Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-06 / 177. szám

Í927. augusztus 6. JSílffRYIDÉK. s járásra, akár az odaítélésre vonat­kozó határozmányai megsértéséből netán előállott kár (elmaradt ha­szon) megtérítését az ajánlattevők sem alulírott pénzügyígazgatóság­tól, sem annak közegeitől nem kö­vetelhetik. . Ha a nyertes ajánlattevő a hozzá intézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt a szállítási feltételek­ben előirt biztosítékot le nem tenné jés a szerződést alá nem írná, ugy visszalépettnek tekintendő. Ily esetben ugyanő a szállításra, il­letve munkálatra vonatkozó min­den igényét elveszti és a pénzügy­igazgatóságnak jogában áll, az általa letett bánatpénzt bírói köz­benjárás nélkül visszatartani, az esetben pedig, ha a szállítás, il­letve munkálat más uton csak ma­gasabb egységárak mellett lenne teljesíthető, ugy a különbözetet is megtéríteni tartozik. Vasárnap filmnap a Sóstón Filmfelvétel személyenként 1 pengő 50 fillér. Bnffalo Bili cooper novellája az Apollóban Az Apolló szombat—vasárnapi műsora kétségkívül a nyári sze­zon legnagyobb műsora lesz, ami a téli műsor legnagyobbjainak is beillené. • Mindenki ifjúságának kedves emléke Cooper neve, az ő indián történeteit olvassák a kis diákoka legmohóbban. Szíves találkozás te­hát most, hogy megfilmesítették a gyermekkor egyik leglegendásabb alakjának történetét. Buffallo Biíi, a vakmerő lovashős is ime a film vásznára kerül. William Boyd és Marguerite de la Mot'.e, Jack Ho­xie játszák Buffalo Bili életének megfilmesített történetében á fő­szenepeket. * Az indiánverő Buffalo Bili-rőt sokat lehetne mesélni, ezért Cecil B-de Mitte, a világhírű rendező­nek nagyszerű ötlete támadt, mi­kor megrendezte Cooper halhatat­lan novelláját s erre Jack Hoxict és William Boydot, a «Visztula ha­jósa» c. film főszereplőjét szemel­te ki e vakmerő bravúros film fő­szerepeinek eljátszására. i * f I i il William Boyd most Ameriká­ban intervjuk pergőtüzében áll. Egyik hírlapi nyilatkozatban mond,, ja a következőket: — Már játszottam filmen. Meg­buktam! Mindenki tehetség eknnek mondott és én elkeseredetten vonul tam vissza a mozitól. Egy hivatal rubrikáiba temettem ambícióimat, amig Cecil B. de Mille föf nem keresett. Honnan ismerte az arco­mat, a nevemet, nem tudom. Biz­tatni kezdett, szuggerálta belém a tudást, az önbizalmat, a reményt. Elmondta, hogy mennyire máskép kell dolgozni, mint eddig dolgoz­tam és addig ostromolt, amíg el­hittem neki. Most már egymásután kapom a szerepeket és minden szerep siker. Legutóbbi szerepem a Buffalo Bili cimü film főszerepe, ameiybcn az indiánok és európaiak élethalál­küzdelme nyevrt megörökítést. Az alak, amelyet megjátszom, egész más, mint az eddigiek, de épen olyan sikert hozott nekem, mint eddigi szerepeim. Remélem, több­ször nem kell visszavonulnom! Az Apolló igazgatósága nem ki­méivé semmi anyagi kiadást, a Buffalo Bili cimü világattrakció mellé Mari Prevost az «Add vissza a combiném» c. film főszereplőjé­nek legújabb vígjáték attrakcióját, a «Lidói vénusz»-t mutatja be, hogy ezzel is tanújelét adja, hogy még a rekkenő forróságban is a legjob­fcfet s a legszebbet nyújtja kedvenc publikumálnak. Elalndt a csolnakon s belefordult a Tiszába, ahonnan harmadnapra fogták ki a holttestét egy faktakenézi aratónak. Itt a fürdés ideje és az idei nagy melegben azok is bemerészked­nek a vízbe, akik máskor iszonyat­tal gondolnak a Tisza örvényeire. Hetenként három-négy vizbefulás­ról érkezik hír szerkesztőségünkbe. Most egy szokatlan módon történt szerencsétlenségről kapunk tudósí­tást Taktakenézről. Itt a községhez tartozó 'Szabóhomok tanya aratói közül tizenketten a Tiszára mentek, hogy a kemény munkában eltikkadt testüket a hüs hullámokban felfris­sítsék. Az aratók a parton egy gaz­dátlan csónakot találtak, amelyre mind a tizenkét arató beszállt. Át­eveztek a túlsó partra, ahol sze­derrel enyhítették szomjúságukat. Amikor visszafelé eveztek, a csol­nak egyik végén Alacs József takfa­kenézi fiatalember helyezkedett el. Amikor a csolnak már megtette az ut kétharmad részét, azon a helyen, ahol a viz mélyebb és erősebb sodrású, Alacs József lefordult a csolnak végéről és ugy eltűnt a hullámokban, hogy egyetlen egy­szer se bukkant többé fel. A meg­riadt aratók kétségbeesetten keres­ték a fiatal embert és a mentési munkálatokban segítségükre siet­tek a közeli halászok is. Hasztalan volt minden keresés, Alacs József többé nem tünt fel soha. Napokig kutattak holtteste után, mig harmadnapon meg nem talál­ták a tiszalöki halászok. Alacs édesanyja a csendőrségen azt mon­dotta, hogy fia az utóbbi időben mindig álmos és könnyen elszundit­gat nappal is. Azt hiszi, hogy a fcsolnakon a napsütésben a délutáni • erős munka után elaludt és igy fordult be a Tiszába. Aratnak a szegénység vámszedői. Gabonahiénák garázdálkodása a megszorult kisgazdák kö­zött. — Akik vetettek ugyan de más tartja a cséplésnél a zsákot. — Kik csinálják a gabona és bHza drágaságot? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Elérkezett a várva-várt aratás ideje és a befejezéshez is köze­ledik már, ha ugyan még befeje­zést nem nyert még sok helyen. Kezdődik a cséplés.Kétség és re­mény közölt vannak gazdáink. — Számitgátnak, tervezgetnek, mi minden telik az uj termésből. Re­ménytől csillogó szemekkel talál­kozik lépten-nyomon az ember a termés keresztek között jártában. Egy évnek a jó vagy rossz sora dől el pár órán belül. A termés szép­nek látszik — de a cséplés még meglepetést tartogathat. Ki tud a jövőbe látni? Ki tudja, mit hoz a holnap? — szokták mondani az emberek. Vannak azután emberek, kik be­lelátnak a jövőbe és előre irányít­ják sorsuk szekere rúdját. A hosszú tél sok mindent meg­emészt. Elfogy a kenyérmag, el­fogy a zsírozó és a száraz, tavaszi böjti szelek üres kamarákon süvöl­tenek keresztül. A gyomor azonban nagy ur. Akkor is követeli jussát, ha üres a kamara. És ezt tudják nagyon jól az »élelmes« üzletembe­rek és azt is nagyon jól tudják, hogy kinél kopogtat a szükség, a nélkülözés réme. Csak ugy vélet­lenül bevetődnek az ilyen megszo­rult kisgazdák udvarába. Barátsá­gbsan érdeklődnek »Pisía bátyám«, vagy »János bátyám« egészségi ál­lapota iránt. Szó-szót követ, mig vég're ügyesen ráterelik a beszédet a várható termés-eredményre. »Pista bátyám« végre keservesen kinyögi, hogy hát bizony mán na­gyon jó volna, ha itt volna az aratás, mert se kenyér, se szalonna se pénz. Csak természetes, hogy a sok panasz meglágyítja az amúgy is puhaszivü »üz?etembert jóbarát« nemesen dobogó szivét és felajánljá a segitségét. ha tán »János bátyám« nem utasítaná vissza. Ad pénzt, amennyi kell, nem is kölcsön, nem is kamatra; hiszen úgyis van egy APOLLÓ Pénteken, csak egy napig! NAGY ANCI Erdély ünnepelt primadonnája, a nyíregyházi közönségnek volt ked­vence műsor keretében személyesen fellép 1/a8 és V 210 órakor. HARRY LIEDTKE és LIANE HAYD Ml tisztességes asssoay Egy orosz herceg nő szerelmi regénye 9 felvonásban. Szombaton COOPER VIIÁGHIRU NOVELLÁJA FILMEN: Vasárnap BUFFALLO BILL William Boyd, Jetla Goudal, Jack Hoxie főszereplésévei. LIDÓI VÉNUSZ Mary Prevost vígjáték attrakciója. Összesen 15 felvonás. Előadások: szombaton 1 Í«8 éa 7410, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. táblácska buza, vagy egy táblácska gabona. »János bátyámnak«„ aztán úgyis eladó szándéka van, hát adja majd neki, minek adná ide­gennek, mikor ő is megfizeti azt az árat, amit más adna. A jó »Já­nos bátyánk« kapva-kap az alkal­mon. Az Isten küldte a portájára fezt a jó embert. Megalkusznak szé­pen. Jó árat kap a gazda. Ki tudja, milyen lesz aratáskor a termény ára. Sok lesz az eladó portéka, biz­tosan olcsó lesz. ő meg már most megkapta kora tavasszal a 12—15 jó pengőt a gabona, vagy a 18— 20 pengőt a buza mázsájáért. Hát nem jó üzletet csinált ? Telik-mulik az idő, lassan eljön az aratás, cséplés ideje. Szorgos ke­reskedők sürögnek-forognak a falu népe között. Szekérszámra hordják széjjel az üres zsákot. Első pillanat­ra még nem ösmeri az ember, kik és mik ezek az urak, 500—1000 hol­das gazdáknak javasolja, láttán a sok üres zsáknak. Kérdezősködésre aztán megtudja az ember, hogy biz' ezek az urak nem földbirtoko­sok, hanem megjárni ál ha ta.lan mil­lió — könnyek előidézésének tulaj­donosai. Hogy miért? Megmondja a tőzsdei hivatalos árfolyam, mely szerint a buza mázsája '29- 31, a rozsé pedig 26—27 pengő. De hát elvégre, édes Istenkém, élni mindenkinek muszáj, a pénz után meg csak talán jár egy kis kamat? Hát nincs igazam? Kérdi a jámbor kereskedő. Hirdetmény. Az „Ököritó Gyógy- és Strand­fürdő R.-T." igazgatósága tisztelet­tel hozza a n. é. közönség tudomá­sára, hogy vásárnaptól, azaz f. hó 7 tői kezdve a báró Molnár Urada­lom intézősége által kiadott szabad fürdőjegyek érvényüket vesztik. Fürdőjegy személyenként 40 fill., 10 éven aluli gyermekek a felét űzetik. Nyíregyháza, 1927. augusztus 3. 4167 Az igazgatóság. A cséplőgép kerekei össze­zúztak egy hét éves kislányt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) ANyirábrány községhez tartozó Szeníanna-telepen súlyos szeren­csétlenség történt, amelynek egy hét esztendős kis lány az áldozata. A leányka, Nagy Róza 31 éves nap­számosasszony gyermeke Kósa Sándor gépiül* donos járgányszerü cséplőgépe körül játszadozott tár­saival. A gépet szabályellenesen őri­zetlenül hagyta ott tulajdonosa Ká­posztás Karoly gazdálkodó telkén és igy a gyermekek nagy kedvvel, akadálytalanul játszadoztak a gé­pen. A kis Mari a járgányra ült fel, társai pedig igyekeztek a gép rúdját megmozdítani. A gép meg is mozdult, Nagy Mária a kerekek­re esett és a járgány összezúzta testét. A kis lány sikoltására töb­ben oda siettek és a sebesültet beszállították szülei lakására, ahol élet-halál között lebeg. Kósa Sán­dor ellen, aki őrizetlenül hagyta ott a cséplőgépet, megindították az eljárást. A géptulajdonos azzal vé­dekezik, hogy nem tudta mi a teendő, nem sejtette, hogy sza­bálytalanságot követ el, amikor a gépet őrizetlenül hagyja. Ez az eset is azt mutatja, hogy a géptulaido­nosok megfelelő kioktatasa milyen jelentős.

Next

/
Thumbnails
Contents