Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-18 / 211. szám

1927. szeptember 18. Xirtirate 5 parti az a leány, aki kenyeret ke­res, akinek élethivatása van. Pénz­nél, birtoknál többre becsülik az állást, a kenyérkeresetet. Igaz ez? Mindenesetre erős érv az uj szimptomák mellett, hogy mind többen választanak pályát az érett­ségizett lányok közül is. Ma a leánygimnáziumok és leánylíceu­mok nem luxusiskolák, hanem ko­moly előkészítői az életpályáknak a diplomáknak, a mindennapi ke­nyérnek. A tavaly érettségizett leányok tablóján a találkozási évszám: 1937 Akkorra mindenesetre elválik, ki, hogyan választolta meg a jövő útját. A tablón virágos ág koszorújában egy-egy fiatal leányka ül: az egyik könyvet olvas, a másik kézimun­kázik : a tudás és a munka szimbó­lumai. A tudás, a munka tipusa lesz az uj leánytipus s bizonyos, hogy jövőre még többen mennek egyetemekre, életpályákra az érett­ségizett nyíregyházi leányok közül. A kis liceumisták pedig meg­kezdték az utánok következők bi­zonyára beláthatatlanul hosszú so­rát. — Mit hoz a líceum a magyar nőnevelés eddigi értékes [eredmé­nyei után? Bizonyára sok jót, sok szépet, praktikusabb, munkásabb uj asszonygenerációt, olyant, amilyen re egy évszázaddal ezelőtt Széche­nyi gondolt, amikor uj államépi­tést tervező halhatatlan müvét, a Hitelt honunk asszonyainak de­dikálta. A mai házasság problémái. Mióta földre szállt a pokol: ki­tört a világháború, annyi uj prob­léma gyötri az emberi agyakat, amennyiről a boldog békében sej­telmünk se m volt. A titokzatos Életben három nagy kérdés van» amelyre ho-szu évezredek óta a világ legnagyobb bölcsei sem tud­tak megfelelni: Mi az élet, mi a szerelem és mi a halál? Szegény, életreitélt halandók, csak botorká­lunk a földi élet útvesztőiben, szü­létünk, szeretünk és meghalunk, de halálunk órájában sem tudjuk, mi­ért volt mindez a zagyva élet­liühó? A háború idején millió arcát döbbentette elénk az irtózatos Ha­lál, az Élet üde vetéséből millió­számra hulltak ki az emberkalászok, de még sem halt ki a Tőid leg­tragikusabb, legszeniebb csodája: az Ember s a Halál szörnyű szü­reteié e után ezerszeresen fokozott erővel sikoltott ki az Ember lel­kéből a vágy: Élni, élni, élni! Az életnek egyik leghatalmasabb mozgatóereje és tengelye a szere­lem. A világháború, amely pokoli módon megzavarta és hihe Letlenüi összekuszálta az emberi hangya­bolyt, a háború alatt és után a sze­relemnek is uj formát, szint, és — ha van a szerelemben ilyen — ér­telmet adott. Azóta másként látja a férfi a nőt és a nő a férfit. A férfi a nőt ezer éveken át piedesz­tálra emehe, virágjának, galamb­jának, angyalának, sőt istennőjé­nek nevezte, a világháború után pedig nem látott mást benne, mint egy gyönyörű kutat, amelyből dú­san lehet szürcsölni a gyönyörök vizét. A világháború előtt a nő a férfiben a gondolkodó értelmet, az alkotó erőt, a lovagiasság, a nő­és gyermekvédelem megtestesítőit tisztelte, a világháború befejezese óta pedig — minden hódolatunk a cselcély számú kivételnek — nem lát a férfiben mást, mint egy iga­vonót, akinek azért kell húznia az igát, hogy a nőnek pénzt adhasson pávás toalettekre, rengeteg enniva­lóra, tekintélyes mennyi égü rúzsra, minél többszöri színházra, ezen­kívül tandijat a tánciskolára, ahol meglehet tanulni a charlestont, stb., satöbbire. Természetesen a világháború be­fejezése óta a házasságról való fogalmunk is gyökeresen megvál­tozott. Sajnos, ez a változás nem volt előnyére a férfi és nő életkö­zösségnek, amelyet valamikor »szent házasság«-nak neveztünk. 'Mostanában- tudósok, irók, szociál­politikusok, feministák és más gon­dalkodók hírlapi cikkekben, vaskos könyvekben és gyűléseken vitatkoz­nak arról: milyen legyen a mai házasság. Véleményünk szerint a mai házasságnak olyannak kell lennie, amilyenek a régi, boldog házasságok voltak: a férj a feleség­ben, a feleség a férjben becsülje, tisztelje és szeresse az embert, ne feledje el, hogy az e mber mun­Csúz, köszvény, ischias, náthaláz, ideg- és fejfájás, valamint meghűléstől szár­ig mazó betegségek, ^ azonkivül tag- és izületi fájdalmak, Influenza esetén ezen betegségektől megóvja magát a kitűnően bevált Togal által. ATogaltabletták kiválasztják ahúgysavat és ezáltal egyenesen a betegség gyökerét irtják ki, Togalt Európa legkiválóbb orvosai és klinikái ajánlják. Semmiféle káros mellékhatást nem gyakorol. A fáj­dalmak azonnal enyhülnek és megszűnnek és álmat­lanság esetén is kiválóan hatnak. Kapható minden gyógyszertárban. Ára 1 pengő 80 fillér. 2628 12 >, nemcsak yörre s min­kára is van teremtve, nemcsak szórakozásra és gyönyörre s min­den gondolatuk az legyen, hogy gyermeküket finomabb lelkűvé, ne­mesebb emberré neveljék, hogy az uj nemzedék ne hozzon mégegy­szer olyan irtóztató poklot a vi­lágra, amelyet mi felnőtt bűnösök elkövettünk 1914-ben... Szabolcsiak a görögkatholikus tanítók miskolci kongresszusán. A „Nyirvidék" tudósítója részletesen beszámol a gyűlés lefolyásáról. A Görögkatholikus Tanítók Or­szágos Egyesülete folyó hó 6-án Miskolcon a városháza nagytermé­ben közgyűlést tartott. A kongresz­szuson résztvevő tanítók nagy ré­sze már 5-én este Miskolcra érke­zett, hogy a kongresszussal kapcso­latos eperjesi és ungvári görög­katholikus tanítóképzők volt tanu­lóinak baráti találkozóján is részt­vehessen. A Korona-szálloda kü­lön termében rendezett találkozón résztvevők a lehető legjobb han­gulatban a késő éjszakai órákig voltak együtt. Másnap reggel 8 órakor a bu­zatéri görögkatholikus templomban ünnepélyes istentisztelet volt a kongresszus bevezetéseképen. Fél 11 órakor pedig a városházán meg­kezdődött a nagygyűlés. Megje­lentek: Dr. Szémáin István pápai prelátus, Papp Antal görögkatho­likus érsék képviseletében, Schi­rilla Szólón kanonok, Miklósy Ist­ván a hajdudorogi egyházmegye püspökének megbízásából, Melles Gyula kanonok, volt ungvári ta­nitóképzőintézetí igazgató, Zapo­tovszky András kanonok, Pet­reczky Jenő borsodvármegyei kir. tanfelügyelő, Kocsán Károly or­szággyűlési képviselő, Keresztessy Vencel, a Borsodvármegyei Álta­lános Tanító Egyesület elnöke. A kongresszus a «Mennyei ki­rály» cimü egyházi énekkel kezdő­dött, mely után Reskő János elnök nagyszabású megnyitó „beszédet mondott. A többek között igy szólt: «A magyar görögkatholikusokra, va lamint a görögkatholikus tanítókra történelmi hivatás vár, mert"'a gö­rögkatholikusság ma az összekötő kapocs Csonkamagyarország és az elszakított Felvidék nagy része kö­zött®. Hosszú, de mindvégig ér­deklődéssel kisért megnyitó beszé­dét azzal fejezte be; «Bár a templomi szószék magasabban van elhelyezve, mint az iskola kated­rája, de jól jegyezzék meg, hogy APOLLÓ Szombaton Vasárnap A VILÁG LEGNAGYOBB DZSUNGEL FILíIlje! ZORO VA ftiURU Jönnek a bestiák!! Egy amerikai fatmer viszontagságai az őserdő mélyén 9 felvonásban. CARL DE FOGT és 200 VADÁLLAT A FŐSZEREPBEN. PAZAR ML I S ÉRÚ NIÜSOR! Hétfőn Kedden HAEEY PIEIi 2 nagy filmje egyszerre: „fiz idegnélküli ember" „fl fekete bohóc Összesen 17 felvonás. Előadások: szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. n sokszor az iskola katedrájáról mesz­szebbre hangzik a szó, mint a templomi szószékről!» A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó beszéd után $ze~ mán István pápai prelátus emel­kedett szólásra. Papp Antal érsek üdvözletét és főpapi áldását tolmá­csolta az egybegyűlteknek. Lebilin­cselő beszédében kiemelte, hogy a magyar görögkatholicizmus sokat vesztett a háborúban. Intézmények nélkül nem maradhat fenn s éppen ezért mi itt kimondhatjuk, nogy, számítunk a magyar államhatalom támogatására. Mi történelmi em­lék vagyunk itt, mondotta Szemán István dr., s ha nem volna semmi más jogcímünk, minthogy ezer év óta itt vagyunk, akkor is megérde­meljük a létet. Reánk történelmi hivatás vár ugy nemzeti, mint val­lási szempontból. Szemán István dr. nagyhatású beszéde-után Schirilla Szólón gör. kath. kanonok Miklósy István haj­dudorogi egyházmegye püspökének üdvözletét és főpapi áldását tolmá­csolta. Magasan szárnyaló beszédé" ben a többek között ezeket mon­dotta: «Virágzó egyház volt a mi egyházunk, de igazságtalanul el­nyomták. Most itt vannak, akik két'égbe vonják a mi élethivatásun­kat. Pedig itt ezen a földön ezer évvel ezelőtt a görögkatholikus szer tartás szerint éltek a keresztények és ebben nevelték első királyunk édes anyját Saroltát is. Ezután Keresztessy Vencel a borsodvármegyei általános tanító­egyesület elnöke üdvözölte a kon­gresszust. Az üdvözlő beszédek után Reská János elnök indítványára üdvözli a kongresszus Papp Antal érseket és Miklósy István püspököt. Majd Juhász János szerencsi ig.­tanjto «A mi pedagógiánk) címen tartotta meg nagyszabású értékes felolvasását. A kongre szus közönségének fe­szült-érdeklődése közben emelkedett, szólásra Kócsán Károly országgyű­lési képviselő, aki «Időszerü tan­ügyi és tanítói kérdések» cimen tar­tott nagyszabású előadást. Többek között igy szólt: — A társadalom újjáépítő mun­kájában a legnagyobb es legfele­lőségtelje^ebb munka a magyar ta­nítóságra hárul. A tanítóság ma a társadalom egyik legfontosabb té­nyezője és rendkívül nagyvonalú munkát fejt ki akkor, amikor a leg­szentebb ideálizmussal dolgozik azon, hogy a nemzet minél előbb talpra állhasson. A tanítóságnak magának kell kiverekednie társa­dalmi helyzetének emelését, mert annyi súlyuk lesz, amennyit dolgoz nak, annyira értékelnek bennünket, amennyire nélkülözhetetlenek va­gyunk. Nem maradhatunk ei a Padlóbeeresztő, Izsayná larKettzsfr, padlolakkok, kész oiajfestékek rBBSB Luther ucca 6. szám. Telefon: 2-45. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents