Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-16 / 209. szám

2 JSfVÍKVIBML 1927. szeptember 16 Asszimiláció. A népszövetség közgyűlésén A

r* ponyi Albert klasszikusan szép beszédet tartott. Beszédéhez a nagyhatalmak összes jelenlevő vezérférfiai melegen gratuláltak. Ebben a beszédben gróf Appony« igen szellemesen határozta meg annak az asszimilálásnak a mibenlétét, amit a nemzetiségi kisebbségekkel szemben bármelyik állam joggal kifejthet és élesen megkülönböztette az asszimilálási törekvések azon jogtalan és meg nem engedett célzatától, amelyekéi mi magyarok a mi elszakitott magyar testvéreinket féltjük az utódallamok kebelében. Gróf Apponyi a megengedhető asszimilációt a lojalitásban látja amit bármely uralkodó állam joggal elvárhat a maga nemzeti kisebbségeitől, állampolgári hűség s az állam rendjével szemben köteles tisztelet tekintetében. Ellenben nem fejthet ki ezen túlmenő asszimiláló tendenciát egy uralkodó állam se a maga nemzeti kisebbségeinek faji és nyelvi beolvasztása céljából, mert ez gróf Apponyi Albert s/erint az erőszakos halál helyett a laSsu halált jelentené a kisebbségékre nézye. A megkülönböztetést elvileg igen helyesnek tartjuk s elmondhatiuk, hof ezt az elvet a magyar nemzet is mindég tiszteletben tartotta a saját nemzetiségeivel szemben, az évszázadok refjdjén s nálunk íemmiféle beolvasztási politika nem veszélyeztette az idegen nemzetiségeket, — sőt történelmi tény, hogy épen megfordítva történt meg a dolog, nevezetesen akként: hogy magyar faluk és vidékek oláhosodtak és tótosodtak el, ahelyett, hogy idegen testvéreink magyarosodtak volna el ezer esztendő. alatt. Mi csak azt kívántuk, hogy az idegen nyelvű alattvalók legyenek hűségesek a magyar állameszméhez és vallják magukat hűséges magyar állampolgároknak és be kell vallanunk, hogy ezt a kívánságunkat nemzetiségeink nagyrésze a legújabb időkig hűségesen teljesítette is és soha se kívánok én hűségesebb magyar állampolgárorokat, mint a szepességi szászok, vagy a mi görnöri, nógrádi, zempléni tótjaink voltak. Ja szom magyar!! Kissé különös fogadkozás volt ugyan, de szívből jött és meghittünk benne. Az Apponyi-féle meghatározás is minden tekintetben fedte. Idegen nyelvű volt ugyan, de a magyar állameszméhez hűséges magyar állampolgár! • De ehhez ám az kellett, hogy viszont a magyar állam is embersécesen, humánusan,, igazságosan es megértéssel bánt velük!! A magyar törvény és a magyar hatóságok soha semmiféle megkülönböztetést nem tettek magyar állampolgár és magyar állampolgár között, akármilyen nyelven imádták is azok Istenüket. Ilyen megkülönböztetésre a mi törvényeink és törvényes rendeleteink soha semmiféle meghatalmazást nem adtak se rendőrnek, se bírónak, se semmiféle más hatóságnak! Mi az ide telepített szászoknak messzemenő privilégiumokat adtunk; még a saját magunk fajtájánál is jobban megbecsültük őketEl se tudom képzelni, hogy ha valami véletlen történelmi szeszélyből Magyarország valaha abba a helyzetbe kerülne, hogy egy csomó angol, vagy francia menekült telepedne meg határainkon belül, el se tudom képzetni, hogy milyen előzékenységet és vendégszeretetet tudnánk velük szemben kifejteni, csakhogy jói érezzék, jól találják magukat országunkban!!?? Én nem vagyok túlságosan elfogult a magam fajtájával szemben. Tudom, hogy sok hibánk, sok fossz tulajdonságunk van. De azt is érzem, azt is sok elvitázhatatlan tényből megállapítottam, hogy azért minden fogyatkozásunk dacára sem vagyunk utolsó nációja Európának és minden téren megálljuk a versenyt a legelőké.őbb nemzetek versenyében!! Most néhány évvel ezelőtt egy embertelen békeszerződés több mint három millió magyart operált ki a magyar nemzet-testből és csapoti át idegen uralkodó nép járma aláHa ezekben az uj államalakulatokban egy parányi józanság, egy szemernyi okosság és egy fikarcnyi államfen tartó eszélyesség lett volna, akkor ezeknek a tőlünk elszakitott magyar testvérin knek most Csehországban, Oláhországban, Szerbiában megkülönböztetett jó dolguknak kellene lenni!! Ott dédelgetni kellene őket, ha őszinte szereíetből nem, okosságból, előrelátásból, politikából, eszélyességből... És akkor igaza lenne Apponyi Albertnek, hogy viszont ezek az úgynevezett utódállamok is elvárhatnák tőlük a lojalitásnak azt a bizonyos fokát, 4mi az ő uj államaik rendjével való megbékélést s ezen értelemben vett asszimilációt jelentene... Elvárhatná tőlük, hogy magyar anyanyelvű román/ cseh' és jugoszláv-állam-pofgároknak tartsak magukat és hűséggel viseltessenek uj államukkal szemben!! De igy!! Amikor uj hazájukban csak megtűrt, jobban mondva üldözött, másod-osztályu polgároknak tekintetnek, mikor javaikból, kultúrájúkból, nyelvükből, iskoláikból, templomaikból kiforgatta*nak, szóval, amikor nem találják meg azt a védelmet uj államaiktól, hatóságaiktól, amihez minden állampolgárnak jogos igénye van, — akkor igen különös tőlük lojafásítást kívánni s az asszimilációnak még azt a mértékét is rájuk szabadítani, amit Apponyi Albert a maga jóhiszeműségével, elvileg megengedhetőnek nyilvánított!! Mi, akik ösmerjük az utódállamok két égbeejtő, embertelen nemzetiségi poi.tiká'i' az egész kisantant magyar-ellenes frontját, a kik nagyon jól tudjuk, hogy ez az egész antant egyenesen a mi megalázásunkra, kiirtásunkra sz-rveztetett, mi megtagadjuk még ennek a kisebb méretű asszimilációnak a jogosultságát is és teljes erőnkből tiltakozunk minden olyan felfogás ellen, ami ilyen körülmények között ragságban sínylődő magyar testvéreinktől hódolatot, hűséget követelhetne a rájuk szabadított uj hatalmak irányában!! Az elvakult ellenszenv, az ostobaság, a politikai éretlenség, a kiirtásunkra irányuló ellenséges irányzattal szemben nekünk és rabtestvéreinknek csak egyetlen egy indokolt és érthető válaszunk lehet: a teljes negációü A teljes elzárkózás!! és a hogy Apponyi fCjézte beszédét: a reményteli várakozás! «Mi várhatunk, mert van erőnk reménykedni!!» Sasi Szabó L. Görögországba, Jugoszláviába és Olaszországba exportálják a szabolcsi burgonyát. A őemecseri ipartelep ezerkétszáz vágón bnrgonyát dolgoz fel keményítőnek, szörpnek és cukornak. — A burgonyakivitel betegségvizsgálata indokolatlanul nagy költséget okoz. A külföldi kereskedelem rosszhiszeműen kifogásolja a burgonya szállítmányokat, hogy minél nagyobb árredukciót érjen el. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Megindult az idei szabolcsi burgonyakampány, mégpedig sokkal nagyobb kilátással, mint az elmúlt évben, mert a silány tengeritermés miatt sokkal nagyobb lesz a kereslet a burgonya iránt. Munkatársunk felkereste ' Zilahi Kiss Tibort Szabolcsvármegye gazdasági felügyelőjét, aki a következőket mondotta: Az idei burgonyatermés menynyiségre kielégítő, körülbelül ugyanannyi, mint tavaly volt, de minősége sokkal jobb, bár sok az apró közte, melv a szárazság miatt nem fejlődött ki. Az idei termésben nincs rothadt burgonya, sem beteg gumó, annál több azonban a gumók liszttartalma. Burgonyabetegség az idén egyáltalában nem fordult elő. A termés piaci helyzetéről nem áll módomban nyilatkozni. Szalánczy Bertalan földbirtokos, m. kir. gazdasági főtanácsos, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke a következőkét monDiadal Mozgó Szeptember 15-én, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel TOM MIX legújabb filmje; Kemény legény Cowboy történet 6 felvonásban. A rivalda szerelmese 6 fejezet a kulisszák világából. — Főszereplő: Virginia Valii Előzetes jelentés: Szeptember 16, 17,18, péntek, szombat, vasárnap Zoro-Huru legújabb filmje: Zugbankárok Lángmező hőse, Bessie Lowe dotta

: Felsőszabolcsban, Kisvárda környékén a Woltmann es fehér burgonyából 70— 80 métermázsa, a rózsaburgonyából pedig 50—60 métermázsa j^rmett katasztrális holdanként, tehát körülbelül annyi, mint tavaly. Minőség dolgában a termés gyönyörűnek mondható. Apró szem nem lesz benne, mert október 20-ig várhatunk a kiszedésével s addig a legutóbbi esők meghizlalják a gumókat. Hiszen olyan zöld a burgonya ina, mint máskor juniusban volt. Burgonyabetegség az idén egyáltalában nem fordult elő. A piaci helyzet az export szempontjából sokkal kedvezőbb az előző éveknél. Csehszlovákiába már szállítottunk is egy kevés ipari burgonyát s ujabban Hollandia is megengedte a bevitelt. Külföldi kereslet tekintetében nem lehet okunk panaszra. A belföldi kereskedelem még nem indult meg. A korai rózsa burgonyának nagy ára volt. 10 pengőt is fizettek métermázsájáért, de most 9 pengő a Jegjobb minőségű rózsa burgbnya ára. A fehér burgonyának 4 pengő, a Woltmannak 5 péngő körül mozog az árfolyama. Ujabban Görögország és Jugoszlávia részéről tapasztalható nagy érdeklődés

1 a szabolcsi burgonya iránt. A szálliátsnak mindössze az az akadálya, hogy vidéken sokszor nehezen juthatunk vasúti kocsihoz. Célszerű lenne', ha burgonvaszállitásnál a 150 métermázsás vagonokat vezetnék be a könnyebb lebonyolítás szempontjából. Oltványi ödön, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete sza bolcsi kirendeltségének vezetője munkatársunknak köve.kezőképen nyilatkozott: 'A körülbelül 20.000 vagont kitevő sz'ábolcsi burgonya termés legnagyobbrésze belföldön elhelyezhető lesz. Ebből 1200 vagont a demecseri ipartelepek dolgoznak fel keményítőnek, szörpnek és cukornak, a szárított burgonyaszeletet pedig takarmányozási célra értékesitik. Görögország, Jugoszlávia és Olaszország 1500—2000 vagon szabolcsi burgonyát vesznek fel, Ausztria pedig 2—3000 vagon ipari burgonyát. Sárga husu étkezési burgonyából Ausztria felé 1000 vagon kivitelünk van évenként. Ezenkívül Heves és Borsodvármegyékben 5—600 vagon étkezési burgonya nyer elhelyezést. — Az ipari burgonya fennmaradt részét az ászári keményítőgyár mintegy 600 vagont — és a szabolcsvármegyei szeszgyárak, az étkezési burgonya többi részét pedig a főváros és a Nagy -Magyar Alföld városai veszik fel. Étkezési burgonyával a mi szövetkezetünk közvetlenül látja el a budapesti fogyasztási szövetkezeteket. A vásárcsarnokban elárusító helyünk van, ahol naponként 3 -5 vagon burgonyát érékesitünk. A' kivitel megkönnyítése szempontjából a termelőnek úgyszólván semmi kívánsága nincs, mert az exporttal járó mindenféle kellemetlenség a kereskedelemre hárul. Az exportőröknek az lenne az óhajuk, hogy a külföldi megrendelők itt helyben vegyék át az árut. Legutóbb is 10 vagon prima, kifogástalan, száraz burgonyát küldtünk Belgrádba s a szállítmányból 7 vagont rendelkezésünkre bocsátottak. Mi azonnal elküldtük emberünket, hogy a minőségi kifogást eliminálja, ezt azonban <jgy kiskereskedő nem teheti meg sigy teljesen ki van szolgáltatva külföldi megrendelőknek. Nem túlozok, ha azt mondom, hogy a külföldi kereskedelem egyenesein «utazlk» ezekre a minőségi kifogásokra, abban a biz-