Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

JSftfRYIDBJL 1927. augusztus 2. Intermezzo. Van» aki szellemesen tud hali' gatni, ugy, hogy élvezettel hallgat« juk, ahogyan hallgatni tud. * i A holló nem vájja ki egymás szemét. Az ember igen. ' * •( -i Ha gondolkozásom figyelem> mintha sötét moziban egy bűnügyi drámát néznék. A képzelet motorja berreg s ösztöneim e szim pathikus gonosztevők boszorkányos maszkokban surrannak el öntudatom sanda detektivszemei előtt. * A házasélet marósavával némely nő akaratának negatív másolatát késziti el a férjben. ; j í * A lelki szenvedésnek van bizonyos méltósága. A bánatot némelyek ugy hordozzák, komor büszkeséggel, mint egy király a bíborát. * A szanatóriumokban nem h.at meg senki. A betegek félénk pillantásai elöl gondosan elrejtik a halál gyalázatát. * Az entreprise Emberek, sötét udvari pompájuk spanyolos eV" kettejével, a halál arisztokratái. —ter. I orv mx ELŐRE! DOL 1 fa hé a F kutya 11 ó Szerdán Csütörtökön Válasz A nyíregyházai Siposs Árpád ur 24-iki cikkére egy nyíregyházi fer délyi) menekülttőlJ Tisztelt Siposs ur! A julius 24-iki cikke rettenetes megbotránkozást keltett lelkemben, mint igaz székely erdélyi emberben; elfoglaltságom miatt tudok csak most válaszolni, bár cikkemet ,még az Ön cikke utáni más" nap megfogalmaztam. Nem fogok mélyen belemerülni a témába, bár tudnék ugy válaszolni, hogy a «Nyirvidék»-nek öt egymásutáni száma eleitől végig megtelne a cikkemmel, de mostan elfojtva keserves és fájó érzéseimet, amit cikkével nem személye annyira, hanem mint nyíregyházai erdélyivel szemben keltett, röviden beszélek. 1922 okt. 16. óta lakom Nyíregyházán, amióta a miniszter ur ide ki-, illetve áthelyezett, mint állami pénzügyi tisztviselőt. Volt azóta módom, mint olyan egyénnek, aki szeret érdeklődni egy város fejlődése iránt, tapasztalni soksok nyíregyházai furcsa dolgot, de ezeket most nem akarom piszkálni. Csak röviden annyit mondok, hogy Nyíregyháza ha a mai ideiglenes kényszerhatár nincs, és a sok * me- | nekült, tekintve minden fajta, | iparos, kereskedő, tisztviselő, ide le fciérn telepszik, Nyíregyházának ^kereskedelme, ipara és kulturája (ilyen fokon ma nem áll, mert ezt Nyíregyháza köszönheti a mai helyzetnek. Merem állítani, mennyi kereskedelmi és ipari igazat sokoldalú újdonságot és (föllendülést az Ön szavai szerint 'beözönlött idegen kereskedők és 'iparosoktól; mennyi kulturális és társadalmi egyesület kapott tekintélyes (és ugyan tehetséges tagokat (a menekült tisztviselők és a közép intelligens osztályból. Hány ház épült Nyíregyházán olyan telkeken, idegen menekült, jómódú egyének által, amely telkek, talán évtizedek óta p arlagon hevertek és talán még hevertek volna beláthatatlan ideig. Ha pedig mindezekbe nem merülünk tovább bele, felteszek egy másik dolgot, illetve felkérést, tessék különbséget tenni a hazájából kényszerhatalom által kiűzött és ide menekült társadalom és a mai állapotot kihasználni igyekvő Galíciából és egyéb helyekről ide sereglett zsidajok között, akik milliárdokat harácsolnak össze a derék nyíregyházai tirpák gazda fáradságos munkája által kitermelt búzája, mint {erményügynökök és a tirpák gazda által féltve és őrizve felnevelt szép lóállományokon, mint lókupecek és igy hozhatnánk fel számtalan ilyen galíciai foglalkozást. Ezek egyes helyeken száz és százmilliót nyernek össze hamis kártyázáson, hogy másnap tudják a pénzüket a legnagyobb csaló uzsora vétel és eladásoknál felhasználni. Itt mindenesetre nerj azt a benszülött zsidót értem, aki iparral vagy kereskedelemmel foglalkozik és munkája után az adót lerójja. Ezek a galíciai zsidók, ezek a pájeszesek, ezek az árdrágító menekültek, nem pedig a tisztviselők, akik a legszükségesebb szükségleteiket beszerezni alig tudják a mai nyomorult kis fizetésükből. Végül meg ha eddig ide s tova 10 éve nem voltak a menekültek akadályai a megélhetésnek, most amikor akadt egy idegen angol ur, lord Rothermere, aki szót és kardot rántott a menekültek érdekében a 'hazájától megfosztottak érdekében, ugyanakkor akad egy nyíregyházi ur, aki árdrágítás miatt neki támad a menekülteknek. Kijelentem önnek, a magyarok Istene eloszlatja nenjísokára a fekete fátyolt a fejünk felől, vissza térünk Erdélybe, régi hazánkba és nem fogjuk tovább a drágaságot Nyíregyházán növelni, amit pedig eddig tettünk, azt viszonozni fogjuk azzal, hogy küldünk olcsón sót, fát követ az építéshez és egyéb olyan ipari cikkeket, amelyeket máma az elzárt határ miatt szinte képtelenség beszerezni. Adja a jó Isten, hogy egyszer Siposs ur is Erdélybe kerüljön, majd akkor meg fogja látni, mi az az igazi vendéglátás, mert az erdélyi ember, aki megdobja őt kövei, azt megdobja kaláccsal és ha jót tesz" valakivel,, azt sohasem veti fel a szemére, mint Ön a cikkében, hogy mennyit tett Nyíregyháza a menekülteknek. A jótétemény vagy a vendéglátásnak a felvetése, az nem magyar karakter. Adja az Isten, hogy mihamarabb elváljunk ! Maradtam erdélyi tisztelettel Füley Gusztáv. Felrobbant a rihizilszüreten talált es megsebesített Két tiszakanyári legényt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyitrai Gusztáv tiszakanyári gazda kertjében ribizliszüret volt, ahol Lakatos István munkaközben egy rozsdás vasdarabot talált, amelyen rézgyűrűk voltak. Miután a réz gyürük igen alkalmasnak látszottak arra, hogy ólmosbotokat díszítsenek vele, a legények nekiláttak a gyürük lefejtéséhez. Eközben a rozsdás vasdarab, amely nem volt más, mint egy 35 milliméteres gya- _ logsági gránát, felrobbant, s Nagy ; Ferenc 18 éves legényt bal alsó kar ján és állán, Gyüre Gábor 17 éves legényt pedig a bokáján súlyosan megsebesítette. A nyomozás során Nyitrai Gusztáv nem tudott felvilágosítást adni arra, hogy hogyan került a gránát a ribizlibokrok közé. Nyilván a kommün, vagy a román megszállás alatt hagyhatták ott a katonák. A szerencsétlenségért tehát senkit nem terhel felelősség. ünnepélyes keretek között nyílt meg a Dada! Felsőjárási Tejszövetkezet. Megszívlelendő tanácsok a tejfogyasztó háztartások részére (A «Nyirvidék» tudósítójától). ' A dadai felsőjárási Tejszövetke-1 zet ,müködéséniek hivatalos megnyitása folyó évi julius hó 27-én folyt le ünnepélyes keretek között Bujon, a .szövetkezet központi gyüjtőtelepén., A .nagy közgazdasági fontosságú eseményen a szövetkezeti tagokon ,és helyi érdekeltségen kívül megjelentek Olchváry Pál kormányfőtanácsos főszolgabíró, a tejszövetkezet lelkes és fáradhatatlan megalapító elnöke, Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő, —a földmivelésügyi miniszter képviselője — a tiszántúli mezőgazdasági "kamara kiküldöttje Meisher kam. üt kár, Dr. Löherer Jenő az Országos Tejszövetkezet központi igazgatója, Dr. Jármy Menyhért gazdasági főtanácsos, gazd. e. alelnök, Br. Buttler Sándor a nyíregyházi «Hangya» szövetkezet elnöke, Bekény Aladár a «Hangya» szövetkezet alelnöke, Dr. Kromvl Károly, Lakner Béla, Rajk Endre «Hangya» szövetkezed igazgatósági tagok, továbbá Olchváry Lajos, Groák Lajos földbirtokosok, Soltész Aladár uradalmi igazgató, Máthé László gazdasági felügyelő és még számos környékbeli földbirtokos és kisgazda. Az ünnepség. Az ünnepélyt Buj község tanácstermében Olchváry Pál kormányfőtanácsos nyitotta meg, aki elnöki megnyitójában rövid szavakkal vázolta a Tejszövetkezet megalakulásának történetét és a Tejszövetkezetek szabolcsi hálózatának közgazdasági fontosságát és nagy jelentőségét. Hálás szavakkal emlékezett meg a Földmivelésügyi Miniszter és az Országos Tej szövetkezeti Központ vezetőségének' hathatós erkölcsi és anyagi támogatásáról s ama élénk érdeklődésről, amellyel a járás érdekeltsége a Tejszövetkezet megalakítása iránt tanúsított és amely a szövetkezei jövendő sikerének is biztos alapját képezi. Ezután Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő szólalt fel, aki a meginduló Tej szövetkezeiét a Földmivelésügyi Miniszter hatha'.ós támogatásáról és jóindulatáról biztosította. Hasonló kijelentéseket tett az Országos Tejszövetkezet Központja nevében Löherer Jenő közp.. igazgató és a tiszántúli mezőgazdasági kamara nevében Meísner kam. titkár. A telep megtekintésié. A Tejszövetkezet működésének ünnepélyes megnyitása után az összegyűlt közönség a Kisvasutak Buj állomásának közvetlen közelében levő feldolgozó telepre ment át, amely a buji Hitelszövetkezet épületében van a legmodernebb tejfeldolgozó gépekkel felszerelve. A központi tejfeldolgozó telepbe, rendezése már teljesen kész és épen működésben van, amennyiben a ma átvett tejmennyiséget most dolgozzák fel. A pasztörizálás ismertetése. Dr. Löherer az Országos Tejszövetkezeti Központ igazgatója főbb vonásokban ismerteti a tejfeldolgozó gépek berendezését és célját, valamint a tejpasztörizálási eljárás lefolyását. A könnyen megérthető modorban tartott szemléltető előadásból előttünk áll a tejfeldolgozás tiszta képe, amelynek legfőbb kelléke az absolut tisztaság. Az eljárás lényege a következő: A szövetkezeti tagok által beszállított tejet a kora reggeli órákban veszi át a szakképzett vajmester, illetve tejgazda, gondosan megmérve mindenegyes szállítmány mennyiségét és minőségét. A beszállított tej azután több szőri szűrés közben á nagy tejgyűjtő tartályba kerül és°ott átlagos minőségűvé lesz. Innen egy szivattyú által a pasztőrizáló gépbe lesz felnyomva, ahol hosszú' csavaros csővezetékben 75—80 C-ra melegszik fel és innen tovább haladva a hűtő berendezésen keresztül megy át s annak végén már 8—10 C-ra lehűlve kerül palackozás alá. A komplikált szűrő szerkezet mechanikailag tisztiíja meg a tejet a fejés Jsözben belekerült'idegen részektől, a pasztörizálás pedig, — mivel a tej a készülékben 15—20 percig van a szükséges hőfoknak kitéve — kipusztítja belüle mindazon bacillusokat és csirákat, amelyek a gyors megsavanyodást és megromlást idézik' elő. A helyesen pasztörizált tej 30—40 órán át megtartja minőségét és felforralás nélkül is nyugodtan fogyasztható. A pasztőrizáló berendezésen kívül van mé£ a feldolgozó helyiségben a tejfölöző gép és a Vajküpülőgép, amely utóbbiból a pasztörizált tejszínből készült teavai teljesen kigyúrva — irómentesen kerül elő és ennélfogVa frisseségét hosszabb időn át is meg'tartja. Fontos kiegészítő része még a tejfeldolgozó telepnek a palack és edénymosó helyisége, ahol a használatban lévő üvegek és edények a legnagyobb gonddal lesznek az újratöltés előtt absolut tisztára kimosva, mert a tejkezelés legelemibb feltétele és nélkülözhetetlen kelléke az absolut tisztaság. A Bujon berendezett Tejszövet kezet{ Központban személyesen és saját szemeinkkel győződtünk meg arról, hogy ott a tejkezelés és a tej feldolgozása szakszerűség és higiénikus tisztaság legmesszebb menő igényeinek megfelelőleg folyik és ennek folytán a Tejszövetkezet forgalomba hozott termékeit a közönség a legnagyobb bizalommal fogyaszthatja.