Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-18 / 186. szám

J^OTID^ 6 török szultáni hercegnő Somogyi Emmi primadonna D'irrigo Kornél a Király Színház tagja Dezsoffy László a Royal Orfeum v. tagja Kamara gfirlök Napkelet asszonyában személyesen fellépnek augusztus 19 , 20-, 21-én, péntek, szombat, vasárnap a Városi Színházban Meddig tarthatók a borbély és fodrász üzletek nyitva Szent István ünnepén? Aj kereskedelmi és iparkamara értesiti érdekeltségét arról, hogy a borbély és fodrász ipar, valamint rokonszakmái Szent István-napi munkaszünetének szabályozásáról szóló 68.590—1925. K. M. rendelet rendelkezései értelmébsn a borbélyok és fodrászok, valamint a női fodrászok és manikürösök e hó 20-án, Szent István-napján délelőtt 7—12 óráig tarthatnak nyitva. Vasárnap, e hó 21-én szintén reggel 7 órától 12 óráig tarthatnak nyitva, ettől kezdve egészen hétfő déli 12 óráig üzletüket azonban zárva kell tartan iok. Félreértések elkerülése végett azonban közöljük, hogy a 67.766— 1922. K. M. rendelet kifejezetten csak szombati napon engedi meg a nyári időszakban az este fél 10 óráig való nyitvatartási, tehát f. hó 19-én, pénteken a borbély stb. üzletek nem fél 10 órakor, hanem a rendes záróra idejében, azaz 7 órakor kötelesek üzletüket bezárni. Alföldi nap nagyszabásn ünnepsége Nyiregyháza társadalmi eseménye lesz. (A »Nyirvidék« tudósítójától.)! Megemlékeztünk arról a nagyszabású, országos mozgalomról amelyik az alföldi szegénysorsu iskolás gyermekek támogatását és neveltetését tűzte ki célul. Természetes, hogy e nemes cél eléréséhez a mozgalmat irányitó Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületnek igen sok pénzre van szüksége. Az anyagi eszközök részbeni fedezésére megrendezi tehát az Alföld városaiban az u. n. »Alföldi napot«, urna- és persely-gyűjtéssel igyek szik a szükséges összegeket megszerezni. De az adományok fejében szórakozást is nyújt. Nyíregyházán, mint már megírtuk f. hó 21-én, vasárnap .tartják meg az »AIföldi nap«-ot, amikor is a rendelkezésre bocsájtott Sóstógyógyfürdőn olyan nagyszabású művészi programmal kedveskednek Nyíregyháza közönségének, amelyek messze túlhaladják a megszokott »népünnepélyek« kereteit. Az »Alföldi nap« szenzációja lesz a d. u. fél 4 órakor kezdődő zenésgyermek-uzsonna, amelyen gyermekmüvészek, Bergen&ócz bácsi meséi, bűvészek és bohócok fogják szórakoztatni a gyermekeket. A gyermek-előadásra nincs belépődíj. Az uzsonna-jegy ára 50 fillér lesz, amely összegért minden gyermek kávét és süteményt fog kapni. Pompás látvány lesz a vidám zeneszó mellett uzsonnázó gondtalan gyermeksereg és hisszük, hogy ez a nemes, szórakoztató és hasznos mulatság nagyon sokáig maradandó lélmény lesz minden gyermeknél. Szórakozva tanuljanak a gyermekek ! Ez legyen a jelszó és ezt a szórakoztató, tanulságos és vidám délutánt fogja az »Alföldi nap« rendezőségé minden erejével megteremteni. Az uzsonna után gyermekbál lesz. A felnőttek szórakoztatására szolgál az Országos Opera Staggione művészeinek előadása. A sóstói. vendéglő terraszán a Bajazzló c. operát fogják énekelni. Eitner Irén Nedda szerepében, Vinkovich László pedig mint Canio bizonyára frenetikus sikert fognak aratni. — Pál Jenő Toniot énekli. A Bajazzó világhírű prológia méltó interpretálóra talált a fiatal és nagytehetségű operaénekes személyében. — Neuwelt Klára, a brünni zeneakadémia tanárnője lesz a társaság karmestere. Az opera-előadás után Nyíregyháza legkiválóbbjai müvészestélyt tartanak. A müvészestély részletes programmját leo-közelebbi számunkban közöljük. Az Alföldi nap ünnepségeit vidám tánc fogja befejezni. A tánc alatt tánoroulett fogja a táncoló1 kat szórakoztatni. Ez a legújabb játék, — amelyet Nyíregyházán először fognak látni — bizonyára minden táncoló párt meg fog hódítani. Hisszük, hogy ilyen hatalmas programm mellett az »Alföldi nap« teljes sikere biztosítva lesz és sok ezer szegény, jobb sorsra érdemes iskolás gyermek fogja áldani a jótékonyság oltárán áldozó Nyíregyháza város közönségét. 1927. augusztus 18' xwma^mamrvmarr'xommvsmsmírvr^ nMHm amely Dániel János, Márföldy András és Oreskovics András tanyai legényekből állott, magára vonatkoztatta a hetyke kijelentést és véres bosszút állt Kósa Jánoson és társain. • Kó&áék a bursza után gyanútlanul ballagtak hazafelé, ' amikor egyszer csak a sötétből hatalmas dorongokkal felfegyverzett alakok ugrottak elő s megtámadták a legényeket. A támadók Dániel János és társai voltak. Dániel, anél- • kül, hogy egy szót is szólt volna, ugy fejbe ütötte Jánószky Józsefet, hogy az vértől elboritottan, eszméletlenül terült el. Kósa János .és Lombár a támadók elől Bánszky András gazda udvarába menekültek. Oreskovicsék ide is követték őket. Kósa János egy hatalmas ütés tői a buza kazal mellett esett össze eszméletlen állapotban. Bánszky András egy szénaboglya tövében aludt és a véres verekedés zajára riadtan ugrott fel, hogy a támadottak segítségére siessen. Bevezette őket az istállóba, amelynek ajtaját bezárta, de a támadók ostromot intéztek az istálló ellen is, mig a felébredt szomszédok ki nem szabadították őket veszélyeztetett helyzetükből. A csendőrség letartóztatta Oreskovicsot és társait, akik ellen súlyos testi sértés miatt indult meg az eljárás. — Borravaló nem adóalap. Érdekes adóügyben hozott határozatot a budapesti közigazgatási bíróság. Egy főpincér tett panaszt amiatt, hogy az adóügyi hatóságok súlyos jövedelmi adóval terhelték meg az ő borravaló jövedelmét. A főpincér azzal érvelt, hogy a borravaló az ő szolgálati illetményeinek kieglészitő részét jelenti és neki, mint pincérnek, szolgálati illetménye 2400 aranykoronán alul lévén, jövedelmi adóval nem terhelhetők meg. A közigazgatási bíróság ezt a kifogást alaposnak is találta és elfogadta a pincér érvelését és őt az adó megfizetésének kötelezettsége alől felmentette. Különbejáratu hét szobás garzon Inlrée jutányos azonnal kiadó. Cím a kidóban. 4022-? 577/1927. vgrh. szám. Árverési hirdetmény. A nagykállói kir. járasbirósápnak. Pk. 3381/1927. számú végzése folytan ezennel köznirré teszem, miszerint Spiegel Salamon vásarosnaményi lakos végrehajtató javára 837 pengő tőke, ennek 1926. november hó 5-től járó 8% kamata és eddig összesen 147 pengő 69 fillérben megállapított költségek erejéig 1927. julius hó 14-én birdlag lefoglalt és 1200 pengőre becsült lovak, tehén, szekér és kocsiból alló ingóságok 1927. évi aUgUSZtUS hó 18 ik napján délután 2 órakor kezdetét veendő és Balkányban, adós lakásán megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsaron alul is el fognak adatni. Nagykálló, 1927. augusztus hó 1.. LÉVY ELEMÉR 7786 kir. bír. végrehajtó* Egy nyirbogdányi leány mésszel telt dézsába esett és életveszélyesen összeégett. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyirbogdányban tegnap súlyos szerencsétlenség történt. Egy Csáki Róza fnevü 8 éves leány unokabátyjánál, Csáki Károlynál meszelte a szobát. Amíg unokabátyja a boltba ment,

; hogy kék festéket vásároljon, a kis leány belézuhant a 30 literes oltott mésszel telt dézsába. A szerencsétlenség ugy történt, hogy Csáki Róza létrát támasztott a szoba falához, a létra foka kitört és ő belézuhant a meszes dézsába. A mész egész testét összeégette, ugy, hogy életben maradásihoz íkeves remény van.! A vidéki gyógyszerészek panaszkodnak, hogy tönkreteszik őket a házi gyógyszertárakkal. A népjóléti miniszter ntasitotta az alispánokat, hogy szigorúan ellenőriztesse a házi gyógyszertárak működését. — Csakis a törvényben előirt esetekben szabad az orvosnak gyógyszert kiszolgáltatni. A megélhetés és látfentartás gondja egyformán súlyosan nehezedik minden társadalmi osztályra. A gyógyszerészek ezideíg nem panaszkodtak, mert megtalálták számításukat, ujabban azonban különösen a vidéki gyógyszerészek egyre hangosabban követelik az orvosok által támasztott konkurren cia letörését. 1867-ben ugyanis, amikor meghozták a közegészségügyről szóló törvényt, nehogy nagyobb vidékek gyógyszertárak nél" kül maradjanak, a törvény megengedte, hogy azok az orvosok, akik olyan községben tartózkodnak, ahol nincs gyógyszertár, kézi gyógyszertárat állítsanak fel és ebből szolgálják ki betegeik gyógy szereit. A gyógyszerek kiszolgáltatása azonban nagyon meg volt szorítva és csak bizonyos esetekben volt szabad az orvosnak gyógyszert nyújtani. Egyes orvosok azonban tul tették magukat ezen a rendeleten és betegjeiknek korlátlanul szolgáltattak ki gyógyszereket, a mi azt vonta maga után, hogy a vidéki gyógyszertárak lassankint sorvadozni kez denek és csak imitt-amott tévedt be hozzájuk egy-két beteg egy-egy recepttel. — Panaszra mentek tehát a népjóléti miniszterhez, aki megértve a gyógyszerészek nehéz helyzetét, rendeletet adott ki, a melyben arra utasította az orvosokat, — hogy ezentúl csak a törvényben meghatározott korlátok keietei között szabad gyógyszereket kiszolgáltatni és csak azokat a gyógyszereket tarthatják raktáron, amelyeket a törvény megenged. A rendelet megérkezett Szabolcsvármegyéhez is. Véres verekedés a nyiregyházi tanyákon a „burszán" elhangzott hetyke kiáltás miatt. „Még ma valakiből szegedi paprikást csinálok". (A «NySrvidék» tudósítójától^. Jánószkv~~József, Kósa János és Lombár Mihály fiatal nyíregyházi legények a büdszentmihályi csárdában mulatoztak, ahonnan a Tamás-bokorba indultak, hogy ott az egyik burszán — a nyíregyházi tanyákon szokásos táncmulatságon — irésztvegyenek. Egy kissé ittasak ;lehettelc, mert Kósa. jános tánc közben így kiáltott fel: «Még ma valakiből szegedi paprikást csinálok!® Ezen a táncolók jót nevette&. de minthogy Kósa nem 1e

+t célzást arra, hogy kiből szeretne paprikást csinálni, nem gondoltak semmiféle komolyabb követkjezményre. Egy társaság azonban,