Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-22 / 214. szám

JNrtrfRYIDElL 1927. P7rp»errbí>r 92 2 Attrakció Cirkusz­királynő 2 Attrakció A hű | asszony Világnév Xénia Desni Paul Hetann Carmen Cartellien ííSSfeft ;aif aíáiugrás a cirkusz tetejéről AP H o I f ó Szombaton Vasárnap Gyóoi Géza pirkadó évei. ii. y4 «Sose Halunk Aíeg» irói társaság Akik 1903-ban Pozsonyban szép­irodalommal foglalkoztak, decem­ber 10-én kapták meg a következő tartalmú levelezőlapot: «Nehány irótársunk meghatalmazásából tisz­telettel felkérem Önt, jelenjen meg f. hó 12-én a Szilágyi Dezső- és Ventur-utca sarkán levő Schmidt­féle vendéglőben este 9-kor. Cé­lunk a «Pozsonyi Magyar írók Asztal társaságának)) megalakítása. Pozsony, 1903. december 10-én. Pályatársi üdvözlettel Albert Jó­zsef, ev. lyc. tanár.» Erre a meghívásra össze is jöt­tünk vagy húszan. A nevek nem lesznek érdektelenek a mai nyír­vidéki olvasók előtt sem. íme: Raffay Sándor, akkor pozs :nyi teológiai tanár, most ág. ev. püs­pök, Masznyik Endre, szintén po­zsonyi teologiai tanár, később a Bibla modern, népies magyarság­gal átirója. akit ékes szónoklatai­ért már akkoriban is ünnepeltek, Jankovjch Marcell, pozsonyi ügy­véd, az Alpinizmus irodalmának leglelkesebb művelője,, a mai po­zsonyi magyarság az ő megnyi­latkozásait íesi, Szeredai Oru'jer Károly ma pozsonyi szerfce.ztö, Wolf Jóska, sokatigérő poéta, aki pár év múlva mint ág. ev. lelkész kait meg, Albert József Hamvas József lyc. tanárok. Hamvas azóta rengeteg tárcát összeirt s ma is, mint Pesien élő nyugdjas tanár, tárcákat irogat a pesti lapokba, Vajda Ernő sok-sok eleden táca szerzője, amiket könyvben is ki­adott, Boór Gyula, aki mint dal­szerző és művészi zongorajátékos került be a társaságba, Jankó Zol­tán, akkor városi aljegyző, csalló­közi népies történeek ötletes irója, később Pozsonyvármegye kormány, biztosa, Kovács Sándor teologiai tanár, a teologiai ifjúság kedven­ce, Gyóni Gézt állandó, lelkes biztatója, Kumlik Emil városi fő­könyvtáros. a Toldy-Kör 30 é.es történetének i"ója, a:i többek kö­zött «A szabadságharc pozsonyi vértanúi) cimíi művével pályadijat nyert, Dr. Szövényi László humo­ros verselő, ki mint pénzügyigaz­gató helyettes most vonult nyuga­lomba es mindjárt ügyvédi iro­dát nyitott. E sorok irója sürü ver­selgejéssel, három verskötet kiadá­sával jutott e díszes társaságba, melyben mi ((fiatalok* az asztal vé­gére kerültünk. A legfiatalabb volt Gyóni Géza, aztán kor sorrendjé­ben következett Szeredai Gruber Károly, Farkas (Wolf) József és jó magam. Hogy el ne felejtsem, akkorioan Farkas Józsefet véltem a legtöbbet igérő költőnek s lehet, hogy nem is csalódtam volna, ha a Gyóni Géza sorsát élte volna, de «feIkaroIták», Pestre vitték s a lelkészi hivatalban körülbástyázták aktákkal s alig lehe.ett azután köl­tői szavát hallani; hamarosan el is betegesedett és meghalt. Ez az irói társaság, melyben Gyóni Géza nagyon otthonosan érezte magát, legelőbb a saját ke­resztelőjét tartotta meg, mikor is felvette a «Sose Halunk Meg!» el­nevezést. E .társaságról röviden megemlékszik Nagy Lajos, Gyópi Géza életirój,a is s a társiaság elne­vezését e magyarázattal kiséri : ((Humoros vonatkozásában jelez,e a cim a kör hangulatát összejövete­lek alkalmával. Komoly vonatkozá­sában pedig azt a hallhatatlanságot amely minden tollforgató .e kéb.n titkos vágyképen ott réjtőzik». A «Sose Halunk Meg» írói tár­saság igen kedélyesen művelte az irodalmat. Legtöbbször az Udvorka-féleven déglő különszobája volt az össze­jöve.el helye, szombat este. vacsora után. Kilenckor Albert Józsi bá­tyánk szellemes megnyitó', mondott s aztán főkép a fiataiokhooz in­tézte a kérdést: «No lássuk, ki mit hozott magával ?» Aki a felhí­vásra elmosolyodva tapogatta a zsebét, biztosan el volt látva tár­cával, lyrai vagy humoros vers.el, dráma, vagy vígjáték töredékkel, nóta, vagy operett szöveggel. Géza volt mindig a legcsendesebb, de egyúttal a legfigyelmesebb is. Min­den érdekelte, amiről szó esett s mindig volt nála felolvasni való versecske. Mikor vermeit olvasta, szemei ragyogtak, de egyúttal bi­zonyos restelkedés tükrözött visz­ssza fehér arcbőrén. Bizony van is abban pirulnivaló, mikor az ember a szerelmes leveleit nyilvá­nosan felolvassa, vagy mi egyéb a lyrai költő előadása, mint leg­többször versbe szedett szerelmes levél? Ha az ujságöan jelenik meg, az már egészen más, ott a költő látatlanul él a háttérben. Gyónit eleinte kedélyeskedve ma" káma költőnek nevezge;é, mert a Nyugatmagyarorszá i Híradó na­pihirei között gyakran fel lehetett fedezni egy-egy rövid makámá­ját. Egy e.tí például, emlékszem, 9-től fél 11 -ig c upa irodalom volt s minden sikerre pohara;-: össze­koccanása következett. (A pohara­zás Albert Józi bátyánkra nagy­szerű hatással volt. Minél többe' ivott, annál szellemesebbek vol'ak az előadókra tett megjegyzései, a vége felé —hajnali 3-kor — maga is ugy érezte magát immár a szem­közti kávéház karosszékéb-n, mint ha legalább is a Petőfi-Társaság elnöki iszékében ülnie s a pipa füst­jében feltünedezett délibábszerüen a saját szobra: Aesopus jelmezé­ben. Mondom, egy ilyen este Gyó­ni, Wolf, Dr. Szereday meg -én verseket adtunk elő, Hamvas Jó­zsef a «Fekete Hajó» cimü drámá­jából olvasott fel, melyet a társa" ság egyik tagja később kiparódiá­zott. Boór Gyuszi a zongorához ült s eljátszotta és el is énekelte a Gyóni Géza da.át: «Valahol be sir a nó.a. Sir benne a bánat...» A nótát ma is tudom, d' a szö­veg a nehéz 24 év alatt elmosó­dott emiékeze emhen. Boór Gyuszi­ról is hiába kérdezősködöm, sen­ki tem tudja mi lett vele. Pedig operettet i> szerzett Hamvas Jó­zseffel és a darabot Pozsonyban — ugy tudom — elő i; adták. Albert József az ezópusi mesék­ből olva ott fel néhányat a fiatalok zajos íeiszésnyilváni ása közben. — Gyóni Gézát a zongora, a dal még jobban elcsendesítette s sze­mei «a távolba nézők s közel mit sem látók» elárulták álmodozásait a hírről, nagy-ágról, hallhatatlan­ságról. Ezek az álmodozások heví­tik mnden levelét, azokat is, melye­ket hozzám irt s amelyeknek a «Nyirvidékben» való l-ronato köz­léiét megígértem. A «Sose Halunk Meg» asztaltár­saság nehezen tudott eloszlani. — Szombaton jött össze és a többség csak Vasárnap ért haza. H ;a, a vi­lágháború előtti ö-szejöve élek iro­dalma több bort kívánt, mint tin­tát. Most azonban Gyóni Gézáról van szó s mondhatom, a 4—5 évi mindennapi érintkezés dacára sem emlékszem egyetlen esetre sem, hogy Gyóni Gézát borozás, vagy sörözés okából rendes magatartá­sából kiforgatva láttam volna. Ült, a fejét tenyerébe hajtva, a maga sodorta cigaret át szíva és mosolyogva. Nem vitázott, csak merengett, ha évődtek vele —ami a szerkesztőségben gyakori volt — nem haragudott meg s együtt ne­vetett a nevetőkkel. A «Sose Halunk Meg» táraság határozottan jó hatással volt Gyóni' Gézára. Itt, nemcsak, hogy elfe­lejtette az anyagi gondokat, de a versei íránü közös érdeklődés fel­csigázta irásvágyát és irigykedés nélkül versengett fiatal irótársai­val az elismerésért. Az dősebbek bíztatása nem volt lekicsinyelhető, amit bárki elhihet, ha még egysper J végigjáratja te ki n te .é a tár aság név orán. Az igazság kedvéért meg kell vallanom, hogy Raffay Sán­dor és Gankovich Marcell talán mindössze .kétszer jöí e.t et, ami­nek nem a többiek kkcsinylés' volt az oka, hanem az, hogy a vendég­lőben nem érezték magukat o.ího­nosan, mig a nagyobbrész inkább a vendéglőben é kávé.iázba i élte igazi otthonát. Ma persz- mái az élet s tán jobb i igy... m.ire meg­vénülünk.... Az irói társaságnak Gyóni Gé­zára tett natárá- mi sem bizonyítja jobban, minthogy a következő év­ben megfent «Vers.k> cimü vas­kos kötete. C ak |az a fránya Ady ne zavarta volna olyan nagyon éppen akKor a költés háborgó Balatonját! Még RádiótulajdonosoK! Az idei nyár rendklvQl # viharos lesz! Mindenki szerelje fel antennájat automatikusan működő villámhárító készülékkel. Az egyszerű kapcsoló nem elég, mert azt könnyen elfelejti leföldelni. Rendelje meg még ma „Hova ' »íM«mhu« itó fa essÜSékemet 3 pengő 60 fillérért, amely nyugalmát és berendezését biztosítja. Dokupii Byula g - mérnök Budapest, Üiléi-út I. (Kálvin tér sarok.) 3751 a gúnyolódok i; c ak őt figyelték és az Adynál hangosabb Ady­utánzókat s Gyóni «Versek) cimü kötete nem hozta meg a hozzá fű­zött eredményeket Gyóni Géza szá­mára. A később (Festen) «Szomoru szemmel» cinen kiadott versköte­tére i> mint egyetlen kártyára, — mindent fehett és megint csak el­maradt az a fordu at, 'mely Gyónjt Petőfi életrajzának olvasásakor a legjobban tüzelhette: a hKe.e.i tá­madt országos hírnév. A Gyóni Géza álmainak be.elje edésehez nem volt elég az ő költői ereje, a világháború legöté.ebb fejezet­nek kellett bekövetkezni', hogy ebben a ötéi háttérben a félvilág észrevegye Gyóni Géza életfák­lyáját. De míg ez Lekövetkezett, sokat kellett S/.e.iv£diiie szegény, csön­dé, Gyóni Gézának. Én csau az ismeretlen Gyóni Gézáról irorn meg emlékeimet addig a pontig, amig utolsó levelét írta hozzám, ame.yben megköszönte, hogy a poz onyi Hiradó tárcarovatá;an ő hasábon ismer,ettem «Szomoru szemme|» cimen kiadott verskötetét. Azutánra át k:II adnom a szót a v i'ágiiá oru féist-neínek, akik ianui voitik Gyóni Géza hatalmas ívelé­sének é, ielkedépő pusZ ulásának. (Folytatom.) Deési Sándor. S PO RT. DMTE—NyC TSE 3:1 (1:0). Bujtó i sporttelep. Biró: b Ua Z­A Nyötse váratlanul igen gyen­gén szerepelt é igy a leikesen" ját­szó debreceni k ket fontos ponlo 1 hódítottak el tőlük. Az el ő félidő még egyenlő erők Küzdelmét mutat­ta, a második félidőben azonban már a Dmte egy-két jáíékosának tudásbeli plusja révéi, fölénybe ke­rült és könnjei érte el góljait. A mérkőzés egyéb!ént igen gyenge rivón mozgott. _A Dmte góllövői: az első félidő 25-ík percébei Kálmán II., a má­'ocíik lé'időben feldmann a 9-iv és 14-ik percbeit Két góit rúgott. A győztes csapi! minden tagja di: éretet érdemel le,kes, önzeflen ját:k'ért, mégi kitűnt Feldmann center és Kálmán II. balszéiső, a Nyöt él en D. Nagy és Bencur játéka emeihető ki. A reaktivál 1 Mitya ovszky csak lézengett a pá­lyán. Jó biró volt Ballá. Üvegezést, törött ablak üveg táblait bevágásai és javitast olcson vállal Majer Gáspár epületüvege zési vállalata és tablauveg nagy raktára. Nyíregyháza, Kórte ucca 22. Telefon: 524. Kérjen árajánatot! 5549-5 MEGJELENT DR. WALTER GÉZA Harctéri Naplójá nak második kiadása. Főbb fejezetek: A raivonal humora. Nyolcan százak ellen. Mikor a halottak táncolnak. Cseppkőbarlang a rajvoualban. Dr. Berend László. Esküvő a fronton. Asszony a rajvonslban. Ára: 2 Pengő. Kapható minden könyvkereskedésben

Next

/
Thumbnails
Contents