Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-25 / 191. szám

1927. augusztus dT XvÍRYIDfíiC K. 26497—1927. Hirdetmény. A városi tanács közhírré teszi, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a nyiregyházi házhely­igénylések ujabb elbírálása tárgyában folyó évi május hó 12. napján tartott tanácsülésében 20284 — 1927. O. F. B. szám alatt kiadott ítélete X. bekez­désében foglalt rendelkezések éltei­mében a Nyiregyháza város belterü­letén valamennyi és szám szerint 943 házhelyhez juttatott egyén az 0. F. B. alapból előlegezett költségek átalánya fejében hadirokkant s hadi­özvegy és árva házhelyenkint 2 pengőt, minden más igénylő házhelyenként 3 pengőt, a végrehajtással felmerülő összes költségek átalánya fejében pedig minden házhelyigénylő ház­helyenkint 12 pengőt tartozik a város házipénztárába befizetni. A tanács felhívja az összes érdekelt házhelyhez juttatottakat, hogy a be­fizetéseket legkésőbb folyó évi szep­tember hó 17. napjáig bezárólag szerdai és szombati napokon eszkö zöljék a város házipénztárában. Nyiregyháza, 1927. augusztus 11. 4814 3 VÁROSI TANÁCS. 10457—1927. szám. Árverés. Aratás Mezőgazd. Gépkeresk. R.-T. végrehajtatónak ifj. Szabó Mihály vég­rehajtást szenvedő ellen indított végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 :LX. t.-c. 144., 146. és 147. §-ai értelmében elrendeli a végrehaj­tási árverést (785 000 K) 62 pengő 32 fillér tőkekövetelés, ennek 1928. évi január hó 28-ik napjától járó havi l*/2 % kamata, (976.125 K) 78 P 09 fillér eddig már megállapított per­és végrehajtási és sz árverési kérvényért ezúttal megállapított 6 pengő 20 fillér költség behajtása) végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság te­rületén levő, Nagyhalász községben fekvő 8 a nagyhalászi 1197. sz. tkvi betétben A. I. 6—7. sorsz., 3276/ 233284/1. hrsz. alatt foglalt ifj. Szabó Mihály és neje Jablonszki Anna ne­vén álló, Nagylapos dűlőben levő szántó, ház és udvarból álló ingatla­nokból, melynek területe 870 Q-öl, az ifj. Szabó Mihályt illető J/» részre 900 pengő kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek Nagyhalász községházánál meg­tartására 1927. évi szeptember hó 29. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. § a alapján a követ kezőkben állapítja meg: Az árverés alá kerülő ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 száza­lékát készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birói le­tétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170 §§: ; 1908. XLI. t.-c. 21 §.) A kincstár, valamint a Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetsége, mint árverelő bánatpénzt letenni nem köte­les. — Nem kötelesek bánatpénzt le­, tenni az 1889. XXX. tc. 10 §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten Siékelő részvénytársa­ságok és szövetkezetek, valamint az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult Köz­ponti Hitelszövetkezet, a javukra zálog­jogilag megterhelt ingatlan elárverezé­sénél. Abban az esetben, amelyben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánatpénz leté­tele alól felmentett árverelő a telek­könyvi hatóság felhívásának kézhez­vételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő öszszeget birói letétbe helyezni köteles. (1908. XLI. t.-c 21. §.; 1911. XV. t.-c. Ifi. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha töb­bet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az Ál­tala ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegésziteni. Ha ennek a kötelezett­ségnek eleget nem tesz, ígérete fi­gyelmen kivül marad é» az árverés­ben, amelyet haladéktalanul foly­tatni kell, részt nem vehet. A bánatpénz letétele alól felmen­tett árverelő a bánatpénz kiegészíté­sének megfelelő összeget sem köte­les letenni. (1908 XLI. 25. §.) Nyíregyházán, 1927. junius hó 3. A nyiregyházi kir. járásbíróság, 4846 mint telekkönyvi hatóság. 7 mében a vágás alkalmával fizeten­dő általános forgalmi adót a vá­gató fél köteles megfizetni. Az állatorvos _<vagy husvizsgáló a le­vágott állat húsát a közfogyasz^ tásra való alkalmasságot igazoló bélyegzővel csak akkor láthatja el, ha a vágató fél az adó lerovását igazolja. A levágott állatból nyert hust, vagy egyéb mellékterméket csak az adó lefizetése után szabad értékesíteni. 2. Az 1. §. 2. bekezdése alapján járó általános forgalmi adót az eladó köteles lefizetni. Az adó ak­kor válik esedékessé, amikor az eladó az áru ellenértékét megkapta. 3. Az 1. §. 1—3. bekezdése értet­mében járó forgalmi adót a ievő a vétel alkalmával tartozik leróni. 4- §• 1. Az 1. §. 1—3. bekezdése alapján járó általános forgalmi adó befizetése esetén az alább felsorolt áruknál a következőképen körülirt forgalma mentesül •— további rerH delkezésemig — az általános for­galmi adó alól. 2. Az 1. és 2. bekezdése alapján járó forgalmi adó befizetése után mentes a vágató félnek a 3. be­kezdés értelmében járó forgalmi adó lefizetése után pedig az áru első megszerzőjének az a bevétele, amelyet a levágott állatból nyert, illetve adómentesen vágás után a megvett áruk értékesítése után ért el. A hus értékesítéséből elért be­vételen kivül a nyert mellékter­mékek és a feldolgozás folytán nyert termékek értékesítéséből ere­dő minden bevétel is mentes a to­vábbi forgalmi adó alól. 3. A feldolgozatlan közfogyasz­tásra bocsátott húsnak, szalonná­nak és zsírnak minden további for­galma, amig a vágatótól a fogyasz­tóig átmegy. 4. A vágáskor fizetendő adómén tesiti az előbb emiitett áruk köz­vetítése vagy bizományi értékesí­tése fejében elért bevételeket is. 5. Nem 'mentes azonban a for­galmi adó alól a fűszer, cseme­ge, élelmiszerkereskedőknek, ven­déglősöknek, éttermeknek, korcs­máknak és hasonló vállalatoknak az 1. § bekezdésében említett hústermékek vagy húsételek érté­kesítéséből származó bevétele. 'A levágott állatból nyert azok a mel­léktermékek, amelyek emberi fo­gyasztásra nem használtatnak, a vágató által való értékesítést kö­vető forgalomban szintén nem men tesek az általános forgalmi adó alól. 5. §. 1. Az 1. § (1) bekezdése értel­mében járó általános forgalmi adói az állat levágása alkalmával kell lefizetni s az adó lefizetéséről a befizető félnek az állat nemét ts adóalapját is igazoló nyugtát kell kiállítani. Az adó beszedése rész­leteit a vágóhidak berendezettsége, illetve a helyi viszonyok figyelem-' bevételével a pénzügyigazgatósá­ságok, (iltetve a pénzügyigazgató­ság külön felhatalmazása alapján a községi forgalmi adóhivatalok szabályozzák.) 2. A vágató feleknek feljegyzést kell vezetni arról, hogy mikor ts milyen állatokat vágattak le, eme feljegyzés egyes tételei mellett a vágásnál fizetett adóról kapott nyugtákat is meg kell őrizni. 3. Az 1. § {2. és 3.) bekezdése alapján járó adót bélyeggel, vagy átalányban lehet lefizetni. 4. Azok, akik a saját maguk ál­tal vágott állatokon kivül mások­tól beszerzett hust vagy zsírt is értékesítenek, a 2. bekezdésben em­lített feljegyzésen kivül, az adó­mentesség 'igazolása céljából az adómentesen értékesített hus és zsir beszerzéséről raktárkönyvet kö, Finomított Yacuum Olajok Kereskedelmi r.-t. kizárólagos nyírségi vezérügynöksége Szabolcs-, csonka Szatmár-, Bereg-, Ugocsa- és Zemplénvármegyék területére a r Szabolcsi Áruforgalmi és Kereskedelmi R.-T. Nyíregyháza, Bocskay-utca 4. szám alatt TELEFONSZÁM. 506. Világhírű finomított Vacuum gépolaj, gépzsir, kocsi­kenőcs, benzin és petróleum a legkitűnőbb minő­ségben és a legszolidabb áron nagyban és kicsiny­ben kapható. Nagybani megrendeléseknél, telefon hivásra is, saját autónkon és költségünkön mérnökünk kiszáll a gazdaságokba és ott az olajfélék minősége és a gépek helyes kezelésére vonatkozólag díjmentesen szak­szerű tanácsokkal szolgál. Kevesebb mennyiség ez anyagokbói kéziraktá­runkban azonnal beszerezhető. 4665—6 A nyíregyházi m. kir. Pénzügy igazf­gatóságtól. 62.032—IIhl927. szám. HIRDETMÉNY. A hus után fizetendő általános forgalmi adónak ideiglenes elen­gedése tárgyában kiadott 1927. évi 104.983. sz. P. M. rendeletet az érdekeltek által való tudomásvétel és a rendeletben előirt rendelkezé­sek végrehajtása végett az aláb­biakban közhírré teszem : 1- §• 1. A marhalevél kötelezettség alá eső állatoknak •(a szarvasmarhá­nak, bivalynak, juhnak, kecské-i nek, sertésnek, lónak, szamárnak, öszvérnek) közfogyasztásra, vagy a magánfogyasztástól különböző bár­milyen célból való levágása alkal­mával 2°/o-os általános forgalmi adót kell fizetni. 2. Meg kell fizetni a forgalmi­adót az adómentesen magánfo­gyasztásra vágott állatokból nyert hus, vagy más termékek után, ha azt az, aki az állatot levágta vagy levágatta, más fogyasztók részére árusítja. 3. Ugyancsak általános forgalmi adót kell fizetni a magánfogyasz­tás céljából adómentesen vágott ál­latokból nyert hus és egyéb termér kek után is, ha a vágató a vágás­kor nyert terméket akár feldolgo­zott, akár feldolgozatlan állapotban való forgalombahozatal céljára eladja. 2. §. 1. Az 1. §. 1. bekezdése értelmi­ben a vágáskor fizetendő általános forgalmi adó alapja az állatnak a levágás után képviselt teljes for­galmi értéke, amely azonban a le­vágást esetleg megelőző utolsó át­ruházáskor fizetett vételárnál keve­sebb nem lehet. Az adó alapjából sem a belső részek, vagy egyéb melléktermékek értékét, sem a vá­gással kapcsolatos költségeket le­vonni nem lehet. 2- A levágott állat értékét a vá­gató fél köteles bejelenteni. Ha a bejelentett érték aggályos vagy a levágást megelőző átruházáskor fi­zetett vételár lényegesen alacso­nyabb annál az értéknél, amelyet a levágott állat képvisel, a forgalmi adót a levágott állat közönséges forgalmi értéke után kell kiszabni. 3. Az 1. §. 2. és 3. bekezdése alapján forgalmi adó alá eső áruk után fizetendő adó alapja az áruért fizetett teljes ellenértek. 3- §• 1. Az 1. §. 1. bekezdése értei-

Next

/
Thumbnails
Contents