Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-13 / 183. szám

augusztus 13 J^YÍRYIDÉK. 5—6 kisgazdánál sormütrágyázási kísérletet a rendelkezésre álló Lo~ sonczi «Rekord V111.» sorbatrágyázó és az Első Magyar Gazdasági Gépgyár R. T. által gyártott vetőgéppel. Ezen kísérletekhez szintén ingyen fogjuk a szükséges műtrágyát adni és a vetésnél a helyszínén egye sületünk titkára szakelőadást tart a műtrágyázásról az összehívandó gazdáknak. A műtrágyák beszerzése iránt, illetve a kísérletekben való részvételre a jelentkezés határideje augusztus 19. í Tenyészállat kiállítás ős vásár rendedé "ét .ere ervbe egyesületünk az ősz folyamán, amelyre az előmunkálatok folynak. Népies előadások a szől'szet és borászat köréből című és a Szőlősgazdák Országos Egyesülete által kiadott munka 1—50 P-ért, ugyszin tén a Gyakorlati Gazdalexikon rész. letfizetés mellett is megrendelhető egyesületünk titkári hivatalában (Vármegyeháza). Papp Géza, gazdas. e. titkár A vasárnapi ~ husárnsitásí tilalom. Sok szó esik mostanában arról, hogy a vasárnapi munkaszünetet a mészáros és hentesiparban legalább a kora reggeli órákra fel kell függeszteni, hogy ezzel elősegítsük a friss hus vásárlásának lehetőségét. Orvosok és politikusok érvelnek szemben egymással, egyik az egészségügy követelményeivel, másik a szociális felfogással hozakodik elő, a nagyközönség pedig meglehetősen közömbösen szemléli a husárusitás körül folyó harcot, mert ösztönszerűleg érzi, hogy a kérdés nem olyan nagyon nagv je i?ntőségü, hogy a mai időkben ilyen heves harcot megérdemelneNyilvánvaló ugyanis, hogy ha tény les; .a közérdek parancsoló szava diktálná, hogy,a vasárnap délelőtt tartalmára a munkaszünet felfüg- | gesztésével engedjék meg a hus- 1 árusítást, a kereskedelmi miniszter ] most megjelent rendelete sem zár- ! kózna el a kérés teljesítése elől, j mert hiszen az is egészen termé- • szetes, hogy a nagy összesség ve- j szedelme miatt nem lehet ridegen • fenntartani egy aránylag kicsiny j foglalkozási ágnak adandó kedvez- j menyeket. Ha az a veszedelem tény ; leg olyan nagy volna! De lássuk , ezt egészségügyi szempontból. A friss, nyerShust a meleg nyár" i ban nem egy veszedelem fenyegeti tiogy a fogyasztásra alkalmatlanná, sőt 'esetleg' az emberi egészségre veszedelmessé váljék. Elsősorban a meleg behatása köxetkeztében beálló erjedés, később rothadás. Ez folyamat azonban egyúttal fertőzöttséget is jelent sok esetben, amidűjn a romlandó húsra a reászálló legyek sok szennyet ráhordanak. Akárhogyan legyen is a dolog, a romlott, fertőzött hus nem egyszer súlyos, sőt halállal végződő husmérgezéseket is okozott már. Természetes, ;hogy a rothadás, erjedés ellen hiába védekezünk a legszigorúbb tisztasággal is, ha a meleg hatása elől nem tudjuk elzárni a hust. így tehát egyéb módot ken keresnünk, hogy a vasárnapi hus- i árusítási tilalom miatt szombaton í megvenni kényszerült hust a meleg i rothasztó, erjesztő hatásától meg- ( védjük. Minden háziasszony jól tudja, hogy a friss hus lehűtése nagymértékben meggátolja az ilyen ártalmas erjedést, ugyanezt a célt érjük tel, ha a hust alaposan megpároljuk, vagy friss, gyakrajff változtatott, gyengén ecetes vizbe teszszük az éjszaka tartamára, aszerint hogy mily módon akarjuk azt másnap véglegesen elkészíteni. Igen sok háziasszony ugy teszi tul magát a nehézségeken, hogy élő baromfit vásárol a vasárnapi ebédhez, ismét mások pedig pácolható húsokat szereznek be vasárnapra. Természetes mindenek mellett, hogy akinek jégszekrénye van, minden gondtól megszabadul, hiszen ebben tartva a hust, az legfeljebb megvörösödik egy kissé az éj folyamán, de semmi veszedelem nem fenyeget a fogyasztáskor. Nem is igazolják a tapasztalatok a husmérf

ezésekből előálló veszedelem gyaoriságát pusztán a friss hus élvezete folytán, sokkal inkább fordulnak elő ilyen esetek a kolbászfélék fogyasztásakor. Ezeknek pedig aligha használna a vasárnapi árusítás megengedése, hiszen csak előtte Való napon elkészített áru jöhetne tekintetbe, igy tehát a mérgezés veszedelme épugy fennállana. Ám ha a legszegényebb néposztályra vagyunk is elsősorban tekintettel, akKor is azt kell mondanunk, hogy a közegészségügy szempontjai nem indokolják egészen a vasárnapi tilalomnak okvetlen való felfüggesztését, hiszen a szombaton este megvásárolt húsnak számos olyan módon való konzerválása lehetséges, ami annak élvezhetőségét nem befolyásolja. A legfontosabb követelmény azért még mindig az marad, hogy a hust tisztán őrizzük meg, legyek ellen takarva és lehetőleg hamar felhasználjuk. Nem valószínű, hogy ha a hust megbízható mészárostól .szerezzük be, több idő telnék el a megvásárlás és az elkészítés között, mint 8—10 óra, ez pedig nem jelent olyan nagy veszedelmet a hus esetleoes megromlásában, ha a mészárszékben is frissen és jégen tartották. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyoznunk a hus megromlásából eredő veszedelmek nagyságát, de meg kell állapítanunk azt is, hogy a megfelelő kezeléssel elejét lehet venni ezeknek a veszedelmeknek, még iákkor is, ha a vasárnapi árusítási (tilalmat egyéb, főleg szociális okok miatt nem lehet intézményesen felfüggeszteni. Egy 23 éves analfabéta legény bottal törte el 61 éves atyja karját, mert az „sajnálta tőle a szalonnát!" (A »Nyi"vidék« 'udósi.ó;á ól.) Egy, a mai időket szomorúan jellemző eset háborította fel Kántorjá" nosj község különben békés lakosságát. Szováti József 23 éves analfabéta legény olyan súlyosan bántalmazta 61 éves apját, Szováti Lászlót hogy annak több más sérülésén kivül, bal alsó karja eltört. Erről a megdöbbentő esetről a következők ben számol be tudósítónk. Szováti László 61 éves gazdálkodó, a napokban, miután munkáját elvégezte, haza ment. Mikor beért az udvarra, látta, hogy Ipzsef fia szalonnát eszik. Ebéd előtt lévén az idő, rászólt fiára, hogy nincs értelme az ebéd előtti iüatozásnak, várja meg az ebédet. A fiu felcsattant atyja figyelmeztetésére s dur ván rendreutasította. Az öreg ember szó nélkül tűrte fia durvasálgát s bement ebédelni. Az észbelíleg korlátolt legény ezalatt bosszút forralt atyja ellen. Mikor az öreg Szováti ebéd után kiment az udvarra, fia egy karóval (rátámadt s oly súlyosan bántalmazta, hogy az öreg embernek a balkarja eltört s ezen felül is sok súlyos sebet szenvedett. A szomszédok mentették meg az öreg embert a brutális fiu kezéből s csak a csendőrök gyors közbelépésének kö szönhető, hogy meg nem lincselték. Szováti László 20 napon tul gyógyuló súlyos testi sértést szenvedett, fiát, mint ennek okozóját vonja felelősségre a nyíregyházi kir törvényszék. á nagy melegtől már fonnyadni kezdett a szabolcsi burgonya de az eső az utolsó pillanatban elhárította a veszélyt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Vármegyénkben a julius 24-től tartó száraz és nap nap mellett fokozódó meleg időjárás a cséplési munkálatoknak 'kedvezett ugyan de a kapások fejlődését hátravetette és a terméshozamot erősen lecsökkentette. Erősen Isinyli a szárazságot a tengeri, dohány, burgonya, takarmány és cukorrépa, amelyek már már elfonnyadni kezd tek, de a legutóbbi eső jó hatással volt fejlődésükre. A cséplési (munkával gazdáink nagyon előrehaladtak, jsajnos azonban, a 'búzával is erős csalódás érte a gazdákat. A vármegyei átlag kh.-ként búzából 750, rozsból 390, árpából 720, zabból 690 kg-ra becsülhető, vagyis Szabolcsvármegyében a t

e

r~ • més rozsból gy

enge, a többi kalászosból pedig csak közepes hozamot adott. Rozstermelő gazdáink nehéz hely zetben vannak, mert a fagyott kalászokból kigépelt szem olyan vékony és lapró, hogy vetőmagnak nem való, és igy a rozsvetőmag beszerzése gazdáinknak súlyos gondot okoz. Ezért a vármegyei gaz" dasági főfelügyelő újból feliratot intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a nemesitett rozsvetőmag akciót a 100 kh.-on felüli birtokosokra is terjesszék ki. A 100 kh.-on aluli gazdák közül a miniszter által kilátásba helyezett vetőmagból készpénzfizetés elenében 477 gazda 1217 mázsa búzát és 1022 mázsa rozsot, egy évi hitel ellenében pedig 732 gazda 480 mázsa búzát es 2144 mázsa rozsot kért. Igen nagy jelentőségű a földmivelésügyi'miniszternek a műtrágya fokozottabb használatára irá Inyuló akciója, amelynek keretén belül a 100 kh.-on'aluli gazdák egy évi hitel ellenében kamatmen_ tesen szeiezhetik be műtrágya szükségletüket. Abban a 77 községben, ahol még műtrágyát nem használtak, a főfelügyelő kísérleteket fog eszközölni és erre a célra 1150 mázsa szuperfoszfátot kapott a földmivelésügyi minisztertől. Igen fontos intézkedése a minlsz ternek az is, amellyel a gazdáknak az október 15-től'november 15-ig tartó rét és legelőgazdasági tanfolyyamokon váló díjtalan részvétét biztosítja. (*) A Tündérujjak magyar kézimunkaujság augusztusi száma megjelent és kapható az Ujságboltban. Ara 1 pengő 20 fillér. Hány első éves hallgatót vesznek fel a magyar egyetemekre ? A kultuszminiszter rendeletet adott ki, amelyben az 1927—28tanév első felére újra szabályozza a tudományegyetemekre, az egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra felvehetőBIsőéves tanulók létszámát. A rendelet intézkedései a kővetkezők: A Pázmány Péter tudomáhyegye tmen: a hittudományi karon 50, a jogi és államtudományi karon 500, az orvostudományi karon 300 orvos és 100 gyógyszerész, a bölcsészet, nyelv és történettudományi karon 300 bölcsészethallgató éjs 100 gyógyszerészhallgató, a menynyiségtan és természettudományi karon 400 hallgató. A Ferenc József tudományegyetemen: a jogi és államtudományi karra ,200, az orvostudományi karra j 50 orvos és 75 gyógyszerész, a bölcsészet, nyelv- és történettudományi karra 100, a mennyiségtan és természettudományi karra 100 bölcsészethallgató és 100 gyógyszerészhal Igátó. A Tisza István tudományegyetemen: a hittudományi karra 50,. a jog- és államtudományi karra 200, a bölcsészet, nyelv- és történettudományi karra 100, az orvostudományi karra 80 hallgató. Az Erzsébet tudományegyetemen a hittudományi karra 50, a jogEs államtudományi karra 200, az orvostudományi karra 150, a bölcsészet, nyelv- és történettudományi karra 60 hallgató. Az egyetemi közgazdasági tudományi karra 400 hallgató. Az egri érseki jogi líceumon 40 hallgató; a kecskeméti református jogakadémián i40 és a miskolci ev. jogakadémián 40 hallgató. A József műegyetemen: a mérnöki szakosztályon 150, az építési szakosztályony 100, a gépészmérnöki szakosztályon 300, a vegyészmérnöki szakosztályon 20, a közgazdasági szakosztályon 75 hallgató. ' Intermezzo. Minden ember lelkében vannak zugok, hová tolvaj-szarka módjára csillogó álomképeket hord. * Nem értem az öngyilkosokat : voltak ők is valaha gyermekek, akik iskolába jártak és Szerettek volna gyorsan felnőttek lenhi. EI6Ő szerelmük is volt, első cigarettázásuk is lehetett. Velük együtt nőttek szenvedélyeik is, résztvettek temetéseken, boroztak is, biztosan cigánnyal is mulattak, talán nem is hittek a halálban! £s mégis! * Az öngyilkosok közül a szakállajs emberek többnyire felakasztják magukat. Ez komoly és megfontolással járó müvelet ugyanis: megnézni, a kötél elég erős-e, a falon tart-e a kampó, elég magasan Van-e, a fal nem lazult-efB? Az* után; a zsineget annlak;rendje-mód-) ja szerint hurokra kötni, hogy öszsze is szoruljon, fel se oldozodjék: ó, sok tapasztalatot, nyugalmat és körültekintést igényel mindez, ami korosabb emberek tulajdona, mint ^sok ápolást igénylő szakáll is. * Az arc az éj és a magány perceiben sokszor ledobja a lárvát, melyet napközben hord. * A tárgyak részvétét lebecsülik, pedig tiikos és gyengéd viszonyuk van alkotóikkal.