Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-25 / 242. szám

Nyíregyháza, 1927, október 25, * Kedd XLVIH. évfolyam, 24Í szám JSCYÍRTTID £löflz«táal árak h*iyban és vtdéfcan: Mra 2'SO p»ngö. Kegyadévra 7-6C pangö. ISfattuitviael&kaek ía taaitófeaa* 2Ü»/» e^eómény. Alapította JÓBA ELEK F6a*ork«szte : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Fataiöa aaarkacztS : VERTSE K. ANDOR. SMrkMztfiaég ét sratM hivatalt SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafon azárn 139. Postach&qua üSSöS. Kéziratokat nem adunk vissza. Egy nyíregyházi negyedik elemistának egy fiatalember véletlenül elsült vadászfegyvere szétlőtte a főüfőeréí, ugy, hogy a kisfiú halva esett össze. A holttestet vasárnap délelőtt boncolta fel Eoathy Gyula törvényszéki orvos, aki megállapította, hogy a lövés közvetlen közelből történt. Nyíregyháza. A Nyirvidék tudósítójától.) Szombaton délután Nyíregyházán az örökös földeken lévő Szalóczy tanyán megrendítő szerencsétlenség történt. Egy tizenhét éves fiatalember háromlépés távolságból véletlenül agyonlőtte a kilenc éves Fábián Jánost, Fábiánnak, a keresztényszociálista nyíregyházi munkásság egyik agiiis vezérének fiát. A negyedik elemista Fábián János a közvetlen közelről érő halálos lövéstől öszszeesett és nyomban meghalt. A szerencsétlenség részletei a következők. A Bocskai-utca 52. számú házban egy udvarban laknak Fábiánék és Szalóczy Béláék. A hfz tulajdonossá Szalóczy Béla, akinek családja szombaton délután nem volt odahaza. Nem voltak otthon Fábiánéknal sem, igy történt, hogy Szalóczy András, a házigazda 17 éves fia vadászni hívta a kis Fábián Jánost, aki el is ment vele. Ketten mentek ki az örökös földeken lévő Szalóczy tanyára és ott Szalóczy András varjukra akart lőni a kezében lévő vadászfegyver* rel. Szalóczy András a seréttel töltött fegyverrel célbavett egy varjut. Fábián János Ott állt három lépésre tőle és nézte, hogy András miként céloz. A magasra tartott fegyvert egyszerre csak lekapta válláról Szalóczy és igy szólt: — Kár a patronért. Ebben a pillanatban a felhúzott ravasz véletlenül elcsattant és a kis Fábián János jajszó nélkül, vérző mellel esett össze. Szalóczyék a holttestet szekéren szállították be Nyíregyházára Fábiánék lakására és Szalóczyné azonnal a rendőrségre ment, ahol bejelentette az ügyeletes tisztviselőnek, hogy a kis Fábián János véletlenül meglőtte magát. A nyomozás azonban megállapította, hogy Szalóczyné sem tudta, miként történt a szerencsétlenség, mert a lövés, ha véletlenül is, de Szafóczy Andrástól eredt. A szerencsétlen kis fiút szülei lakásán vasárnap délelőtt boncolta fel Konthy Gyula dr. törvényszéki orvos, aki megállapította hogy a lövés serétej széttépték az aortat és roncsolást pkoztak a főéren. A súlyos lövés három lépésről történt és a gyermek menínetetlenül elpusztult a nagy vérveszteségtől. A Fádián-család iránt városszerte nagy részvét nyilvánel meg. A vizsgálat tovább folyik a szerencsétlenség ügyében. Ma délelőtt a műegyetem előtt s a központi tudományegyetem anlájában több zsidó egyetemi hallgatót inzultáltak. Ma délelőtt fél 9 órakor a Műegyetem előtt öt fiatalember igazoltatni kezdte a hallgatókat s a zsidó vajlásu tanulókat nem engedték be, sőt egyet ugv megrúgtak, íhogy az a szó szoros értelmében legurult a lépcsőkön az utcára. A Műegyetem rektora nyomban vizsgálatot indított s megállapította, hogy az igazoltatást s ezzel kapcsolatos inzultust nem műegyetemi hallgatók követték el s az inzultus nem a Műegyetem épületében, hanem csak előtte játszódott le. A központi tudományegyetemen délelőtt 10 órakor robbant' ki a hangulat, ahol a rendzavarást mintegy 20 fiatalemberből álló csoport kezdeményezte. Az aulában kiabálni kezdtek s követelték, hogy a zsidókat távolítsák el az egyetem épületéből. Felhívásuknak azonban nem lett nagyobb eredménye. Egy negyedóra múlva már megszaporodott a számuk s amikor útnak indultak, hogy teremről teremre haladva kergessék ki a zsidókat, nagy dolguk nem akadt, mert a zsidó hallgatók nagy része már előzőleg önként elhagyta az épületet. A rektori hivatal itt is intézkedett, hogy nagyobb rendzavarás ne történjék. Rendeletére bezárták a főkaput s csak a mellékkapun mehettek be az egyetemi hallgatók s akkor is csak indexük felmutatásával, mert megállapítást nyert itt is az, hogy nagyobbrészt az egyetemen kivül álló rendzavarók voltak az inzultus okozói. Az egyetem előtt egy Kovács Gyula nevü zsidó hallgatót megvertek, akit beszállítottak a Rókus kórházba, Kovács azonban annyira magához tért, hogy már a délelőtt folyamán saját lábán el is hagyta a kórházat. > wn^i^tMHramtMtgitmMMwiwmwMiti'A Budapest—Sátoraljaújhely között közlekedő személyvonat gyorsáru gyüjtőkocsiját szombaton éjjel kifosztották. A tettest a csendőrség letartóztatta. — A zsákmányát biztonságba helyező tettes lelőtte az őt üldöző sorempóőrt A Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának értesítése szerint október 22-én a Keleti pályaudvarról 22 óra 20 perckor induló 420. sz. sátoraljaújhelyi személyvonat gyorsáru gyü jtőkocsiját egy még Budapesten az elindulás előtt a kocsiban elrejtőző Cékmán Ferenc nevű ludasi illetőségű, jelenleg budapesti lakos fekörte és kifosztotta. 9 Cékmán a kocsiban az árukat megdézsmálta, majd Ludas közelében mintegy 15 db. csoma- ' got kidobott a kocsiból s maga • is leugrott azzal a szándékkal, hogy a reggel világosságánál öszszeszedi azokat. Mikor a vonat Miskolcra érkezett, az egyik tisztviselő felfedezte a kocsi feltöréséi Misr kolcról nyomban távirati és telefon jelentést "küldtek az összes Budapest és Miskolc között levő állomásokra s ennek alapján megindították a nyomozást. Ludas állomás környékén Baki Károly sorompóőrt és egy másik vasúti munkást biztak meg azzal, hogy a pályát a környéken vizsgálják at. A reggeli szürkületben Baki észrevette, hogy egy alak csomagokat szed fel a földről és elakarta fogni. Cékmán azonban revolverrel támadt a két vasúti munkásra s közülök Baki Károly

1 súlyosan megsebesítette, maid a csomagok hátrahagyásával elmenekült. Baki Károlyt a csendőrség kihallgatta és a megadott .pontos személyleírás után még vasárnap délelőtt sikerült Cékmánt elfogni. Bakit, akinek sebesülése súlyos, de nem életveszélyes,, beszállították Budapestre a Kun-utcai kórházba. A kormányzó jelenlétében leplezték le a hajdúszoboszlói hősök emlékét. Orosházán is szoborleleplezési ünnepély volt. majd délután négy órakor visszautazott a fővárosba. (MTI.) Orosháza. Vasárnap délelőtt 11 órakor leplezték le Orosházán a világháborruban elesett 1106 hői*, halott emlékére állított emlékszobrot. Az ünnepélyen megjelent József királyi herceg is. Kiss László dr. járási főszolgabíró fölkérte a főherceget, hogy adjon engedélyt a szobor leleplezésére. A főherceg rövid beszédben válaszolt és az engedélyt a szobor leleplezésére megadta. Utána Csizmadia András országgyűlési képviselő mondott nagyhatású ünnepi beszédet, majd Kunos István főjegyző a község nevében átvette a szobrot. Sorra járultak ezután az emlékműhöz az egyházak, a honvédség, a törvényhatóságok és községek, valamint a társadalmi egyesületek küldöttségei és elhelyezték a talapzaton a koszorúikat. Az üninepély befejezte után József királyi héerceg végig nézte régi katonáinak valamint a leventéknek és cserkészeknek diszelvon ulását, majd meglátogatta egyik rokkant katonáját. Délben az «Alföld»-szállóban 400 teritékes díszebéd volt. (MTI.) Meghalt Alexander Bernát. Alexander Bernát egyetemi tanár, a magyar esztétikai és filozófiai irodalom kiváló úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja elhunyt j j J^l*' Hajdúszoboszló. Vasárnap délelőtt leplezték le benső ünnepély keretében ezernyi közönség és a haj duság számos kiválósága jelenlétében a város 1054 hősi halottjának emlékmüvét. Somogyi Sándor szobrászművész alkotását. Az ünnepélyen részt vett nagybányai vitéz Horthy Miklós Magyarország Kormányzója is, aki kíséretével külön vonaton déli 12 órakor érkezett a városba. A feldíszített állomáson ünnepélyes fogadtatás volt. — A kormányzó köszönetet mondott az üdvözlésért, majd kocsiba szállt és behaitott a városba a Kálvin-térre az ünnepély székhelyére. A fellobogózott utcákon számos diadalkapun haladt át. A menet élén közel száztagú testőri bandériummal. — A Kálvin térre összegyűlt nagyszámú ünneplő közönség előtt dr. Erdős Kálmán polgármester nagyhatású ünnepi beszédet mondott, melynek végén engedélyt kért az államfőtől a szobor leleplezésére. A Kormányzó mondott

# ezután beszédet, melynek végeztével a leleplezésre az engedélyt megadta. — Ezután Jehuloft a lepel az emlékműről. Ezután az egyházak lelkészei megáldották a szobrot. Az ünnepély befejezése után a diszebéden dr. Hadházy Zsigmond főispán mondott pohárköszöntőt az államfőre, akit a jelenlévők hoszszasan ünnepeltek. Délután a kormányzó megtekintette a vános hőforrását, a 73 fokos^ gyógyvizet szolgáltató 1090 méter mély kutat, Egyes szám ára 16 fillér.