Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-23 / 189. szám

J^ÜRYIDSSL 1927. augusztus 2 3 Üti jegyzetek. A nép korzója. Egyk;. IV. Ragyogó égbolt, uszó bárányfellegek, a falun pihenő Nyíregyháziak négy-öt nap múlva már át.desztilláltnak, könnyűnek, megújultnak érzik magukat. Uj élet, uj hangulatterületekre suhanó, zendülő, hozsánnázó lélek, amelyet a magyar föld, a magyar nép szivének melege varázsol. Az első napokban a Duna vonalán egy fehér monoplán jelent meg fejünk felett. Magasan keringő, fényes madárnak látszott. Ott irta Is köreit "felettünk. A falubeliek ismerték: Előkelő pesti ifjú jön a gépen napról-napra egy környéki földbirtokos kúriája felé. A fehér oszlopos, virágos kúriában szép szőke leányka lakik. A repülőgépen oda szálló lovag igy hódol néki. Ezen a tájon már nem uj az aeroplán motorjának bugása. Pest közelében vagyunk s ennek kultúrát vetitő hatását sokszor sok mindenben éreztük, ha el-elbeszélgefc tünk a faluban. Mári néni, ha beteg, hajóra ül és, a pesti klinikára megy. Ismer minden pesti profeszszort, akit az ő betegségével kapcsolatban ismerhet, tudja, hogy »gyomorsavtultengése« van. A kultura vonatkozásait élénk figyelemmel kisérik a nyiregyháziak a sárközi Úszódon, jólesőn látják ebben a kis községben történelmi nevek jelölik az utcákat. Rákóczi, Kossuth, Deák Ferenc utcába járunk és megdobbanó szivveí látjuk egy ízben a jelző táblán : Szabolch-utca. A munkás, dalos, zengzetesen őző nyelvjárással beszélő nép viselete szines, pompás. A férfiak színes, díszesen szegett zekét viselnek fiatal éveikben, a leányok, asszonyok sok-sok keményített szoknyát, szines, hosszú pántlikákat, eleven, virágos hatású blúzt, gyönyörű díszítésű nehéz selyem kendőket viselnek. Vasárnap délután a Duna virágos töltésén Szinnyei-Merse képeinek hangulatát kapjuk. A leányok kezében piros muskátli, kettesével, vagy csoportosan dalolva sétálnak. A legények előbb távolról követik a dalos gerlicéket, akik a töltés pázsitos oldalára ülnek, ugy, hogy szines, sok redőzetü keményített szoknyáik körbe terülnek s tablójából, mint nagy szines párából kacagnak elő a nótázó arcok. Később a legények is odatelepednek, kedves intim csoportok alakulnak, majd kettesével tűnnek fel, amikor a Duna hullámain alkonybibor játszik s az egész parti tája boldog szerelem szimbóluma. Ennek az egészségtől viruló, erős, pompás dunamenti magyar népnek szomorú betegsége az egyke megrögzött tradíciója. A dunamenti és a dunántúli magyar falvak néptelenedése, 'az iskolák, templomok lassú élethervadása nem rémlátás, meggyőződtünk, igaz, fájdalmas nemzetpusztulás. — Igaz az is, hogy a kálvinista magyarságban erősebb a vész, mint máshol. Pedig beh sokszor temetik a fiatal menyecskét, az élet parancsával való elszánt harcolás ifjú halottját. Valami mégis történt a nép lelke mélyén. Itt-ott több gyermekes ház életmuzsikája zendül boldog ígéretként. Az iskolánkivüli oktatás, a készülő erélyesebb kormányintézkedések hire, apostoli erejű lelkészek, taniiók lelkiismeretet felrázó szava ébresztgeti a nehéz paraszti lélekben a szebb holnap rügyezését, a belátás világosságát. — Ezek a községek amelyeket a nyiregyháziak figyelnek, megismernek," Ravasz László püspök kerületébe tartozók. A püspök egyéniségének forró, érlelő, életérzést, szépséget, kedvet fokozóvá teszi, igéi szinte itt zsonganak, itt hatnak immaneus erőként. Az egyik faluban tett látogatásakor, templomi beszédében a pusztuló magyarság riadásával festette meg az élettelen holnapot, amelynek fagyasztó csendje lassan-lassan rá(borul itt a magyar udvarokra. A püspök szavaira felzokogott a templom. Soha nem ismert erővel dübörgött fel a lélekből a bűntudat. Didergőn, lesujtottan láttuk az egykének jeleit, de ereztük, hogy a nép lelke forrong, az evolúció folyamata megindult. Levél a Sóstóról, melyben vigadozásról, mulatságról és hasonló jó dolgokról lészen szó és mégis szomorúság foglaltatik benne Kedves Szerkesztő uram ! A múltkor kirándultam a Sóstóra és mivel nagyon jól találtam magam, elhatároztam, hogy megrepetálom adandó alkalommal a kirándulást. Szent István napján aztán alkalmasnak láttam az időt és tárcámat, hogy elhatározásomat tetté váltsam. Erre két okom is volt. Az egyik ok az, hogy az iparosok mulatságot rendeznek, a másik ok pedig az, hogy népünnepélyt rendeznek, hát igy aztán mindenféleképen jogosnak iíéltem meg az állapotot arra, hogy én .ide elmehessek. Hogy miért ? Hát azért aranyos egy jó Szerkesztő uram, hogy magam is mester legény vónék, vagy mi a fránya, meg aztán én is fcgy vagyok a nép közül! Hát nincs igazam ? No most már, hogy i

jendbe jöttünk a jogosság kérdésével, nézzünk szét az ünnepélyen, mely rendeztetik vala mindkét társadalmi réteg épülésére és mulattatására. Hát tanáltam én ottan édes Szerkesztő uram mindent, ami az iparosnak és a népnek kedves és kellemes. Ott voltak Zoroék, meg a bűvészek és hasonló kabaré attrakciók, melyeket potom pár fillérért mutogatott egy lelkes és élelmes ren dező-kikiáltó. Lent a tó mellett nagy térségen különféle sátrak von ják magukra az ember figyelmét. Van ott mindenféle szerencsejáték, lacikonyha, honnan borzasztóan csábos illat terjeng az ember orra felé s hol Matólcsi mester 1 pengőért vesztegeti az ízléses falatot. Amint tetszik látni, édes jó Szerkesztő uram, volt odakint minden jó. — Nos, ha minden jó volt odakint, akkor miért említtetik a cimben szomorúság ? — kérdezheti ön — és joggal — Szerkesztő uram ! 1 >' Éppen erre a kérdésre vártam és éppen ez az oka, hogy levelemmel ismét háborgatom, kedves Szer kesztő uram ! »Volt ott minden« — mondjuk mi Szerkesztő ur. Azonban mégis hiányzott valami és éppen itt rejlik a szomorúság — mondom én — Szerkesztő uram ! Hát igen, hiányzott onnan az iparosság és a nép ! — Nem igaz! Hazugság! — kiáltják a vérmesebbek ! — Lassabban uraim ! — mondom én. — Ne gondolják, hogy hitelrontást akarok elkövetni a nép és az iparosság presztízsének kárára ! Űh, nem ! ilyesmit ne fessenek feltételezni rólam. Egyszerűen csak a szomorú, való tényeket rögzivem le. Senkisem hiszi és senkisem gondolja komolyan, hogy azok, akik kint voltak és elfértek elég kényelmesen a délutáni kabarén, meg a szerencse-sátrak előtt és a nyári táncteremben az a nyiregyházi iparosság és a nyiregyházi népnek az a tömege lett volna, akik elszoktak menni az iparosok ünnepélyére. Hiányoztak onnan sokan, de nagyon sokan, Szerkesztő uram ! És ennek nem a rendezőség, nem az iparosság és nem a nép az oka ! Másutt keresendő a hiba ! Szomorúan fájdalmas okok azok melyek távol tartották az embereket e máskor, a jó békeidőben oly látogatott mulatságtól. Abban a su lyos gazdasági k'rongyolódottsáieban találjuk meg azokon melyben az iparosság és a nép nagy többsége még ma is szenved. Sem a mesterek, sem a segédek nagyrésze jiem áll az anyagi jólétnek ezen a fokán, hogy megengedhetnék maguknak — ugy mint régen — azt a kis Sóstói kiruccanást. Csak egy ember van, akit az idő vasfoga nem kezdett ki, aki dacol minden vésszel és valutarom lássál: az örökké fiatal Kiss Andor bátyánk. <5 ma is olyan serényen, fürgén mozog, vezényel, mint ha bizony háború sohasem lett volna, forradalmakat nem éltünk volna át. Kiapadhatatlan humora patinát von szervezetére, ez megacélozza erejét s azok az iparos generációk, kik keze alatt nőttek fel, egyformán atyáskodó-pajtáskodó szere.etét tanulták megismerni, megszeretni. Kedves Szerkesztő uram ! Lehet, hogy én talán sötéten ítéltem meg a látottakat. Lehet, hogy mások másként látták. Én a nap tiszta világosságánál néztem az eseményeket. Talán az éj villanyfénytől csillogó, sziporkázó óráiban másként festenek az események. Mindenesetre vannak kivételek. Én aki kénytelen vagyok a kora esti órákban pihenésre térni, másként Ítélhetem meg az eseményeket, mint például az olyan vén bohém, ki ugyancsak a kora — reg'geli órákban tér pihenőre, s kinek jobbról és balról is dúdolják a fülébe, hogy: Gyere velem akáclombos falumba, Oda várlak ölelő két karomba... Ez utóbbihoz hasonló jókat kívánva önnek is, kedves ^Szerkesztő uram, maradok tisztelő híve : Sétáló. Külön vonat megy Nyíregyházáról Debrecenbe a nagy mérkőzésre. A folyó évi profi liga bajnokság győztese, a Ferenczváros fotballcsapata f. hó 28-án vasárnap játsza első bajnoki mérkőzését a Bocskay FC csapatával. Ebből az alkalomból a helybeK Menetjegyiroda lehetővé kivánja tenni a sportközönségntek, hogy olcsón és kényelmesen különvonattal utazhassék át Debrecenbe és vissza. A különvonat délután fél óraTelektulajdonosok Épitö- es Parcellázó Szövetkezete Telefon: 284—2 f ZPlü Budapest, Váci-utca 20. szim Köztisztviselőknek lakbérlekötéssel. Magánosoknak hetvenszázalék erejéig 30°/o készpénzhozzájárulással tetszés >zerinti kivitelben igen előnyös törlesztéses kölcsönnel. Építkezésre alkalmas telkeket, telektömböket vesz 4537—10 ^or ijidulna és a mérkőzés befejezése után indulna vissza, ugy hogy 8 óra körül már itthol is lehet lenhi. • í{ A különvonat megrendeléséhez azonban kellő számú jelentkezőre van szükség, miért is a Menetjegyiroda felhívja az érdeklődőket, ii hogy legkésőbb szerda estig (24 ) ?•• jelentsék be utazási szándékukat, !• nogy kellő időben meg lehessen i kérni a különvonatot. | Kellőszámu jelentkező esetén a ; menetdíj 33 százalékra! olcsóbba i rendes menetdíjnál. ' i 1 A mérkőzésre való belépti-díj js L bele lesz számítva a részvételi 5 dijba. tS Minden szükséges tudnivalómeg>. tudható a Menetjegyirodában, >— Zrínyi Ilona-utca 7. — A világhírű Könipstein-len \ vélpapirok dobozban és mappában . kaphatók az Ujságboltban. 1927. Pk. 1015. számhoz. 1927. vght. 101. szám. Árverési hirdetmény. Dr. Kátai Jenő ügyvéd ál al képviselt Ardó József kérelmére és javára 72 pengő 70 fill. követelés és járulékai ertjéig a budapesti központi kir. járásbíróság 1926. évi Pk. 90574—3. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 2400 P becsértékü ingóságokra a vásárosnaményi kir. járát bíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. t. c. 20. §-a alapján fentirt, valamint zálogjogot szerzett más foglaltatok ja vára is a végrehajtást szenvedő lakásán, Vásárosnaményban leendő megtartására határidőül 1927. évi augusztus hó> 30. napjának délelőtt 1 j tírája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt cséplőgép s egyéb ingóságokat a leg többet Ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsaron alul is e fogom adni. Vásárosnamény, 1927. évi augusz tus hó 10 én. BENCZE JÓZSEF, 4818 kir. bírósági végrehajtó. K. 26497—1927. Hirdetmény. A városi tanács közhírré teszi,, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a nyiregyházi házhelyigénylések ujabb elbiralása tárgyában folyó évi május hó 12. napján tartott tanácsülésében 20284—1927. O.F B. szám alatt kiadott Ítélete X. bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a Nyíregyháza város belterületén valamennyi és szám szerint 943 házhelyhez juttatott egyén az O. F. B. alapból előlegezett költségek átalánya fejében hadirokkant s hadiözvegy és árva házhelyenkint 2 pengőt, minden más igénylő házhelyenként 3 pengőt, a végrehajtással felmerülő összes költségek ttalanya fejében pedig minden házhelyigénylő házhelyenkint 12 pengőt taitozik a város házipénztárába befizetni A tanács felhívja az összes érdekelt házhelyhez juttatottakat, hogy a befizetéseket legkésőbb folyó évi szeptember hó 17. napjáig bezárólag szerdai és szombati napokon eszkö zöljék a város házipénztárában. Nyíregyháza, 1927. augusztus 11, 4814 3 VÁROSI TANÁCS.