Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-20 / 238. szám

JsfYÍMYlDáK. '99,7. október 20. Hitelélet. A „Nyirvidék' ozámára i ti : Temesvfcry Béla dr. országgyűlési képviseli

1. Kétségtelen, hogy gazdasági emelkedésünkre igen jótékony hatással volt az utóbbi esztendők mezőgazdasági eredménye és az a kedvezőbb atmoszféra is, amelja középeurópai államok gazdásági életét bizonvos mértékig föl lendítette. Különösen éreztük ezt a hitelélet terén, ahol az előző évekeizárkózottságával szemben az utóbbi időkben jelentékeny enyhülést tapasztalhattunk, és ez lette lehetőve, hogy ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem olyan kamatláb mellett juthatott kölcsönhöz, amely már termelőmunkájánál — előrelátó kafkuációt feltételezve — meghozta fáradságának gyümölcsét. Mégis, hogy a mezőgazdaság, valamint az ipar. és kereskedelem fokozottabb mértékben megindulhasson és hogy a drágaság is fokozatosan csökkenhessen, ehhez szük éges volna, hogy a kamatláb jelentékenyebb mértékben szálljon alább. Bár a kamatlábak az előző évekkel összehasonlítva, nagy mértékben csökkentek, a békebeli állapothoz való visszatérés mégis lassú tempóban halad előre. Sínek az az oka, hogy a belső tőkeképződés igen lassan halad, a minek oka viszont tőkeszegénységünkben rejlik. Másrészt oka ennek, a mi pénzintézeteinknek túlméretezése, vagyis az, hogy az ország mai megcsonkított állapotához mérten, meglévő pénzintézeteinknek igen nagyok a rezsiköltségeik, ezenfelül, a vidéken, különösen az. utóbbi években elszaporodott apró, igazán életképtelen kis pénzintézetek kamatpolitikája, amelyek most csak nagy kiadással járó tisztviselőkaruk lé'tfentartásáert küzdenek. A nagyobb pénzintézetek, ezeket a súlyos rezsiköltségeiket, külföldi kapcsolatok teremtésével akarják ellensúlyozni és ipari, vagy más t£ren szét tudják osztani nagy költségeikei, ellenben, a jelentéktelen apró kis pénzintézetéknél nem marad más hátra, mint vagy felszámolás, — vagy a nagyobb életerős vidéki pénzintézetekkel való fuzionálás. Azok a vidéki pénzintézetek sem tudták eddig olyan mér'ékben leszállítani a kamatokat, amilyen mértékben az szükséges lett voína, amelyek életképesek és amelyek a Pénzintézeti Központ, valamint a Nemzeti Bank irányitás

a következtében, az apró pénzintézetekkel szemben, már sokkal olcsóbb kamat mellett helyezik ki tőkéiket. Ennek okát pedig abban látom, hogy a velük összeköttetésben álló, nagyobb pénzintézeteknél, a visszleszámi'olási kamatláb még mindig igen magas. Ez a magyarázata annak, hogy különösen a vidéken, még mindig nem érezhető a kamatláb csökkenése olyan mértékben, mint aminő arányban az általános hitelé.'et javulása már minden téren észlelhető. A pénzügyminiszter ur által közzélett havi kimutatásokból azt látjuk, hogy a takarékbetétek, valamint a folyószámlabetétek ália. déka a postatakarékpénztárnál, valamint a 13 legnagyobb budapesti pénzintézetnél az 1924. évi állapottal szemben szinte ugrásszerűen emelkedett, olyannyira, hogy a takarékbeté ek álladéka ma 27.6 százalékát, a folyószámlabetéteké pedig 61.6 százalékát érte már el az 1913. évi' álladéknak. Ha most ehhez az örvendetes belső tőkeképződéshez hozzászámítjuk azokat az óriási összegeket, amelyek, a külföld megélénkült bizalma következtében, az országba beözönlőitek, akkor önkéntelenül mégis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a pénzintézeteknél meginduló egészséges verseny, a közeljövőben, mégis csak közelebb fogja vinni a kamatlábakat a békebéli állapothoz. Valóságos életfeltétele ez ennek az országnak, amit talán akkor látunk leginkább, ha külkereskedelmi mérle- ; günknek szomorú képére egy pillantást velünk. Ha behozatali több létünkét látjuk kivitelünkkef szemben és ha ázt látjuk, hogy a viszszaesés épen Magyarország legfontosabb gazdasági ágánáf, a mezőgazdaságnál észlelhető, akkor mindent el kell követnünk, hogy a termelési hitel olcsóbbá tétessék, hogy ezáltal exportképesek lehessünk. De másreszt el kell követnünk mindent, hogy azokat az akadályokat, amelyek talán a minőség leromlása, avagy egyéb körülmények következtében a mi piacunknak külföldi hírnevét megrontották, minél előbb elhárítsuk. Az értékesítésnek ezt az előfeltételét kell megteremtenünk és ha ez megvan, akkor az értékesítést magát kell megszerveznünk, mert e nélkül nem remélhető, hogy az az óriási ür, amely külkereskedelmi mérlegünkben mutatkozik, va lamiképen betömhető legyen. Nyíregyháza hatalmas uj törvényszéki palotát kap, de ennek a palotának felépítése egy feltételhez van kötve: hozzon a város megfelelő áldozatot abból a célból, hogy a tanulmányi alap megvásárolhassa a régi törvényszéki épületet. ' Nyíregyháziak küldöttsége gróf Klebelsberg Knnó kultuszminiszternél. A küldöttségben, amelyet Rakovszky Iván volt belügyminiszter vezetett a, miniszter elé, Bencs Kálmán polgármester is részt vett. — A nyíregyháziak kérését Énekes lános prelátns terjesztette elő. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyíregyháza ujabb •in'ézményekkel, ujabb hatalmas és szép palotákkal fog gyarapodni, haa kedvező körülményeket okosan, egyedül a város fejlődését szem előtt tartó mérlegeléssel használja fel. Kilátásba helyezték az uj, impozáns törvényszéki palota felépítését, a kir. kathoükus főgimnázium részére a volt törvényszéki épület megvételét és átalakítását és - ha mindez megvalósul, kilátásban van az is, hogy a kir. kath. főgimnái ziumnak mostani épülete is a város tulajdonába jut, ugy hogy felhasználható lesz a

z iparostanoncoktatás különleges céljaira. Egyszerre hatalmas lépéssel jut előre a város a kulturális és gazdasági fejlődés utján, mert uj és izmos fő gimnáziuma teljes erejében fog megfelelő otthonában kibontakozni és internátusával nagy mértékben könnyíti száz és száz szülő helyzetét, fokozza a fogyasztást, másfelől a modern törvényszéki palota nagy lendülettel fokozza a jobb lakásviszonyokat és a jogkereső közönség rég várt méltányos helyzetét hozza a tervezgetések és álmok világából valóságra. A rendkívül kedvező helyzet egy küldöttség utjának eredményeként bontakozott ki. A küldöttséget, a melyet élükön Énekes János pápai prelátus-kanonok, iskolaszék! elnökkel, a város társadalmának előkelő reprezentánsai vettek részt, közöttük dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester is, maga Rakovszky Iván volt belügyminiszter, Nyíregyháza országgyűlési képviselője vezette gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter elé. A nyíregyháziak előtt a pécsi küldöttséget fogadta a kultuszminiszter. Á pécsiek azt kérték, hogy egyetemük építkezéseit maga a

z " állam foganatosítsa teljes mértékben) amit az állam ma nem teljesíthet, mert elmultak azok a

z idők, amikor mindent az államtól vártak az emberek. A pécsiek nem is kaptak Ígéretet a kultuszminisztertől és igy ott az egyetemi építkezésekből egyelőre semmi sem lesz. Nyíregyházát éppen az tette fejlődésre képessé, hogy mindenhez meghozta a maga áldozatát, igy könnyebben kapott állami hozzájárulást is, uj intézményekkel gaz dagodott és ez a fejlődés bőségesen meghozta a befektetett tőke kamatait. A nyíregyháziak küldöttségét szívélyesen fogadta a kultuszminiszter. Rakovszky Iván dr. kifejtette, hogy a küldöttség kérésének '.eljesitése a város kulturális fejlődése mellett igen jelentős gazdasági javakat i; biztosit Nyíregyháza lakosságának. Magát a kérelmet Énekes János prétatus kanonok, iskolaszéki efnök terjesztette efő és a miniszter mindvégig a legnagyobb megértésSzerdán j csakis felnőtteknek! | Csütörtökön Veszélyes pillanat Egy asszony szerelmi kálváriája 9 felvonásban. Boris Androwszky orosz herceg Montague Lowe Maiibia Kane, a felesége Billie Dove A csábító Ben Lyon És a grandiózus kisérű műsor. i^m—iwllll—ii .i i*i i <•» ímtito-iíitiir • i- —^^^^mm Pénteken, csak 1 napig! RUDOLF VALEÜTINÓ legnagyobb sikert aratott filmje: A vérző aréna Egy szerelem regénye 9 felvonásban. ÉS A KÍSÉRŐ MÜS

OR1 Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. sel és jóakarattal fogadta a kérelmet. A nyíregyháziak kérelme. Énekes János prelá us ismertette a kir. kath. főgimnázium mai helyzetének tarthatatlanságát. A főgimnáziumnak hét osztáíya van, mind a hét népes, van párhuzamos osztály is, a növendékek száma már 343, és husz növendéket nem lehetett felvenni, helyiségek hiánya miatt. Szertár nincs, más vaiIasuak hittani oktatásra nincs terem, pedig jövőre már a nyolcadik osztály nyílik meg, érettségi lesz az uj főgimnáziumban. A nyíregyháziak kérelme az, segítse az állam a főgimnáziumot a kir. törvényszék régi épüte;ének megszerzésében. Az igazságügyi kormány ugyanis Nyíregyházán palotát akar építtetni. A régi törvényszéki épü* lettel nem lehet célhoz jutni, mert kicsiny és ma a nyíregyházi kir. törvényszék nemcsak Szabolcsvármegye közönségének, hanem csonka Szatmár, Bereg és Ung vármegyék jogkereső közönségének is törvényszéke. Megszaporodott teendőit a régi, szük törvényszéki épületben ma már képtelen elvégezni. Ezen a helyzeten csak egy teljesen uj törvényszéki épülettel lehet segíteni. A megoldás az lehetne, hogy vásárolja meg a tanulmányi alap a mostani kir. törvényszéki épületet és azt kellően átalakítva bocsássa a nyíregyházi kir. kath. főgimnázium és. a vele kapcsolatosan, iétesj endő internátus rendelkezi sé re. A kultuszminiszter számit a város támogatására. Klebelsberg Kunó gróf vallásés közoktatásügyi m. kir. miniszter válaszolva Énekes János pápai prelátus előterjesztett kérelmére, kijelentette, hogy belátja, ,most / már okvetlen tenni k-il valami a nyíregyházi kir. kath. főgimnázium érdekében. Figyelmezteti azonbah Nyíregyháza közön égének küldöttségét, nogy az állam, mostanában sehol sem emel állami vagy hasonló jellegű intézmény számára épületet az illető város hozzájáru; lasa nélkül. Pécs városa is azt kéri, hogy az egyetemi építkezéseket százszázalékig az állam költségén emeljék. Áz imént itt járt küldöttségének a miniszter kifejtette, hogy ezt a kérelmet nem teljesítheti és igy Pécs város hozzájárulása hiánya miatt egyelőre el' fognak maradni ae egyetemi építkezések. Miután — mondotta Klebeis-