Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-06 / 226. szám

1927. október 6. Ofctober hatodikán. Azt a négy halottat, kiket ott az aradi vársáncokban, puskagolyó ölt meg, azt a kilenc nemes magyart, akit bitóhalálra vittek azon a bus októberi reggelen, nem felejtjüke' soha, soha. Nem felejtjük ei, fia becsületesen le tudjuk vonni a ma­gyar történelem nagy tanulságájti nem felejthetjük el soha a legfá­jóbban égető sebet, 1849. októ­ber hatodikát. Ne is igyekezzetek eltusolni egy uralkodócsalád eset­leges mentesítése érdekében, ta­lán önző célokért. Nem, október gyásza, fájdalma örök mementó marad. Gondoltatok-e március örömé­re és október bánatára? Március 15-én ünnepeltük a legtündöklőb­beket, és ünnepeink izzó tüzével véstük nemzedékek szivébe és el­méjébe, hogy a negyvennyolcas események szentek, az érettük küz­dők héroszok voltak, hogy negy­vennyolc legendává szépült örök dicsősége a magyar géniusznak a Petőfi, Jókai, Kossuth ínkarnálta halhatatlan magyar szellemnek. És október hatodikán évről-évre fájó látással szemléltük a rettenetes ké­pet, azt, hogy a mi szent eszmé­nyeink hőseit bitóra vitték, denun­ciánsoknak, bűnös árulóknak bélye­gezték. Olyan volt ez, mint a Krisztus igazságát vallónak a lat­rok közé felfeszített mester szen­vedő arca. A 'kamarilla csontkam­rájának süvöltő és fagyasztó szeje dermesztette halálra a magyar álmo x kat. Ma a történelem i'éít a hasa­lom fölött, amely Haynaukat kül­dött a szabadságvirágok letiprásá­ra. Ma a kamarilla a múlté. Nem siratja senki a letűnt hatalmat, nem átkozza senki a történelem elitéltjét. De októbert idézi és kérdi, vallatja minden generáció, amelyet nem lehet eltéríteni a his­tória igazmondásába vetett hitétői soha. A március és az október ün­nepe a fellángolás, a győzelem, a boldogság és utána a letört zász­lók, tört remények, a gyász, a fájdalom. Madách is felsóhajt: fény mellett árny, boldogság után lehangolás. Mégis magában a setétszirmu ünnepvirágban mennyi magyar lélekillat, mennyi (mély igazság, mennyi erő, igen, igen, e rő.... Március, amely után elkövetke­zett Haynau októberje, int: ne higyj, ne bizz eredendő ellenséged baráti szavában, ne bizakodj el a győzelemben, gondolj a holnapra, a leselkedő gonoszságra, az erő­szak kegyetlenségére, gondolj ok­tóber hatodikára. Október, mely után gyász és sorvasztó éjszaka éveinek hosszú során át is eljött újra a magyar reggel, a nemzeti gondolat erejének győzelme, október arra tanít, nincs elveszve az a nemzet, amelynek mártírjai vannak. Október hatodika nemcsak az aradi tizenhárom fekete ünnepe, hanem emlékünnepe mindazoknak a vértanuknak, akik előttük és utá­nuk is áldozatául estek annak az «átok suly»-nak, amelyen annyi ész, erő, oly szentakarat sorvado­zott, azoknak, akik Kufstein bör­tönében, Pest kazamatáiban és vér­áztatta börtönudvarain haltak már­tírhalált. Október setét nagy mély­ségeket jelent és mégis, mégis jöt 1 a holnap, jött a reggel.... Mi adta az erőt az irtó ősz után, ,mi sar­jasztotta a füvet a letarolt mezőn? Világos, Arad után ott látjuk a kibontakozó erőket, halljuk a rejtve is daloló magyar költők' pa­csirta szavát, látjuk a magyar igaz­ságot hirdető száműzött Kossuthot és a haza bölcsét, Deákot. Lel­kesedő és lelkesítő érzés ereje árad, meggyőződéssel vallott és meggyőző igazságok fénye terjedt a győzelem virradátáig. Október azt búgja gyászinduló­ja beethoveni erejeveí a trianoni magyarságnak: igy támadtok ti is fel, igy virrad a ti reggeletek is. Virrad. Látom pirosát a hajnal­nak a ködös Albion felől, ezuttai Nyugat felől és október hatodikán, amikor Arad felé, a Maros felé küldöm vérző szivem sóhaját, ér­zem, hogy a magyar égbolt, a gyar horizont a sejtelmek delejes áramával van tele. Arad magyar­sága ís. A vértanuk városa ma nem ugy sóhajt a bocskoros börtön­őrök láttára, mint akár egy éwei ezelőtt is. Már pirkad, ennek a hite az októberi néma ünnepen n ot zsong a szívekben. Ünnepeljétek október hatodikát, véssétek tanulságait az ifjúság szi­vébe. Ma hiába jön reggel az éj­szakára, hiába jön tavasz a télre, nekünk ma mindig október hato­dikát mutat a naptár, a magya 1 nemzet, az egész nemzet a ravata­lon, a Golgothán. Az aradi gyász­nap évfordulója uj és uj hitet gyújt, újra és újra hirdeti a húsvét reggelét, amely minden magyar Golgotha fölé a feltámadás gló­riáját hozza és hozza a történe­lemben is elő törvényszerűségek fel tarthatatlan erejével. Nyíregyházán négyszázötven megszállott területen született embert idéztek be a rendőrségre, hogy igazol­tatásukkal elkerüljék a razziákkal járó kellemetlen­ségeket. (A «Nyirvidék» tudósi tójától). Nyíregyházán tegnap délután órára négyszázötven ember kapót' idézést az államrendőrségre. Azf idézést azok kapták meg, akik va­lamelyik megszállott területen lévő községben vagy városban szület­tek. Az államrendőrség detektiv­jei az újonnan felállított beje­lentőhivatal adatait vizsgálták át és mindazokat, akikről kitűnt, hogy magyar állabmpolgárságuk két­ségtelen, figyelmen kívül hagyták, azokat azonban, akik valamelyik megszállott területen születtek és kétség merülhetett feí* aziránt, hogy, állampolgárságuk rendezve Van-e, vagy valószínűnek látszott, hogy az illető nem tudja magát kellő­képpen igazolni az optálásra vo­natkozó okmányok felmutatásával* beidézték a rendőrségre. A raz­ziának érdekesen megfordított for­mája volt ez az igazoltató beidé­zés, amelyen a razzia alá tarto­zókhoz nem a hatóság ment el, hanem a razziázó rendőrtisztvise­lők várták az állampolgárságukat igazolni tartozó feleket. A «Nyirvidék» tudósítója részt­vett a délutáni igazoltatáson, a melyről megállapította, hogy az tapintatos elintézése volt az annyi nyugtalanságot keltő razziáknak, a melyeket Nyíregyházán elkerülhe­tett a lakosság. A beidézetteket az igazoltató eljárás során kioktatták, miféle okmányokat kell. beszerez­niük, hogy nyugodtak legyenek! bármilyen természetű esetleges raz­ziák esetére. Megállapítást nyert, hogy a megjelent több mint négy­száz ember közül a fele nem tudja igazolni optálását, nem tudja fel­mutatni azokat az okmányokat, a melyek az illetőségre, vagy az ál­lampolgárság ügyének rendezése te­rén tett lépésekre vonatkoznak. — Ezeket a polgárokat utasította a rendőrség arra, hogy tizennégy nap alatt szerezzék be a szükséges optáláii iratokat, vagy a szükséges tartózkodási, illetve 'lakhatási en­gedélyeket. Kiutasitási eljárásra csak akkor kerül itt a sor,'ha a 14 nap letelte után sem képes az idegen megszállás alatti területen született és Magyarországon eddig illetőséget, vagy" áliampoigárságij okmányt nem nyert nyíregyházi polgár a szükséges igazoló iratokat beszerzi. I, [ A nyíregyházi rendőrség eljá­rása lehetővé teszi, hogy az op­tálással eddig még el nem készült lakosok is nyugodtan várjanak bár­miféle igazoltatást és a nagy szám­ban felvonuló zsidó vallású pol­gárok nevében Friedmann Jakab főrabbi kifejezést is adott annak a megnyugvásnak, amelyet a nyír­egyházi rendőrség előrelátó és tapintatos eljárása keltett s különö­sen nagy számban érdekelt felvi­déki születésü nyíregyháziak kö­rében, akik az utóbbi evekben tele­pedtek le a városban. A nagysza­bású igazoló és tanácsokat adó délutáni szemlét a rendőrség hat tisztviselője végezte olyan köny­nyen, gyorsan, hogy egy-egy ér­dekelttel néhány perc alatt végezve, az egész eljárás nem tartott to­vább másfél óránál. . Skaww Miklósy István püspök szentelte fel a hajdn­dorogi gör. katholiknsok negyven mázsás nj harangját. (A «Nyirvidék> tudói tójától). Hajdudorogon szombaton és vasárnap impozáns egyházi ün­nepség volt, amelynek keretében Miklósy István püspök felszentel­te a dorogiak negyven mázsás uj harangját. A főpásztort a hajdu­dorogiak lelkes ünneplésben ré­szesítették. Miklósy István püspö­köt az ujfehértói állomáson ötven­két lovas hajdú várta. Innen négy­iov:.- fogaton Vonult be Hajdu­dorogra, amelynek házait zászló­disz ékesítette. Az ősi dorogi tem­plom keleti oldalán diadalkapu állt, ahol a vármegye, a város és az egyház, nevében üdvözölték a fő­pásztort, aki a fogadtatást meg­köszönve, megtekintette a haran­gokat, azután a templomba ment, ahol a legkiválóbb gör. kat. ének­kar fogadta hozsannázó ének­DiadaS Mozgó 9 Október hó 5 én, 6-án és 7-én, szerdán, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor JETTA GOUDAL tündöklései Fehér arany Dráma 8 felvonásban. A kecskék és a káposzta (Családi ötszög.) — Komédia 8 felvonásban. — Főszereplők: Várkonyi Mihály, Marié Prevost. Előzetes jelentés: okttóber 8-án és 9-én, szombaton és vasárnap Legyőzhetetlen Tom-Mix Hérom rész egyszerre számmal. Ima és áldásosztás után a püspök a parochiára vonult* ahol a hatóságok, egyesületek, fe­lekezetek tisztelgő küldöttségét fo­gadta. Papp János Hajdudorog plébánosa ünnepi ebédet adott a főpásztor tiszteletére. A harango­kat a kora délutáni órákban szen­telte fel Miklósy István püspöK fényes segédlettel. Az e st leszáll­tával a hajdudorogi tűzoltóság lampionos szerenádot rendezett *~a püspök tiszteletére. A felvonuló énekkarhoz és a közönséghez a püspök nagyhatású buzdító be­szédet intézett. Másnap délelőtt kilenc órakor kezdődött a főpásztori szentmise­A kóruson a dorogi énekkar adott elő szép énekszámokat. Mise után Miklósy István püspök mondott mély hatást keltő beszédet, a melyben a harangok magasztos hi­vatását feejtegette és elismerését fe­jezte ki Hajdudorog népe előté á harangok áldozatos beszerzésé­ért. Óva intette a népet minden olyan tanításból, amely eftérifené ősei hitétől, vallásos .'étutjokrót. A főpásztori áldás után zendülteic .meg az uj harangok, és különö­sen a negyven mázsás hatalmas szavú harang keltett meghatódott­ságot az áhítattal figyelő közön­ségben. A szentmise után Hajdu­dorog "V árosa díszebédet adott a püspök tiszteletére. A nagyszabású banketten jelentős köszöntők fo­, ózták a vallásos és hazafias érzést, amely az egész ünnepséget átha­totta. A főpásztor délután három órakor távozott el Hajdudorogrói a lovasbandérium diszes kísérete mellett. Az impozáns dorogi egy­házi ünnepség tanúságot tett a fejlődő varos nagyrahivatottságá­ról, lakosainak áldozatra kész egy­ház és hazaszerete 'érői. RADIO-MIHALIK VEZET mert gyártmánya olcsó és TÖKÉLETES!

Next

/
Thumbnails
Contents