Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-27 / 218. szám

6 jrtíRYIBáK. '•927. szeptember 27" Szenzációs az Apolló műsora! Bálint Rezső festőművész a Nyirvidék munkatársa előtt kifejti a modern festőművészeti törekvésekről vallott felfogását. iA «Nyirvidék<; tudó iiójától). Bálint Rezső festőművésszel való beszélgetésem kapcsán kitűnt, hogy az illusztris művész a múltban esztétika-irodalommal is foglalkozott és a közel jövőben «Müvészek Párisban» cim alatt az Amicüskönyvkjadó-vállalat kiadásában egy memoir-szerü esztétikai könyve fog megjelenni. Ez alkalomból fölkértem a művészt, hogy a modern művészet mai forrongó állapotáról, a rengeteg izmu; khaoszáról és általiban a modern művészet főbb jellemvonásáról mondjon ei egy-etmást Nyíregyháza müszerető közönségének. A művész a legnagyobb készséggel tett eleget kérésemnek és az alábbiakban adja rendkívül érdekes megállapításait a modern művészet mai jellemző irányairól. H& modern ntü

vész

etrfíl beszélünk... — Ha művészetről, helye-ebben modern művészétről 'teszélünk, mindenekelőtt rá teli mutatunk a «modern»

( jelző immár erősen köz ke'.etü fogalmára, hogy különbséget tegyünk és kellő értékére' helyezzük e fogalom meghatározását. — Mindenek előtt rá kell mutatnunk a gyakorlati, mindennapi élet terén történő változásokra, különösen az elektromosság felhasználásával szinte pillanatonkint történő formaváltozá ookra, melyek a «modern» élet mai formáit mutatják'. Természetesen ez a folyamat az éle

1 minden terén érezteti hatását; az építkezés, a lakás, a ruházkodás és általában az emberrel kapc olatos minden relációban. Mi sem termszetesebb, minthogy a «modern» életnek ez a külső formaváltozása a művészet megjelenésének formáiban is nemcsak .jelentős, de egész tartalmában, sinusában is újszerű, hogy ugy mondjam hosszerü változást idézett elő. A művészet és az életformák. A művészet minden korban nemcsak érzelmi tartalmában, de megnyilvánulási formáiban is szoros kapc olatot tartott a környező élet külső formáival. Az antik, görög világnak a szépség, a méret és a rend meghatározásában tételes örvényeik voltak, melyen belül a kották' plasztikájukat. Plátó Gorgiásának párbeszédében kitér a szép fogalmának meghatározására, többek között mondván: «A rendben felsorakozott hadsereg szemünknek szép látvány; de vájjon szép látvány-e, ha annak ellenséges szándékait' tudjuk?» A nagy filozófus tehát érinti azt a célzatosságot, melyet a művészet tartalmiságában kifejez és kérdésében ott van a 19-ik század humanisztikus felfogása, melynek jegyében az ujabbkori művészet tartalmat adott. Rmasco.... uj szellem (Ifidala. A keresztény ideál születése a hedonisztikus szép továbbápolásával egyedül és bontakozik ki a renaiisance művészet korszakos jelentőségében; a pogány szépségideált a nagy Hit ereje tartja össze, hogy utat mutasson az ember fejlődé ének. Michel-Angelo gigászian duzzadó formái harcban állanak a görög szépség ideái zárt forhiáival ; mindjobban szélesiti, sőt szétzúzza annak kereteit, hogy alkotó ereje minden feszülésével a monumentálissá nagyított Ember harcát teremtse meg. Általában a renaissance művészet minden vonalán végig vonul a hedonisztikus szépség a keresztény hit újjászületésének nagy fenköltségével. Ez azonban egy küülönálló, nagy epochea a művészet történetében. A 16. században már előreveti árnyékát az elpolgáriasult művészet a renaissancebpl átmentett formáival; stagnáció következik, hogy annál nagyobb lendülettel nyisson utat a humanisztikus é'.et-principiuni nagy követelményeinek. Az uj polgári élet kereteiből magasodik ki á németalföldi és következéskép a hol Iánd művészet ujabb, «modern» változata. Rembrandt művészetében a környező élet uj, megrázó erejű fönseggel. bontakozik ki, emberi mélységében teljességgel mái, — örökérvényűén «modern» érzéseket vált valóra. Rembrandt és a holland művészet nem őriz többé dogmatikus kereteket, a közvetlen élet minden egyszerűségével nyilatkozik meg. Rembrandt. Rubens• Rembrandt emberi művészété mei lett Rubens pompázó és nagyvilági művészete még visszatérést, itt-ott kapcsolatoot jelent a renaissance művészettel; különösen a francia eklektikus és analizáló ízlés öleli át újból Dávid és Ingres művészetében újra a régi müvésze.et, hogy a 19-ik század közepén, mintegy uj vívmányként, a plen-airrel közvetlen kapc:oIatot teremtsen. Ez időtől datálódik a természet szoros együtthatása a művészetben, igy Conabet nevéhez fűződik a «naturalizmus» elnevezés alatt ismert gyűjtő-fogalom. Izgalmas átalakulás. Ez időtől kezdve a «modern» művészet átalakulásának legizgalmasabb időpontjait éli. Monet egyik képének «Impresszió» kinevezése alapján megalakult az impresszionisták első csoportja, hogy teljes programszerüséggel körvonalozzák művészi törekvéseiket. Ez a programm a zárt műterem lokális világítását a szabad természe

1 legteljesebb világításába helyezi, hogy a fénynek és a környező reflexnek hatását tudatosan fejezzék ki művészetükben. A régi történelmi és allegorikus műtermi világítás u ábrázolás mellett az ^impresszionisták® szabad világitásu. a mindennapi életből vett jelenetek ábrázolásával forradalmi újítókként hatottak. Renoir, Manet, Monet és a többi-k müveit a hivatalos Szalon egyremásra utasi'otta vissza, és külön "kiállításaikon a közönség guny kacajával találkozott. Ma már, az igazság kiérésével müveik és a bennük kifejezett művészi szépségek közkinccsé váltak,, tanításaik az európai művészetben korszakos jelentőseggel bírnak. Mint minden hatást, az «impresszionizmust» is ellenhatások váltották föl; Cézanne az első, aki visszahatást váltott ki az impresszionizmussal szem ben, müveiben főleg a tárgyak plasztikáját hangsúlyozva és emelve ki. Cézanne művészi töiekvéseíhéz igazodik a legújabb művészeti törekvések számtalan próbálkozása, különösen a forma hangsúlyozásában az ábrázoló geometria és a tárgyak testi kiterjedésének a kihangsúlyozása. Az ábrázolt testeknek mértani éí köbszerü kifejezésével Kubizmus elnevezés alatt indítottak harcot a£ impresszionizmus széteső formái ellen; a spanyol szártnazásu Picarro ötletét akadémizálták törekvéseikkel, ugyannvíra, hogy később merev, dogmatikus megkötöttségükkel holtpontra kellett jutniok. Harc a tradicionális szépségkultusz ellen. Egyidejűleg a Kubizmus kísérleteivel" az olasz futuristák indítottak formális harcot a mult minden ti.ndencionális szépség-kultusza ellen; a vászon egy sifeján az egyidejű szimultán élet-jelen;egeket ábrázoltak. A futuristák megjelenésével a szám talán változatokban alakultak az izmusok, szélső törekvéseikben mindinkább távolodva a természet közvetlen hatásától. E szélső törekvésekben a természetnek a művészetre való kölcsönhatása végleg elvesztette jelentőségét és tjsztán elvont fogalmakban próbálta az uj művészet formanyelvét megtalálni. A külső gépi élet forma-változása általában a modern élet antomatizálása kényszeritette a szélső művészi törekvéseket, hogy művésze ében ezt a gépi-esztétikát kifejezze. Minden, a * mi a múltban a képszerüség fogalmát alkotta, anachronizmusszámba került, hogy helyébe a tiszta, mértani szerkesztés, gépi esztétikájának a szépségét állítsa. Am e törekvésben, bármennyire igazolja a 20-ik század, gépi mena. ehizmusa a vas, a

z elektromosság az uj esztétikát, elvesztette legfőbb funcfcmentumát: az ábrázolást, a természetnek a művészetre való jelenvalóságát. A természetnek a művészetből való negligálása következéskép teljességgel' egyoldalú hatást váltoott ki, másfelől képzőművészi vonatkozásokban végképpen elszakadt áz ábrázolástól. Ma már tiiztulóban a haYcok horizontja. Az uj művészeti törekvések fevideáló észté iká,'ukba

n fő! écen tisz tulási folyamatot eredményeztek; má már szünőben van a fölfokozott lázas törekvés a mindenáron való újszerűség kihangsulyozásában és revideáló módszerességében a tradíció megőrzé-ével az ujabb stílszerűség módosulásával igyekszik a tegnap értékeit a ma uj formanyelvébe átmenteni. — Az uj művészet az automatizált életből csak a gépi mechanizmus észté.íkájdft keresi, figyelmen kivül hagyva e mechanizmusból az ideált, mely nélkül a művészet irány tü-vesztetten bolyong. A modem életei csak a benzin és az elektromosság fűti; a művészetet az ismeretlen elektromosság: a lélek és a természet örök találkozása. A nyiregyMzí ev. egyházközség bérpalotájának építkezési munkálatait minden valószínűség szerint csak a tavasszal kezdik meg. (A «Nvirvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi ev. egyházközség tervbe vett három emeletes bérpalotájának építése elé az egész városban élénk érdeklődéssel néznek. £z a nagy érdeklődés különösen most fokozódott fel, amikor az építkezési munkák kiadása felett kellett dönteni. Szombat este. a presbiteri gyűlésen Szohor Pál főjegyző, az egyházközség pénzügyi bizottságának az elnöke ísmertet'e teljes részletességgel az építkezéssel kapcsolatosan a legutolsó napig lefolytatott munkálatokat és tárgya'ásókat, á vasárnapi közgyűlésen pedig 'maga az egyházközségi felügyelő, drBencs Kálmán korrriányfőtanácsos polgármester referált teljes részletességgel az ügyről. A" tájékoztatások lényegét s az építkezés érdemi részét a következőkben foglalhatjuk össze. A beérkezett ajánlatok közül az egyházközség négy olyan ajánlatot talált, melyeknek fel-ételeit az egyházközség elfogadhatta, ezek közül is azonban a Polacsek—Espstein budapesti és a velük társult Kovács Dezső nyíregyházi építőmérnökök ajánlata vőlt a legmegfelelőbb. Az építőmérnökök ajánlata szerint az építkezés 1 millió 250 ezer pengőbe kerülne. Egy nem várt akadály azonban közbejött, mely egyelőre ugylátszik elodázta az építkezésnek azonnali megindítását. Ez pedig az a köztudomású tény, hogy a pénzpiacon a helyzet két hónap alatt rendkívül kedvezőtlenül alakult. Mig két hónappal ezelőtt kínálták a pénzt kedvező feltételek mellett, most a ka

rtellbe tömörült bankok csak kétszeres fedezet mellett s igy is csak igen nagy kamat mellett hajlandók pénzt adni. Ez a magyarázata annak, hogy a Polacsek és Epstein cég is a

z építkezéshez szükséges tőke megszerzése körül akadályokra talált s ma még csak ott tartanak, hogy a tárgyalásokat folytatják. _ Az egyházközség a terv felvetésekor indító okul szolgáló szociális okokra való figyelemmel semmikép sem akarja megengedni azt, hogy ez a nagyjelentőségű épitke

: zési ügy csak egy pillanatig is elaludjék s az érdeklődés napirendjéről lekerüljön, e

zért a vállalkozónak egy 8 napra szóló opciós levelet adott, amelyben kijelenti, hogy ha ezen időn belül kedvező kölcsön ajánlattal jön a vállalat, az építkezés megkezdését nyomban elrendeli, ha azonban az ajánlat épen a mai pénzviszonyok következtében elfogadhatatlan volna, ugy az építkezés megindítását á tavaszra halasztja, amikorra a bankok Szerint is jelentékeny mérvű javulás áll be a pénzpiacon. Az építkezés elhalasztása nem fog nagyobb kárt jelenteni a lakáskérdés szempontjából sem. Tudvalevő, hogy a kormánv a szabadién-deíkezé=i jog felfüggesztésének hatályát meghosszabbítja s különösen akkor lesz szükség lakásokra, amikor a háztulajdonosok visszakapják rendelkezési jogaikat. Akkor bizonyára igen sok háztulajdonos fog felmondani s ebben az esetben nagy bajok történnének, ha nem állana rendelkezésre megfelelő szárnu s a szociális követelményeket kielégítő lakás. Arra az időre pedig az egy-