Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-20 / 212. szám

JSÍYÍBYIDKK. Nyíregyháza, 1927. szeptember 22, * Csütörtök XLYIII évfolyam. 214 szám. Márványba és lelkekbe vé­sődő időt álló igazságok­Egy mélyenjáró, filozóf lélekre, költői szívre valló klasszikus for­mába öntött igazságot mon­dott az előadó, amikor a birói függetlenségről, a kinevezési rend­szer aggályosságáról beszélt. — Amilyen a biró, olyan az igazság. Az 1878. t-c. XX.'szakaszat a fe­gyelmi Vétségek uj csoportostásávai kell tágítani. Olyan birát vagy ügyészt, aki esetleg botrányos éle­tet él, még sem lehet pénzbünte­tés, rosszalás mellett állásában meg­hagyni. Élénk helyeslés fogadja ezeket a kijelentéseket. Majd a klasszikusan tökéletes birói ideál­ról beszél. Geöthét idézi: Aki a költőt meg akarja ismerni, annak a költő országába kell elmenni. A birói kart a birók országában is­merhetjük meg. Nagy érdeklődést keltő fejtegetést adott az előadó a birói és a társadalom viszonyáról, és a birónak a társadalmi munká­ban való résztvételéről. A társada­lom érdeklődik a biró iránt, érde­ke fűzi hozzá. Mit ér a legkiválóbb jogász egyéni meggyőződése, ha jogosságát a biró nem fogadja el­A birói itélet ultima ratió, előtte sok minden történhet, rajta tui semmi. A döntését fátumként vár­ják és a fátum szülője a biró. Komoly, mélyreható, diszkrét érdeklődést tanusit a társada­lom kollektív lelke a bíró iránt Helyesen figyeli meg a társadalom a birói ténykedés személyes jelle­gét. Érdeklődése elkíséri a bírót életének egész területére. Minden, ami egyéniségét alkotja, rendkívül jelentős. Véle szemben a legmaga­sabb mértéket a legnagyobb meg­becsüléssel alkalmazzák. A társadalom 3 biró életét nyi i í tolt könyvnek akarja látnj. És e kívánságát fenntartás nélkül jogosnak kell elismerni, ne legyen a bíró életében semmi, amit ne le­hetne nyilvánosság elé állítani. A biró annak a lélektani állapotnak megteremtésére kell, hogy igyekez­zék, amelyet bizalomnak nevezünk. A bizalom amilyen megnyugtató, olyan felemelő a bíróra. Az előadó konkrétumokat sorol fel, amelyek a bizalom és értékelés fokára jellemzők. Mikor a klinikai panamákkal kapcsolatban letartóz­tattak egy tanársegédet, ez a letar­tóztatás nem tett olyan hatást a lel­kekre, mint várni lehetett volna. Az előadó egyik előkelő ismerő­se ezt igy magyarázta : A társadalom lelkének hullámzá­sa kulminált egy biró letartózta­tásának hatása alatt. Lesújtó megállapítás, de jel­lemző a társadalom megkülönböz­tetett értékelésére. Az előadó foglalkozott a birói székből az ügyvédi pályára való áttéréssel is. Ez nem állhatja ki az etika magasabb követelményei sze­rint való kritikát. Már most vár­ható az áttgjések megszűnése, mert a konjunktura elmúlt, mégis szük­ségesnek látszik bizonyos intézke­dés, hogy a régi ügyvédeket men­tesítsék az egyenlőtlen versenytől. Igen tanulságos volt az előadás­inak az a része is, amely a biró társadalmi munkásságának lehető­ségét és a működés határait fej­tegette. A birói hivatás és a társadalmi munka nem zárják ki egymást. A biró sem az élet tanításait, sem az eszményeket nem nélkülözheti. Kantnak egy vallomás erejével ható gondolatával zárta előadását; Két dolog va n, amelyre hitem épül: a lelkiismeret bennem és a csillagos ég felettem. A magyar bi­ró mindig megtalálja a lelkiismere­te szerint való helyes utat és a csil- B lagos ég ? Igen azt is megujuló örömmel szemléli. De öröme tel­jessé csak akkor válik, ha a csillagos égbolt Nagy­magyarország fölé borul. — Ezzel a fényes és mély távlatú fi­náléval zárult a nemes biró fen­költ tanitás'a, a mely után mindnyá­jan megilletődötten tapsoltunk, azt a forróságot érezve lelkünkben, amelyet az inspiráció hevit ben­nünk. Wolff Károly elnök megköszön­te az eszmék tisztázására kitűnő al­kalmat adó magas színvonalú fej­tegetést, azután dr. Petőcz Gyula ügyvezető igazgató terjesztette elő jelentését az egyesület működésé­ről. A birói és ügyészi kar kívánságai. A beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt év sem hozta meg a birói és ügyészi kar reményeinek megvalósulását. Kevés vigasz, {hogy a tisztviselői kar az egész vo­nalon így van. Az eredménytelenség Hzonb'an nem ok a küzdelem feladá­sára. Az egyesület teendői az el­múlt évben három irányúak voltak: Őrködött a bírói függetlenségre. Igyekezett emelni az igazságszol­gáltatás színvonalát. Küzdött a bírói és ügyészi kar és a nyugdijasok anyagi helyzeté­nek javításáért. A bíróság támadói. Minden alkalommal felemeltük tiltakozó szavunkat — mondotta a beszámoló — ha a bírói kart tá­madás érte. El kell ismernün^, hogy az igazságügyi kormány minden esetben' a legerélyesebben utasította vissza a támadásokat és a támadók ellen szigorú büntető el­járást indított meg. Az elmúlt évben már gyérebben jelentkeztek a tá­madások, de jó volna intézményes uton megfelelő jogszabályok utján elejét venni a támadásoknak. Szegénység a birós^^on. A beszámoló rámutat arra a sze­gényes állaotra, amelyben különö­sen a vidéki bíróságok vannak. Né­hol valósággal oduszerü a járás­bíró helyisége és ez nem alkalmas a birói tekintély fokozására. A jog­keresők csak tiszta bírósági termek­ben érik át, hogy a bíróság min­denek felett álló fórum. A létszám csökkentés elvonta a segéderőket s van hely, ahol a biró kénytelen a szerelés teendőit is végezni. Az egyesület azt kívánja, hogy az alsó bíróságok állandó jegyzőt kapja­nak, legyen mindenütt szükséges gépíró, leiró. A bíróság nem keresi a kitün tetéseket, mégis szóvá teszik, hogy míg egykoron a birák magasabb rangú kitüntetésekkel mentek nyu­galomba, ma az előkelő méltóságot viselő bíró is mindössze dicsérő okiratot kap, ha nyugalomba vo­hul. Ez sem alkalmas V a birói líe-t kintély fokozására, csorbítatlan megőrzésére. Karácsonyi segély ellen. Az egyesület teendőinek harma­dik csoportjába az anyagi helyzet megjavítására való törekvés tarto­zott. A bírói és ügyészi kar kí­vánja a lakáspénz emelését, a ki­küldési dij Tokozását, a várakozási idő csökkentését két évre, a képe­sítési pótlékot, az előléptetéseknél a sorrend betartását. Megdöbbenést keltett a bírói és ügyészi karban, hogy egyes kate­góriák karácsonyi segélyben része­sültek, mások nem. Vagy szüntes­sék meg a segélyezést, vagy ne tagadják meg attól a birói és ügyészi kartól sem, amelyet minden fizetésrendezés megrövidített. — A fizetéspendezés érdekében az őszi hónapokban a Kansz újra erős akciót indít é s résén lesz a bírák és ügyészek egyesülete is. Ez az egyesület hálával emlékezik meg arról a céltudatos munkásságról, amelyet a Kúria elnöke, Juhász Andor dr. fejt ki a bírák érdeké­ben s rámutat 1927 junius 21-én mondott felsőházi beszédének je­lentőségére. A közgyűlés újra percekig ünne­pelte a legelső magyar bírót, a Kúria elnökét. Az igazgatóság a tagok figyelmébe ajánlotta dr. Staud Lajos ny. itélőtáblabíró kö" zölt könyvét, amelyet az egyesüld kiadott és olcsón árusit, majd bel­ső ügyeket tárgyaltak. Az igazga­tóság rámutatott a debreceni inter­nátus halódására, aminek a magas ellátási dijak miatt bekövetkezett elnéptelenedés az oka. Már az in­ternátus ideiglenes megszüntetésé­nek te ne is komolyan foglalkoz­tatja az legyesüle.et. Dr. Glanz Ede pénztárosnak, aki előterjesztvén a vagyoni mérleget, megállapította, hogy az egye^üle 1 tiszta vagyona: 123.416 pengő, megadták a felmentést. A tagdija­kat 5 pengővel véve (amit később a közgyűlés el is fogadott) a jövő évi köít égvetés 20 ezer pengő ak­tívát igér. Z coldos Benő dr. titkár lemon­dását tudomásul vették, érdemeiér 1­jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak és helyébe a Kovách Győző buda­pesti törvényszéki bírót választották titkárrá. A debreceni tábla el.iöke az interiiálusért. Mészáros Lajos dr. főtitkár ter­blflbflL nOZQO Szeptember l"-én és 20-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Dráma 7 felvonásban. — Főszereplő: Lyonéi Barrymore PILOTTY SLÁGERBURLESZK. ÜSD, NEM APÁ D! Szeptember 21-én és 22-én, szerdán és csütörtökön Ki a viharból. Vissza, mig nem késő. jesztette elő az indítványokat. — Olchváry Zoltán dr. táblai elnök határozottan ellenezte a debreceni internátus bezárását és felszólalásá­ra nem is határozták el a szünetel­tetést, Wolff Károly elnök is 'kilá­tásba helyezte, hogy az internátus fokozottabb állami "támogatást fog kapni és újra prosperálhat. A birák és ügyészek kilép­nek a betegápolási alap hatásköréből. Kecskemét három indítványa kö­zül az elsőt, amely szerint az éven ként előálló interkaláris jövedelmet osszák szét a birák és ügyészek között, elvetették, mert ellenkezik azzal az alapelvvel, hogy minden állást be kell tölteni Elfogadták azonban a második­indítványt, amely szerint a birák és ügyészek nem kívánnak a be­tegápolási alap hatásköre alatt ma­'radni, a járulékokat ne m fizetik. Kecskemét harmadik indítvá­nya a joggyakornokok kinevezése terén nagyobb élénkséget sürget, és a jegyzői, titkári, joggyakornoki lét­számot meg kell harmadolni, elfo­gadták, de az indítványnak azt a részét, amely kéri a minisztert, hogy a kinevezésnél a minősítést és szolgálati időt tekintse, mint ,a miniszter diszkrécionális jogába vá­gót elvetették, mert Wolff Károly szerint ezzel a határozattal ab ovo ellenállásra találnának. A családalapisás akadálya Ennél a kérdésnél erélyes felszó­lalás történt. Egy joggyakornok ki vánta, hogy küszöböljek ki a lassú előléptetések jogsérelmét, amely nem illik a birói státushoz. Mond­juk meg; — Nézd miniszter, ez sérelem, nem állhat meg. A joggyakornoknak olyan kevés a fizetése, hogy nem tud csalá­dot alapítani. Á bátor és szóki­mondó felszólalást a fiatalok nagy tetszéssel fogadták, 4 e a javaslatot a közgyűlés nem fogadta el, mert Wolff Károly kilátásba helyezte az »érdemben« való elintézést. Székesfehérvár javaslatát, amely a kinevezések ötletszerűségére vo­natkozik. n?intho£v későn* érkezett nem tárgyalták. Az 1928. évi közgyűlés helyére vonatkozólag egyelőre nem hatá­roztak, az elnökségre bizták, hogy tárgyaljon ebben az ügyben és ha­tározzon megfelelően. Tóth Pál nyíregyházi kir. tör­vényszéki tanácselnök lendületes beszédben mondott köszönetet az egyesület tisztikarának odaadó munkásságáért, amely minden bi­ró és ügyész háláját érdemelte ki i majd Wolff Károly adott testvéri szeretettel és magyar bizakodással áthatott választ az üdvözlésekre a következőkben : Egy uj sejtelmes év. A magyar birói és ügyészi kar minden egyes jogos erkölcsi és anyagi kérdésért sikra szállanak. | A "sikertelenség a legtöbb kérdés­í ben nem az eljárás, lel ki ismére te s­! ség hiányában lel magyarázatot, hanem abban a mértéktelenül su­lvos anyagi válságban, amelyben Csonkamagyarország minden réte­ge kivétel nélkül van. A magyar birói és ügyészi kar szem előtt kell, hogy tartsa azt az általános gazda­sági szempontot, amely a szabad pályán is érezhető. Leküzdhetetlen akadályokkal áll szemben a veze­tőség akKor, jamikor a m. kir. pénz­ügyminisztérium a kívánságokkal szemben az ország múlhatatlanul szükséges érdekeire mutat. — Fi­gyelembe vesszük az ország telje­sítő képességét, de azért ráutalok állandóan arra a fontos érdek-ikre, amelyek a bírói és ügyészi kar ér­dekei ek lel;esié éhez hozzá vannak > fűződve. Én nagyon "kérem azokat, akik lelkükben el vannak keseredve,

Next

/
Thumbnails
Contents