Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-22 / 214. szám

Nyíregyháza, 1927. szeptember 22, * Csütörtök XLYIII évfolyam. 214 szám. Határátlépési mizériák Ha az ember olykor-olykor rászánja magát, hogy kinos es költséges útlevél és vizűm szerzések utján átlátogat a megszállott területre, hogy meglátogassa oft elszakított rokonait, régi hajlékát, szülőföldjét, vagy elintézze ottani ügyes-bajos dolgát, — a szomorú trianoni határt mindannyiszor nagy szívfájdalmak és keserű érzések között lépi át. £n nem tudom megszokni ezt a fojtogató érzést, bár évente gyakorlom egy-két ízben ezt a vállalkozást. Az emiitett lelki szimptómák újból és újból jelentkeznek s mindannyiszor meggyőtrik különben is érzékeny lelkemet. Fokozzák ezeket a fájó érzéseket azok a molesztálások is, amiken az uj határokon akár jövet, akár menet át kell esni- az utasnak. Nem elég az a tudat, hogy Csapon, Sátoraljaújhelynél, Hidasnémetinél c seh-csendőrbe, cseh-kalauzba, cseh-fináncba ütközik az ember, s láttukra valami tehetetlen düh-roham zsibbasztja el a magyar ember életenergiáját, de hozzá járul az a könnyen érthető méltatlankodás is, hogy ezeken a színtiszta magyar helyeken ugy kezelik az embert, mint valami jöttment idegent s ami után évtizedeken, évszázadokon hasztalan vágyakozással esengtünk: t. i. a magyar vámsorompó után, az most ine ú' van a nyakunkon, de nem ott, a hol óhajtottuk volna, a régi határokon, hanem itt a közvetlen közelben, az átkozott uj határállomásokon, azért, hogy annál kézzelfoghatóbbá és érzékelhetővé tegye a szörnyű valót, amely elválást bennünket a saját véreinktől. Nem a román, nem az osztrák, nem a lengyel szomszédok ellen áll az uj sorohpó, hanem a saját testünkrőt leszakított részek ellen, mindenütt, köröskörül közvetlenül magyar test véreink ellen, sokszor a saját otthonunk, a saját elhagyott ki; gazdaságunk ellen, amelynek termékei, gyümölcse, kérlelhetetlen sorompóval vannak a saját háztartásunk elől elzárva. Természete.;, hogy ez ellen egyelőre iemmit se lehet tenni. Addig, míg a határokon nem változtat a história, addig ennek a sorompónak állani kell. Igy hozza ezt a nemzetközi helyzet, s az ország vámvédelmi politikája. Lehetne azonban változtatni, valamit azon a szigoron, amit. most az uj sorompóknál nem is annyira az idegen, mint inkább a saját vám hivatalaink kifejtenek a magyar ula sokkal szemben. Ismételten megtörtént, hogy a saját szőllőnk terméséből, a saját kertünk gyümölcséből kóstolónak hozott kis kosárt nem engedték át a határon magas vám nélküi. •És pedig ezek a vámok olyan horribilis magas tételekben vannak megszabva, hogy meghaladják magának az áthozni szándékolt gyümölcsnek az értékét. P. o. egy kg. szőllőre 1 aranykorona 10 fillér, vagyis 1 P 26 f vámot, szednek, amiért idehaza bátran meg lehet venni a legfinomabb csemege-szőllőt; sőt többet mint egy kilogrammot. Hol van azután a pakolás, a szállítás költsége stb. stb. De ráadásul a kosarat fel is kell ám bontani, hogy nem rejtegetünk-é benne tiltott dugárut, vagy magasabb vámtétel alá eső csempészárut.... Aki ezt nem próbálta, annak halvány fogalma sincsen arról a kellemetlen érzésről, amivel ezek a kutatások, motozások, vizsgálatok járnak. A vége az, hogy az >titas inkább ott hagyja, vagy visszaküldi a kosárka gyümölcsöt, amit a drága kert terméséből izlelőüi kívánt hozni itthoni családjának... mert nem érdemes a tulcsigázott vámot érte megfizetni... Pedig de jól tudja mindenki, hogy a «saját termés» izelitője, kóstolója, semmi mással nem pótolható... Hát kérem: ez s ehhez hasonló molesztálásra igazán semtni szükJ ség nincsen és nem lehet érdeke a magyar államkincstár egyensúlyának se, hogy ilyen kicsinyeskedő aprólékoskodással csapjanak le annak a jámbor utasnak apró kosárkájára a végett a néhány korona vámbevétel végett, amit ilyesmiért könyörtelenül beszednek... A legnyomatékosabban hívjuk fei az irányadó tényezők figyelmét ezekre a szükségtelen és bántó jelenségekre. Ne tegyék még kino-. sabbá, még elviselhetetlenebbé a magyar utas lelki állapotát ilyen zaklatásokkal, amelyek az elkeseredés fokozására igen alkalmasak, anélkül, hogy egyébként js számottevő összeggel szaporítanák az állami bevételeket. Találjanak ki valami okosat, valami emberséges meg oldást, hogy az elszakított részeken földdel, kerttel, szőilővei biró polgárok ezen ingatlanok termékeiből, gyümölcsből saját használatukra, vagy legalább kóstolóul, Ízelítőül áthozott kisebb mennyiségeket zaklatás és vámolás nélkül hozhassák át, mert ezzel a mostani eljárással csak a szenvedelmeket táplálják és még az igazán idegenejc bírálatát is kihívják, akik a so" rompóknál méltatlankodássai figyelik és észlelik, hogy milyen könyörtelen molesztálással terhelik a magyar vámhatóságok a saját polgáraikat !! Sasi Szabó L. Hogy ölte meg Raffaynét Korpás András, a menekült katonaszökevény A Pacsirta utcai rablógyilkosság részletei. (A «Nyirvidék» tudósilójától.)' A nyíregyházi Pacsirta utcai rablógyilkosság ügyében megindított nyomozás feltárta a borzalmas bűncselekmény részleteit. Raffay Miklósné a 74 éves asszony brutális merénylet áldozata, akinek elvesztésére napok óta készült Korpás András, Hóra Géza, Hóra György, a három román katonaszökevény. Korpás és Hóra György még nem kerültek a rendőrség ke- j zére, de Hóra Géza már beismerte, hogy napok óta készültek a rablógyilkosságra. A pénz?s doboz Raffay Miklósné ágyában, a párnák alatt tartotta azt a fekete j dobozt, amelyben unokájának, Gulácsy Istvánnak pénzét tartogatta. Az a nikkel óra, amelyet a gyilkos magával vitt, az agy felett egy szegen volt és szintén az unoka tulajdona. Ez a fiatalember is abban a szobában szokott aludni, ahol öreganyja és az ágyrajáró rablógyilkos, de a gyilkosság idején, amely este fél 8 órakor történt, nem jött haza. Este 7 óra után Raffayné feküdni készült, amikor Korpás András hazatért. Arra kérte az öregasszonyt, jöjjön ki vele a kertbe, mert ő fél a kutyától. Raffaynét igy akarta a kertbe csalni, hogy ott végezzen ve'e. Az öregasszony nem ment. — Csak menjen msffa, én táradt vagyok majd visszatartom a kutyát. Erre Korpás hátra is ment a kertbe, de rövid idő múlva visszajött. Ekkor az öregasszony már lefeküdt. Korpás egy ideig le és fel járt az udvaron, mert a folyosón egy férfi aludt, azt figyelte, mélyen alszik^e, azután bement a szobába, ahol már éget* a lámpa. Hogy történt a gyilkosság? Korpás elfújta a lámpát. — Miért nem hagyja égve, mondotta néki Raffayné. Látok én vetkőzni a sötétben is — válaszolta Korpás és ugy tett, mintha feküdni készülne. Az Isten áldja meg, milyen jó ember, hogy takarékoskodik nekem mondotta hálálkodva az öregasszony. Korpás ezután felhúzta a vekker órát és az ágy szélér eült. Még egyszer gyufát gyújtott, hogy lássa, alszik-e már Raffayné. Az öregasszony szunnyadozni kezdett, de egyszer riadtan vette észre, hogy egy kéz kaparász a párnája alatt Korpás volt, aki ki akarta venni a párnák alól a pénzesládát. Az Istenért, mit akar, kiáltott Raffayné, aki felismerte lakóját. Korpás erre bal kezének kisujját az asszony álla _ alá nyomta, két ujját pedig a két szemére szorította ugy, hogy a száját is betapasztotta. jobb kezével markolászni kezdte a nyakát és feltérdelt az asszony mellkasára. Irtózatos vola támadás és Raffayné mindé? erejével védekezett. Ekkor történt, hogy a konyha másik oldalából nyiló szoba ajtaja kinyílt és kilépett A

POLLÓ Szerdán Csütörtökön Beregi Osaskép első amerikai filmje Kalandorok országa Adolf Menjou: A szerelem mostohái A két attrakció, 15 felvonás, eg

yszerre. HHHHH&H "

ff

jp

fT

í

V^

5*™*^

rMWwwM'yuKyjanaMiH!^ !HH *ll

Blli

TtöMHWBM8BBBBBPlPB8@36S» Pénteken, csak 1 napig! Három sláger egyszerre! JACKE COOGAtf Fiacskám • RfN-Tlia-TIN Alaszkai hős l KOVANKÖ „ SZERELEM ISTENNŐJE Előadások kezdete: szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9, pénteken '/

25, 7 és ^alO órakor. Suhajda Pálné, egy tűzoltó felesége. A zajra Korpás elengedte áldozatát. No mi baj, öreganyám. Amikor félbeszakította a fojtogatást, az asszony nagyot és fájdalmasat sóhajtott. Ezt a sóhajtást meghallotta Suhajdáné,. aki be is szólt: No, mi a baj, öreganyám? Ebben a pillanatban Korpás, aki közben lekapta az órát a falról, kirohant a szobából. Suhajdánénak ijedten, meghatódottan ezt súgta. Az öregasszony nagyon, nagyon rosszul van, ezzel kifelé szaladt. A házőrző kutya rárohan a gyilkosra. A ház mérges kutyája a gyilgosra ugrott és Suhajdáné, aki "abban a hiszemben volt, hogy a jólelkű lakó orvosért Szaladt, visszatartotta a dühös ebet és Korpásnak szabad útja volt. Suhajdáné belépett a szobába és megrettenve látta az öregasszony véresre mart arcát. Raffayné, nyögve Nsirva mondta erőtlen hangon.- Gyilkos, gyilkos!... Suhajdáné sikoltozva lármázta fel a házat, a szomszédok összegyűltek és a közben eszméletét vesztett Raffaynét bevitték a kór házba, ahol csak másnap tudta elmondanni a gyilkosság részleteit és néhány Öra múlva meghált. A gyilkos összetörte Raffayné két bordáját. Raffaynét hétfőn d. u. boncolta fel Konthy Gyula dr., aki megállapi" totta, hogy Raffayné nyakán véralá jutások vannak, melle is tele van zúzód ásókkal. Vérzés állott be a fojtogatás következtében a nyelv tövén és a gégében is. A gyilkos aki áldozatának mellére térdel:, majd" menekülése elBtt még kétszer ököllel a szivére, májára vágott, összetörte az asszony jobb második és bal negyedik ' bordáját. Raffayné, aki 74 éves volt és a merénylet idején bélhurutban • is szenvedett, a brutális támadástól kimerülve halt meg. A gyilkos a nikkel órán kivül egyebet nem tudott magával vinni, az óra hátlapján D. I. monogramm van bekarcolva. A nyomozást az egész országra kiterjesztették. mi

i

Hi

miii'

H

ii

imm Kiváló jó minőségű BÚTOR Giück Jenő legnagyobb választékú outorm-uházában szerezhető be. Vav Ádám ucca 8. szám. Telefon: 23i. Alapítva 1903. 3391