Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-11 / 205. szám

Nyíregyháza, 1947, szeptember II.* Vasárnap XLYII1. évfolyam. 205 szám. JSÍYÍR3TIDÉK. Előfizetési Arak helyben és vidéken: 8f y Mra 2'SO pengő. Negyedévre 7 50 pangd. Kistisztviselőknek és Üwitóknak 20°/. engedmény. Fői Fali •3MHOKB Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő ; Dr. S. SZABÓ LASZLO. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postachequa 29<S5a». Kéziratokat nem adunk vissza. A miniszterelnök betegsége.. A magyar politikai pártok harci fegyvertárában ujabban egyre gyak rabban terül sor az ugyne\ezett prima forrásból származó hirek kéz alatt való elterjesztésére. Természeteden olyankor, mikor a nyilt harcban használható fegyverek éle már eltompult és még térmésze.esebben a nyilt szinen le nem győzhető politikai ellenfél hátrányára és kisebbítésére. Jó hetekkel ezelőtt hirek kezdettek keringeni arról, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök súlyos betegsége miatt ment szabadságra Ilikére és hogy állítólagos betegsége valószínűleg hátráltatni fogja Budapestre való visszajőve telét és a kormányzat személyes irányítását. Gyorsan terjedtek el e

zek a" hirek dacára annak, hogy a miniszterelnök legjobb egészségnek ö

1 vend és Inkéről is el-eirándult többek között a barcsi kiállításra meg a közelben lakó ismerősei meglátogatására, sőt néhányszor kacsazni is elment a környékbeli vizekre. Nyilvánvaló dolog hogy ezeknek á híreszteléseknek határozott célja az, hogy a miniszterelnök fizikai akcióképessége kétségbevonassék, ha már politikai és szellemi fölényével nem tudott megbirkózni az ellenzéki penge. Nem tartottuk idáig szükségesnek ezeknek a kósza híreknek megcáfolá át. Legújabban azonban egyik ellenzéki reggeli lap már odáig megy, hogy a kormányzás menetének rovására írja a miniszterelnök állítólagos betegségét és hosszas inkei tartózkodását. Erre az állításra már okvetlenül felelni akarunk. A miniszterelnök szabad ága nem jelenti azt, hogy ezzel az államügyek irányításából kikapcsolódnék. Eltekintve attól, hogy Inke csak pár órára van a fővárostól és közvetlen telefon és táviró vezetékkel van Budapesttel összekapcsolva, mindegyre olvashatjuk, hogy a miniszterelnök fontos ügyekben hol ezzel, hol azzal folytat tanácskozásokat, sőt azt is, hogy odalenn nagyobb horderejű politikai kérdéseket tanulmányoz. Bár ha közismerten nagy és egész idegrendszerét igénybevevő egész évi munkálkodása után igényt tarthatna az ország első közhivatalnoka a teljes pihenőre js, szabadságideje lényegileg csak azt jelenti, hogy a Budapesten reggeltől-estig tartó kihallgatások és tanácskozások mérvét csökkenti le inkei tartózkodása alatt. Nem áll tehát az a feltevés, I hogy a miniszterelnök nyári pihe- ' nője a kormányzás gondjaival való szakítást jelentene, ahogy ennek oka fizikai kondíciójának csökkenése lenne. Eltekintve tehát attól, hogy a helyettes miniszterelnök kezében kiváló kezekben van letéve az ideiglenes kormányzás, tény, hogy abban gróf Bethlen István ha redukáltabb mérvben is, de maga is aktív részt vesz még nyári szabadságideje alatt is. Nincs abban semmi veszély és az ügyek elintézésére nézve ké--edele

m, hogy gróf Bethlen a nyár folyamán nincs Pes ten, mert amint a példa mutatja, a kormányzás zökkenés és zavarok nélkül folyik. Sőt pihenése éppen közérdek, mert azok a nagy feladatok, amelyet maga elé kitüzöU, teljes munkaerejét és munkakedvét igen erősen igénybe, fogják venni a politikai élet megnyílta után s minél jobban kipiheni magát Bethlen István, annal jobb erőben fog ősszel a nemzetmentő munka élére állani. Nagy izgalmak között folyt le az Országos Orvosszövelség kongresszusa. A „Nyírvidék" kiküldött munkatársa részletesen beszámol a kongresszus lefolyásáról. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Budapest szeptember havában a kongresszusok városa. Most tartják összejövetelüket az országos ref. lelkészegyesület tagjai, a presbiterek nemzetközi szövetsége, az európai bölényt megmentők egyesülete, a szállodások, az osztrák alpesi szövetség, az élő sejt kutatók, a zoológusok, barlangkutatók és a német gyermekgyógyászok. A legnagyobb látogatottságot tünteti fel mindezek között az Országos Orvos Szövetség e

z évi kongresszusa, melynek előkészítő munkálatait már régebben megszervezték. Az ez évi XXIX. orvo kongresszus jelentőség tekintetében meszsze felülmulta az eddigieket. A MONE-ban tömörült orvosok már régebb idő óta törekednek a vezeMagyarok. Irta: Lajos Károly. Néha ugyan becsapott a szél egy-egy csomó füstöt a nyitott ablakon," de többnyire friss, illatos tavaszi levegő áradt az erősen zöldelő földtenger felől a robogó gyorsvonat kupéjába. Az utasok — vegyes társaság volt, legalább is külsőre, mélyre szívták, csaknem itták a kora tavasz erős, édes italát. Gyakran sóhajtottak és nézegettek kifelé az ablakon. Közelgett az a pillanat, mikor a vasúti utazásoknál felvett tartózkodó álarcot a közvetlenség egyszerű bizalma letépi é

s megered a szó. j Az ablak mellett ülő, mikádó-kabátos ur álmodozva mélázik a távolba s egyszerre csak hangosan beszélni kezd, mintegy sajátmagának. — Husz éve... legalább husz éve nem volt ilyen szép tavaszunk... Senki nem igyekszik észrevenni sóhaját, ellenben mindegyik száján már ott lóg a maga saját külön mondókája. — Akkor ment férjhez legkisebb leányom... Ugy emlékszem reá, mintha csak tegnap történt volna... Hja, ja... Más Idők voltak akkor!.,. Ezt az «akkort»-t mindig ugy megnyomja, mintha olyan kemény lenne a szó, hogy nem férne ki a torkán. Valaki az ajtó mellett kászmolódik, biztosan folytatni akarja a «más idők»-et, de egy hirtelen torokköszöjülés kiméletle- j nül legázolja sze^fcfiy .készülődését. j — Hrrrm... hrrrm.., Isten uccse, mintha csak magamat hallanám beszélni. Kedves jó uram, de nagyon eltalálta a harang nyelvit... Az időkben mennyire más volt ez a föld... mennyivel több jutott azon a kedvedén is, mint ma sok nagy darabon... Az én fiam is akkor tájt nősült, de elhiheti, még ma is fölemlegetik a vendégek a traktát... Napok hosszat ettek—ittak mulattak és ma?... Mit gondolnak?.!. Ma kétszer annyi tagon is alig jut valamire... A sok adó, az alacsony árak, a drága iparcikkek mind-mind arra valók, hogy a szegény kisbirtokos bőrét lenyúzzák és földjét más kezére adják... — Ez az kérem, — kottyan

1 bele most egy harmadik pirospozsgás képű ur, — most látszik meg,' hogy mennyire igaz az a közmondás: «Egyszer volt Budán kutyavásár». Hát az urak azt hitték," hogy mindig fenékig tejfel?... Ohó!... nehogy azt gondolják, hogy talán én obligon kívül vagyok, dehogy!... Nyakig úszom kérem, fülig... Annyi a teher drága kis földecskémen, hogy jóformán ki se látszik belőle... És mit tetszenek gondolni, jól van ez így?... Helyes dolog az, amit a kormány csinál ?... A negyedik ur, szintén bőrbekecses, fölnyitja eddig lehunyt szempilláit és hegyeset köp. Valamenynyien meghökkennek erre a jelenetre. Érzik, hogy most jön a legilletékesebb és megszólal. — Öreg fenét!... De azért ugy kell nekünk. Nem láthattuk mi ezt előre?... Ha fizetni kell, rögtön az a jelszó: kisgazda, kisbirtokos fizess! De ha adni kell: óh a szegény városiak, alig van mit enniök. Csak adjunk nekik... Ennek az embernek a hangja eggyé kovácsolta az egész társaságot. Mintha több test, de egy lélek volnának, rokoneszmékre találtak, barátságosan megbeszélhető pontokra és töviről-hegyire felboncolták a közélet bajainak hatalmas gyomrát. Aki elsőnek szólalt meg, most a kupé mélyén settenkedő alak felé nézegetett és később is, amíg beszélt, állandóan ott feleitette tekintetét. Aztán ő is köhintett, de nem ért vele semmit. A többiek már nagyon belemelegedtek. Kapta hát magát és újra kinézett az ablakon. Elvezettel nyelte a jó, éles, tömör levegőt és szépen, csendesen elkezdett monologizálni, mint először. — Azt hiszik, hogy ez jóra fog vezetni?... Nagyon tévednek.., Nem mindig olyan buta a magyar kisgazda, mint gondolják... Meg aztán itt vagyunk mi, intelligens magyar kisbirtokosok, gondolkozunk mi majd helvettük is. És cselekedni is fogunk! Igen, cselekedni... Lesz még választás.., Maid elválik akkor.. De mit is beszélek. Ne előzzük meg az eseményeket. Még azt fogják hinni, hogy... Pedig dehogy!,.. Ez már politika. Olyasvalami, amiben minden magyar ember otthonos a feje búbjáig. Rettenetesen buta ember az, aki még a politikához sem ért s így nem is lehet hinni, hogy ilyen is létezik az országban. Uj szavak vetődnek a pipafüstös levegőbe, könnyen születnek a jól ismert frázisok és elkeverődnek a füstréteg között. A sarokban ülő szótlan ur ugylátszik találva érzi magát, mert mozgolódik. Keze lecsúszik a térdére s a többiek fitymálva veszik észre, hogy az ujjai feketék, körme töredezett és gyászos, akár Ös2i cipödiuat újdonságok különleges szép forma és színválasztékban. — Gyermek iskolai cipők és patentharisnyák minden színben és nagyságban Benedekffynéi,.Hungária CipőArttHázban^f-tS

;m* Egyes szám ára 1© fillér.