Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-29 / 246. szám

2 J^TÍHYIDSK. 1927. október 29. Kossuth A .Nyirvidék* számára irta: Hercregh Béla orszáf gűtési képviselő Kossuth Lajos halála után har­minchárom évvel leplezik le a fő­városban a legújabb és legnagyobb Kossuth szobrot. A harminchárom év alatt Kos­suth nemzete a világ népeinek ün­neplése közben érte meg európai állami életének ezredik évét és azután, a világ népeinek gyűlölkö­dése, vagy közömbössége mellett jutott el európai életének legna­gyobb igazságtalanságához: Tria­nonnak mai Magyarországához. Egymás mellett e két esemény a szörnyű világkatasztrófát is mu­tatja a kegyetlen nemzeti szeren­csétlenség mellett. Mert csak egy világkatasztrófa gyűlölködése, elva­kultsága és elernyedtsége mellett érhet meg ugyanazon nemzedék egy nemzeti apothéózist és egy nemzetgyilkolást. De most, ép­pen Kossuth emléke, — ki egy másik nemzeti szerencsétlenség egész súlyát hordozta lelkében — a históriai erkölcs ierők győzelmé­nek világraszóló hitét is nyújthat­ja nekünk, életének) munkájának és eszményeinek örök tanúságai mellett. Kossuth magyarsága is elbukott, ő maga hontalanná lett. De Kos­suth nem kételkedett abban, hogy ha irtózatosat szenved is nemzete, mégis nem hal bele. «A magyar kérdésnek — irta irataiban — tör­téneti, jogi, földrajzi, népességig po­litikai, számtani alapja van és e kérdés Európa szabadságának, Európa hatalmi sulyegyenének ér­dekeivel kapcsolatos. Ily kérdések belekiáltanak a 'világtörténelem lo­gikájába. E kiáltást ideig-óráig az erőszak elfojthatja, de a kérdést ki nem törölheti az események számla könyvéből, hova azt a történelem irta be. E kérdés .helyet feg kö­vetelni magának Európa függő kérdései között mindaddig, mig vagy jog és igazság szerint meg nem oldódik, vagy a nemzet róla maga le nem mond». Igy érzett és irt egykor Kossuth arról a «magyar» kérdésről*, me­lyet a nemzet 1867-ben az uralko­dóval való kiegyezéssel oldott meg. Most, az uj «magyar kérdésnél® az igazságnak soha el nem muló erejével ujulnak fel e szavak Kos­suth emlékénél. A magyarság törté­nete jogi, földrajzi és népességi vi­szonyai a mai magyar kérdés igaz­ságának is megdönthetetlen érvei. És a trianoni magyar kérdésre is rávilágít Kossuth halhatatlan lel­kének hite^, hogy mindaddig helyet követel az Európa kérdései kö­zött, amig jog es igazság szerint meg nem fog oldatni. A trianoni határok között ma még jobban érezzük igy Kossuth nagysagát, ki világkérdéssé tudta tenni letiport hazája ügyét. Azon nemzetek között is, melyek ma el­lenségesek vagy közömbösek a ma­gyar igazsággal szemben. Berthe­lot francia külügyi főtitkár pár nap előtt hangoztatta Prágában, _ hogy Franciaország a szabadság érdeké­ben mindig kész volt szembeszáll­ni a zsarnoksággal. Berthelot eh­hez azt is hozzatehette volna, hogy a francia nemzetgyűlés a magyar szabadságharc idején az orosz invá­zióra határozatilag jejentette ki, hogy az «veszélyes *a szabadság jövendőjére inézve». A szabadsághős eszményi hevü" lésével, a bizó lélek fáradhatatlan­ságával sorozta Kossuth nemzeté­nek ügyét azon kérdések közé, ame­lyek — az ő szavai szerint f— «megoldást követelnek az erkölcsi világrendet kormányzó örök törvé­nyek örök igazság szerint.» Ez a mai magyar kérdés is. Kossuth lán­goló hite ezért kell a trianoni ma­A városi üzemek aranyérmet nyert kertészete vasárnap ingyenes virágkiállítást rendez a Kislakások mögött lévő mintakertben. Bemutatják a debreceni virágkiállítás anyagát, s a kertészet kilenc üvegházát és pálmaházát. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk, hogy a Városi Üzemi R.-t. kertészete, amelynek gyö­nyörű produktumai égési éven át ékesítik Nyíregyháza nyilvános kertjeit, a debreceni virágkiállítá­son első dijat nyert: a földmüve­lésügyi miniszter aranyérmét. A részvénytársaság igazgatósága a nyíregyházi közönség iránt való fi­gyelemből, hogy t. i. mindazok láthassák a kiállítást, akiknek nem állt módjukban Debrecenbe utaz­ni, vasárnap ingyenes virágkiállí­tást rendez a tisztviselő kislakások mögött lévő mintakertben. A kiállításon bemutatásra kerül a debreceni virágkiállításon köz­szemlét^ tett anyag, ezen kivül meg tekintheti mindenki a mükertészet 9 virágházát és egy pálmaházát. A kiállítás vasárnap reggel 9 órakor kezdődik és délután 4 órá­ig tart, s ismételjük: teljesen in­gyenes. A kiállításhoz a legjobb ut a kislakások területén át vezet, amit különben útbaigazító táblák­kal fognak megjelölni. A Kórház­utca most nagyon sáros s így az azon való közlekedés nem taná­csos. gyarságnak is. És ezért is aktuális Kossuth szellemének felidézése. De egyébként is aktuális az a magyar léleknek mindig. Kossuth a magyarban kiírthatatlanul élősza badságvágynak is örök eszménye, de grandiózus alakja marad az igazi liberalizmusnak és a demokrá­ciának is, amiket ragyogó szelleme és hazafias lelke össze tudott egyez­tetni a nemzet öneéluságával és speciális érdekeivel is. £s mert ez eszmék eleven politikai kérdések is, Kossuth szelleme éltető lelke ma­rad a jogok egyenlőségének, a de­mokráciának és a haladásnak is. Ezen az sem változtat, ha egye­sek — talán méltatlanul is — ma­guknak akarják kisajátítani Kos­suth kultuszát és eszméit. Kossuth oly magasan áll eszméivel és oly mélyre került a nemzet szivében, mint Isten .kegyelméből volt nem­zetvezér, hogy a napi politika ügyeskedői nem árthatnak sem az ő kultuszának, sem az ő eszméinek és nem szabad és nem lehet Kos­suthnak, ma is elevenen ható po­litikai jelentőségét a történeti emlé­kek múzeumába zárni. Komoly eszméi a magyar politikának min­dig nemes törekvései maradnak. Egyébként, egyoldalúság volna csak az emberi és szabadságjo­gok harcosát látni Kossuthban, vagy azt vélni, hogy pusztán a ra­dikális ujitás vágya tüzelte őt. Le­kicsinyli Kossuthot, aki őt csak re­gényes szabadsághősnek tünteti f el es kevéssé ismeri, aki azt hiszi, hogy egyedül az ujitás vágyáért volt reformer. Egységes és követke­zetes politikai és közgazdasági projg­rammiával is a hatalmas államfér­fiú nagy célkitűzéseit mutatta meg, aki korának szabadelvű eszméi mel­lett a mult hagyományait és a kü­lönleges nemzeti szempontokat is mérlegeli. A vármegyei intézmény­nek ő a legkitartóbb védelmezője s ezt az újszerű parlamentárizmusnak és a miniszteri felelősségnek sem áldozza fel. A vámsorompót a nem­zeti függetlenség egyik biztositéká­kának tekinti és elutasítja az angol liberálisok szabadkereskedelmi po­litikáját. A nemzet érdekében volt demokrata és ujitó és másfelől a magyományok tisztelőig. Ezért le­hetett a nqpinek is bálványa, a 'nem­zetnek is vezére . Nem Kossuthon és nem a nem­zeten mult, hogy fegyvert kellett fogni az ellen az uralom ellen, melynek nem lehetett kedves a magyarság haladása: Ebben a harc­ban az uralkodóház konzervatív gondolata csak másodsorban került szembe a nemzeti liberális felfogás­sal. A csehekkel befolyásolt rend­szer hitványsága és a meggyötört nemzet önérzete állottak szemben. Nem forradalom volt az: védeke­zés a nemzet lelkének, vágyainak és reményeinek gyilkosai ellen. — Kossuth és a nemzet elbuktak ak­kor az egyenlőtlen harcban, de az­tán Kossuth jövendőlése is betelt és a Habsburgok monarkiája ösz­szezuzódott az ujabb vihar alatt... K°sSuth emigrációja az amerikai angol és olasz szimpátiát szerezte meg a nemzetnek. Beszédeire száz­ezrek .üdvözlete szállt a szenvedő nemzet felé. Kossuth elhárította magától ennek dicsőségét. Azt mondotta, hogy a lelkesedésig fo­kozott rokonszenvet a szabadság­VÁROSI SZÍNHÁZ MQZQÓ Október hó 28 án, 29-én és 30-án, pénteken és szombaton 5 és fél, 9 órakor, vasárnap 1/í3, 5, 7 1/* és 9 3 0 órakor; A BOLYGÓ ZSIDÓ Eugen Sue világhírű regénye és Prosper Dinaux drámája utín 20 felvonásban. Dagobert Ahasverus varga Monsieur D'Aigrigny ... Monsieur Rodin De Saint Vizér asszony Djalma herceg Rose Simon Blanche Simon Gábriel abbé Jaques Rennepont FŐSZEREPLŐK: GÁBRIEL GABRIÓ André Marnay Maurice Schutz Faurner Soffart Claude Merelle Silvio de Pedrelii . J«anne Pen . Susanne Hias Jean Devalde George Bsrnier harc honvédéi, a «névtelen féliste­nek* keltették föl és hogy készen találta külföldi utján a fájdalmas részvétet, mely megrázta az embe­riség szivét. «Ez a részvét — mond­ja Kossuth — oly eleven volt, hogy a világ által soha nem lá­tott tüntetésekben nyilatkozott meg. Az eltiport magyar nemzet egy triumphális menetet tartott két vi­lágrészben, minőt semmi győztes hadvezérről nem irt meg a történe­lem.» Már a kiegyezés éveiben irta volt Kossuth, hogy a nemzet di­csőséges szabadságharca «egy meg­takarított fillérie a múltnak, mely (ha kiesett is a forgalomból, d!e a jö­vendőben még értékre juthat.» Az utolsó évtized nagy történeti viha­rával jelenné lett a Kossuth által megjósolt jövip s ahol .Kossuth egykor nemzetének igazságait hir­dette s részvétet keresett és talált, mo st ott hirdetjük és keressük mi is, újra, a trianoni Magyarország igazságait. A most kibontakozó kül­politika Kossuth ragyogó szellemé­nek öröksége és az ö megtakarított értékének beváltása. «Nekem, a sir szélére érkezett öreg vándornak azt mondja lel. kem meggyőződése, hogy nekem van igazam.» 1879-ben irta ezt Kossuth. A história egy borzasztó katasz­trófában igazolta Kossuthot. Trianon magyarjai a késői ősz minden virágát oda vihetik Kos­suth legújabb szobrához, márvány­alakjának lába elé. Ne feledje el, hogy a Föld33 Drogéria ezidö szerint csak Bethlen ncca P. szám, Főposta sarkon van. Telefon: 148. Lengyel cukrászda tisztelettel tudomására hozza az igen tisztelt vendégeinek, hogy a mai nappal bivezette az úgy­nevezett Lengyel reggeli és Uzsonnát, mely áll; kávé vagy tea vagy csokoládé, hozzá vaj és méz 1 süteménnyel: 80 fillér. Minden nap nagy uzsonna-hangverseny! 6380 i Üsjer Gáspár üveges és táb aüveg nagy raktára Nyíregyháza, Körte ucca 22. Telefon: 524. 6477 MEGBÍZHATÓAN Olcsón és kárpitosáru szükségletét ~ Suhanesz bútorcsarnokában szerezheti be Nyíregyháza, Kállói ucca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents