Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-11 / 181. szám

2 1 927. augusztus 11 A vörös ház. A világ összes államai igyekeznek elfelejteni a világháború borzalmait és annak szomorú gazda" sági következményeit, amelyek még olyan országokra is hatással voltak, melyek nem vettek részt a nagy pusztításban.. Az egész világ békét akar, az egész kontinens lázas alkotó munkába kezdett, — hogy megteremthesse országon kint a béke és munka hajlékait az emberiség számhára. De ez a munka mindaddig'nem lehet Lelejs és eredményes, amig van valaki, akfmindenaron megakarja zavarni a boldogulás útjait és az emberiség békés és nyugalmas jövőjét. Ennek a békétlenkedő valakinek vörös házai bukkannak most föl egymásután a világ legnagyobb városaiban, előbb Londonban és most legújabban Bécsben is, ahol valóságos fegyverarzenál és kommunista szervező központ van elrejtve a világ szemei elől, hogy tiikos, földalatti utakon és módszerekkel megmérgezhessék \ele a világ életéi Ez a valaki Oroszország, Az az Oroszország, amelynek még mindig nem volt elég a nyomor és szenvedések .prszagutjából, am

ely nem tanult a múltból s ameiy a cári önkényuralmak után megterem tette ennek ellenkezőjét: a proletariátus vezetőinek önkényuralmát*. Éz az Oroszország azonban nemelégszik meg azzal, hogy saját; földjén sikereket ért el, nem nyugszik a bőrében és mindenáron íbe,karja bizonyítani a- világ előtt ivt'anai állítólagos igazságait. ís mivel ez níejn'megy szépszerével, tehát 'titkos ügynökségeket alapit, vörös házakat állit a londoni Árkos mintájára és bérencei utján rombol gyújt, pusziit ott, ahol tud és azt, aminez hozzá, férhet. Nem sajnálja iá pénzt és emberáldozatot. A pénznek Oroszországban Jelentős szerepe van, de csak propaganda céljából. Talán a vilá'g összes al• lámái együttvéve,sém költenek any nyit küH'öfdi propaganda, célokra, mint Szovjetoroszország egyedül. , És rpindez miért? Azért," mert I nincsenek megelégedve munkájukkal; Saját maguk is belátják, 'sokat | re-klámozQtt-és harsonázott- tanaik igaztalan voltát és . mégis bizonyítani akarják ennek afallenkező ét. Rá akarják kényszeríteni az emberiségre azt a rendszert, amelyet még maguk sem birnak elviselni csak azért, hogy nekik legyen iga- i zuk. Ezzel az ostoba és önfejű külpolitikával természé .esen éppen az , ellen kehijét fogják elérni annak* amit akarnak, mert kihívják maguk ellen a többi államok haragját és gyülpletét, akik nem fogják a végtelenségig tűrni Oroszország aknamunkáját és a végeredményben szét fogják rombolni' a tüz fészkét is, hogy nyoma se maradjon többé. Oroszország már elérte vágyai netovábbját, a kommunista Iöztársaságot saját területén, de mégsem nyugszik, jóllehet a világ államai békében hagyják. Nem tud nyugodni, füti az ambició ujabb felszínes sikerek után, mert komolytalan emberek irányítják, akiknek fogalmuk sincs a világ társadalmi rendszerének lehetőségeiről. Akik azt hiszik, hogy Krisztusként fogják őket fogadni, ha hígvelejű tudományukkal pöffeszkedve megjelennek az idegenek előtt. Pedig nem így van. A kommuniz mus letette a vizsgát és megbukott. Megbukott mindenféle szempontból az államok és az egyének előtt is, sőt még a poli:ikusokagyá fúrt és minden lehetőséget elismerő világában sem veszik komolyanOroszország tehát hiába kísérletezik, hiába állítja föl a világ mim tév den részében vörös házait, melleknek rejtekéből titkos kezek irányítják jó pénzért a világcsaló tanok propagandáját. Az emberiségnem olyan ostoba, mint azt Oroszországban elképzelik, s az államok nem olyan naiv vezetés alatt álfának, mint például Oroszország.. A bolsevizmus rákfenéje saját fajtáját fogja megölni leghamarabb; miközben mindenütt csütörtököt j fog mondani a nemzetköziség handabandázó harcosainak gaztettekre is képes propagandája. Az igazságügyminiszter értesítette Nyíregyházát, hogy ha a város megfelelő telket ajánl fel, uj igazságügyi palotát épittet. (A «Nyirvidék» túdósitójától). Nyiregyháza város egyik égető problémája a törvényszék megfelelőbb elhelyezése. A nyíregyházi kir. törvényszék alacsony emeletes épületének szük folyosói és helyiségéi évtizedekkel ezelőtt talán megfeleltek a kis Nyiregyháza és a törvényszékéhez tarlozó terület népességének, ma azonban olyan szük az épület, hogy a zsúfolt folyosókon való tolongás közegészségügyi szempontból is egyenesen veszedelmes.* A kir. törvényszék elnökei mindent megtettek, hogy ezen az ,áldftlan állapoton segítsenek, de mindezideig kevés eredménnyel kecsegtetett minden akció, amely az eddigi törvényszéki épületnek egy emelettel való kibővítésére, vagy legalább alapos re noválására irányult. Amióta megalakult a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara, az ügyvédi kar is több Ízben rámutatott a tarthatatlan állapotokra, amelyek a nyíregyházi kir. törvényszék szük volta és igy tisztaság hiánya miatt előállottak. A helyzjet lényegesen változott azóta, hogy az uj törvényszéki elnök, dr. Szirmay István átvette hivatala vezetését. Az uj telnök addig is, amíg megfelelő építkezésről lehet szó, erélyesen hozzálátott a törvényszéki szobák és folyosók kifestéséhez, a bútorok tisztittatásához és ma már kellemesen tiszta és rendezett a nyíregyházi kir. törvényszék épülete. Ugyanakkor tovább folytatta a kir. törvényszék elnöke az uj törvényszéki épü,et érdekében megkezdett akcióját is, amelynek ma már eredménye is van. Az igazságügyminiszter leirt Nyiregyháza városahoz és tudatjahogy hajlandó egy uj kir. törvényszék felépitte ésére, ha a város gondoskodik megfelelő telekről. A tárgyalások értesülésünk szerint már meg is indultak és kedvező jelek éreztetik, hogy Nyíregyháza rövid idpn belül a minden téren rohamosan fejlődő és csinosodó varoshoz méltó törvényszéki palotához jut. Paulusz Márton a magyar gazdák arcképcsarnokában. (A »Nyirvidék« túdósitójától.) • A Pesti Napló a »Mezőgazdaság« • cimü rovatában a Gazda-Galéria al- ! cim alatt képben és írásban mu~ ; tatia ba a magyar kisgazdatársadalom kiválóságait. A f. év. aug . 5-iki számában egy jellegzetességet mutató arcképet találunk, melyben a köztisztelet- és szeretetben áll^ Marci (bácsira, az ismeretlenség kö- j déből autodidakta uton gazdasági j (tanácsossá leftf s a Tiszántúli Mező- i gazdasági Kamara alelnöki tisztsé- , "ségére emelkedett Paulusz Mánon J nyíregyházi kisgazdára ismerünk. ] Az a gyönyörű szép ívelés, mely j mutatja P

(aulűszunk pályafutását, 1 mu tátja az akarat erejének min- i den hatóságát; igazolja a légna- • gyobb magyar állításának igazságát f is: akarjátok naggyá lenni és azok I lesztek ! Mert ne feledjük el, hogy * Páulusz Márton nemcsak képezte magá', nemcsak a nyelvi nehézségek kel küzdött, de az előítéletekkel is, melyek ugyancsak próbára tették: erejét, munkakedvet, a felvilágosítás jól válogatott eszközét, a békés fegyvert. Most pedig nézzük, hogy mit olvasnak mások a képről és az élettörténetből. Serényi Gusztáv e szavakkal kezdi Paulusz Márton nagy érdemeit méható sorait; »Egyik alma hasonlíthat a másikra, az európai uniformis is egyformává teheti az embereket; de a magyar földmives és birtokos ember mégis más, mint az emberhadsereg bármelyik tagja«... A név (Paulusz) idegen, mert hisz jezt a véletlen akasztja az emberre : de ez az arc, magyar arc, egészen originálisán fiz. Ez igazi agrárfej

: szelíd, de büszke hetykeség látszik rajta; biz' ez nem világsablon. APOLLO Szerdán Csütörtökön Óceán számcízöttje Egy amerikai katona kalandos története. Pauline Starke, Edvard Hearn a világhirü Fox sztárokkal. FOX BURLESZK MAJOM *U«LESZ6t Csak pénteken! POLA NEGRI Hans Müller szindarabja 8 felvonásban. A FATTYÚ Leo Birinszky drámája 8 felvonásban. Csak szigorúan felnőttekne

k! Előadások kezdete: 1/*8 és 1/élO órakor. Paulusz Márton vonásai azt fejezik ki, Wojgly ő a földet műveli és a termőföld urának érzi magát. Ilyen az igazi birtokos arc. — ő a naladó magyar kisgazdaosztály egyik tipikus képviselője, egyik atlétája annak az arénának, amelyben a magyar ember küzködik a földdel, hogy belőle kicsiholja a termékenységet. Paulusz Márton a nyírségi ho. moknek egyik hőse. Szerény hajlékban kezdte és igen sok közérdekű munka elismerését jelenti az, hogy ma: g'azdasági tanacsos, és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnöke. Komoly tudásu g'azda, ki becsületes, szorglalmas munkával érdemelte ki fokról-fokra azt a szerepet, amelyet betölt. Mindössze huszonhat éves volt, amikor már érdemei voltak a gazdaszervezés körül s kinőve a szűk keretek közül, megakadt rajta városának szeme. Meg'szervezte a gazdaszövetséget, képviseleti tag lett, kire rábízták a város 8000 holdas birtokának, gulyájának, ménesének kezelését. Egyházi szolgálatának érdemrendje gyanánt pedig azt a, kitüntetést viseli, hogy presbiter lett és gondnokul is megválasztották. Én — irja Serényi — az ilyen karrierekből azt az ujjongó örömet értem, hogy meg ván törve nálunk a kasztok gyilkos szelleme... a közéleti felemelkedés lépcsőjén feljuthat az alsó néposztály gyermeke is. Mit mond Paulusz önmagáról és küzdelmeiről ? — Az én ifjúságom a tanyán telt ott jártam elemibe; de akkor (a hatvanas évek elején) még nem láti tynk magyar betűt. Apámnak azon) ban„ ki tanyasi iskola presbiter? volt, gondját képezte, hogy fölébressze bennem a művelődés utáni vágyat a szép magyarnyelvű könyvek ajándékozása által. Mig a többiek a fonóba jártak, addig én olvasgattam s mire visszajöttek a »burszából«, végig olvastam egyegy könyvet; megszerettem az irodalmat s a költőkön keresztül rákaptam a gazdasági szakkönyvekre is. íme egy darab régi Magyarország abból, mit Paulusz elmond. Az állam nemtörődömségé magára hagyta a ;50-as években a vidéket, amikor legfontosabb lett volna a népműveltség terjesztése: a forradalom után, kiegyezés előtt. Paulusz ekkor vehette magára a zsinóros ruhát melV mostani élete jelvénye. És akkor tiltakozás volt az elnyomás e|len é'á hitvallás a magyarság mellett. A zsarnokság elmúlt a magyar ruha megmaradt jeléül, hogy a dacnak nemzetfenntartó ereje ma is él népünkben, habár nem nyilvánul' tüntetésben, csak oly szelíd cs-ndes demonstrációban, amilyen a magyar ruha viáélete... A kisgázdák tömege, (több, mint nyolcszázezer) eddig

1 is megvolt; de észre nem vették. A gázdagondolac és gazdaöntudat visszaszorítva, elrejtve, elaltatva volt, de fel kellett emelkednie a láthatár alól, mint a napnak. Csendes és szívós szabadságharc volt az, amely a kisgazda társadalmat odáig emelte, hogy belőle kiválhattak és érvényesülhettek a Paulusz-féle reprezentatív elemek. A rendi világban küzdöttek a gazdasági elnyomatás ellen, és dolgozniok kellett a társadalmi érvényesülésért. Az egykor kietlen sötét vidéki életből hatalmas fénypontok törnek elő s folynak össze egy hatalmas fényfoltíá, mellyel nemsokára Kelet-Európa és á Balkán éjszakájából fog kivilágítani a megcsonkított Magyarország. Társadalmunkban eddig nagy űr tátongott, amelyet most a kisgazdák tömege kezd betölteni. Nem volt