Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

6 JSÍYÍRYIDÉK. ^ 927, julius L A fala politikájához. Mióta hazánk területének szétdarabolása miatti csüggedésből lassanként felocsúdott nemzetünk, a figyelem arra irányult és az igyekezet azt célozta, hogy a megújhodáshoz szükséges életerőt megkeresse, felszínre hozza, rámutasson, mint régen meglevőre, de eddig fel nem használtra. Ez történt akkor, midőn hangsúlyozni kezdték a falut, a falu nevelését. A nemzet ösztönszerűen ráeszmélt arra, hogy ezen, az eddig, majdnem azt mondhatnánk, elhanyagolt területen a duzzadó életerőnek olyan lehetőségei mutatkoznak, melyek hozzáértő istápolás mellett hazánk levágott részeit csakhamar visszaforrasztanák. A ráeszmélést tetf is követi. Csak ugy zsong a munka, amit egyes emberek, egyesületek, szövetségek, társulatok kifejtenek a falu érdekében, hogy az utána nőj jön a városnak. Gondoljunk csak a falusi »Levente Egyesületek« nagyszerű foglalkoztatására, a nagyszámú miü kedvelő előadásokra, énekkarokra, továbbképző tanfolyamokra, zenekarokra, néhol még a tanyákra is bevezetett rádiókra ! Mindezek ^mellett a falu fejlesztése nem minden irányban mutatja ezt a kívánatos gyors ütemet. Vizsgálódjunk csak egy kissé ezen a téren ! Talán nincs olyan nap, melyen ne olvasnánk az újságban, hogy agrár állam, őstermelő ország vagyunk, amely tény minden biztató vonása mellett is bizony elég veszedelmet jelenthet egy folyton népesedő országra, különösen, ha az ország egyúttal ős módon termelő is. Az pedig egyenes öngyilkosság lenne, ha az ország a jövőben sem akarna több lenni, mint őstermelő. Ha jelenleg az a helyzet, hogy agrár állam vagyunk, ugy egészen természetes, ha vezetőink a nemzetmentés egyik módját a föld termőképesebbe tételében látják, ajmit közvetve a földmivelőnép mezőgazdasági szakoktatásának beállításával gondolnak elérhetőnek. Agrárállam ugyanis többtermelés nélkül nem

1 állhat fenn, akár szakkezelés révén a termőképesség fokozatos növeélsével, akár mocsaras területek lecsapolásával éri is el azt Miután pedig a termőképesség fokozásának lehetősége nálunk veszélyeztetve van, a statisztikusok megállapítása szerint, az ország területének éppen felét birtokló kisbirtokosok, tehát jobbára a falu népe részéről: egészen természetes a kormányzó hatalom most rá fordított figyelme. Falunk népe még mindég ős módon termelő, a régi hozadékkal. Szakkezelés, értékesítés tekintetében mögötfe áll a nagybirtokosnak holott ezt megelőznie kellene. A statisztikusok szerint tehát az ország földterületének fele hiányos kezdetleges kezelés mellett nem szolgálja megkívánható módon a fejlődést. Ennek oka falunk népe eddigi elhagyatottságában, tudatlanságában, s ebből folyó makacs zárkózottságában keresendő, tudatlan ember érzékeny tudatlanságára, s nem hajlandó tanácsot elfogadni, különösen nem tanítás képében. Ha ez igaz általánosságban, kétszeresen igaz mezőgazdasági kérdésekben, mert ez a tér főként az, hol a falu népe nem veszi be a jó tanácsot, jöjjön bár az szakembertől, vagy 'nem szakembertől. Gazdasági kérdésben előtte nincs tudománybeli tekintély, csak egy — a kézzelfogható bizonyság, a "példa. Ezt tudva, tapasztalva, állítom azt, hogy addig hiába tartanak előadást falukszerte a gazdasági felügyelők, s hiába rendezünk téli tanfolyamokat Hudson amerikai mérnöknek, aki két napot töltött Nyíregyházán, két dolog nyerte meg különösen tetszését: a kövezés és Lengyel Nándor kioszkja a nyári est varázsában. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Egy világot bejáró amerikai érkezett a napokban Nyíregyházára, itteni ismerőseihez. Két napot töltött városunkban, amelyet megszeretett és amelynek nagy jövőt jósol, mint általában Magyarországnak. Feltétlenül hisz a magyar feltámadás közeli eljövetelében, ia magyar szellem nagyrahivatottsgában, amelynek számos tanújelét ismeri. Nyíregyházán különösen a kövezési programm végrehajtásában mutatkozó tervszerűség és la Széchenyi-ut parkká szélesedő része, itt elsősorban Lengyel Nándo

1" intimus nyári kioszkja tetszett Mr. Hudsonnek. Elutazása előtt alkalmunk volt hosszasabban beszélni az amerikai mérnökkel, aki a következőket mondottá: A kövezés teljesen át fogja alakítani ennek a csinos városnak külső képét és ujjá teszj. Régen láttam ilyen Ízléssel, szorgalommal vezetett várost/ mint az önök Nyíregyházája. Az egyik este ott ültem' a Lengyel kioszk kertjében. Sok nag^ városban, sok tengeri fürdőn jártam, mondhatom, az a hangulat, amelybe itt a szines lámpás, fehér kitoszk és a nyári estén felsíró magyar cigányzene ringatott, nem fogott ugy meg sehol mint itt. A kioszkban felejti az ember, hogy egy kis vidéki városban van. A zöld lombok között az az illúziónk, mintha előkelő fürdőhely jintim kirándulóhelyen volnánk. Igazi oázis itt a város közepén ez az árnyas, kedves mulató, nem csodálom, hogy olyan sokan látogatják. Hudson mérnök véleményét közzétesszük azzal, hogy nem első dicséret, amely igy 'aposztrofálja Nyíregyházát. i gazdasági kérdésekről, hiába érvelünk, vitatkozunk, míg rá nem tudunk mutatni egy mintaszerűen kezelt, bővebb termésűvé tett hold földre. Igy ér valamit nálunk a tanítás, igy van annak meggyőző, kényszerítő hatalma, utánzásra késztő ereje, sikere. Mindez ugy és akkor volna elérhető, ha minden községnek megvolna a maga gazdasági mintatelepe — kicsinyben. Lehetne ez a község tulajdona, de lehetne bérlete is. Magában foglalna egy-egy parcellát a község területét tevő mindenféle talajból. Kezelése az illetékes gazdasági felügyelő szakszerű útmutatása mellett egy előbb-utóbb rendszeresítendő gazdasági tanfolyam vezetője, mint gazdásági mintatelep kezelő, által történnék. Igy volna bizalma a falu népének a gazdasági tanácsadóhoz és volna kedve is termelni a földművelési dolgokban. Igy lehetne remélni, hogy a kisbirtokos többtermelés tekintetében, ha esetleg tul nem szárnyalná, de mindenesetre elérné a nagybirtokost. Természetesen ez a megoldás lehet nehéz, de nem kivihetetlen. A falu nemcsak ebből a ' szempontból igényli a figyelmet. Előbb emiitettem, öngyilkosság lenne egy folyton népesedő országra kizárólag őstermelő országnak lenni és maradni. Nem engedi ezt ha a falunak kétezer lelkes lakossága mellett csak négyezer holdnyi terüle.e, vagy, ami még rosszabb, négyezer lelkes lakossága mellett ötezer holdnyi területe van. Már most gondoljuk meg, vájjon megmaradhat-e az ilyen község továbbra is őstermelőnek ?!-Néhány évtized kell csak és minden hold földre esik egy lélekszám. Egy ős módon termő hold föld aligha tud kielégíteni egy mai kor igényeivel követelőző embert. Az ilyen községeken polgári iskola felállítása nem segit. Egyebek hiányában egyelőre nincs más megélhetési biztosítás, mint a kivándorlás, ami ellen pedig mindent el követünk. Annak, aki ,kezét a falu életének ü terén tartja, kétszeres gondolkodása tárgyat kell, hogy képezze az ilyen falu jövője. Itt csak az segíthet, ,ha a község lakossága valamilyen ipart kezd és azt az iparágat ugy űzi, hogy abban előbb-utóbb versenytárs nélkül marad. Igy lesz jövője, vagy még egy esetben: ha az állam hatalom, vagy ami helyesebb, a nagybirtok (mert rendesen ez szokta elnyelni az ilyen község területét) erkölcsi kötelességérzetből nyersanyag feldolgozó (valamilyen) gyárat létesít d maga hasznára, a község megmentése, a kidorlás meggátlása, a fejlődés biztosítása céljából. Ehez egy kis élénkség, egy kis vállalkozó szellem kell, mert a többi (tőke, hitel) kieszközölhető. Nem tévesztendő szem elől, hogy a feladat megoldása sürgős — ne hogy késő legyen majd. Ezeket óhajtottam feleleveníteni a most megindult falu-politikával kapcsolatosan. Papp Kálmán Jenő, Buj. Z

ORO HURU V árkonyi PVihály 2 attrakció Háztüznázők Cipjfszereleiii (Elnémult húrok) A pol ló szombaton vasárnap A "K* selyem hires » M. m hari

s_ nyák minden színben kaphatók 6 pengőért. Minden párért garanciát vállal az egyedárusitója Sebnek Henrik-cég Nyíregyháza. 7324-2 Az értesítő könyvecskékről. Junius nemcsak a rózsák hónap-* ja, hanem a ikultur-életben a bizonyítványoké is. És aminthogy nincsen rózsa tövis nélkül, ugy nem hoz örömöt minden bizonyítvány. Az elemi iskolások is kikapják a hosszabb (félévi) vagy rövidebb (harmadévi) tanulás után a tanévvégi bizonyítványt magába foglaló u. n. Értesítő könyvecskét. Lapozgatva ezek különféleségébtn háromféle típust különböztethetünk meg, melyek közül .ökéle ességénéi. célirányos voltánál fogva előnyt kell adni a fővárosi községi iskolákban használtaknak. Ez ugyanis a közismert tudnivalók és utasításokon kivül a következőket tartalmazza: i , A szülőket illető tudnivalók, a) A tanulók felvé eléről, b) Az iskolábajárás kötelezettsége. c) A tanítás ingyenességéről, d) A tani ás megkezdéséről, c). A javitó vizsgálatokról. f) A magánvizsgálatokról. g) A ragályos betegségről, h) A tanuló mulasztásáról, i) A lakás változás bejelentése, j) A szülői ház és az iskola. Mindezeket a szülőnek át kell olvasnia, a tudomásulvételt az aláírásával megerősítenie. (Zárójelben legyen mondva : milyen más lenne a madárvédelem, ha a Liga fogadalmi lapját nem a gyermek, hanem a szülő irná alá, ez >enne fogadalmat, mint a keresztszülők a keresztségnél, ugy ez esetben az iskolaszéki elnök előtt.,— írás közben ezek a megszívlelésre méltó gondolatok társultak.) így , nem történik meg a másutt oly gyakran előforduló mentegetőzés: a nem tudással. A következő oldalon: a' tanulókat illető főbb rendtartási és fegyelmi szabályok vannak. Erre külön fel hívják a figyelmet és pedig osztályonként, mely sokkal célravezetőbb, mint a nagy tömeg előtt való felolvasás. Azéríesitőt féléven ként osztják ki, mi szintén célszerűbb. Az osztályzati lap másik oldalára az évközi változások írandók be. Hogy annak micsoda előnye van, könnyű a helyi gyakorlattal arra rámutatni, mikor az egyik iskolából kimaradt tanuló pár hét múlva iratkozik a másikba. Ez az u. n. ellógás. Igy volt ez a múltban is, bár akkor is megvolt az átutalási blanketta, mint ahogy most a 130.700—1922. sz. r. 12. §-a követelte értesítés megvan; de nincs használatban. — Mindenesetre sokkal célszerűbb a fővárosiak e nyilvántartási 'módszere maradandó voltánál is. F • az értesítő könyvecskék régi péld nyai elfogynak, igen vajánlatos le, fie az ujakat a fővárosi minta uta.. készíteni s ebbe, mint újítást, a Madárvédő Liga fogadalmát is bevonni. Az értesítő könyvecske az egészségi szabályokkal végződik. Az óvó és ellenőrző szabályokrai illetve intézkedésekre Különösen most a fegyelmezetlenségnek nevezhető korban van a legnagyobb szükség, melyről a fővárosi lapok is oly téves beállítással irnak, amidőn az okot a családfenntartás súlyos gondjaiban keresik. Igaz, Jiogy súlyos e gond, de ezt a felfokozott igények teszik. A szivárvány, a csalfa, tünde fényalak után futkosok, ha igényeiket lefokozzák meglesz az egyensúly a lelkekben boldogság a családban s az imádságos mindennapi kenyér még a legszegényebb helyen is és lesz szófogadó gyermek... A fővárosiak példájára pvofjlaktikus intézkedésre minden gyorsan fejlődő városban szükség van. mert a beözönlés kitermeli a javítóintézet töltelékét, a . kültelki gyermektípust.