Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-09 / 229. szám
J^X/IDÓL 1927. október 9. a jogalkotásban, s annak célja és rendeltetése kellő megértésre talál a gazdasági életben, javára fog szolgálni a kis pénzintézeteknek is, amelyek ennek az intézménynek a segítségéül a gyümölcsözetlenüi he verő tőkék produk'iv felhasználásit telteik majd lehetővé és ezzel egyszersmind egyik legfontosabb hivatásukat, a hiteligények kielégítését is a közvetlen közelükben fekvő eszközök felhasználásával fogják megvalósíthatni. RADIO-MIHAL'IK VEZET mert gyártmánya oksöés TÖKÉLETES! avasz-utca 10 rtatlanság szobra Georg Alexander Margaret Lahner Lou Tellegen Normann Kerry Alice Calhoun Anna Nilson A magyar szociálpolitika őszi programmja. A „Nyirvidék" számára írta: DRÉHR IBIRE dr. népjóléti államtitkár. A p o f\ Hétfőn " " Kedden olló A magyar sajtónak egy örvendetes évforduló alkalmából, ép legutóbb volt módjában, hogy a népjóléti minisztériumnak az elmúlt években kifejtett tevékenységével foglalkozzék, illetve megállapítsa ennek a tevékenységiek kimagasló mozzanatait. Ez az intenzív és nagy terjedelmű munkásság elsősorban arra szorítkozott, hogy kiküszöbölje a háború és a forradalomnak szomorú hagyatékát: a rokkantak, özvegyek és árvák gondozatlanságát, a tömeginséget, a lakásmizériákat, a közegészségügy felszaporodott bajait és hiányait és csak miután eleget tett ennek a túlnyomóan átmeneti jellegű kötelességének, foghatott hozzá, hogy tulajdonképen való hivatásának éljen, amihez ép oly kevéssé szűkölködik céltudatos programban és a végrehajtáshoz kivánt energiában* mint amennyire nem nélkülözte eze ket munkássága első periódusának folyamán. A népjóléti minisztériumban folyó munka igényt jelent be arra, — hogy az ősszel összegyűlő országgyűlés idejének jelentékeny részét lekösse. Egyrészt folytatni kell a már megkezdett munkát és tető alá kell hozni alkotásokat, amelyeknek alapzata és oldalfalai már állanak. El "fog készülni a munkásbiztosítási reform végrehajtási utasítása, elkészülnek az alapszabályok az ügyviteli szabályzat,"melyek természetesen az érdekeltekkel való megtárgyalás után a reformmal együtt január elsején életbe lépnek. Az a céltudatos törekvés, amely a munkásság szociális és gazdasápi helyzetét óhajtja szilárdabb és humánusabb alapokra helyezni,— most remélhetőleg hamarosan megérleli a maga legértékesebb gyümölcsét. A munkások rokkantsági és aggkori biztosítására gondolok amit később alkalmasint, a dolgozó tömegek más kategóriáira is k 1 fognak terjeszkedni. Abban a pillanatban, amikor ennek a készülő reformnak a gondolatát fölvetjük, már is szinte érthetetlen a számunkra, hogy eddig semmiféle intézményünk, intézkedésünk nem volt, amely arra gon. dolt volna, hogy mi lesz a munkással, de mi lesz a magánalkalmazottal, ha idő előtt megrokkan, vagy ha, ami elkerülhetetlen, megöregszik. A rokkantság és elaggás gondolata eddig is ijesztő lehetősége volt a szegényebb osztályoknak, ma pedig valóságos réme, mert hiszen mai helyzetünkben a napról-napra való megélhetésen tul a'ig nyújtanak lehetőséget a kereseti' viszonyok és bizony nem tehet arra számítani, hogy a munkás öregsége számára takarékoskodjék és ellássa magát. Meg vagyok győződve arról, hogy ha rokkantságára és öregségére bebiztosítjuk a munkás keresetképtelen napjait, már most egy olyan rémtől szabadítjuk meg, az ellátatlanság tudatának olyan keserűségétől, mely elhatározásait és cselekedeteit eddig nem egyszer befolyásolta káros irányban. Maga az intézmény, melynek felállítása tervben van, egyike lesz a legnaf yobb szabásuaknak. Hiszen amiorra teljesen ki fog épülni, nem kevesebb, mint kétmillió lember lesz benne, — a családtagok beszámításával, — közvetlenül érdekelve, tehát egynegyede az ország lakosságának. Ez a reform a legmodernebb elvek irányában készül a külföld hasonló intézményeinek és irodalmának leggondosabb tanulmányozása után és természetesen hazai viszonyaink tegaprólékol sabb figyelembevételével. A már megalkotott baleset; és betegség elleni biztosítási reformmal pgyütt ez az alkotás a munkás éleiét nyilván olyan sínpárra váltja át, ahol az haláláig védettebb lesz a nyomor és elzüllés eshetőségeivel é$ támadásaival szemben. Nemcsak munkásvédelmi, hanem általános iparvédelmi politika követelményeiből indul ki a békéitető és ipari döntőbíróságok felállításának gondolata. Fejlődő, de még nagy kíméletre szoruló iparunk érdeke, hogy annak békéjét a lehetőség szerint biztosítsuk. Rajta kell tennünk, hogy azok a gazdasági eltentétek, amelyek a munkások és munkaadók közt gyakran oly káros módon nyilatkoznak meg, a kölcsönös érintkezés és megértés könnyű és gyors tárgyalások utján levezetődjenek és a sztrájkok és munkáskizárások eshetőségei a minimumra redukálódjanak. Ugy a munkások soraiba, mint a munkaadókéba bete kell vinnünk azt a meggyőződést, hogy az ipari fejlődés mindkettőjüknek közös érdeke és az ipar békéjének erőszakos megbontása mindkettőnek károsodása. A munkásvédelmi intézkedéseknek egy más tárca keretébe nyúló terüle:éről meg kell emüteni, hogy értesülésem szerint a kereskedelemügyi minisztérium foglalkozik a fma gánalkalmazotlak jogviszonyának ujabb rendezésével, a fiatalkorúak és nők munkájának szabályozásával, a vasárnapi munkaszünet ujabb ren dezésével stb. Mint látnivaló, a parlament közeli munkásságának egyik kidomborító vonása a szociális törekvés lesz. Még két javaslatról óhajtok itt röviden megemlékezni: — az egyik a fürdőügyi javaslat, a másik: — az «egyke» elleni harcról szói". A Sí S oly éjszakán lesz indu'andó, Mint még soha bűnös halandó A skót földműves családot épen oly vonzó közvetlenséggel irja le a Szombat estve a kunyhóban, mint a magyart Arany János Családi köre ,.Dc hallga .... egyszer csak az qjtón [kopognak, Érti jelentését Örzie a dolognak: — A szomszéd faluból jöve át egy legény, Valami dologban, s hogy öt elkísérje, De a gondos anya látja, hogy a szegény Leányka elpirul s új tűz gyúl szemére, A legénynek nevét kérdezi aggódva, A leány suttogva felel, elfogódva De a nevet hallva, szűnik az anyának [aggodalma. Szelíden behívja Örzse a fiatalt, Derék fiú, minden szem úgy megakad [rajt. Látja a leány, hogy jól fogadják ifját; Ekéről, szántókról beszél a vén gazda, S az ifjúnak szivét remény, öröm vívják, Midőn az asszony oly szívesen marasztja. A ki olyan kémlő szemekkel néz rája, — Komoly vidámságán örömét találja, S számítgatja: milyen szerencsét tesz [lánya. Oh szívbeli gyönyör, óh boldog szerelem! Szűzi érzés, melynek öröme szertelen! Sokáig bolyongtam, jártam az életet, És arra tanított meg a tapasztalás: Hogy ha égi öröm itt a földön lehet, E siralomvölgyben lehet vigasztalás; Az két hőn szerető hű fiatal kebel. Mely egymáf karjában szerelmét [mondja el. Midőn az est-alkuny szelíd szellőt lehel " A költő verseinek tárgyai a földmives életéből sarjadnak és szorosan hozzásimulnak a természethez, mint a Virágos part kezdetű költeményében, mely épenugy, mint az előbbi, Szász Károly forditása: „ Virágos part s te zöld berek, Hogy tudtok így virulni, hnjh! Hogy tudsz dalolni víg madár, Míg engem űz a gond, a baj! Szívem töröd vieg, víg madár, Amint csattogva rzálísz tova: Eszembe jut a szép idő, Mely elszállt s meg se' tér soha! E parton hányszor járdalék, Virágokat szedtem füvén. Szerelmét dallá a madár S a magamét utána én. Víg szívvel rózsát szőkítek, Mely ott virul tüskés bogán .... A csalfa! — rózsám elvevé, S a tüskét hagyta meg csupán!" Burns őszintén elérzékenyül — mondja Taine — egy sebesült bárány láttára, mikor egeret lát, melynek a fészkét feldúlta ekéje, vagy amikor letiport egy hegyi aranyvirágot. Ember, állat, vagy növény — micsoda nagy különbség van köztük ? Még a hajdani kárhozottakat, a nagy gonosztevőket, a sátánt és bandáját isincs | többé kedve átkozni, mint a korcsmai hősöknek és koldusoknak is I megvannak az ő érdemeik és talán • nem is olyan rosszak, mint mondják. Burns az ösztön és élvezet mellett szólal fel; vidámsága valódi; a nevetést jó dolognak tartja s úgyszintén a jó pajtasok jó vacsoráit, ahol folyik a bór, a triéfa túlárad, a szellemesség sziporkázik és a iókedvü személyek farsangi táncát járatja az emberi agyban. Szerelmes természete miatt ugy találta, hogy a szeretem, a bájos álmokkal, melyeket létrehoz, a költészet, gyönyör és a többi mind szép dolog, mely megfelel az ember ösztönének és az Isten akaratából származik. Szóval a mogorva puritanizmussal ellentétben, helyeselte az örömet -és magasztalta a boldog• Ságot. i Ha verseket irt, nem Számításból, nem is a divat iránt való hódolatból tette. Amikor verse elkészült, megkönnyebbültnek érezte magát és megvigasztalódott nyomorúságában ; az eke Szarvát tartva régi skót énekek dallamára dúdolta verseit. íme a természetes költészet, mely nem üvegházban fakadt, de a talajból nőtt ki, két barázda kö zött, a zene oldalán, az éghajlat komorsága és szépségei közepette, mint a violaszinü avarfü dombjain és pusztáin. Burns főtulajdonsága — Carlyle szerint - az őszinteség. Költészetében és életében egyaránt. A dal, amit dalol, nem a képzelet országából való, hanem szívből átérzett, valóságos; főérdeme, mint általában egész életének az igazság. E költőnek élete a vad őszinteség megnyilatkozása, mely meztelenül harcolt a dolgok igazságával. M. F. (*) Varrógép javításokat szakszerűen, gyorsan és olcsón eszközöl a Singer varrógép részvénytársaság, Vay Ádám-u. 2. 3 SCHMIDTHAUER 1 fH i) r:f HL 111 1 rr r reggeli előtt fól [ keserűvíz i^rtr SCHMIDTHAUER SMIMLJ^^BBMMKBBMIHMÍH 1 rr r reggeli előtt fól [ keserűvíz i^rtr megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a Térkeringést, megelőzi az érelmeseesedés és az örégségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis ét ugy Ivegbea. Szétkfiidéal kely: Igniadi keterfrfc tarisvállalat Kcmárom. Árjegyzék isaételadőknak klTáaatra.bérHeatre.
