Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-16 / 235. szám

1927. október 16 JNÍYÍRYIDBK. 11 SALYATOR-FORRÁS KELLEMES IZÜ ÜDITÓ-, GYÓGY- ÉS ASZTALI VÍZ. Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terhes és szoptatónőknek nélkülözhetetlen. SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenütt! ] LEVENTEÜGY, j HIRDETMENY az összes nyíregyházi leventék részére. Nagy napja lesz folyó hó 16-án, vasárnap a nyíregyházi leventéknek. Ezen a napon adnak számot derék leventéink az elvégzett nemzetépítő munkáról és felveszik a nemes versenyt a vármegye legjobb futóbajnokaival. A város es a vármegye közönsége törhetetlen sze retettel várja e napot, melyen a nemzet reményei, a jövő Nagymagyarország építői és dicső történelmének cselekvői megmutatják képességeiket és eredményeikkel táplálják azt a szent cél felé vezető reményt, mely mindnyájunk lelkét egy boldog szent érzessei tölti meg. De a magunkba való bizakodás mellett elsősorban a mindeneké

1 tudó jóságos Isten segítségére van szükségünk, miért is a városi testnevelési ügyosztály felhívja az összes leventéket, hogy folyó hó 16-án délelőtt 8 órakor a rendes gyülekező helyeken jelenjenek meg, honnan oktatóik vezetese mellett hálaadó istentiszteletre, mindenki a saját felekezeti templomába megy. Leventesapka viselése szigorúan kötelező. 2x Nyíregyházán senki sincs, Ki ne tudná máma, Hogy a STIBI cipőnek Nincsen sehol párja. Stibi József, Erdélyi Cipőüzem, Zrinyi Hona-u. 2. OHHA MEGBÍZHATÓAN olcsón IRTOK és kárpitosáru szükségletét Suhanesz bútorcsarnokában szerezheti be Nyíregyháza, Kállói ucca 4. Capri. A boldog Capreán, hol őrült álmait Álmodta egykor bús Tiberius; Fehér kövek felett, a part előtt megálltam. Sirály csapongott kinn a kék vizén, Örök dalát dalolta lenn a tenger. Fehér kövek tövében, miket kimart a sós víz, Körül lerakta fészkét sok szép fehér galamb. És megfájul a szivünk, ha az állanak suhogva S ölébe rejti őket sötét, rezgőberek, Ahol kegyes Vénus mosolygó álmot alszik. Leszállanak köréje ezüst forrás fejéhez, Csókdosva csipkedik viruló drága testét, Mellét és büszke vállát és hófehér bokáit, S a boldog istenasszony csiklándva felkacag. S amig távol kacaja révedezve cseng fülünkbe, Elsápadunk a vágytól és megfájul a szivünk. Magánosan a parton öreg halász figyel, Kinéz a nagy vizekre borongva, szótalan. Mint hogyha visszavárna egy régi, hű bará ot, Ki messze, messze elment a kék vizek kődén túl, S mely véle visszatérne, nem jő olyan hajó. Egy barna felleg átrepül a napsugár előtt, Mint régi bánatoknak emléke sziveinken. Óh felleg, barna felleg, ó bánatok szülötte, Ki jössz a messzeségből, amerre én lakom; Óh felleg, barna felleg; lásd, én megáldalak ; Fürössze alkonysugár pirosra utadat És szállj a Nap felé völgyön, hegyen keresztül Szentelt határán égi és földi távlatoknak ; De hagyd el itt e kék eget, a déli Nap hazáját; De hagyjad itt a lelkemet fürödni szent sugárban, Ne költsd a bánatot tel, a szív ölén borongót! Szállj messze, társaidhoz, fakó ködök hónába; Élj boldogul, de vissza ne térj többé soha. Most csak tied legyek, örök tavasz hazája! Észak ködétől vánnyadt, bús, józan életembe Érzem, mint lopsz belé fényt, illatot, virágot. Most visszarévedek sok elmúlt tavaszomra, Mi oly régen elomlott és vissza nem jöhet; Sok drága, könnyfakasztó, avult emiékimet Mint ódon, drágamivü ékszert szedem ki most Szivemnek záios rejtekéből. S már nem tudom, mi szállt meg: öröm vagy fájdalom! A végtelen tekint rám kéklő, komoly szemével; S kéken, ködön keresztül, csendszőtte fátyolon át Boldog Campaniának szent teste rám fehérlik. Csend van . . . Csak lenn a parton csobognak a habok, S az elmúlás megejtő, örök dalát dalolják. FEHÉR GÁBOR. Egy hónappal előre meg lehet jósolni Nyíregyháza téli klímáját a nilnsi áradásokból. Egy magyar meteorológus a napfoltok föllépéséből előre jelzi a délsarki nyár jellegét. »A Reggel« c. lapban olvastuk I a következő érdekes cikket: Egy angol meteorológus, Bliss még 1926-ban számszerű összefüggéseket mutatott ki a Nilus áradása és a Föld legkülönbözőbb helyejnék időjárása között, aminek egyszerűen az az oka, hogy a Nilus forrásai az egyenlítő alatt vannak, Abessziniában és az ott lehulló eső az egyenlítői légnyomási viszonyokat közvetlenül jelzi. A Nilus áradása egyszerűen az indiai monszun erősségétői függ, amelynek hatását Magyarország juniusi időjárására Cholnoky Jenő már régen kimutatta. Alapjában véve nincs tehát semmi meglepő abban, hogy a »Meteorologische Zeitschrift« legújabb számában F. Groissmayr, a st. blaseni Wetterwarte uj vezetője képeket közöl, amelynek alapján az assuani Nilus-mérő október végén összegezett ármennyiségéből egy hónappal előre lehet Jelezni a tél jelle-> gét Németország tiz állom&sán, továbbá Davozban, Kr-'m^s-, miinstcrben és Nyíregyházán. Groissmayr a magyar meteorológiai intézettől kapott adatok alapján a következő kapcsolati egyenle.et számította ki arra vona kozóan, hogy milyen lesz a tél Nyíregyházán. Egyenlete a következőkép hangzik: Nyíregyháza té i középhőmérséklete egyenlő Nyíregyháza normális téli középhőmérsékletéből, levonva 0.032, szorozva a Nilus áradásának a normálistól való eltérésével. — A Ni us assuani normális ármennyisége 67.080,000,000 köbméter. Az iden julius—október hónapokban ennél valószínűen több víz fog elfolyni az assuani Nílus-mérő mellett, legaláb£> is az idei argenliniai májusi légnyomásból, amely a normálisnál jelentékenyen magasabb volt, erre lehet következtetni. Hogy az eltérést pontosan és gyorsan megtudjuk, Szolnoki Imre, a Magyar Meteorológiai Társaság előadója e nagyfontosságú adatok megszerzése iránt már megtette a szükséges lépéseket és közbenjárására az egyiptomi »Hydrologi:at Service« november elején meg fogja kábelezni Budapestre a nílusi áradás percentekbn kifejezett eltérését a normálistól amely érték közvetlenül behelyezhető a Groissmayr-féle kapcsolatba. Egy indiai meteorológus, Sir Gilbert Walker, a Simlában központosított meteorológia szolgálat igazgatója szerint az indiai monszun helyzete az argtntiniai, megelőző időjárástól függ. Azért, mert a Déli Jeges-tenger víztömegei szabadon eljuthatnak februártól juniusig az egyenlítőtől észak-* ra vivő áramlásokhoz, vagyis az áramlások hatásai érezhetők a rákövetkező középeurópai télen. Van tehát néminemű érdekessége annak, hogy tavaly mennyi jéghegy úszkált a Deli Sark környékén és érdemes megemlékezni arrpi az összefüggésről, ami a napfoltok r 'lat

Lv száma és a. jég. hegyek gyakorisága között van. A Déli Sark vidékén a »jégévek« nagyszámú jéghegyei és jégszigetei a napfoltminimumok idején lépnek föl. Ezt az összefüggést először Szolnoki Imre publikálta és ennek alapján 1922-ben előre jelezte, hogy az 1923. évi foltminimum időszakában a szokatlanul zord délsarki időjárás folytán az expedíciók sikeres előnyomulása a pólus felé nehezebb lesz, mint más években. Viszon

1 valószínű, hogy ezidén a Déli Sarkon a szokottnál kevesebb jéghegy Jog az óceánokban vándorúinak indulni, mert a napfolttevékenység mnden jel sz runt tetőpontja fejé közeledik. • Ez a következtetés azonban nem csupán a sarki vállalkozások szempontjából lényeges. A Déli JegfesÖceán áramlasai, amelyek érezhetően módosítják az időjárást Indiában: még nagyobb mértékben döntőek a déli haemiszféra, Argentinja és Ausztrália időjárására és terméseredményére is. Varrógépek—kerékpárok világhírű gyártmányok, legolcsóbb árak I Előnyös részletfizetés. Kérjen képes árjegyzéket! Kastl és Társa, Budapest, VH.|g Kertész-utca 38; 5868-; Kiváló jó minőségű BÚTOR Glück Jenő legnagyobb választékú Dutoráruházában szerezhető be. Vay Ádám ucca 8. szám. Telefon: 231. Alapítva 1903. 3391