Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-15 / 208. szám

6 J^VíRYIDÉK. 1927. szeptember 15* Pillanatfelvételek a diósgyőr-lillafüredi tanulmányi kirándulásról. Sok szépet láttunk! Soh' sem feledem el, amit ma láttam! Szép volt, gyönyörű volt ez a kirándulás és ilyet életemben még nem láttam! Ilyen és hasonló számtalan kijelentéseket hallott az ember a Kiosz vasárnapi kirándulásán. Az elragadtatás " őszinte szivböl jövő, eme spontán kijelentései a kiránduláson résztvevőknek önkéntelenül is gondolkodásra késztetik az embert. A gondolat szárnyain ismét bejárom, ismét végignézem a látottakat. Az események tüneménye, sebességgel rohannak el gondolatvilágomban és minden akaraterőmre szűk égem van, hogy ujjongva száguldó, csapongó gondolatmenetemet fékezve, az ott megjelenő képeket lerögzítsem nagy vonásokban részben azért, hogy a távolmaradottak lássák, mit mulasztottak, a jelenvoltak pedig erőt merítsenek a további munkálkodásra, melynek eredménye egy ujabb tanulságos kirándulás kell, hogy legyen! • Álomszerű kép tárul elém, amint a kora reggeli órákban kiérek az állomásra. Azt gondoltam, néhány bocsiban fogok találni egy pár embert félig álmos szemekkel sz mlélődve, s várva egy véletlenül odatévedt ismerősre. Kellemes csalódás. Öt óra 20 perckor már zsúfolt kocsikra találok, az ablakok elfoglalva vidám kacajjal, élénken csevegő hölgysereg által. A peronon nyüzsgő emberáradat. Szinte hihetetlen! Itt valami csodái tévedés van! Eltévesztették talán az utasok a vonatot?! Nem! Nem! Ez lehetetlen! — És mégis! Éles sípjel hasit át a levegőn, jelezve a vonat indulását. Fehér karszalagos rendezők beszállásra intenek. Most már semmi kétség! Nyiregyháza iparos társadalma — minden tünteté i szándék nélkül — oly hatalmas demonstratív jellegű tanújelét adta összelartozandóságának, mely méltán kelt csodálattal vegyes bámulatot és tiszteleet követel a kisiparosság részére. * Pompás reggeli napfényben, csillogón kígyózó vaspályán száguldva rohan a ' különvonat. A 'kerekek zakatoló kattogása most olyan különösen esik az ember fülének. A máskor szinte unalmas zörgés, kattogás most mintha egy diadalkiáltása volna az egyébként érzéketlen gépkolosszusnak. Mintha most érzéke lenne s tudná, hogy a száguldó kocsikban, egy egész serege van az acélo"> izmu munkáskaroknak. A gép dohogó, süvítő lármája egybevegyül a kerekek zakatolásával s üdvözlő dallá változik és zengi, zúgja a maga különös hódoló, üdvözlő dalát a mindent lenyűgöző embernek. * Hosszú villamos sor ad keretet a céltudatos emberi munka erős akarásának. Tisztelettel vegyes kíváncsisággal lordul az erőben fejlett ipari és kereskedelmi Miskolc város lakosságának érdeklődése a nyíregyháziak kiránduló csoportia jelé. Áz impozáns tömeg feltűnést kelt. Jöttének hire megelőzte. Ismeretlen ajkakról hallani: Kiránduió nyíregyházi iparosok. * A textilgyár hatalmas telepe megélénkül. Színes csoportok jönnek mennek a robotos hétköznapi munka birodalmában. Az egyszerű kis gyári munkás lánykák pihennek. Kicsiny gépeik letakarva szótlanul sorakoznak egymás mellett, mint egy fegyelmezett hadsereg. Az egész héten duruzsoló kis géphadsereg ünnepi áhítatába most kíváncsi, de ugyancsak ünnepi hangulatu kézműves csoportok vonulnak be a gyári hadsereg vezérkarának egyegy tagja kalauzolása mellett. Feltárul előttünk a munka egy eddig nem sejtett, nem ismert titka. A formás női festek egy-egy ismert ruhadarabja a színes pulóver, majd a kecses női lábakat előnyösen emelő selyemharisnyák tömege előkelően emelkedik ki az egyszerű, de kellemes meleget adó trikók és patentharisnyák tekintélyes halmai mellett. Elvonulunk lassan, szemlélődve a különféle munkatermekben. A harisnya formálóban a különféle nagyságban sorakozó fém lábak csalnak elő tréfás megjegyzéseket. A fonalház, a bolyhozó,'a hari nyakötőde, a szövődé, mindmind egy tanulságos állomásokat jelentének a szemlélők szemében. Csodálattal adózik a munka — a munkának. * Dolgozó emberek zarándok csoportja néma szemlélődéssel áli meg a hatalmas gyártelep udvarán. Kicsiny műhelyének négy fala közül eljött ide a gépek százai közé, hogy lássa azt a titáni munkát, mely napról-napra folyik ott fenn, a borsodi bükkös hegyláncolat lábánál. Kicsiny munkáskezek kötik, szövik napról-napra a meleget, avagy a pompátadó ruhadarabkákat. Szorgos kezek szövik a szálakat, melyek az érzéseket kötik össze ott fenn, ott lenn, itt középen és szerte mindenütt, ahol egy magyar iparos, ahol egy magyar munkás, ahol egy magyar polgár szive dobban. A tudni vágyás, a. látni akarás viszi tovább a lelkes kirándulócsoportot. Hosszú sor vonul a diósgyőri vasgyár bejárata felé. Szeretetteljes üdvözlő szavak hangzanak- A munka üdvözli a munkát. Félelmegépkolosszusok közelében vagyunk. Izzó tűzfolyam hull alá a magasból. Az alkotó munkának diadalmas lángoszlopa. Az ember törpe bábnak látszik a hatalmas gépóriások között — és mégis az ember rabszolgája út minden. A kicsiny, törékenynek látszó ember hatalmas alkotásának jelei mind-mind, amit itt látunk. Az emberi ész diadalmaként lassu» méltó ágteljes komolysággal ereszkednek le megbecsülhetetlen sulyu kolosszusok, hogy az elemekkel is sokszor dacoló, gőgös vasat meghajlítsa, szétlapítsa, avagy kiegyenesítse. Zúzzák, marják itt egymást | a vasak. Hatalmas, durva kerekek -j simulnak át lassan, engedelmesen tükör simára. Büszke, gőgös keménységű vasak izzanak puhává, hogy félelmetes füré^z-monstrumok sivító, keserves jajgatással darabolják szét. Az elemek rabigába vannak itt hajtva. A gáz, a villany, az emésztő tűz, mind szolgája itt az emberi akaraterőnek. Pusztianak egyik helyen, hogy alkossanak pusztításuk nyomán. A kicsiny csonkaország lenézett iparának, gyá rának terméke kivándorol a büszke Ipar-Kánaánba, Németország és Anglia adnak rendeléseket a letiport, elhazudott kulturáju »nomád hongrie«-<nek. India rejtelmes belsejébe hatol be a magyar gyáripari termék, hogy hirdesse büszkén, diadalmasan a magyar nép halhatatlanságát. Büszke öntudattal róttuk az iparnak e beszédes labirintját. A kicsinyek félős tiszteletével bámultuk némely helyen a szokatlan látványosságot. Ha megi mernénk mindjobban és jobban azt az óriási értékekei, ami egyik-másik helyen felvan halmozva, akaraterőnk, munkakészségünk, a honi földhöz való ragaszkodásunk csak hatványozódna; lankadó erőnk nemes versenyre telne az alkotásban. • A szabad természetLen szemlélt isteni alkotások monumentális méretei áhítatossá teszik a legelfásultabb lelkű embert és Diósgyőr hátteréül pompás magasba nyúló hegyek szolgálnak. A meredek hegycsoportok, a sTk iákon zöldelő fátc lombjai, a szakadékokon zugó vízesés, avagy a hámori tó méltóságosan nyugodt tükre lenyűgözően hatnak a szemlélőre. A csodálat nyilvánul meg lépten-nyomon annak a felséges panorámának láttán, ami elénk tárul. Borzalmasan gyönyörű látvány a meredély . széléri kanyargó kis hegyi vasút. Szinte is.énkisérlésszerü alkotása az emberi agynak. * Egy röpke nap szemléltető látványossága ujsághasábok, avagy könyvek lapjainak százait múlja felül. A látás, a megismerés oly elementáris erővel hat az emberre, hogy azt kellően érzékeltetni vajmi keves embernek adatott meg. Kincseink vannak, melyeket ne

m ismerünk. Látványosságaink felülmúlnak emberi képzeletet és nem látjuk. Értékeinket iel kell önmagunknak fedeznünk, hogy megismerjük és megszeressük, amink van. Ha megismerjük meglevő kincseinket, akkor fogjuk csak igazán látni, hogy mit vesztettünk el és akkor fogunk égő vággyal vágyakozni az elvesztett, az elrablott kincsek után. Sétá ó. TANKÖNYVEK AZ ÖSSZES ISKOLÁK RÉSZÉRE KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN w, J Rövid hírek. — Az angol parlament főtitkára hivatalos jellegű megbízatással Budapestre érkezett a magyar viszonyok beható tanulmányozása céljából. Balogh Ferencet, a debreceni nagyerdei strandbo.rány hő ét váltóhamisítás miatt Bécsben elfogták és Debrecenbe szálli.ot-ák. — Mayer János földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a Balaton mellett 16000 hold területet tesznek termővé. — A semmeringi motorversenyen báró Wolfner László (Á. J. S.), Feledy Pál dr. (Norton),' Báró Wolfner László (Bugatli), Gróf Széchenyi Miklós (Bugatti) és Delmár Walter (S.eyr) magyar versenyzők győztek. — A nemzetközi zoológiai kongresszus 200 résztvevője elragadtatással szemlélte végig a Hortobágy pusztát. Jorga román tör.éneá.ó beismerte, hogy a románok netn voltak Erdélyben elnyomva a magyar uralom alatt, mert a Habsburgok voltak azok, akiknek uralma alatt magyarok, románok és- szászok egyformán szenvedtek. — Szűcs Lajos somogyturi földművest vadászat közben ismeretlen tettes agyonlőtte. Nagy Sándorné 43 éves kecskeméti lakos a húsvágó bárdot rossz helyre akasztotta. Jancsi nevű 2 és fél éves fia magára rántotta a súlyos szerszámot, amely élével a fejére zuhant. A fiu meghalt, az anyát 15 pengő pénzbüntetésre Ítélték. — Horváth István, egy szegedi fiókpénzintézet altisztje 100.000 pengőt vitt Budapestre egy aktatáskában. Közben elszunyókált s a táskát egy útitársa véletlenül elcserélte. Kétségbeesett telefonálás után végre Kiskunfélegyházáról jelentették, hogy egy Fülöp József nevű kereskedő a táskát a pénzzel együtt átadja az ottani rendőrségnek. Minden századik embernek van rádiója .Magyarországon. — Kreszt Jenő miskolci vámőrnagy szolqála i fegyverével agyonlőtte magát. A miskolci ügyészség fogházából Fülöp Dezső országosan körözött szélhámos megszökött. A lillafüredi országúton egy gazdálkodó szekere belefordult az átokba. Nyolc ember sulyo

can megsebesült. — Sajószentpé.eren márványtáb' lával jelölték meg Lévay József költő szülőházát. — Egy tót lap beismeri a trianoni szerződés hibás voltát. - Paínlevé francia hadügyminiszter a marnei csata emlékünnepén kijelentette, hogy Franciaország békét akar — de nem Szerel le. — Egy budapesti nyomjdátulaidonost a szegényházból helyeztek vissza a vagyonába. Byord karácsonykor a Déli Sarkra repül. Egy nap alatt akarja megtenni a? u at PtasinSzki Pepit, az Operaház primabalerirá'át egy londoni magvar nagyiparos veszi feleségül. — A gyufakartei leszállítót a a gyufa árát, de a trafikosok nem érzik az olcsóbbodást. 20R0-HURU legújabb filmje; A zugbankárok péntek, szombat, vasárnap a Diadalbnn.