Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-06 / 201. szám

6 JsÍYÍRYIDBK. 1927. szeptember 6 — Attila sirja után kutatnak egy Sopron mell téti, pasakban. — Teleki Sándor gróf, Eckhardt Tibor és Doby Géza tisztelgő láto­gatást tettek a magyar kérdést vizs gáló angol parlamenti bizottságnál. — Rothermere lord százezer pengőt adományozott a TESZ-nek azzal a céllal, hogy magyar mene­külteket támogassanak. — Courtney a Bálnán szombat reggtel Portsmuthból Amerikába re­pült. — Elfogták a Kolumbusz-utcai rablót dr. Kornis Ignác budapesti idegorvos személyében, aki véres kommunista forradalmat akart ren­dezni Budapesten. —A pénzügyi hatóságok erélye­sen fognak eljárni azokkal szem­ben, akik a maguk részére akar­nak előnyt szerezni a fogyasztók nak szánt forgalmiadó elenge­désből. — Berzeviczy Albert válaszát Flo rescu durva magyarellenes táma­dására az Interparlamentáris Unió hivatalos kiadványában fogják kö­zölni. — Ma nyílt meg Budapesten a Presbiteri Világszövetség 1 tanácsko­zása. — A tizedik nemzetközi zoológus kongresszusra a reméltnél nagyobb §zámban érkeztek Budapestre a kül földi tudósok. <• — Kosztka István pénzügyi főta­nácsos hathónapi haladékot kért és kapott három évi börtönbünte­tésének megkezdésére. — Tóásó Pál ismert nevü buda­pesti dúsgazdag műépítész felesé­gével együtt gázzal megmérgezte tnagát. Tóásó meghalt, felesége hal doklik. — Több mint kétszáz halottja van a sztaníszlaui árvízkatasztrófá­nak. — Az ORLE közgyűlés ragasz­kodik a kecskeméti jogakadémiához — Debrecenben a Kandia-utcán este 8 órakor rablótámadást követ­tek el egy uri nővel szemben. — Egy vámospércsi gazdát fel­jelentette vadházasságban élő fe­lesége, hogy tulajdon leányával sze­relmi viszonyt folytat. — A debreceni bélyegkiállitásnak külön postahivatala lesz. — Szeptember U-én országos ökölvívó verseny lesz Debrecenben. — A Brassói Lapok szóvá teszi, hogy az aradi rendőrségen erkölcs­telen merényleteket követnek el az előállított székely cselédleányok el­len. — A szovjetkormány Pétervárott és Krímben próbamozgositást ren­delt el. — Goga elnökségével és Cuza diszelnökségével uj antiszemita párt alakult Bukarestben. — Elvették a dési római katho­likus polgári leányiskola nyilvános­sági jogát. — A római diákolimpiászon Ma­gyarország nyerte az első helyet. — A 69 éves Eugene isaye he­gedűművész feleségül vette tanít­ványát a 25 éves [eanette Dincint. — Egy sopronvármegyei fiataléin bei- 400 korona békebeli örökségét most utalta ki az árvaszék. Az örökös 3 fillért kapott posta utján amelynek kézbesítési dii cimén 5 fillért kellett fizetnie. — A Nyíregyházán is járt Ra­dócza Lajos iparművészt, aki za­laegerszegi tanítványaitól előlegeket csalt ki és megszökött, Bécsben elfogták. — Dudás ödön alsószentiváni tanító a vele haragban lévő Ká­lóczy József községi főjegyzőt va­dászfegyverével lelőtte, azután ön­gyilkos lett. — Saccó és Vanzetti hamvait letétbe helyezték egy bankban, s csak akkor adják ki, amikor kifize­tik a halotthamvasztás 700 dollárt kitevő költségét. — Erdéjyi Béla dr. két budapesti cinkostársát elfogták. Erdélyi jú­niusban azt mondotta, hogy Szep­temberben hétszáz milliót kéli kap­nia felesége révén. — Courtney kapitány a rendkí­vül rossz időjárás következtében a spanyol parton lévő Coronelben kénytelen volt leszállni. — Publik Ernő budapesti tör­vényszéki tanácselnök szombaton délután szívszélhűdés következtében orvosa előszobájában meghalt. — A Kornis Ignác dr. letartózta­tása kapcsán megtartott rendőrségi razzia alkalmával 52 kommunistát fogtak el és vettek őrizetbe. — Feloszlatják az Országos Föld­birtokrendező Bíróságot. — Háromszázötvenezer dollárba került a Vanzetti-ügy a világ kom­munistáinak. — Móra Ferenc iró most ün­nepli huszonö'esz.endős jubileumát — Franciaország is szakítani fog a szovjettel. — Biró Lajos író Hollywoodból Budapestre érkezett. — Bolognában nagy küzdelem­mel 3: l-re vertük a francia póló­csapatot, s így megvédtük Euró­pa-bajnokságunkat. Fehér rekord­dal negyedik lett 400 méteren. — Bitskey és Ulrich bejutott a 100-as hátúszó döntőjébe. Bárány meg­nyerte előfutamát. — A kormány napirendre tűzte a Délivasut államosi á-ának kérdését. — Chaplin Európába akar köl­tözni. — Brook és Schlee amerikai avia tikusok a »De,roit büszkeségéivel földkörüli uhukban Bagdadba ér­kezek. — Hétszázhatvan külföldi íuJós jött Budapestre a zoológus­kongresszusra. — Jövő őszre készül el a mis­kolci Lévay-szobor. — Tegnap ínyilt meg a miskolc­tapolcai nemzetközi sakktorna. — Elkészült az u ; polgári tör­vénykönyv. — Svilyos jogi nehézségek me­rültek fe( a magyar-román birtok­perek tárgyalásán. A Nyirvidék munkatársa repülőgépen, Costes kíséretében. Costes „Brégnet"-jén Páris—London fölött 28 órás kísérleti repülés 1500 kgos saly megterheléssel. - Lezuhanás Gherbonrg felett. (A «Nyirvidék» párizsi tudó?i.ó­jától.) Párisban hétfőn reggel fél 5 órakor volt találkánk a Place Con­corde emlékoszlopa előtt. A sötét­séget vágni lehetett, mert a nagy és kjslámpákat már eloltották. Mig a hajnali világosság még nem tud keresztültörni az állandó nagy, szürke, ólomfelhők közül. A még f(szakai hajnalban első vagyok, a metsző hidegben. Már éjfélkor nem tudtam aludni az izgalomtól és az elkéséstől való félelemtől. Most há­romnegyed 4 óra. Hói van még a fél 5. őlomszárnyakon cammog az idő. 5 óra után végre Corbu francia pilóta és Bourlier Jean a «Matin» munkatársa meg -egy Müns'er nevü német újságíró meg­érkeznek. Mi együtt egyszerű suly, nehezék, leszünk a felszállásnál. — Végre háromnegyed 5 órakor jön a néma csöndes rue Rivoli felől egy nagy fényszórós autó. Vígan nevetve lép ki a megálló kocsi­ból Costes, a mester, aki egy óra múlva a kezében fogja tartani va­lamennyiünk életét. Le Brix had­nagy, a társa nem Száll ki. Kölcsö­nös derűs üdvözlések után végig suhanunk a kihalt Grand Boule­vardon, a Gare du Nord mentén, ki Bourgetba. A repülőtéren levő hangárhoz. A hangárból (az egyet­lenből, pedig ott van 250 hangár csak egy, kettős fronton) éles, erős villamos világítás .látszik messziről. Már bugás berregések, kalapálá­sok, dalolás és káromkodás zaja messze előre fogadott bennünket. És mikor a nagy kapuszerű aj­tót belöktük, csendes, alig észre­vehetően némely ember köszönt, de a legtöbben alig vettek tudo­mást a megérkezésünkről. Kék egy­beszabott munkászubbony fedi va­lamennyi sötétarcu marcona gépé­szek és pilóták testét. Voltak 16-an és mind dolgozott, kalapált, ká­romkodott. Néhány íelefonbeszél-' getés az igazgatóság, a meteoro­lógiai intézettel és Costes kiadja a parancsot. — A gépet kitolni. Néhány perc múlva ömlik be a hideg a szürkülő hajnali ködös le­vegő, a nyitott nagy kapun. — A zai elhal mert most minden em­íber a gépnél van. Az «apparatshom me»-ok már töltik is az előirány­zott «esence»-ot a szabad mezőn álló gépbe. Costes meggyújtja a világító és a jelző lámpákat, oda­erősíti a térképet a szejne elé, a mérőkészülékek mögé és már int nekünk is, hogy vegyük fel a zub­bonyt és jól erősítsük meg a si­sakot a fejünkön. Beszállunk Melegtartó edényekben fekete­kávét, körtét, banánt, kekszet és néhány szikvizes üveget helyeznek el éppen a lábaink alá. Végre Cos­tes körülnézi, körüljárja még egy. szer a «Bréguet»-jét, minden me­chanikustól bucsut vesz és ne­künk már gyorsan kell bebújni az elég szük gépbe, mert ő az utolsó lesz. Bent elhelyezkedünk, majd­nem elég jól. Bár az Express Ori­ent hálófülkéi jóval kényelmeseb­bek. Én szerencsére az egyik ablak mellé kerültem, amit volt okom ké­sőbb megbánni, mert a hidegtől, fagytól egészen szoborszerűvé gém­beredtem. Útitársaim már mind voltak repülőkiránduláson, csak én még nem. Costes int a fejével egy igent az ablak előtt álló idő­sebb gépmesternek, aki jelt ad a sapkájával és elindul csendben a gép. Látom az emberek szaladnak és fogják a gépet. Egy éles csatta­nás és a motor fülsiketítőén kezd búgni, zúgni. Az emberek elmarad­nak és egy kellemes bágyadás fog el, mikor kezdődik az emelkedés. Elszakadtunk a földtől és az embe­rek rohamosan kisebbednek, a lengő sapkák és zsebkendőkkel. A fák, a mezó, a hangárok v még kis fehér és zöld foltok, melyek szürkülnek, elmosódnak. Már semmi sincs. Mint ahogy a nirvánát elképzelem. Se előttem, "se felettem és alattam sem látni mást, mint szürke ködös semmit. Az iránytű egy csoda. Ki van zárva tévedni. A kormány fölött átnézek. 1300 méter a magasság, de a mutató mégis fölfelé táncol. Nyíregyházán is keresik a Duna Gőzhajózási rf. sikkasztó irodafelvigyázóját. A pécsi államrendőrség kapi­tányságától átirat érkezett Nyíregy­házára, amelyben csatoltan meg<­küldi Páskei Kovács Ákos Duna­gőzhajózási társulati irodafelvi­gyázó fényképét azzal, hogy ha Páskei a város területén bárhol mu­tatkozik, azonnal tartóztassák le és kisérjék át a pécsi államrendőr­ség kapitányságához. A köröző át­irat közli, hogy az irodafelvigyá­zó 16.000 pengő elsikkasztása után megszökött. Különös ismertető je­le, hogy a balszeme alatt szemölcs van s a baloldalon nyakán ,vágási helyek láthatók, melyek különösen borotválkozás után tűnnek fel. 1400, 1600, 1900 és még mindig föl. Egy pillanatra napsugár tör át a ködön. Szép szivárványszínű sugarak érik a gépet és a követke­ző pillanatban éjjeli sötétség van. Esőfelhőbe értünk. Mellettünk vil­lám cikkázik, menydörög, sürü nagy esőcseppek mint megannyi gépfegyverlövés, veri az ablakokat. Mi csak megyünk előre. A motor­bernegéstől iszonyú fejfájást érzek­De lehet ez a magasságtól is, mert most 3000 métert mutat a mutató­Beszélni lehetetlen, csak nézni és inteni. Mégis meghallottuk, mi­kor Brix hadnagy dörgi felénk : — Leesünk. A motor kihagy. És hallottuk már, hogy a kat­togás nem oly egyenletes, mint volt. Mint mikor egy sziv rendet­lenül kalimpál. No szép világ Is­ten veled, gondoltam. Már este a feleségem ott találja a hírt az «Entrant»-ban, hogy leestünk. — Esetleg a roncsaink fényképeit. Be­hunyom a szemeim. Most már min­degy minden. Várok, mi lesz. A többi arc is ijedt fakó, rémült. Fél­ve az egyik szemem kinyitom. Cos­tes kiabál, ordit. Mi zuhanunk. — Brix behajol a gépbe és vissza ordit. Costes valami fékfélét meg­ránt és mintha uj élet térne belénk. Halljuk, hogy a motor rendesen fog... Fényes, végtelen tükör fölü­lef alig százméternyir ealattunk. — A tenger. Brix lecsatolja a feje fe­lől a hires amerikai gummi csol­nakot, amilyen a Byrcí-ék életét is megmentette. Tartia \z ölében do­básra készen és vár. Végre emel­kedünk újra. Brix már leteszi a csolnakot, mert már jól megyünk. 2000 métert estünk és a vezetők higgadtságának köszönhetjük, hogy nem ért bennünket katasztrófa. Néhány óra múlva földet, kis há­zakat látunk, minden rohamosan nő. Már felismerjük az angol par­tot. Aztán a londoni Westminster négyszögletes tornyai, a Temse hid­jai. Jó mélyen közelről nézve kö­rülrepüljük és egy erős lendület­tel újra a tenger felett haladunk vissza, Páris—Bourget felé. A ki­kötőkben néhány üdvlövés dördül el, zászlójelekkel üdvözölnek és mi újra belerepülünk a tenger feletti szürke felhőkbe. A mentőcsolnak készenlétben van. Most csodálom csak és értem meg, hogy milyen más, milyen különb egy pilóta hi­deg nyugalmu harcos élete az ele­mekkel. Milyen más annak a lel­ki összetétele, amikor már zuhan le a bizonytalan mélységű de biz­tos halál felé — még akkor is tud dolgozni és hinni a menekülés lehetőségében. Amikor mi már tehe tetlen bábként vállaljuk a halált, mint a sors végzetét, ő még még

Next

/
Thumbnails
Contents