Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-15 / 234. szám
1927. október 15. JtfViRYIDáK. a ma még szinte vigasztalan hely zetünk kedvezőbbre fordulásába ve. tett hitünket és bizodalmunkat az a szomorú tény sem, hogy a Nemzetek Szövetségében, amelynek pedig a kötelékébe tartózó népek között felmerülő vitában nemcsak a legfőbb, de a legigazságosabb birónak is kellene lennie, amint a romániai birtokperekben a Szövetség fóruma elé vitt vitás ügyünk elintézéséből leszűrhető ta. pasztalataink is igazolják, még mindig nem az igazságosság, hanem a békemüvek szelleme uralkodik s hogy feldarabolt hazánk elrabolt területein s javain felhízott szomszédaink még mindig konok és elvakult gyűlölettel mindenáron igyekeznek az útban levő igazságot elgáncsolni. Feszült figyelemmel várunk. Vármegyénk közönsége feszült figyelemmel kisérve a világ eseményeit, változatlan céltudatossággal halad azon az uton, amelyet a nemzetépítő munkában való részvétel nagy kötelessége s ez ősi vármegye szellemi és anyagi jólétének megalapozása elénk szabót 1 s amíg egyreszt messze kiható éleslátással igyekszik népünk Szellemi előrehaladásának, egészséges és nyugodt, békés fejlődésének útját egyengetni, másreszt a szükséges, olykor messzemenő anyagi áldozatoktól sem riadva vissza, törekszik a haladás és fejlődés gazdasági lehetőségeit is ' megteremteni. /f/iiságunX' Ifjuságunk szellemi művelődését a vármegye szegénysorsu tanulóifjúságának messzemenő anyagi támogatásával elősegiteni, ezzel a testnevelés, leventeintézmény bőkezű támogatásával müveit, erős, egészséges, az élet minden küzdelmére megedzett uj nemzedéket nevelni, az iskolák számának szaporításával, a tanítási rendszer megjavításával, az irni-olvasni nem tudók rendszeres oktatásával, az elemi ismeretek, egészségügy, mezőgazdaság, állattenyésztés körébe nyúló népies előadások tanításával népünk általános műveltségét emelni, egészségügyi intézményeink meg javitasával és kiterjesztésével, a helyes gyermekgondozás megismertetésével a népet egészséges, hygienikus életmódra Vezeti s annak feltételeit megteremteni, végűi hasznos és majdan jövedelmező beruházásokkal anyagi jólétet Ss biztosítani: voltak azok az irányelvek, amelyeket a tek. Törvényhatóság bölcs irányítása és utmutatása mellett, céltudatos munkát párosítva e vármegye népének fáradhatatlan szorgalmával, munkaszeretétével és józan belátásával, bizton hisz»m és remélem, sikerülni fog megvalósítani. SÍRKÖVEK márvány, gránit és terméskőből nagy választékban vannak és jutányos áron kaphatók Kovács Lajos kőfaragó-mesternél, Rákóczi ucca 23. 5990 Rendőrkutya húzta ki a szalmakazalba rejtőzött rovottmultnakat. Érdekes razzia Nyíregyházán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán az utóbbi időben a volt katonai barakkok környékén sok gyanús ember bukkant fel, akik az esti órákban nyomtalanul eltűntek. A környéken több bűncselekmény is előfordult, megtámadták a járókelődet s a lakosság nyűg talankodni kezdett a gyanús csoportosulások miatt. Egyesek észrevették, hogy a bujkáló fiatalemberek a szalmakazalok környékén tűnnek el és már arról is beszéltek, hogy a kazlakban bűnös üzelmekbe vonnak be fiatalkorúakat. — A rendőrség elhatározta, hogy a szalmakazlak környékén razziával fedi fel a lappangó gyanú hátterét. A razzia tegnap az esti órákban zajlott le mozifilmre való jelenetekkel. Átkutatták a szalmakazlakat, de eleinte semmit sem találtak. A rendőrök kardjukkal kutatták át a kazlakat. Nem jelentkezett semmi nesz a kazalba szuródó kard nyofaán s már azt hitték, hogy a környéki lakosság rémlátása volt az egész híradás, amikor az egyik detektív észrevett egy kalapot. Az egyik rendőrtisztviselő kutyájával megszagoltatták a kalapot és erre a kutya nekiment a szalmakazalnak és mind mélyebbre fúrta be magát a kazal belsejébe. Néhány pillanat múlva jött vissza a ,kutya és nadrágjánál fogva húzta ki a szalmakazal közepéből az egyik rovottmultut, majd sorra került a többi is és összesen négy fiatalkorú került ki a kazal belsejéből. A rendőrség megállapította, hogy három fiatalkorú ellen különböző bűncselekmények miatt eljárás van folyamatban. Ezek közül a fiatalkorú bűnözők közül az egyik nem régen tolvajlás miatt volt a rendőr, ség kezén és ekkor egy nagy borosr hordó volt a lakóhelye. Most a szalmakazal mélyen ütötte fel a tanyáját. A rendőrség előállította a szalmakazal titokzatos lakóit, akiket a kutyának kellett előráncigálni búvóhelyük mélyéről. a**** Kálmán napja a városházán. Kálmán napja a városházán az eddigi evekben megszokott ünneDségeknél is impozánsabb és bensőségesebb volt az az ünneplés, amelyben a város minden társadalmi rétege a viruló, fejlődő, íerosödő Nyíregyháza polgármesterét köszöntötte. Egyik szónok azzal kezdte üdvözlő beszédét, hogy nem a megszokás^, nem a névnapi konvenciók hozták ide hanem az a hála, tisztelet és őszinte szeretet, amellyel ennek a városnak polgársága a legelső polgár iránt, annak munkás vezére iránt viseltetik. A városi tisztikar nevében SzohorPál főjegyző mondott lendületes köszöntőt és sorra felvonultak a ;hiva>talok, hatóságok, intézmények, egyházi, katonai és polgári notabilitások. Dr. Illés Andor kir. 'főügyészszel megjelent a polgármester köszöntésére Rottenbiller dr. államtitkár is. Megható volt az ipartestületi tagok küldöttségének felvonulása és köszöntője, amelyet Smiják János tolmácsolt 1300 iparos társa nevében. Dr. Bencs Kálmán kir. kormány főtanácsos, polgármester az iparosok köszöntésére adott válaszában hangsúlyozta, hogy ennek a városnak nagygyátételében az iparosságnak döntő szerepe van s ő ezeknek a kiváló polgároknak boldogulásában a varos fejlődésének biztos előfeltételét látja es a jövőben is arra törekszik, hogy a városi építkezéseknél mindig a nyíregyházi iparosokat juttassa munkához. A polgármester a tisztviselői osztály és az iparosság közös érdekeire mutat rá és mély hatást kelt azzal a megállapításával, hogy lehetnek az iparosság soraiban politikai pártárnyalatok, de bizonyos, hogy a város iránt tántoríthatatlan hűséggel viseltetnek. A ragaszkodás és hűség, amelynek érzes'világa olyan határozott kifejezést nyert a Kálmán napi üdvözlésekben, az alkotó embernek, az alkotások városának szólott és biztos záloga a polgármester és a polgárság együttérzésének, amely a szebb és boldogabb jövő feltétele. blflbflL fVOZGÓ Október hó 14-én, 15-én és 16-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5,7 és 9 órai kezdettel: ZOBOHURU Don Quijofte Cervantes világhíiű szatirikus regénye után 9 felvonásban. Egy leány és egy fiu álmai és az élet valóságai 6 felv. A főszerepben: Mae Mc Avoy és Luce Fazenda. Előzetes jelentés; Október 17 én és 18án, hétfőn és kedden: A TENGER Bernhard Kellermann regénye filmen. Főszereplő; OLGA T8CHECH0VA. nagy választékban Zöldhelyinél, az Ujságbolttal szemben 8109 Az éhenhalt ember. Már a könyvek könyve, a Biblia is siralomvölgynek nevezte a Földet, amelyen mi élünk, szegény halandó emberek... A legnagyobb bölcsek, költők és írók szintén könybeborult szemmel nézik ezt a földi életet s azt mondják a szenvedés egy végtelen óceán, mig az öröm egy parányi harmatc9ep... A pesszimista bölcselők azt mondják, nem az atragédia, hogy meg kell halnunk, hanem az, hogy meg kellett születnünk... Itt most néhány emberbaráti köninyet szeretnénk ejteni egy ember fölött, akinek ezideig még a nevét sem tudja senki ,s aki a legszörnyűbb módon fejezte be az életét: éhenhalt!... A magyar élet a világháború kitörése s a trianoni gyalázat-béke óta egy tömérdek-stációju Golgota, ^bben a megcsonkított és kirabolt országban majdnem minden ember mázsás keresztet hordoz gyönge vállán... De mégis, sóhajtozva v jajgatva és zokogjva a kereset alatt, mi még élkünk, mert lelkünkben ott szivárványosodik a retnény: Jön még a magyar nagypéntek után húsvét, lesz még nekünk szebb, jobb és boldogabb életünk! A mi testűnk-lelkűnk is őrlődik a Gond szörnyű malmában, a mi szivünkön is majdnem halálosan-mély barázdát szánt a Kin ekéje és mégis-mégis: élünk, mert van reményünk és hitünk. Ki lehetett az a mindenkinél szerencsétlenebb, ezerátokkal megvert embertársunk, akinek szive dobogását az éhhalál állította meg a Városliget őszi, didergő padján?... Nem tudjuk a nevét, nem tudjuk a foglalkozását, ezidőszerint csak annyit tudunk róla, hogy Róbert bácsinak a pesti utcáin felállított leveses kondérja mellett jelent meg néhányszor toprongyosan s müveit ember létére — hiszen latinul is beszélt — állatti mohósággal ette, falta azit a levest,; amelyet csak a legnagyobb optimizmussal lehet emberi tápláléknak nevezni... Azután eltűnt a világváros rideg, közömbös és kegyetlen őserdejében s csak a jó Isten tudja, hol {árt, mit .csinált, <hol aludt, hol alázták és gyalázták meg százszor és ezerszer a bestiális emberek, mig végre összezúzott lélekkel ráébredt arra, hogy embertársaitól egy falat kenyeret egyetlen párnát sem várhat s testben-lélekbein agyongyötörve, tompa megadással ki vánszorgott félholt lábán a Városligetbe, leroskadt egy padra s várta az Élet minden sebét meggyógyító balzsamot; a Halált... Az ember szivét A kjn vasmarka marcangolja,, lelkében megrendül a hit az emberi jóságban, mikor azt hallja, hogy egy millió lakosú város közepén éhen(halí, éhienhalhatott egy ember !..'.• Ha ez a mindenkinél szerencsétlenebb kivánszorgott ebből a borzalmaSj förtelmes Bábelből a legközelebbi magyar faluba, kapott volna egy falat buzaillatu kenyeret, egy kis szalonnát, ha máshol nem, legalább egy párás melegü istállóban lehajthatta volna agyongyötört fejét s mielőtt tovább vándorolt volna egy másik falu felé. kapott volna egy meleg kabátot is, hogy. bepólyálja vele didergő testét... De ittmaradt'a szerencsétlen Budapesten ,s éhen kellett vesznie, a kalásztermő Magyarországon, a XX. században!... Dosztojevszkij, a csodálatosannagy Orosz szellemóriás. Krisztus után a legforróbb szívű emberbarát, aki egy politikai vétke miatt tíz évet töltött szibériai börtönökben, híres író korában megirta a