Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-24 / 216. szám

1927. szeptember 24. JWYÍRYIDfiiE. 7 A tudományos előadások külö>" nősen a kisvárosi lakosság szen. pontjából rendkívül jelentősek, mert a kisvárosok kölcsön könyvi árai és olvasókörei egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy kielégítsék a haladni kívánó ember tudás

7 szomját. Viszont a stúdiók népszerűen és ídőszerüen megírt, valamint minden hallgató műveltségi fokának megfelelően feldolgozott tudományos felolvasás-anyaga hasznára válik a rádióhallgatók egye'emess égér.ek. Néme országi an emellett különösen beváltak a nyelv leckék, amelyek eredményeképen igen sokan ' olyannyira elsajátítottak egyes idegen nyelveket, hogy — amint azt számos rádióhall gató levele bizonyítja — egyesek már fennakadás nélkül élvezhetik idegen országok idegen nyelvű rádióadásait. Ugyancsak jelentős szerepe van a rádiónak a lelki és vallási szükségletek kielégítése tekintetében is, különösképen azonban a betegápolás és gyógyítás tekintetében lett valósággal szövetségese az orvosoknak és a kórházak ápoló személyzetének. Németországban ma már alig van kórház, amelynek rádiókészüléke ne volna, de a nyomorékokat, vakokat és árvákat gyámolító intézetek is sorba szerelnek fel ily készülékeket, hogy ápoltjaiknak a rádióhallgatással kapcsolatos szórakozást megszerezzék. Az előadó végül utalt Bredow dr.-nak a birodalmi •postaminiszterium rádió kormánybiztosának arra a kijelentésére, amelyet 1923ban a német szikratávíró-Szolgálat megnyitó ünnepélyén mondolí s amelyben a rádiót kultureszköznek nevezte. Az a néhány esi"endő, amely azóta eltelt, tökéletesen igazolta e _kijelentést, sőt az eredmények, amelyeket elértek, túlszárnyalják még az akkor táplált legvérmesebb várakozásokat is. A mfsodik »Komfísmark« A VAGYAK PALOTÁJA hétfőtől az Apollóban. Ne feledje el, hogy a Földes Drogéria ezidő szerint csak Bethlen ucca 6. szám, Főposta sárkon van. Telefua: 148. Megőrült, mert kisajátították a háztelkét. Egy ujaradi borbélymester tragédiája. Arad, szeptember 21. A mult nap hajnalban véres dráma történt Zsigmondháza és Ujarad községekben. A zsigmond házi borbélymester önkívületi állapotban végigrohant az egybeépült két község főutcáján és kezében egy baltát forgatva, több járókelőt megtámadott. A dühöngő elől riadtan menekültek a korai járókelők és az egybe verődött községi rendőröknek csak körülményesen sikerült lefogniok a veszedelmes embert. A borbély mester közben két ujaradi embert megütött a fejszével, áldozatai súlyos, de szerencsére nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. A dühöngőt beszállították az ujaradi községházára, ahol reggel orvosi vizsgálat alá vették. Megállapították, "hogy köz -és önveszélyes őrült. A szerencsétlen ember nemrégiben jött haza Amerikából. Megtakarított pénzén egy kis üzletet nyitott és néhány hónappal ezelőtt házhelyet vásárolt, hogy azon felépítse magának otthonát. A járási agrárbizottság szombaton foglalkozott a bt 1 telkek kisajátításával s kisajátította a borbély telkét is, mivel az beépítetlenül állott. — A borbélymestert kétségbeejtelte az agrárbizottság intézkedése és a kétségbeesés őrületbe kergette. A szerencsétlen embert elszállították a lugosi elmegyógyintézetbe. A második »Ko n|:-smfrk« A VAGYAK PALOTÁJA hétfőtől az Apollóban. Gyóni Géza pirkadó évei. in. Szereplése a «Pozsonyi Toldy-Körbenő. Gyóni Géza költői hírneve 1904ben Pozsony határáig terjedt s ameddig a Híradó kiterjesztette szárnyait. A Hiradón kívül az írók asztaltársasága és a Toldy-Kör volt az a terep, melyen költéS2jete érvényesült és tovább fejlődött A Toldy-Kör irodalmi ünnepségein már teológus korában szavalt. Kitűnő szavajó volt és különösen melodrámák előadásával voltak nagy sikerei. Tanárai lelke-en szorongatták a kezét s mikor később a saját verseit szavalta, nagyjövőt jósoltak neki. Először 1904 nov. 20-án szavalta el a Toldy-Körben költeményeit. (Álom, Való, Szerelem). Egy hét múlva költői versenyt rendeztek a »Sose Halunk Meg« irói asztaltársaság tagjai ugyancsak a ToldyKörben. Gyóni Géza ezen a versenyen két ponttal is szerepelt. Előbb elszavalta fiatal költőtársa, Wolf Farkas József melodrámáját Boór Gyuszi zongorakisérete mellett, később pedig Gyóni egy «Népda[»-át mutatta be s ugyancsak Boór Gyuszi kisérte zongorán. A dal szövegét tréfásan Kumlik Emil, zenéjét pedig Gébay Miklós kritizálta meg. A Toldy-Kör irodalmi estéinek mindig igen szép közönsége volt. A pozsonyi magyarság szine-virága itt találkozott egymással. A háziasszonyi tisztséget olyan nagyasszonyok látták el, mint Broliy Tivadarné, a polgármester Hungária megjelenésű felesége. (A hasonlat nem véletlenül jut eszembe, mert Mária Terézia immár lerombolt pozsonyi szobrán Hungária alakját Fadrusz János ő róla mintázta). Nagy dolog volt ilyen közönség előtt versekkel- sikert aratni és Gyóni Gézát lelkesen tapsolta különösen az asszony- és a teánynép ég. De mi haszna, ha az életben az elragadtatás nem folytatódott; csapnivaló rosz párti letfvolna ez a szép szál poéta ember, aki delnőjét aligha tudta volna a maga keresetéből ellátni divatos kalapokkal. Ellenben szép csendesen át hajókázott a Dunán, beültünk a ligeti vendéglő gesztenyéi alá s Géza } megjnt csak Elzát nézte, akinek nem volt ideje a Toldy-Kör estélyére menni. Napilap keretében nem lehet hosz szan részletezni, pedig sok-sok érdekes emlék kívánkozik tollam alá. Hadd jöjjenek tehát azok a beígér Gyóni-levelek, illetve levélrészletek, Gyóni Géza a pozsonyi évek után atyja hívására hazament Gyónra. Az azutáni éveiről egében a világháborúig kellő tájékozottsággal szá molt be Nagy Lajos gyúrói lelkész, Áchim Géza teológus-társa «Egy magyar bárd ?orsa» c. könyvéten. Szóval Gyóni Alsódabasra távozott, én pedig Nyíregyházára kerültem s így azután csak levelekben érintkeztünk, de soha többé vele nem találkoztam. * Gyóni Géza levelei. Hosszú hallgatás után, 1909 január közepén kaptam az első levelet. A Newyork-kávéház papírosán van írva. Arról van benne szó, hogy- egy vidéki «poéta» «Piroska» cimü versét elplagízálta s- egy vidéki lapban «Menyasszonyomnak» cimen kinyomatta. ÜS jellemző Gyóni lelkületére, hogy a ptagizáiort első felindulásában le akarta leplezni, de eszébe jutott a szegény menyasszony s a leleplezést a pesti lapokból vi szaszivta, sőt engem arra kért, hogy nyugta sam meg a «poétát». A második levél már enyhülés és móka, nem akar ebbői a bagatell ügyből tőkét kovácsolni magának. «Magam ÍJ megörültem — igy kezdi 1909 január 28-án — nem ugyan annak, hogy ezen ostoba ügy révén, de hogy egyáltalában sikerült egymásra találnunk. Mert megjegyzem, hogy csak ugy ihletszerüen irtam a levelem Nyíregyházára, annyit tudván csupán felőled, hogy a szabolcsi tanfelügyelőségen tollászkodot. No ugyan, megtehettek volna már u. a. a fáradsággal tanfelügyelőnek is. Nincs ezekben a nagy szamarakban semmi süus. írj magadról többet s most végezzük ei ezt a szóban forgó kellemetlen ügyet. Ma kaptam ur levelét. Nem tudtam ugyan elképzelni, hogy mit írhat ő nekem eziek után? Nos hát arra kér, hogy ne leplezzem őt le és bocsássak meg neki. Ez utóbbiról biztosithatom őt. Az egész ügyet inkább humorosan fogtam fel s ilyen modorban irtam is meg mindjárt a Nagyváradnak (Sas Ede iapja) és itt Ráskay Ferencnek. ... ur kétségbe esett levele után most már sajnálom és még ma beszélek Ráskayval s igy arról ás biztosíthatod ... urat, hogy az ügy országos lapba nem kerül. Felhatalmazlak es felkérlek, hogy a » ...« szerkesztőjétől a leleplezésre vonatkozó kérésemet ;s vedd vi sza. Elvégre van annyi versem, hogy egy régi miatt már csak azért íem csapok lármát, hogy meg ne mosolyogják annak gyöngeségét. ... ur azt hLzem, inkább csak attói fél, hogy menyasszonya meg ne tudja..'. Hát én e

zt n

eni akarom s azt S

1 Városi Szinház Moz

gó •oBaanaBBaaHHBaaanananianBHMBBi Szeptember 23-án, pénteken 5, 7 és 9 órakor CSAK EGY NAP! NAGY BURLESZK EST! SAJÁT ZENEKAR! hiszem, te is helyeselsz, mikor fátyolt boritok az ügyre. A dolognak különben is reklámize volna részemről s ezt ilyen alakban nem szeretem. Most rendezek sajtó alá egy uj verskötetet, mely »Szomoru szemmek cim alatt még a jövő hónapban k. b. Franklinnál jelenik meg. .. .urnák megsúghatod, hogy ebben sokkal szebb versek lesznek s ő igen szépen expiálhatja mostani botlását, ha — mondjuk — 50 előfizetőt gyűjt. Felhívást majd a Te címedre küldök. Most pár szót magamról. A legsötétebb vidéki szerkesztőségen megbukván (itt Gyóni Géza az általa szerkesztett »Alsódabas és vidéké«-re céloz) s az öregemmel is beláttatván, hogy a jegyzőségr* épp oly alkalmatlan Vagyok, ntint más normális foglalkozásra, mert valahogy nem olyan fából vagyok, akinek az írás mellékfoglalkozás lehet: most itt vagyok Pesten, egy kötetre való szigorúan rostált verssel és eltökélt szándékkal, hogy legalább egy tenyérnyi íróasztalt szerezzek valamelyik szerkesztőségben, ahol potrohos tehe.etlenek ront ják ^ levegőt és vígan élnek. Hogy ez hogyan fog menni, err»l még hallasz, mert cudar módon nem kenyerem a kilincselés, de meg azt is tudom, hogy a sült galamb kiveszett az irodalomból is. De há

l lesz valahogy, mert lennie keli. Egyelőr? mindenesetre kiadok egy köte.et, de addig is körülnézek. Nem untatlak azonban tovább, hanem írásodat várva a régi szeretettel köszöntlek és ölellek Géza, VIII. Damjanich-u. 28/a. ÍII.« Ehhez a levélhez nem kell htagyarázó irat, benne van a kenyértelenség, hányattatás keserűsége, a fiatal költő nagylelkűsége és jellemét megv'ilágo itó vonatkozások. A levél végén szinte semmitmondónak látsziK ez a pár szó. ».. .á

e addig is körülnézek!« Hej, az körülnézés lehetett életének legkedvesebb korszaka, melyet fentebb ez világit meg: ».. .mert cudar módon nem kenyerem a kilincselés ...« , E levélnél is érdekesebb az, melyet Ady Endréről írt, de azt már a Nyirvidék egy másik számában mutatom be. (Folytatom.) Deési Sándor A második »Ko2ni?smaH<« A VÁGYAK PALOTÁJA hétfőtől az Apailóban. I üvegezést, törött ablak üvegtáblák bevágását és javítást olcsón vállal Maier Gáspár épületüvegezési vállalata és tablaüveg nagy raktára, Nyíregyháza, Körte ucca 22. Telefon; 524. Kérjen árajanatot! 5549-5 MEGBÍZHATÓAN Olcsón BLTOK és kárpitosáru szükségletét Suhanesz bútorcsarnokában szerezheti be Nyíregyháza, Kállói ucca 4.