Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

199.7. október i. jtiftmmázL kieszközölni, s biztosította a küldöttséget, hogy a magyar liturgia használatában "nem fognak háboríttatni. MeghíuSul Do

rog reménysége. Azonban Popovics betegedébe, lialála meghiúsította a dorogiak reménységét, s attól lehetett tartani, hogyha netalán a püspöki méltóságot egy, a magyarokkal nem érző püspök nyeri el, újra visszaállittatik a szláv mise. A félelem alapos volt, mert erre az időre esik az a szomorú tény, hogy az ungvári kir. katli. gimnáziumban még a magyar történetet is orosz nyelven tariitot(íák s orosz irodalmi társaságot alakítottak. Dorognak tehát sürgőben kellett cselekedni. A fejedelemhez kancelláriához, hercegprímáshoz, az országgyűléshez fordult tehát ... az 1866-ik esztendőben. Kérvényeiben nemcsak a magyar liturgiát Sürgette, hanem, hogy a magyar görögkatholikusság a szláv behatástól teljesen védve legyen, a magyar görögkatholikus püspökség felállítását is, vagy, ha ez hamarosan felállítható nem volna, szerveztessék Dorogon egy vikáriátus. A kérelmezéseknek nem lett semmi eredménye, s jött 1867. Az uralkodó és a nemzet kibékülése uj reményt fakaszíott a dorogiak" ban, s mert a hosszú, küzdelmes idők alatt más egyházközségek is kezdtek megerősödni, s öntudatosakká lettek, Dorog, hogy a szent ügy érdekében az egész ország görögkatholikusságát sorompóba állítsa, hogy ez által a görögkatholikus magyarok megnövekedett nagy száma is argumentum legyen a kezében, egy 1868, április 16-án Hajdudorogon megtartott értekezletre hívta meg az ország óhitű magyarjait, akik egyhangúlag elhatározták, hogy Dorog eddigi fáradságos, költséges és már eredményeket is elért küzdelmeért hálás köszönetet mondanak, teljes magyar liturgiát és egy Dorogon felálli'andó magyar gör. ka;h. püspökséget követelnek, hivatkozván arra, hogy már a román, rutén hittestvérek, akik közül az oláhok nemzeíi szempontból súlyos kifogás alá esnek a szabadságharc alatt elkövetett cselekedeteik miatt, mégis már saját anyanyelvű püspökségekkel és liturgiával rendelkeznek. Ettől kezdve hosszú évtizedeken keresztül tart még az a mozgalom és mindég Dorog által financirozva, amely végre megszülte a magyar görögkatholikus püspökséget. Mozgalmunk 1868-tól való lefo- j Kásának ismertetését nem tartom j szükségesnek és pedig nemcsak \ azért, 'mert hiányzik a történelmi ] távlat, ,hanem azért is, mert nem j célom felszaggatni azokat a mély sebeket, amelyeket Hajdudorogon a mellőzés, s" általában a görögkatholikus érdekek ignorálása ü'.ö-t Ma már nem a mellőzés fáj. nem a püspöki palotát siratjuk, hanem kétségbe vagyunk esve és feljajdulunk százezerszer, mert látjuk, liogy a magyar gö; ögkatho'ikus^ágügye, a magyar nemzet eme nagy •fontosságú kérdése, kátyúba ju ott. Elszomorit minket látni hogy a mi intézményeink mindenütt mostoha gyermekek. Kétségbe vagyunk esve, mert előre látjuk, hogy egy évtized múlva papjaink nem fogják tudni ősi rítusunkat. Nem a püspöki palota helyéről van szó. Nem a püspökkérdésről van szó. Harmadrangú kérdés az most előttünk. hogy a püspöki palota hol áll. Most sokkal magasabb, sokkal fontosabb célnak kell előttünk lebegni, mint ennek a kérdésnek taglalása, hiszen nyelvünk szabad oltári használata biztosítva van, éláz a hír terjedt el a városban, hogy eg? öregasszony gyermekeket fogdos el, akiiét elzár és ugy táplál, mint a mesebeli boszorkány Jancsi és Inliskát etette. A rendőrség megindította a nyomozást, de a rémhírek eddig nem bizonyultak valónak. (A Nyirvidék tuNyiregyháza dósitójátol.) Nyíregyházán a napokban e'tün* egy kereskedő kisfia. A szülők kétségbeesetten kerestették a gyermeket az egész városban, mig végre megtalálták egy öregasszonynál, aki a kereskedő közelében lakik. A városban ma rémhírek terjedtek arról, hogy az asszony, akinél a kisfiút megtalálták, a gyermeket egy ólba zárta, ahol ételmaradékkat és gyümölcsízzel etette. Azt is beszélik, hogy ez a rémmesébe való etetés nem az első eset, mert az öregasszony többször megtelte, hogy gyermekeket csalt magához, akiket elzárt éi olyan hizókurára fogott, amilyenről a gyermekeket riasztó boszorkány históriája szól, vezzük az egyesitett naptár előnyeit s magyar fajiságunk kérdése vitán felül áll. Most kötelessége mindnyájunknak megérezni azt a történelmi elhivatottságot, amely súlyos feladatok elé állítja a magyar görögkatholikusság egyetmét. Hazánk nagy része, benne hitsorSosaink rengetegje elszakítva van. Amíg egy hajdú kéz ökölbe tud szorulni, amig egy hajdú Szív dobban, amig magyar él ebben a pár megyében, nem kétséges, hogy az elrabolt részek vissza fognak' kerülni a magyar Szent Korona, az apostoli király jogara alá és akkor vár miránk, magyar görögkatholíkusokra a nagy feladat. Fontos nagyon %>n;os nemze i küldetésünk van: magunkhoz kapcsolni, magyar kulturával telíteni a visszakerülő, idegen nyelven miséző hittestvéreink minden idegszálát s visszaállítani szegényeknek lelkük integritását s visszaadni őket a magyar hazának. Ha magunkhoz kapcsoljuk idegen nyelvű hittestvéreinket ugyanazon, de magyar nyelvű rítusunk által, csak akkor lesz nemzeti elhivatottságunk beteljesedve. Ez pedig csak ugy lesz lehetséges, ha görögkatholikus kultúrintézményeket le esitünk. Hogy hol állítsuk fel ezeket az intézményeket? Hajdudorogon. APOLLÓ Pénteken, csak 1 napi§! Egy asszony kalváriája Orosz társadalmi dráma 7 felvonásban. Házasság tragédiája Szerelmi regény 7 felvonásban. —— ••!—I—M——» nwinfimMMiniÉim iiim Himim— —Wi ni Szombaton Vasárnap Rlnaldo Rinaldini Egy frakkos bandita bravúros kalandjai 8 fejezetben. LUOiUNQ ALBERTiNI a világbirü ugró és bravurszinész legújabb attrakciós filmje és a gazdag kis

srő müsar. amely elmondja, miként etették, hizlalták Jancsit és Juliskát, hogy meghízva áldozatul essenek a boszorkánynak. A rendőrségen nem adnak hitelt a borzalmas vádnak, amellyel a nyíregyházi öregaszszoliyt illetik éi defekíivek nyomoznak a relytélyes eset ügyében. — Minden ecetre a szülők "figyelmében ajánljuk a kisfiú eltűnését és azt a körülményt, amelyek között egy idegen asszony magánál tartotta, mert na ebben az estben talán csak rémhírnek is bizonyul mindaz, amit a gyermeket magánál tartó asszonyról mondanak, megtörténhet, hogy a magára hagyott gyermek csakugyan méltatlan kezekbe kerül. Piricse, Érpatak, Nyíregyháza szerepe. Azt mondják, hogy Piricse, -Érpatak, Nyíregyháza éppen ugy kivette részét a grékus .mozgalmakból, mint Hajdudorog, tehát egyforma jogon is igényelhetik a felállítandó intézményeket. Azt kérdezem: hogy 1693-ban, amikor már Hajdudorog az eszme harcosa volt, hol voltak, mik voltak még akkor a többi grékus hitközségek hol volt még akkor a 103 esztendős Nyíregyháza? De Hajdudorog nem csak múltja, hanem áldozatkészség dolgában is »fórt« ad akárkinek, aminek harmadfél századon át máielég bizonyítékát is adta. Sokan hivatkoznak egyes városok érdekében itt, meg amott már fennálló ilyen, 1 vagy olyan intézményre. Azt kérdezem erre : hol van görögkatholikus gimnázium, hol van görögkatholikus kántor-tanítóképző, hol van görögkatholikus internátus, leánynevelő-intézet, papnövelde ? — De ha arra az álláspontra is helyezkednénk, hogy idegen felekezet vagy az állam egyes intézményeit használjuk fel Saját céljainkra, vájjon el van-e érve az eredmény a cél, hogy gyermekeink grékus szellemben nevelkedjenek fel ?. Etre » választ megadják az eszíergimi szemináriumban és a nyíregyházi tanítóképzőben nevelt ífjaink. Nyíregyháza nem eléggé grékus hely? De beszéljünk nyíltan, hisz magunk között vagyunk. Mint a görög katholíkus intézmények elhelyezésére alkalmas helyeket, Debrecent, Miskolcot és Nyíreegyházát emlegetik. Vájjon ezekben a városokban megtalálják-e a grékus gyerekek magyar fajiságunk megóvásáért folytato-t küzdelemben megedződött lelkek fenségesen fanatikus rítusszeretetét, a dorogi traditiót? És ha az elszakított részek gyermekei 8 éven át nevelkednek Hajdudorogon, szeretném én látni, azt a pánszláv, vagy dákoromán agitátort, aki azokban a magyar állameszméhez való ragaszkodást meg tudná gyengíteni. És amikor Hajdudorog grékus központtá akar fejlődni, nem hiúság, nem önérdek fűti, hanem általános grékus érdekek vezérlik és nemzeti szempontok sarkalják s mintahogy a mullban, ugy a jeledben és a jövőben is -önzetlenül fog munkálkodni eme két magasztos eszme szolgálatában. Hajdudorog tudja, hogy egyedül csak ő az a kőszál, amelyre á magyar grékusság bizton építhet. Nemcsak Dorog hiszi ezt, de megmondta ügyünk tanulmányozása' végett itt járt nagy Széchenyi L-tván a legnagyobb magyar," megmondta ezt a haza bölcse is, megmondta ezt Kossuth Laios és meg mondta szegény hazánk tragikus véget ért nagy fia, Tisza István is. A magyar grékusság Hajdudo" roggal él^'agy bukik. Élje át olyan intenziven ezt az igazságot minden grékus, mint Gorzó András dr.« i Mit mondanak a gösög. katholikusok ? Dr. Oláh cikke nem dönti el gyakorlatilag a kérdést. Romantikus és szubjektív álmodozás, nem pedig a kemény realitásokkal okosan számoló ember hasznot hajtó munkássága. A magyar görögkatholikusaágnak szive dobbanása, érhálózatának centruma, jövőjének sziklaszilárd bázisa, a forrongó fejlődés lázas és biztató fiatalságát élő Nyíregyháza. Hogy milyen igaz a rítus, azt nem a hely dönti el. — Minden helyen nagyra tör, vagy elmélyed a szellem. A grékus velleitások az idegekben, a szivekben Ián gólnak és ez a Lángolás magasra lobog itt, a görögkatholikusság ősi területének középpontjában, Nyíregyházán is. Ide kell építeni, "ide fogják építeni a szemináriumot s ha kell, a gör. kath. tanítóképzőt mert ez a. város, ennek a .városnak fejlődési lehetőségei biztosi> ják az intézmények egészséges, erősítő levegőjét, Szellemi és anyagi életfeltételeit. — Ez a magyar görögkatholikusság egyetemének e.ős meggyőződése, j , [ , , RADIO-MIHAIilR VEZET me

rt gyártmánya olcsóé* TÖKÉLETES! MEGBÍZHATÓAN olcsón Rinaldó előadások: szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 5 előadás: 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. és kárpitosáru szükségletét Suhanesz bútorcsarnokában szerezheti bs ^Nyíregyháza, Kállói ucca 4.