Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-15 / 208. szám

1927. szeptember 15. JSfrfRVIPÉK. 3 f ;gye] a vasúti üzletszabályzat 61. sza­kasz ^1) pontja alapján fuvaro­zásra átvetetnek. Értesítjük egyben a t. szállitó­,közönséget, hogy az átvevő által teljesítendő kirakást az átvevő kí­vánságára a lehetőséghez képest a vasút vállalja és pedig az |emli­tett árudijszabás I. rész, B) sza­kasz XXVI- fejezet 4. e) pontjá­ban megállapított dijszabásszerü ki rakási 'díj elleneben. Amennyiben a vasút az átvevőnek kívánságára az átvevő vezetése alatt végzendő kirakáshoz munkásokat bocsát ren­delkezésre, ugy a vasút munkásai­nak igénybevételével végzett mü­velet nem minősüt a vasút részérői történt kirakásnak. Ezzel a hirdelménnyel az 1926. évi szeptember hóban kiadott 103598—26. Fl-a. számú hirdet­ményünk hatályát veszti. Budapesten, 1927. évi szeptem­ber hóban. Az igazgatóság• ZORO-HURU. legújabb filmje: A zugbankárok péntek, szombat, vasárnap a Diadalban. 48—52 fillért kinálnak he­lyenkint a mustért. A borárak váltazatianok. A Borászati Lapok írja: Leg­utóbbi jelenté-jünk óta a borpiacon nagyobb változás nem állott be. Az országban az óborkészletek fogytán vannak, az árak változat­lanul 8—11 fillér között mozognak Malligand-fokonkint. Magyarországon az utóbbi idő­ben beállott esőzések következté­ben a szőlők szép fejlődésne K in­dultak, egyes helyeken azonban rot hadás állott elő, amit azonban az utóbbi napok száraz időre való fordulása némileg helyrehozott. Az utóbbi hét folyamán a borkeieske­dők már az uj mustért 48—52 fillért is kínáltak literenkint. Kö­tés azonban ilyen áron sem jött létre. A harcias gólya megszalasz­totta a kutyát s megsebesített egy embert. Berlinből jelentik: Diitmann Jo­hann német földmunkád K'rkow község határában füvet kaszált és munkája közben arra lett figyel­mes, hogy kutyája ugatva kerget egy szárnyasebzett gólyát. A gó­lya hirtelen visszafordult és hosszú csőrével csapdosni kezdte üldöző­jét, sőt a kutyát moit már ő maga kényszeritette gyors visszavonu­lásra. A földmunkái szorongatott helyzetben lévő hűséges kisérő­társa segítségére sietett, de a gólya a ha.almis termetű etnlM'rnek is n kiontott. Küz­delmes boxpárbaj fejlődő t m a gólya és az ember között. A nagy kereplő madár éles cső­révei a földmunkás szeme felé csa­pott s ' tizenöt centiméter hosszúság­ban arcán mély sebet vágott. A szerencsétlen ember a súlyos sérülés következtében elvesztett; "esz inéletét. Munkatársai tették autóra és kórházba vitték Dittmannt, ahot nyomban megoperálták. ' Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy egy gólya, bár tudvalevő, hogy veszély eseiéri dü­hösen szokott védekezni, ilyen súlyos balesetet okozott volna. A nyíregyházi Máv. állomáson összeesett egy leány, akit eszméletlenül szállítottak be az Erzsébet kórházba. (A «Nyirvídék» tudósitójátói). Tegnap délben nagy riadalmat okozott a MÁV állomás környékén az a hir, hogy egy fiatat leány összeesett és meghalt. Munkatár­sunk érdeklődött illetékes helyen, s kiderült, hogy a szerencsétlenség­ről elterjedt hir ebben a formá­ban nem felel meg a valóságnak. Az történt, hogy egy Somi Piroska nevü cselédleány az állomás mel­lett összeesett ugyan, de nem hali meg, hanem eszméletlen állapot­ban szállították be az Erzsébet köz­kórházba. A kórházban megállapí­tották, hogy Somi Piroskának ninc s súlyosabb baja, csupán muló rosz­szullétről van szó, amelybői né­hány napi kórházi ápolás után ki­gyógyul. Megtalálták az 1855-i nyíregyházi kolerajár­vány orvosi okmányait. 158 kolerás beteg volt Nyíregyházán és a járvány idején 77-en haltak meg. Meskó Pál főorvos azt fejtegeti, hogy a kolera nem ragályos, hanem a „miazma" okozza. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Dr. Konthy Gyula városi tiszti orvos érdekes okmányokat talál 1 levéltárának rendezése közben. A hetven-nyolcvan év előtti orvosi jelentések között megtalálta Meskó Pál főorvosnak a Nyíregyházán dü­höngő kolera-járványról szóló je­lentéseit. Meskó Pál a szabadság­harcot követő évtizedben volt ki­váló orvosa Nyíregyházának. Ne­gyedévenként terjesztette elő jelen­tését a városi tanácsban. Az 1855. évben készült orvosi jelentések kö­zül a második, amely április, má­jus és junius hónapokról szól, már rámutat, hogy a Tisza mentén, va­lószínűleg az áradás után vissza­maradt és rothadásokat okozó viz miatt ázsiai kolera fordult elő, — amelynek néhány esetét a nyíregy­házi körzetekben is tapasztalta. A kolera veszedelmes mé­retet ölt. A második évnegyedről, 1855. ju­lius—augusztus és szeptember ha­váról szóló jelentésében már ki­merítően szól a kolerajárványról a város főorvosa. A kolera járvány­szerű fellépése a jelentés szerint a julius 12-iki esettel kezdődött, amikor az Orosi utca keleti részén Kovács György timármester házá­ban egy iieves lefolyású, minden kórtüneteiben felette "makacs ázsiai kolera-kóreset fordult elő. A be­tegséget nyolc órán át tartó hasme­nés előzte meg. A főorvos megjegyzi, hogy már ennek az évnek májusában v olt né­hány koleraeset, de ezek az esetek »csempészett kóresetek«, mert a betegek nem Nyíregyházán, ha­azonban már Nyíregyházán is ki­tört a járvány, vagy amint akkor jelentette az orvos : a körjárat Egy földmiveiö családjában kezdődött a vész. Július 15-én egy Pristyák nevü földművelő családjában, kint a ta­nyájukon több egyénen észleltek igen makacs kolera esetet. A .jár­vány befészkelte magát a város déli részébe. A rettenetes betegség mint 1848—49-ben, most is ebben a városrészben pusztít és ezt a kö­rülményt Meskó Pál főorvos igen figyelemreméltónak tartja. Rámu­tat", hogy a Debreceni-, Virág-, Ser­ház-, Liba és Szarvas-utcákban, vagyis az Alvégen estek legtöbben martalékául a dühöngő vésznek, el­lenben a város felső, vagyis északi és nyugati része a Viz-utcát kivéve majdnem egészen érintetlen maradt a vésztől. Sok volt a sár az alvégen. Ennek okát a főorvos abban lát­ja, hogy az alvégten sok a pocso­lya, nedvesek a lakások, nincs jó ivóvíz, ellenben az északi utcák ke­vésbbé vizesek, a lakások is szá­razabbak, van jó ivóvizük, s a kö­zeli szőlők, fás részek jó levegőt biztosítanak ezen a vidéken. »A' körnek majdnem kizárólagos Szín­helyét képezé« ez- a városrész — írja a jelentés. A honoráciorokat nem bántotta a vész. Érdekes megállapítása Meskó Pál dr.-nak az is, hogy a kolera esetek nek leginkább a nejiéz munkával elfoglalt földművelő nép esett áldo­U-iegCK tlMtl IN^ircgy Uétídil, Íia- I Miugiaii luiumuvau uc(j v-a^Li. aiuu­nem vidéken fertőződtek. Juliusban I zatul. Az iparosok közül már ke­Diadal M029Ó I ^T———NMMM—MM MMWTIHM B I Szeptember 14-én és 15-én, szerdán és csütörtökön a Diadal Mozgóban 5, 7 és 9 órakor, TOMMBX legújabb filmje; 1 SCeanény legény! Cowboy történet 6 felvonásban. Á rivalda szerelmese I 6 fejezet a kulisszák világából. — Főszereplő: Virginia Valii Előzetes jelentés: Szeptember 16, 17, 18, péntek, szombat, vasárnap I Zoro-Huru legújabb filmje: Zugbankarok g Lángmező hőse, Bessie Lowe vesebb szenvedett kolerában, a ho­noraciorok pedig egyáltalán nem kapták meg a betegséget. Az ázsiai »ge rjesztő okául« leg­többször — irja Meskó — a meg­hűlés tapasztalható. Az ötvenes évek orvosi tudomá­nyára jellemző, hogy a jelentés fel­veti a kérdést: az ázsiai kolera ragály, vagy »kórgerj«, miazma ut­ján terjed-e. — Meskó Pál dr. ál­lást foglalt az ellen a 'tanítás el­len. amely szerint a kolera ragályos. Szerínta a kolera nem ragály, ha­nem »miasma« utján terjed. Rá­mutat, hogy »oly egyének .lepettek meg a kórtól, akik kolera betegek­kel legkisebb érintkezésben sem valának, hanem az emberek társa­ságától majdnem elszigetelve, a ta­nyákon pásztori életet folytatván, még sem kerülhették ki a kolera miazma kártékony befolyását... A járvány házról-házra és utcáról-ut cára való terjedését soha nem lehe­tett észrevenni, hanem az harmadik, negyedik utcába átugorván, ott foly tattá kártékony munkáját.« Az ápo­lók, a kórházban lévők közül egy sem esett a kolera betegségbe. Fi­gyelemreméltó körülményként em­líti meg Meskó dr., hogy »a járvány kitörése előtt népünk egészségi ál­lapota jókarban diszlett«. A kolera fellépése megszüntette a Nyíregy­házán szokásos váltó lázat és Mes­kó dr. megfigyelése, hogy a kolera és a félbenhagyó lázak körjáratai egymást kölcsönösen kizárják. Hetvenhét haláles t. Az egész járvány alatt Nyíregy­házán 158 kole raeset fordult elő. A férfiak közül 77, a nők közül 81 esett kolerába. Meghaltak 77-en, és­pedig 37 férfi, 40 nő. A tiz évig terjedő életkornak között 29, a iiz és a husz év között 34, a husz és harminc életév között 38, a harminc és negyven év között 28, negyven és ötven év között 17, ötven és hatvan év között 6, hatvan és het­ven év között 6 kolera megbetege­dés fordult elő. Nem fizettünk nagy adót a halálnak. Nyíregyháza népessége akkor 14.000 lélekszám volt. A járvány a lakosság 0.5 százalékát pusztította el s azt a főorvos akkor kedvező aránynak mondja, mert »más évek­ben, amikor a járványtól szabadok valánk, a halálnak nagyobb adót fizettünk, mint ez évben«. Orvosi ápolásban 21 kolerás egyént nem részesítettek a hozzá­tartozók gondatlansága miatt. Hogy védekezlek a kiol ra ellen A kolera elleni óvószerről azt mondja Meskó Pál dr., hogy más ellenszer nincs, mint a szabályszerű és megszokott életrendnek háborí­tatlan folytatása, .nyugodt és de­rült kedély. A betegségtet Iegiöbb ecetben hasmenés szokta megelőz­ni. »Ennek' komoly figyelembe vé­tele, ha veszélyeztetett életünket koc káztatni nem akarjuk, annál inkább szükséges, mivel csak a hasmenés stádiumában remélhető a kolera biz tos gyógyítása. »Későbben, midőn jéggié dermed a beteg, az orvosi tu­domány hatása keskeny körre szo­rítva vagyon«. »|ég, mákony, láng­gyökér és mustár — ira az orvosi iejentés - legtöbbször elégitek ki gyógyhatási igényeinket. A koIe raájrvány Meskó Pál dr. jelentése szerint 1855. szeptember 14-én szűnt meg. Az 1866 iki járvány emléke. Volt kolerajárvány 1866-ban is, de ennek a járványnak részleteiről nem szól részletes jelentés. — Az 1866-ik évi kolerajárványról meg­került az a jelentés, amely a jár­vány megszűnéséről szól. Ez a kö-

Next

/
Thumbnails
Contents