Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-04 / 200. szám
JSÍYÍRYIDÉK. T927. szeptember 4 Kelet kapuja volt. Ezt gyengíteni nem szabád, mert ezzel gyengülne egész Európa. Mikor a Daily Mail bátor irója Magyarországért síkra száll, tulajdonkép az európai civilizáció biztonságát védelmezi b (mfikbif (laptársa, a Times, fölényes ciniz&nuasal halálra itéü fajunkat, azzal tulajdonkép az egész európai civilizáció biztonságát veszélyezteti. A dijoni hősök szobrának egy csoportképét Játom még most is, annak egy feliratát idézem: «Le sóidat rend ses soeurs Alsace .t Lorraine á leur mére : Francé!» «A katona visszaadja nővéreit, Elszászt és Lotharingiát, anyjuknak, Franciaországnak). Miért nem kiálthatjuk á fülébe annak a törhetetlen aggastyánnak, a békét diktáló francia triumvirnek, hogy ötfelé szakítva a magyar íiépet, hogyan gondolja azt fölszabaditot* nak. Vagy miért nem ordíthatjuk a «nagy Lotharingiának» a fülébe, hogy merte Elszász-Lotharingiáért az legész világot mészárszékre vin'ni, mikor ő a trianoni békében Magyarországból öt Elszász-Lotharingiát csinált. S ha ő negyvenhárom évig csinálhatta a revanchepolitikát, nincs-e a magyarnak ötszörös joga visszakövetelni az elszakított magyar ' részeket! A mi irredentizmusunk jogosult, mert mi ezeréves magyar földet követelünk vissza. Ma valahogy már ugy érezzük, hogy közeledik a magyar megújhodás ideje. Cselekedeteket látunk, bátor, öntudatos munkát. A francia földet járó magyarok Franciaországban a kulturnemzetet, a szabad kulturnépet keresik, melynek örökszépségü irodalma az örök szabadságot hirdeti- A múltban rokonszenvezett a magyar a francia néppel, amely mindenkoron védelmezte a népek (szabadságát, az elnyomott nemzetek jogait. Franciaország már nekünk nem rokonszenves- Legalább a háború nem emberhez, de a főistenhez illő név. Odin rúnái és a bűvös csodák, amelyeket ezekkel véghez vitt, a hagyományban nagy szerepet játszottak. A rúnák a skandinávok alphabetje, mely — Carlyle szerint — a legnagyobb találmány, amit valaha ember csinált: a benne rejlő gondolatnak irott betűkben való kifejezése. Egy neme, ez a második beszédnek, csaknem oly csodás, mint az első. Emlékezzünk csak a perui királynak Atahualpának a csodálkozására és hitetlenségére, amint az őt őriző spanyol katonával Dióst karcoltatott a hüvelykujjára, hogy próbára tegye vele a legközelebbi katonát, bizonyosságot szerzendő az iránt, hogy ilyen csoda csakugyyan lehetséges, fia Odin betűket vitt a népe közé, elég sok csodát müveit vele. Soraim befejezéseül csak azt hozom még fel, hogy a görög ábécéből fejlődtek később a gót, örmény, cirill és orosz irások. A könyvinyomtatás elterjedésekor a gót betűket Német-, Svéd-, Finn országokban és Dániában használták, a többi országban a római antiqua betűk használata terjedt el. Ez történt Magyarországban is. M. F. folyamán az ellenségeinket pártoló, jogfosztó francia diplomácia gyűlöletes marad a magyarnak. Az a francia diplomácia, mely balkáni és egyéb kreációit testünk véréből tette nagyokká. A Rothermere-akció kezdetén naon figyeltem a francia sajtót vidéki" nagy városok ,napilapjai nem irtak róla. Dijon nagy lapjaiban egy sor sem jelent meg. A párisi lapok idevonatkozó cikkei egytől-egyig sugalmazott cik< kek voltak. Jól elhelyezett . cseh, oláh, szerb írások. A középosztály nem igen beszél erről Franciaországban. Még a müveit ember sem ismeri azt a nyomort, amit a trianoni békeszerződés nálunk teremtett. A franciának fogalma sinti arról, hogy nekünk ma már nincsenek Kárpátaink. A magyar viszonyokat egyáltalában nem ismeri. A. trianoni Magyarországról ép oly keveset tud, mint a müveit régi Magyarországról. Oly körben pedig, ahol ismerik az állapotokat, rokonszenvesen is irnak rólunk. Dijon mellett van Besan,con. Ennek tudós professzora, Louis Villát az Illustree de Francé c. lapban hatalmas cikket irt. Cime: «Pro Hungaria». Ebből idézem a kövjetkpzö részleg: «Amai Magyarország nem teheti, hogy ne kívánja a trianoni béke revízióját, mert nemcsak gazdaságától fosztották meg, de a leikének és élő húsának egy része az, amit kitéptek belőle, amennyiben határain kivül több millió majgyart hagytak. Ezért őrködik zord szivósággal Magyarország afölött, — ami testvéreivel Romániában, Csehországban és Szerbiában történik. De hisz igazában és jogaiban s azért nem akar kalandorpolitikát folytatni. Franciaország, amelyet Magyarországgal oly sok közös emlék egyesit, vele szemben a legnehezebb szerepet vállalhatja. Ezt a rokonszenves, őszinte, nagylelkű és becsületes népet, amelyet a szerencsétlenség utóiért és amely nép azt a ritka látványt nyújtja, hogy teljes erkölcsi egységben foglal állást a békeszerződéssel szemben, Franciaország segíthetné gazdasági talpraállitasában és elláthatná olyan tanácsokkal, amelyek megkönnyitenék a megértést, amitől magának Európának jövője is függ». Ha a francia sajtóban több és több ilyen hang jelenne meg, ha a francia népet felvilágosítani sikerülne a való helyzetről, ugy talán a francia diplomácia is engedne merev álláspontjából. Mikor a trianoni Grandte Galerie előtt állunk, egy magyar diák azt mondta, ő beleköp. Magiam megr dupláznám, ha ez megoldáshoz vezetne, kedves fiam! Igy azonban azt tanácsolom, dolgozzunk otthon szorgalmasan, kitartóan és bizzunk abban, hogy a jogfosztó francia diplomácia előbb-utóbb mégjs csak békerevidiáló lesz. Be fogja látni, hogy itt ebben a teremben, ahol egy élniakaró, müveit népet akart megalázni, önmagát gyalazta meg. Bácskai József. Uj színházat kell építeni, akkor majd lesz közönsége a nyíregyházi szintársniatnak — mondotta egy régi nyíregyházi színházlátogató. Mi a teendő addig is, amig a Nyíregyházához méltó szinház felépül ? (A «Nyirvidék» tudósítójától.") Megkértük a közönséget: szóljon a szinház válságának kérdéséhez, vitassuk meg a nagy nyilvánosság előtt: mi az oka . a feltűnő passzivitásnak, amely az elmúlt színi évadban mutatkozott a színházzal szemben: mit kellene tennünk, hogy megmentsük a válságtól színészetünket. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy a felvetett probléma érzékenyen érinti a APOLLÓ Szombat Vasárnap a XX. század b-avurszinészének hatalmas attrakciója A sátán helyfartója Két részben, mindkét rész egyszerre. I. rész: A villanyember. — II. rész: Pokol a földön. ton^B ii .i._.. ••mi IIIM U BImiII MMM^M—in—•»• rtr Hétfőn, csak 1 napig! Anatole Francé „Jo Caste?" c. regénye filmen KI A GYILKOS? Sandra Milowanoff a főszerepben. Kicserélt lelkek H. G. Wells ismert regénye. — Összesen 15 felvonásban. Elóadasok kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, vasarnap 3, 5, 7 és 9 órakor. közönséget. Eddig is számos hozzászólást kaptunk, amelyek mind azt mutatják, hogy a nyíregyházi közönség elfogulatlanul, "a legjobb indulattal, szeretettel foglalkozik a szinházkultura ügyével. A város egyik előkelő vezetőférfia a következőket mondotta: Igaz, színházi válságtól tarthatunk. Nyíregyházán az elmúlt évad ban nagyon sok olyan család maradt el a színháztól, akikre méltán számíthatott mindenkor az igazgatóság. 1 , | i Tudom, hogy nem a társulat az oka. Hogy Alapi Nándor társulata telt házat vonz, az sem szolgálhat indokul arra, hogy Gulyásék igazán értékes társulata szempontjából kedvezőtlen következtetéit vonjunk. Alapiék amellett, hogy elsőrangú irodalmi és színpadi értékeket nyújtanak, egy-kettőre lepereg te tik a darabokat is, ugy, hogy a közönség fél 11 órakor már otthon van. Gulyás társulata erre nem képes. A színházba járás "fárasztó, a késő éjszakai órákba nyúló darabok elveszik a kedvet a színháztól. Az előadások ahelyett, hogy felüdítenének, annyira leverő hatással vannak a közönségre, hogy imásnap valósággal álmosak vagyunk, ha reggel munkába kell állnunk. Az igazgató a panaszkodóknak azt mondja, azzal a diszletezéssel, amelyet ő nyújt, ezen a kis színpadon képtelenség hamarább lebonyolítani az előadásokat. És ebben az igazgatónak igaza van. Már most hogyan lehetne a -bajon segíteni. Vagy ugy, hogy uj színházat építünk, vagy kijelenniük, hogy megelégszünk azzal a nagy színfoltokat adó, drappériás háttérrel, amelyekkel Alapi társulata dolgozik s ebben az esetben Gulyás Menyhért társula;a is lepergeti rövid idő alatt az előadásokat. Valamit mindenesetre tennie kell Gulyásnak, hogy előadásai ne nyul janak az éjszakai órákba s amint Nyíregyházára érkezik, ebben a kérdésben nyomban tárgyalni kell véle. Nivós, gyorsan lepergő előadások kellenék, akkor lesz közönség. Eddig tart a megszívlelendő hozzászólás, amellyel kapcsolatban munkatársunk érdeklődött illetékes helyen: remélhető belátható időn belül, hogy Nyíregyházán uj színházat épít a város: — Erről egyelőie nem lehet szó — volt a'válasz. De csak egyelőre, mert a szinház építés ott van a közeljövőben megvalósulást váró tervek között s már az uj szinház terét is kiszemeltük. Ez a tér azonban még nincs egész terjedelmében a város tulajdonában. Ha majd megszerezzük, akkor lehet szó az építésről is... Ezt mondotta informátorunk s mi most újra felkérjük a szinház iránt érdeklődő nyíregyháziakat, vitassák meg nyilvánosan a város kulturéle'.ének egyik legégetőbb kérdését: mi a teendő, ííogy Nyíregyháza virágzó színházi kultúrával dicsekvő várossá emelkedjék? Székelylakadalom 5 , 6-án a színházban. SCHMIDTHAUER i ft r reggeli előtt fél keserűvíz eteltj-t megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek ; működését, felfrissíti a Térkeringést, megelőzi az érelmesresedés és az öregségi elváltozások kifejlődőt. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Igmándl keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak klvánatra.bérmentve. |
