Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-16 / 235. szám

4 JSíIfílVIBElL 1927. október 16 Háború készül Nyíregyházán: Férfiak és nők vetélkedve forgatják a kardot. Látogatás Felici Lajos vivóiskolájában. (A «Nyirvidék» tudósítójától, j Igazán jámbor környezetben, szemben a lutheránus templommal, az ev. el. népiskola békés epületéből napok ó;a harcias zaj szűrődik ki az utcára. Kardok csörögnek, sisakok zörögnek, ágyuk (na ágyuk nincsenek") és vezényszavak pattognak. A belépő barátságos. tágas tornateremben talál-' ja magát, ahol férfiak és nők vegyesen 'igyekeznek rést tafálni karddal vagy tőrrel ellenfelük elegáns, fehér plasztronához. Felici mester, a vivóiskola vezetője, jöttömre le' veti a komor drótsisakot és a harcias középkori lovagból átvedlik! egy szimpatikus fiatalemberré, aki szívesen tájékoztat iskolájának viszonyairól. A harmadik évadot kezdi már Nyíregyházán. Két évvel ezelőtt került ide Miskolcról,, ahol az isj« mert Gerevich Aladár-vivóteremben tanított. Akl$r a Deák .Ferenc utcán, tavaly az Egyház utcán most pedig itt, mint legmegfelelőbb helyen oktat a szúrás és vágás nemes tudományára, ö, mint a pesti- Fodor-féle vivóiskola tanítványa (amely iskolának később

1 alkalmazottja is volt), az egyéni tanítás híve. Minden egyes tanítványával külön-külön végzi el a fárasztó leckét, már délután 2 órától folytatólagosan késő estig. Aziránt kezdek érdeklődni, hogy mik a különbségek a férfiak és nők vívása között és főleg miért űzik olyan nagy előszeretettel ezt a sportot. A két nem vivótechnikája között — mondja Felici Lajos — élénk különbségek vannak. Az eltérő stílust aztán sok természetes ok magyarázza. Tulajdonképén nem is lehet őket összehasonlítani, mivel már a kiindulópontban sem egyeznek. A férfiaké a kard, viszont a nők rfirekt a tőrre termettek. Hogy ennek mi az oka? Mondom, a magyarázatot természetes indokok adják. A kard kimondottan drasztikus izmokat fejleszt, férfikézbe való. Viszont a jőrvivó mozdulatai szebbek, graciózusabbak. A férfi büszke az ő hatalmasan fejlett izomzatára, de a női test szépsége a láthatatlan, 'túlsúlyra nem jutott izmokban rejlik. Ami pedig a vivás népszerűségé

1 illeti — folytatja érdekes megállapításait Felici' — a férfiak és nők szerint megint két ellentétes indokkal támasztható alá. Az egyik ok ősrégi, viszont a másik egészen modern, a mai korszak szülötte. Mert miért viv a mai férfi? Csak azért, amiért ősei is vívtak évezredeken keresztül. Imponál neki a hősiesség, a spor

1 és főleg az önbizalom. Mert bizony — teszi hozzá Felici Lajos kiegyenesedve és felcsillanó szemmel — nem ismerek legalább részemről kellemesebb érzést annál, amikor az ember azt mondhatja: Senki engem büntetlenül nem bánthat! Pláne egy divatos krakéler. Viszont hogy állunk a nőkkel? Hála Istennek, ott még nem tartunk, hogy ők is párbajozzanak. Hanem itt van az emlL-ett modern ok. A mai nő karcsú és könnyed akar lenni s épen a vívás az a sport, ami nem okoz különösebb fáradságot s emellett fogyaszt, frissít és fiatalit. Nekem is van eddig 35 tanítványom, akik közt 12 hölgyvivó. Ez elég szép szám. tekintve, hogy náluni< a nők még mindig húzódoznak a férfiaknak tu lajdon itott spo rtofctól. Hány éves Magyarországon a hölgyvivás? Mindössze három. 1924-ben a párisi olimpiász, amelyen egy magyar tőrvívónő is helyezést ért ei a világbajnokságban, tette divatía Pesten. Ma már az ötórai teákon ép ugy szóba kerülnek a nők között az aznapi asszók, mint akár a ruhák és színházak. Van-e legalább annyi tehetségük e sporthoz, mint a férfiaknak? Nem egészen. A vivás erős határozottságot követel és a nők'mégis a gyöngébb nem. Ámbár ma már kitűnő hölgyvivóink vannak, akik sikerrel vehetik fel a harcot a férfiakkal is. Nekem is volt a mult évi tanítványaim között egy fjatal lány, aki határozottan talentum volt. Mint Budapesten szokás, nem TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER TENGER Az alsóbb és a felsőbbrendű ember. A Sztanek gyilkosság epilógusa. Az emberiség története az ősember kulturembe

rré fejlődésének több-kevesebb valóságot rejtő ingadozó históriája. Bár Sljaw e lehetőség szerint kimeríti hasonló cimü könyvében a felsőbbrendű ember fogalmát, mégis mintha Diderot jobban megközelítené azokat az igazságokat, amelyekhez Shaw — bevezetésében tett ígérete szerint — el akart iutni. Diderot válogatott munkái II. kötetének egyik részében (Levél a vakokról, azok használatára, akik látnak) a XVIII. század döcögő kordéját maga mögött hagyva rendkívüli éleslátással, a XX. század szemével visszanézve félelmetes prófétai meglátással beszél a kötelességmulasztás saz emberietlen, embertárssal való nemtörődömség > átkos, jóvátehetetlen következményeiről. _ «Iparkodom ugy gondolkozni, mintha léteznék s ugy cselekedni, mintha Előtted állnék» — írja egyik munkáját bevégző «Imá»-jának végén. Milyen szép és magasztos megnyilatkozása ez a pár szó a «Felsőbbrendü Ember»

Jnek. «Iparkodom ugy gondolkoznia A cinikus bölcs az újkor korlátlan ítélőképességű Plátója ezzel az élet és írástörténetben egyedülálló nyilatkozatával — mondhatnám megnyilatkozásával — eleget tett emberi kötelességének — Istein előtt. Mert t az embernek csupán egyetlen igazsága vain: az elgondolj. A többi érzések már nem lehetnek mentesek a külső befolyásolástól. Az elgondolás legközelebbi folytatása a cselekvés, mit megelőzér zésétől néhány pillanat — egy egész világ — választ el. Azt írtam, hogy egy egész világ. Lesznek emberek, akik azzal a mosollyal mosolyognak meg ezért a mondásomért, amivel a szószátyárt jutalmazzák. Lehet, hogy megérdemlem ezt a mosolyt, lehet, hogy érdemtelenül sújtanak vele. Én minden igyekezetemmel azon leszek, hogy ezt ugy simítsam el, hogy a mosoly-verte ráncok, a megértés mesterkéletlen jovialitásának adiaeak helyet. J\ gondolatokat külső impulziók szülik. Minél kézenfekvőbb az ok — — a külső impulzió — annál lerő9ebben indukálódik az okozat — a gondolat. A gondolat megszületése pillanatában visszatér az agyba, hogy i ott elég erőssé fejlődhessen a legközelebbi munkájának, a cselekvésnek elvégzésére. Hogy ez a második — mondhatnám inkarnációs folyamat meddig tart, erre nézve nincs szabály, vagy ha van is, nagyon tág határok közt mozog ahoz, hogy jogosan viselhesse a «szabály» nevet. Ezt az — ha már így neveztük — inkarnaciós folyamatot főként két dolog szabályozza. Az egyik a külső impulzió ráható ereje és sürgetésének foka, a másik pedig az agy felfogó és feldolgozo képessége. A külső impulzió olyan mértékben nő hatásában, amilyenben az agy felfogó és feldolgozó képessége veszít érzékelésében. «Mit az ember, emberre mér Fáj az. Ezt tudni csak, Mióta tervért ölt Kain S forog a föld a van...» (O. W / Sztanek János megölte Vidoven Andrást, mert az betörte az ablakát; tehát egy olyan — kétségtelenül jogtalan — cselekedetet követett el vele szemben, amiért a bölcs, emberi belátással felruházott biró legfeljebb pár napi fogházra, de talán csak megdorgálásra és a kár visszafizetésére itélte volna. Nem a primér hevü fellobbanás első pillanatában használta a gyilkos, rozsdás szerszámot, ami elég lett volna egy emberi fizikumnál sokkal erősebb élet kioltására is. Százszor át és átgondolhatta vol na borzalmas tettének súlyát és következményét. Az embertelen bünt takaró kukoricás egészséges, hüs iehe átjárta agyát, tüdejét, mialatt utolsó földi utján üldözte szánalmas áldozatát. Emberileg menthetetlen cselekményének utolsó fázisában, a befejezés pillanatában is elég ideje volt arra, hogy a jobb, az emberibb belátás legyen úrrá az első, állatinál sokkal mélyebb gondolat elhatározás felett. Világrajöttekor hozott egyetlen vagyonát,' tőkéjét — agyát — nem gyümölcsöztette kellően, nem a rendeltetésnek megfelelően használta fel s könnyen megtörténhetik, hogy büntetésből megfosztják a további használat lehetőségétől... Ki ez a Sztanek János? Egy nagyon, mondhatnám állatian egyszerű földmüves-napszámos, kinek szóbősége alig haladja meg sZándékázik-e Felici ur iskolájával egy vizsga vagy verseny keretében a nyilvánosság elé lépni? De ige

n. A télen vivóakadémiá

1 fogok rendezni a Korona nagytermében, a legkiválóbb magyar" férfi- és hölgyvivók közreműködésével. Ez propaganda lesz magának a sportnak és tanítványaimnak js csak hasznára lesz. Egyéb tervei? A jövő nyáron a németországi Frankfurtban fogok tanítani, ahova már mostanra hívtak, de ezt a szezont még a régi tanítványaim körében akarom tölteni. Neve után ottan olasznak tarthatnák Felici urat — vetem föl. Ne gondolja, hogy én ilyesmivei reklámot csinálnék magamnak. Különben is ma már a magyar vívóknak van olyan jó nevük külföldön, mint a hines olaszoknakAzután ismét fejére teszi a sisakot, köszön a kardjával és elvegyül tanítványai között, akik már nehezen várták a mestert. Újra kezdődik a munka, lábdobbanások, szúrások, vágások zaja keveredik össze a pihenők nevetésévei, fiuk és lányok hol tréfásan húzzák, hol komolyan tanítgatják egymást. Szédületesen forgó kardokon, alattomosan kúszó tőrökön csillámlik a fehér plasztronokrói visszavert villanyfény, egyszóval: Élénk élet folyik Fe ici Lajos vivóiskolájában. (Aki pedig aZt fogja mondani, hogy ez nem egy, hanem hat szó, az csupán szőrszálat hasogat.) Fr'nch. a 100 szó-t s ha egy statisztikus megakarná állapítani, hogy a száz szó közül mit használt légtöbbet, valószínű, hogy a száz szó nagyobb fele az Istenkáromlásnál használt trágárságokból kerülne ki, a megmaradt kisebb rész fele a pálinka fajták neveiből rekrutálódna. i Sztanek János bizonyára elvégezte az elemi iskola négy osztályát. Gyermek és serdült korában templomba is járt. A tisztelendő úrtól a tízparancsolatot is megtanulta. Mikor a VII. parancsolatot tanulta, bizonyára megborzongott: «Ne ölj!» «Hát ölni is lehet? Ilyen állat-ember is van?» — gondolta a kis Sztanek Jani ,— és keresztet vetett. ; | Aztán legénysorba jutott. Sztanek János lett belőle és bálba kezdett járni, hogy ő is tudjon csár dást táncolni a «Fekete nő» kétesértékű és nevelő hatású muzsikájára. Aztán jött az ősi, tudatlan atavizmus első stációja — a nő. Sztanek János, az alsóbbrendű ember lényegében lefutotta azt a pályát, amit Shaw a felsőbb rendű ember számára irt elő. Hogy mégis más lett az etappja, annak két különböző és mégis égybehajló oka van. Az egyik: hogy: nem «iparkodott» ugy gondolkozni, mintha «Előtte» állna, a másik pedig, hogy: éppen az előbbi oknál fogva, a külső ráhatás erőssége legyőzte a szükségszerűen gyenge morális ellenállást. (Kirgiz*