a rendeléseket, most pedig abszolu"nincs forgalom. Hogy mi az oka? Biztosan kevés a pénz.« \ t