Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-24 / 190. szám

jAíryidík. 1927. augusztus 24Bergengócz bácsi elfelejtett meséibél. Ide figyeljetek Szőke-barna lánykák, Aranyos csöppségek, Kis emberpalánták. Elmondok egy mesét Mit Bergengócz bácsi N^m mondott el néktek. (És most Múzsám: ^Kl) Igy szól a m^se : Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is tul, egy csomó jó szivü bácsi ,elhatározta, azoknak a gyermekeknek, kiknek nincs szép, finom ruhájuk, cipőjük, csengő-bongó játékuk, — mondom, — hogy

1 aZóknak a gyerekeknek, ők a többi jószivü »riénitől, bácsitól, jó kislányaiktól« kérni fognak, hogy ezeknek a szegény gyermekeknek is legyen ebből a földi jóból. Elhatározták, hogy a Sóstón egy nagy ünnepélyt rendeznek, ahová minden jó kis fiút, kisleányt meghívnak és megengedik nekik, hogy édesapukát és édesanyukát is elhozhatják. (Apukáék, anyukáék a pénz miatt is fontosak.) Igy is történt .Ei sem képzelitek, drága, gyermekeim, hogy milyen nagy'gond szakadt eze'knek a ió bácsiknak a nyakába, hogy milyen nagy munkát végeztek, -hogy a gyerekek mulatságát széppé, feledhetetlenné tegyék. Először is elmentek a nyomdász bácsihoz és niegkérték szépen : — »Édes-kedves nyomdász bácsi, tessék szives lenni szép, szines naDirokra kinyomatni, hogy nekünk, milyen szép cél lebeg szemünk előtt«. A nyomdász bácsi ugyan nem látott semmi féle szép célt lebegni a jó bácsik szeme előtt (ha csak az a selma szemüveg el nem takarta. A szerk.), de mégis meghatotta a jó emberek szép szava es nagyon olcsó árért kinyomatta a szép piros, zöld, kék, meg Istenke tudja hányféle szinü hívogató papírokat, amit a nagyok plakátnak, röpkének hivnak. Ezután elmentek a zongorákészitő bácsihoz és ott azt mondták : »Édes zongorakészitőbácsi, a gyerekek nagyon szeretik a zongoraszót hallani, tessék nekünk olcsón égy ici-pici zongorácskát kölcsönözni®. A zongorás bácsit is meghatotta a jó bácsik könyörgése és alig pár fillérért adott nekik egy zongorát kölcsön. És lőn este és lőn reggel. Eljött a várva-várt vasárnap reggel. A kis gyerekek lelkendezve siettették a villamos bácsit : »Édes-kedves villamos bácsi, tessék már sietni, mert ugy szeretni ár hallani azokat a pesti angyal néniket-bácsikat, kik direkt a mi kedvünkért jönnek a Sóstóra énekelni és akiknek azokon a szép" szines papirokon van a nevük«. »Csiling-csiling«, — válaszolt bajusza alatt mosolyogva, a jó öreg, tapasztalt villamos bácsi. »Csak Jossétek a kulcslukon az angyal-nöniket-'bácsikat. Kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy idejöjienek. jaj, jai\de butácska, naiv gyerekeket hordozok én öreg hátamon. Csiling-csiling«. A gyerekek nem is hallották a jó öreg, tapasztalt villamos bácsi gúnyos csilingelését. Pedig a pesti angyal bácsik-nénik tényleg nem jöttek el. Szegény szőke-barna gyerekek ugy sírtak bánatukban, hogy most js fái a szivem, ha rájuk ^gondolok. És lőn reggel és lón e'ste. : A zongorás bácsi odament a jó bácsikhoz és azt mondta.- »Szen bácsik, jó bácsik, nekem sok, sok pénzemben van ez a zongora, ha használtátok, fizessétek is meg, amit kialkudtunk !« A jó bácsik csak összenéztek, majd azt mondták: »Most nincs pénzecskénk, holnap tessék jönni«. De a zongorás bácsit már sokan becsapták Ígérgetésekkel és nem hitt a jó bácsik mézes-mázos szavának, hanem hozott két ici-pici csendőr-bácsit, amitől a jószívű bácsik ugy megijedtek, hogy rögtön megadták a tartozást. Aztán jött a nyomdász bácsi -a szép színes papírok áráért. Annak is azt mondták a jószívű bái csík, hogy majd holnap. • — »De a bácsik azt ígérték, hogy ma adják meg«, — siránkozott a nyomdász bácsi. »Nekem otthon apró kis nyomdászkáim^ vannak ,akiknek kenyerecskét kell' - adni«. A két jószivü bácsi haragosan . válaszolt

: »Amit mi ígérünk, meg 5 is tartjuk«. Meg is tartották. — (Tudniillik, a nyomdász bácsi pénzét.) Kirgiz. 1 Olcsó bankkölcsön - olcsó lakás. Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is ez év tavaszán rohamosan indultak meg a már-már évek óta szünetelő építkezések, jeléül annak, hogy a magántőke vállalkozási kedve a gazdasági stabilizáció és konszolidáció következtében visszatért és nem kell többé tartani az invesztálások elértéktelenedésétől. Különösen föllenditő hatássa.1 volt a háztulajdonosokra a szabadforgalmat visszaállító uj lakástörvény, valamint a kedvező bankhitelek kibocsájtása. Egész utcasorok emelkedtek, emeletráépítések történtek és a serény munka nemcsak a gazdasági élet virágzásában, hanem a munkanélküliség csökkenésében is éreztette hatását. Ez a lázas tevékenység azonban, mintha néhány nap óta kialvófélben volna. Az épitőmunkásság egyes helyeken túlzott követelésekkel lépett fel, amit a munkaadók nem tudtak teljesíteni, de sokkal nyomasztóbb az a tény, hogy az építkezési hitel forrásai bedugultak, vagy legalább is megszűkültek. Az építeni szándékozó polgár ha már megszerezte a telkét, azon veszi észre magát, hogy a bankok csak magas kamat fejében hajlandók építési hitelt adni. Érthető, hogy pénzintézeteink kihasználják a rohamosan felvirágzó építések konjunktúráját és leszedik a tejfelt, de nem szabadna megfeledkezniük arról, hogy milyen általános országos érdek fűződik a lakáshiány megszüntetéséhez, a há; borút követő gazdasági válság legborzasztbb tünetéhez, annyi egyéni és családi tragédia létrehozásához. Teljes egy percenttel emelkedett néhány nap alatt az építkezési hitelek kamata ,ami annyit jelent, hogy a háztulajdonos az amortizációs részleteken kívül évi 9-9 1/2 százalékos kamatot is köteles fizetni. Könnyen kiszámiható, hogy a drága pénz következménye a lakbérek emelkedése lesz, mert a háztuladonos nem elégedhet meg azzal, hogy az amortizáció 25—30 éve alatt a banknál fennálló tar| tozását elégiíse ki, hanem haszon' ra is akar dolgozni. Viszont a bankok azzal érvelnek, hogy a most épülő házak lakásainak béreit valószinüleg oly magas összegben fogják megállapítani, hogy nem akad rájuk igénylő és így szabadforgalom életbeléptével azok üresen fognak maradni. Ez a bonyolult circulus vitiosus csak kölcsönös megértéssel és jóakarattal oldható meg. A bankoknak olcsó hitelt, a háztulajdonosoknak olcsó lakást kell nyujtaniok, mert kü• lönben megállanak a munkáskezek j (üresen maradnak a házépítés céljái ból vásárolt telkek és tovább I grasszál a betegség : a lakáshiány. Kifosztotta szüleit egy 13 éves aradi urileány Arad, augusztus 23. Nem mindennapos büntetőtárgyalás zajlott le ma délelőtt az aradi törvényszék fiatalkorú bírósága előtt. A vádlottak padján egy igen jól öltözött csenevész urileány foglalt helyet, aki közismert aradi szjilők gyermeke. A fiatalkorú leány ejlen az volt a vád, hogy szüleik távollétében betört lakásukra ts a szekrényekből 19.000 leiről szóló betétkönyvet és több értékes ékszert vitt el. A gyermiek édesapja és mostoIntézeti fehérnemüek a legszolidabb kivitelben és árakon Paplanok, matrácok, takarók Kardos László vászon és kelengye üzletében szerezhetők be. Debrecen, Kossuth-u. 9. Alapítási év: í831. 4583-5 u 3 co be 2 Q. co o • > <8 5 A gyakorlat rég bebizonyította, hogy jól ás olcsón szántani csak lassú fordulatú, szolid és erős épitésü, valóságos mezőgazdasági traktorral lehet. — Ilyen a 24 és 36 lóerejQ HART-PARR petróleumtraktor, 4231 melynek élettartama a leghoszszabb, fogyasztása Igen takarékos és teljesítménye nagy I Legminimálisabb alkatrész pótlási Vezérképviselet: Fehér Miklós Gépgyár R -T., Budapest. Kerületi képviselő Szabolcs, Bereg és Szatmár megyékre: Csillag Mihály Nyíregyháza, Hnnyadi-n. 14. I o C0 ® •S <D c: ® É Vörös eflór Két élig len lesz szerencsém AX LINDER EGEDE NISER KAISER TITZ AP n * olló Szerdán Csütörtökön haanyja hosszabb idő óta fürdőn; tartózkodtak és 13 év-es leánykájukat Aradon élő rokonuknál helyezték el. Amikor a szülők hazaérkeztek a nyaralásról, nyomban konstatálták, hogy idegen járt a lakásban, de csakhamar rájöttek,, arra is, hogy a betörést saját gyermekük követte el. Az apa bűnvádi feljelentésére a magáról megfeledkezett urileányt be akarták utalni az aradi ügyészség fogházába, de a törvényszék egyik főtisztviselőnője könyörületből magához vette és így a gyermek szabadlábon várta be a mai főtárgyalás!. A kiskorú bíróság elnöke, Antonini Mircea törvényszéki biró szívhez szóló szavakkal igyekezett vallomásra bírni a megtévedt gyermeket, aki tettét azzaí indokolta, hogy édesapjának második házassága óta pokol volt az élete. Szü» lei nem törődtek vele és az volt állandóan az impressziója, hogy az édesanyja részéről reámaradt vagyontól meg akarják fosztani. A tanuk kihallgatása után megállapítást nyert, hogy a szerencsétlen gyermekkel a szülök csckugyan rosszul bántak, iUötlék-verték és nem e,gyszer megtörtént, hogy a gyermek napokon keresztül rokonainál csavargott anélkül, hogy a szülők érdeklődtek volna holléte iránt. Az urileány ,akinél a rendőrség mindössze háromezer lei készpénzt talált meg, elmondotta, hogy á betétkönyvek értékét elköltötte, pazar fürdőkosztűmöt és nagymenynyiségü cukrot vett ,de hogy a teljes összeggel mit csinált, arról nem tudott világos adatokkal szolgálni. A bizonyítási eljárás lefolytatása után AntQnini Mircea törvényszéki biró felszólította a szülőket, hogy vegyék vissza a gyermeket és gondoskodjanak megfelelő nevelésről. A gye

rmek édesapja felháborodva fordult a bíróhoz és igy szólt : — Ha b;jön a házamba, agyonütöm ! Hiába volt minden rábeszélés, a szülők hallani sem akartak arról, hogy a megtévedt gyermek visszakerüljön házukba. Ezért a biróság ugy döntött ,hogy az ügyre vonatkozó aktákat átteszi az árvaszékhez ,amely saját hatáskörében gyámot fog kirendelni a gyermek mellé, de egyben kötelez az apát, hogy megfelelő összeggel járul jor hozzá a gyermek további nevelésé-hez.