Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-18 / 211. szám

1927. S2eptember 18. JSftfRYIDÉK. 15 lő színházat a vidéknek! Csak az összes érdekeltek összefogásával lehet megmenteni a válságba jutott vidéki színtársulatokat. Rákosi Jenő, az illusztris iró állandó színházak felállítását kívánja a vidéki nagyvárosokban. (A «Nyirvidék> tudósítójától). Egressy, Tóth József, Gyenes, Prielle 'Kornélia, Blaha Lujza, Jászai Mari, akik mindannyian végigélték a vidéki sznipadokkal járó hányódtatásokat és kivették részüket a vándorélet nyomoruságaiból* ma meglepetve és szomorúan látnák, hogv milyen tragikus összeomlás előtt áll a vidék szinikulturája. Az ő idejükben még ugyanis, ha küzködésekkel volt is (ele a vidéki színész tarka élete, még ,sem próbálták meg őket oly nagy mértékben a viszonyok, mint manapság, amikor az általános gazdasági válság és Trianon minden szörnyűsége igazán súlyos megpróbáltatások elé állítja nap-nap után Tháliának egyébként törhetetlen kitartásu vidéki napszámosait. Az ország megcsonkítása természetszerűleg maga után vonta a vidéki színtársulatok számának összezsugorodását is, d- a megma" radt harmincöt társulat sem tudott a beállott nehéz viszonyok folyián zöldágra vergődni, ugy hogy ma már mindössze tizennyolc társulat működik az országbán. Sajnos azonban, ez a tizennyolc társulat is alig, hogy tengődik, miután í'em a kultuszkormány, sem az illető városok, sem pedig maga a közönség a mindannyiunkra egyformán sulyosodó anyagi bajok következtében nem pártfogolhatja őket a megfelelő mértékben. Legutóbb is a szombathelyi társulat igazgatója jelentette be, hogy ha hamarosan pénzbeli segit-:éget nem kap, az érdeklődés hiánya miatt kénytelen lesz társulatát szélnek ereszteni. Sőt olyan jelenségek sem ütötték fel ezideig még a fejüket a vidéki színészek történetében, mint az óbudai Kisfaludy Színház és az Újpesti Színház igazgatóinak esete. Előbbi ugyanis végső kétségbeesésében öngyilkosságot köveíett el, az utóbbi pedig nyüt szinen, a közönség előtt jelentette be, hogy végez magával, ha továbbra is elhanyagolják színházát. Miután a vidéki színészet sanyarú helyzetén sejteni közérdek, hisz a magyar élet egy szerves darabjáról van szó, a vidéki színtársulatok tagjai pedig nagyrészt a csonka hazában megmaradt magya' Ságnak értékes elemei, munkatársunk a vidéki színészet sorsának érdekében rövid ankétet tartott azokkal a hivatott tényezőkkel, a kiktől a vidéki színészet jelene és jövője függ. Kertész K. Róbert helyettes államtitkár, aki a napokban hallgatta meg a vidéki körútjáról megérkező Sallay Géza dr.-nak a vidéki színészet országos főfelügyelőjéjének beszámoló jelentését, még mindig nem látja valami rózsásnak a helyzetet. — Bár a kultuszminisztérium minden módot megragad arra, hogy a vidéki színészet válságán enyhítsen legalább, ha már megszüntetni ugy íém tudja, mégi; nehéz idők várnak még reá. Mi a pénzügyminiszter által rendelkezésünkre bocsájtott összegű szubvenciót adjuk a társulatoknak, ezenkívül a fegnagyobbmérvü propagandát inditot tuk meg, amellyel a vidéki városok vezetőségét igyekezünk rávenni arra hogy odaadoan támogassák társulatukat és meg sok mindenféleképen próbálkozunk. De alig hinném, hogy nagyobb összegű szubvenció nélkül eredményes mentőmunkálatot lehetne indítani. — Pénzünk pedig egyelőre nincs több, mint amennyit most adunk, úgyhogy egy pár gyengébb társulatot "aligna lesz lehetséges megmenteni a bukástól. Az élet, a változott körülmények, amelyek a Csonkamagyarországon maradt 35 társulatból " 18-at hagytak meg ugy hiszem még egy-két társulattal végezni fognak könyörtelenül, anélkül, hogy béiistát kelfene közöttük csinálni. A feladatunk mindössze arra zsugorodik tehát csak össze, hogy meggátoljuk ezeknek a biztos bukásoknak a hirtelen, átmenet nélküli bekövetkeztét. — Össze kell tehát fogni mindannyiunknak, akik a vidéki színészetért valamit tehetünk. — Amint a minisztérium azza» a minimális összeggel is, amivel a vidéki társulatokat szubvencionálja, tehet égéhez mérten a makszimumot adja, adják a lehető legtöbbet a vidéki városok is. Az igazgató pedig a nyújtott előadások nívójában, valamint a közönség anyagi képességeihez mérten az előadások szorgalmas látogatásával támogassa a vidéki színészetet mindaddig, amig az ország gazdasági helyzete annyira megjavul, hogy a kormánynak lesz annyi pénze, hogy a mai özönvizet kihevert társulatokkal megvalósíthatja messzemenő terveit. Az utóbbi évek legnagyobb sikerű színdarabjainak szerzője: Harsányt Zsolt iró a válság gyökerét a nyomoru-ágban látja. Epen ezért mindaddig, amig a színházlátogató középosztály életszínvonalát annyira nem emelheti, hogy még színházra is kerüljön neki, elegendőnek tartaná, ha cak a nagyobb gócpontokban, úgymint : Szege .len, Debrecenben, Mi kolcon, Győrött, Sopronban és Péc e.t lennének társulatok, amelyek természete e.n nagyobb kerüle tei rendelkeznének és azt városi programjuk kimerültével bejárnák. Ezeket a társulatokat azonban, mondotta Harsányi Zsolt, ugy gondolja, a szegény állam mellett az iuető városok "kötele ek volnának megfelelő leg szubvencionálni. Ilyenformán aztán ez a pár társulat nívósabb együttessel nívósabb előadásokat jeli majd, hogy produkáljon s rw hatásosan és olcsón csak jó kályhával lehet, miért is ajánlatos kályhák beszerzése előtt nagyválasztéku kályharaktáramat megtekinteni. WIRTSCHAFTER ÁRMIN vaskereskedésében, NYÍREGYHÁZÁN. Telefon: 90. szám. evégből nagyobbszámu és tehetséges, komoly művészekből álló gárdát tudna és akarna is foglalkoztatni és azt tisztességes megélhetéshez tudná juttatni. Még Rákosi Jenőt, a kiváló irót és publicistát is megszólaltattuk a kérdésben, aki rendkívül érdekes nyilatkozatában többek között állandó vidéki színházak felállítását indítványozza. Rákosi a következőket mondotta: — Hosszú életem alatt a színészet, kiváltképp a vidéki színészet mindig válsággal küzdött. De ez csak természe.es küzdelme volt egy foglalkozásnak az aktuális viszonyokkal. Ma a helyzet sokkal súlyosabb, mert a természet nehézségeihez és a körülményekhez hozzájárult Trianon is, amely elpusztította nemcsak a nemzet életi föltételeinek nagy részét, hanem szegényebbé tett mindent. Iskolát, tudományt, irodalmat, művészetet, ipart és kereskedelmet egyaránt. Ezzel szemben az országnak ma két feladata van: minden gondolatával csüggni és mind a két kezével dolgozni azon az eszmén, ho: Trianon leromboltassék. Másfe' pedig minden erejével, találékonyságával és áldozatkészségével azon lenni, hogy ez ideiglenes állapotot valamiképpen kibírja mindaz az áldozata a nemzeti életnek, amelyet felsoroltam. Ami már most a vidéki színészetet ille.i, mely szám szerint éppen ugy összezsugorodott, mint maga az ország területe, az átmenetet a jobb^ időkre csak ugy tudom elképzelni, ha minden nagyobb város áflandósit magának egy színházat és a kormány a lehetőség határai között, a városoknak ebben segítségére megy. Ezek szerintem állandó színházak lennének, amelyek a szezon végén ki ebb rajokat bocsájtanának ki a ki ebb helyek művészi igényeinek ellátására. Hisszük, hogy a vidéki színészet jövője az érdekelt köröknek ilyen nagyfokú érdeklődése mellett még sem olyan kilátástalan és a vidék szinészetpártoló közönsége tovább" ra is zavartalanul élvezheti a magyar tehetségek művészi játékát. A feikelő nap országának sötét sngarai. Angol s amerikai nagyipar gondterhes napjai — Egy revol verlövés, mely sok mindent megmagyaráz. — Amitől a sárga arc felragyog. Az angol szem csillogva figyel | szem csillogva figyel fel valahányszor Japánról van Szó, és a szétszórtan élő angolok közt a Japánban élőknek legelevenebb a hírszolgálatuk. A jövendő nagy ösz szecsapás helyét és résztvevőit kutatja az angol diplomácia, amelynek egyik résztvevőjét Japánban sejti, amelyre szerintük minden Japán »banzai« kiáltással készül, amint ez

1 Mr. Bryan »Japan from Within« (Japán belülről nézve) cimü legújabban megjelent könyve megállapítja. Szorítsd meg a sisak szijjáí... A fenti könyvből a The Edinburgh Review érdekes részleteket közöl a japán fegyverkezésről. A japán hadsereg békelétszáma 216.000 ember, amely 21 hadosztályba van osztva. Alapul véve a japán népesedést, a háború-esetére a hadsereg létszámának emelkedése szinte megdöbbentő. Japán 1871ben 33 millió lakost számlált. Az 1920. népszámlálás szerint Japán 77 millió lakost számlál Koreát és Formosát is beleszámítva. Igy az újoncok létszáma évenként 500.000 ami 1930-ban egy 4,500.000 emberből álló hadsereget jelent. A hadsereg szelleme kitűnő. Fegyelme vaskemény. Igénye mondhatni semmi. Az egyén áldozatkészsége felülmúlhatatlan s az egész szellemet Mr. Bryan igy jellemzi: »Az egész népet heviti a vágy, hogy Keletázsia politikai és gazdasági élete felett az uralmat országa számára biztositsa«. Ebben Amerikát látja legnagyobb kerékkötőjének, áftiellyel szemben ezért a legnagyobb gyűlölettel viseltetik s ellene a legnagyobb áldozatokra is kész, aminek legjobb bizonyítéka az a revolverlövés, amellyel egy japán az amerikai követség előtt életét vette, hogy ezzel népe yanke gyűlöletének hangos tanújelét adja. »A győzelem napján szorítsd meg jobban a sisakod szijját« — — tartja a japán közmondás. Ezt követi az adatok tanúsága szerint hűen, a kinai, orosz a világháború győzelmei óta. Japánt inemcsak a dicsőség vágya sarkalja a háborús készülődésre, hanem a gazdasági helyzeteamefy őt a külföldhöz láncolja és arra kényszeríti, hogy 927 millió yent — égy yent 10 frankban számítva, — "küldjön ki a külföltfrej a különféle iparcikkekért. ( Ezien a ponton szól bele a japán dicsőségvágyba a szén őfelsége, amely kérlelhetetlenül állítja áz ország elé,, a japán önérzetet sértő alternatívát: vagy továbbra is más országokba küldöd a pénzedet és tűröd, hogy fiaid idegénbe vándoroljanak az idegen gyáripart gazdagítsák, vagy fejleszted saját gyáriparodat. Ehhez pedig szén kell. A »fekete király« ezzel állandóan fújja a harci riadót, hogy igy harc árán is, de rábírja a .japánokat a szénben gazdag Csantung, Mandzsúria és Jangcé medencék megszerzésére. E harci riadót hallja állandóan az angol és különösen az amerikai nagyipar és lázasan készül az önvédelemre, ha kell a vér árán is. A felkelő nap országa ezen sötét sugarai nem irtóznak vérben fürdeni, ha ebből a felkelő nap aranyos sugaraiban remélheti füröszthetni hazája uj s boldogabb életét. (i. r.) Gyógy növényeket maszlag, vaey csudafalevelit, beléndeklevelet, fehér-mályvalevelet, kerekmályvalevelet, ökörfarkkóró-virágot, hársfavirágot, pipacsszirmot, aszalt csipkebogyóhust és annak mag,át, nnuarrncnt kőrisbogarat és olajos dlljaiUtdUI, magvakat stb. száraz állapotban a legmagasabb napi árban vásárolunk. Mintázott ajánlatot a mennyiség megjelölésével kérjük HYDROFLORA R.-T. gyógynövényosztálya, Budapest, VI. Király-ucca 12

. 4481 ? BÚTOROK legolcsóbban részletfizetésre is REKORDBUTOR Budapest, VIII,, Baross u. 34. szám. (Klinikával szemben.) 4739-10 Telehálószobák, ebédlőgarniturák, sezlonok, matracok, szalongarnítuták, konyhaberendezések legolcsóbban beszerezhetők FARKAS bútorkereskedőnél, vármegyeházzal szemben. 5476 I