Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-07 / 202. szám

1927. szeptember 7. JNfVíRYlDÉK. B onaparte Napoleon 3 IZABEUTÜ RIUZ CECIL B. MILLE világnév IJEAN M1CHEL pol I Ó Péntektől Elfogtak egy vásári tolvajt, aki megnevezte mirden társát (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán rendkívül forgal­mas vásár volt, amelyben most is feltűntek a vásárok rémei, a ci­gány vásári tolvajok. Ely ilyen no­tórius tolvaj, Makula jános már az első vásári napon kézrekerült. Makula bevallotta, hogy az elmúlt évi vásáron is Nyíregyházán járt, ahol több lopást követett el «mun­katársaival». Ezeket a társakat meg is nevezte, ugy hogy a rendőrség Makula vallomása alapján egész sereg veszedelmes vásári tolvajt ke­ríthet kézre. Úti jegyzetek. XI. Nyíregyháziak Mohácson. Az uszódi füzes part árnyában három reprezentatív erejű magyar könyvet olvastunk a nyáron: Ba­bics Halálfiai, Zilahy Lajos; Két fogoly és QulácSy Irén: Fekete vő­legények c. regényét. Mind a há­rom könyvben a magyar sors tra­gikus problémái élnek, mind a. három könyv minc|£n szava te­lítve van ezeknek a kérdéseknek forróságával. A Fekee vőlegények c könyvben Erdély iróbüszkte­sége Mohácsnak állit egekbe csú­csosodó gránitot. Ez a könyv különösen mélyen hat a lelkekre itt, a Duna partján, ahol egykoron a mohácsi síkra ké­szülő harcosok fegyvere csillogó't. Fogva tartott a könyv kisértő szel­leme, belső parancs volt: Mo­hácsra menni ! A kis forgalmas város hosszan terül el a Duna mellett. Szomorú sorsra jutott át­lomás élénk vámvizsgálattal, az Al­dunára siető hajók utolsó magyar állomása. A város hosszú utja a Király ut, ezen. vonult Mohács alá II. Lajos, ezen menekült vissza a rettentő harc után. Amikor végig sétálunk a városon, piac van, lát­hatjuk a sokácok pittoreszk vi­seletét, vásárolhatunk, ha tetszik .a liires fekete mohácsi korsóból, amely a vizet hűvösen tartja, ve­hetünk képeslapokat, amelyek a Lajos király emlékmüvet öröki'.ik meg; vagy a sokác népviseletet bemutató fényképfelvétellel érez­tetik, hogy a rriohacsiak egyik ne­vezetessége itt a festők által is többször méltatott népviselet. Az egyik képes lap bemutatja a Fogadalmi templomot is, amely­nek tervét a mohácsi csata évfor­dulóján fogadták el, de amelynek felépítése egyelőre a jövő kérdése. A nyíregyházi társaság a kora reggeli órákban érkezett. Az első, ami az olcsó és ízletes reggeli el­fogyasztásakor feltűnt, a hatalmas zsemlye és kifli volt. A zsemlye itt nemcsak hogy békebeli, de két­szer akkora, mint amilyen béké­ben volt. Nagyon szeretik itt az emberek a süteményt, mi ugyan ugyan nem tudtuk az óriási zsem­lyét elfogyasztani. — Még a dél­előtt ki akartuk rándulni a mo­hácsi csata emlékoszlopához, a Csele patak partjára, ahol a ha­gyomány és a történelmi kutatá­sok adatai szerint Lajos király halálát lelte. Egy kétlovas fogat tiz pengőt kért az öt kilométeres útra. Jó volt nekünk a könnyű »Fiat«, kocsi is, amely ugyanezt az utat 6 pengőért tette meg, újra igazolva, hogy az autó és bér­kocsi harcában már most az autó a győző — olcsóbbsága miatt is. Meghatottan álltunk csendben, le­vett kalappal az oroszlános oszlop mellett, amelynek oldalára Kisfa­ludy Károly elégiájának néhány so­rát vésték és bronzrelief idézi azt a jelenetet, amikor a menekülő ki­rály a megáradt patak meredek partjáról visszabukik. Sehol ma­gyarázó szöveg, sehol történe ii év­számot, adatot tartalmazó tábla, amelyet külföldön láthatunk. Ne­künk nincs gondunk a nép histó­riai érzékének fejlesztésére. Nagy megütközéssel látom, hogy az em­lékoszlop, a magyar fájdalomnak ez az örök szent köve a látogatók ráfirkált nevétől tarkállik. Tetői­től talpig tele van irva nevekkel és — sajnos — az aláírásokból láthatóan nemcsak a tanulatlanok hiúságának jele a sok elcsúfító betű. Még Rózsahegyi Kálmán ne­ve is ott van a gyász és a ko­mor ünnepség oltárkövén. — Pa­dokba vésés, várfalakra való be­tükarcolás divatosak nálunk, ahol olyan helyütt is, mint Mohács a nagyközönség tragédiájának el­gondolása, a közös bánatba való eszméitető elmélyedés helyén az önös gondolat csapong: hadd lás­sák, hogy én is^ itt jártam. Ezek az emlékkőre irt nevek a a magyar önzés szimbólumaként tűntek fel, amikor a Fekete vőlegé­nyekre, a mohácsi temető halottai­rá, Kanizsay Dorottyára, Czibak Imrére, Tomoryra és Lajos ki­rályra gondolva éreztem a mult égető fájdalmát. Az önzés szim­bólumaként, amely sokszor aláás­ta láthatatlanul, amit ész, erő, szent akarat teremtett. A színházat zsúfolásig megtöltött előkelő közönség meghatottan gyönyörködött a Leány­egyesület kis művésznőiben. A hétfői színházi est sikere. A közönség lelkesen ünnepelte a gyermekszereplőket és a műkedvelő előadás megrendezőit. A nagysikerű előadást ma este megismétlik. (A Nyirvidék tudósitójátóól.) Ünnepi fényben úszott tegnap este a színház. A Leánye?y eiület szezonnyitó előadására özönlik a közönség és perceK alatt szorongá­sig tömve minden hely. Szép, ele­gáns, béketeli közönség. A vára­kozástól feszült kíváncsiság nem­csak az érdekelt szülők arcáról mosolyog, mert ott van mindenki, aki szereti a gyermeket, akinek kö­nyörületes szive van, akinek fáj a" kis gyerek sirás, ha a legszo­morúbb könnyeket az éhség és a hideg szántja a bájos areoc-kákra­Most, amikor erőteljes pöröly­ütés-kkel nyitogatják a szebb ma­gyar jövő érckapuját, fokozottabb figyelmet, megértést és szeretetet igényel a magyar jövőt hordó tiszta kehely: a gyermek lelke pereg -drága gyöngyszemenként Já~ nossy Macy ajkáról Juhász Mar­git költőnőnk bájos kis prológja. A Jókai mesevilágát elénktáró tündérregét két életkép vezeti be, Városi Színház Mozgó Szeptember 7 én és 8-ón, szerdán 7 és 9, csütörtöi-ön 5, 7 és 9 órai kezdettel TATÁRJÁRÁS Kálmán Imre világhirü operettjének énekes és táriCOS filmszkeccse 3 színpadi és 3 filmrészben. SZEREPLÓK: Riza bárónő Eőry Erzsi Treszka, a tábornagy leánya... Makay Irén Lőrenthey huszárhadnagy ... Sugár Gyula Wallenstein tart. hadnagy ... Boháti Lajos Fényes kísérő műsor. — Rendes mozihelyárak. — Kedvezményes jagyek ráfizetéssel érvényesek. Pénteken, szombaton és vasárnap: A frakkos briganti és t\i ördög villa két ecsetvonás az éleiből: a tiszta szerelem ártatlan pajzán évődését Eördögh Anna és Sándor József mutatja be, pompás alakításban és a modern háztartás cseiédmizériáit Maurer Kató nagy intelligenciára valló, a műkedvelői készséget messze túlszárnyaló, lélektanilag kidolgozott nagyszerű alakításban Bretíner Ferenc, ' Róth Böske, Bar' czikay Margit és Olchváry Böske méltó és temperamentumos köz­reműködése mellett. A szünet után megváltozik a kép, a jelenből a mesék csodavilágába szállunk vissza, Jókai székelyföldjé­re, a Szent Anna-tóhoz, ahol a vizikírály és tündérei gondtalanul, vígan élnek a pogány mythos bű­bájos szép Jégében, mint ahogyan tisztán csengő, üde hangon, han­gulatos k ;s versekben meséli e] ne­künk a függöny előtt Takác" Mária fehér jelensége. A mese minden mozzanatát a tündérrege egy-egy jelenete követi bámuló szemeink " előtt. A fel­gördülő függöny a Szent Anna­tó környékét varázsolja elé az ősz vizikirállyal és csodás szépségű hableányaival, a sellők, békák, mohák, gombák és korálok apró, pici tündérkéivel. Négy-öt éves leánycsöppségek ügyeskednek, m> zoknak, forgolódnak, táncolnak annyi bájjal, annyi kimondhatatlan kedvességgel, hogy az illúzió teljes: itt valóban tündérvilágban élünk­A vizikírály lányai káprázatos tündéri táncot lejtenek éi a közön­ség elragadtatott örömmel tapsol a tündérlányok tüneményes megsze­mélyesitőjének, Jánőssy Macynak, Uzonyi Évinek. Schőn Sárinak, Fábry Évinek, Soós Ljlynek ésTó.'h Lilynek, a mese pedig folyik to­vább. Székely pásztorok, tündér­lány után vágyakoznak, de csak a legkisebb pásztorfiunak sikerül bűn tetlenül tündérlányt hazavinni a kis székely faluba. Pompás szé­kelylakodalmat csapnak, ahol Szán­tó Magda és Soós Lily táncje;e ne e a négy éves bájos kis csöppség Fejes Morzsi, Kovács Kató, Olch­váry Erzsike, Csaba Sári, Schőn Rózsi, Szuchy Klári, Görömbey Sárika, Margócsy Ilonka, Vaskó Márta, Klein Kató, Horváth Mari­ka, Horváth Micy, Kiss Juliska, Csipkés Judit, Palitz Rózsa, Schwartz Magda, Strausz Magda, és Révész Klári, továbbá az apró székely leányok és a vőfélyi bo­tokkal ügyesen hadonászó székely fiuk arattak megérdemelt rengeteg tapsot. Kijutott az ünneplésből Kégty Szerénának és percei Karolának is, akiket a közönség szűnni nem akaró lelkes tapsokkal csalogatott .a függöny elé. A fényesen sikerült, elragadó szépségű, forró színházi estét ma megismétlik. MEGBÍZHATÓAN olcsón BÚTOR és kárpitosáru szükségletét SUHANESZ bútorcsarnokában szerezh;ti be 1 Nyíregyháza, Kállói ucca 4.1 Őszi cipődivat újdonságok gyönyörű választékban! Qye rttí Lichtenberg Sándor cipőáruházában, »F. L. Popper", „Lichtmann", „Ányos", „Commers" és „Extra" Tédjegjtt cipők föelárusitó helye, Nyiregyhaza, Zrínyi Ilona ucca 1. szám Telefon szám: 351. 7895

Next

/
Thumbnails
Contents