Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-06 / 150. szám

jWyíryidék. 1927. julius 6. Filmszkeccs számos film és számtalan színpadi részben. Irta: Harmath Imre. Zenéjét: Eisemann Mihály. Szereplők: Szokolay Olly, a Fővárosi Operett­színház tagja. Sziklay József, a Városi Szinház tagja. Rado Sándor, az Andrássy-úti Szinház tagja. a Szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel. Minden előadás katona­zene kísérettel Kedvező idő esetén a 9 órai előadások a Kert Moziban tartatnak meg. A rádió nyíregyházi előfizetőinek száma eiérie a kétszázat. meg is szégyenitettek már nem egy­szer, mert származásukat nem akar­ták megtagadni. Ezek aztán gyö­nyörűséggel hallgatták Budapest­nek a hírszolgáltatás keretei között maradó tájékoztatását (mert irre­denta tartalmú közleményt nem tanácsos neki sem leadni, hiszen az utódállamoknak nevezett alaku­latok nem egyszer tettek már emiatt panaszt a Rádió Egyesületek Genf­ben székelő világszövetségének a központjánál, hogy a magyar Stú­dióban a Himnuszt éneklik) ame­lyet aztán a római, bécsi és a 1 német leadok kisértek megfelelő kommentárokkal. Az ellenségeink vasgyürüje tehát meg van törve és az éterhullámzásain keresztül dia­dalmasan hirdetj a magyarszó, hogy az igazság lúban van, bár nehéz azt kivárni. Magyar szó zengése 3 megszállott területeken Ha az ember megáll egy ország­úton ,akkor nemcsak a maga mö­gött hagyott kilométerek jelzőkövei­re kíváncsi, hanem tekintetével igyekszik kikémlelni a még hátra­levő ut határköveit és az azok kö­zött levő fordulópontokat. Ezer éves hazánk történelme és sok és nehéz küzdelme hordozója volt már eddig is, de éppen, ezért nem elég a centennáriumokat megtartani, ha­nem nyitott szemekkel kell a jövő­be nézni és nem engedni, hogy meglepetésszerű akadályok emeltes­senek útjaink elé. Azt a trianoni diktátorok is elis­merik, hogy egy magasabb kultu­ráju nemzetet tartósan, kisebb in­telligenciájú szomszédai leigázni nem tudnak, éppen ezért erőink megfeszítésével kell oda törekedni, hogy az egyes néprétegek átlagos tudása emeltessék. A jövő nemzedékről bőségesen gondoskodik a négy egyetem és az elemi»iskoláknak tervbe vett 8 osztályúvá való fejlesztése, de a kenyérkereset igájába görnyedő kö­zépkorúak kiművelése terén még sok a teendőnk. Ezen a téren' so­kat [ehet várni a liceális előadások­tól, a nyári egyetemektől, de főleg a rádiótól, mert a könyvek Cson­kamagyarországon még mindig olyan drágák, hogy az átlagos ke­resetű emberek beszerezni nem tudják, a megszállt területekről pe­dig a magyar sajtótermékek jór 1 részt ki vannak tiltva, azt pedig még ellenségeink sem remélhetik, hogy a deresedő fejű magyarok eredménvesen tanulják meg az ő bikkfa nyelvüket. Tul a trianoni határokon ,is dia­. dalmasan zeng azonban a magyar I szó a rádió utján és hirdeti, hogy amikor az emberi kapzsiság dara­bokra törte azt a Nagymagyaror­szágot, amelyet Isten, földrajzi ala­kulatánál fogva is egésszé terem­tett, ugyanakkor a széttagolt nem­, zetek és családok vigasztalására j megadta a rádiót, amely i nem ismer sorompókat, " hanem összedobbantatja a sziveket és az egy akol, egy pásztor megvalósítá­saként nemcsak templomi áhita'ba ringatva acélozza meg az emberek hitét, de lehetővé teszi, hogy rés/e­seí legyenek elszakított véreink ugy örömeinknek, mint bánatainknak. Hogy mást ne említsek, csak a vi­tézzé avatást hozom fel, amikor összedobbant minden magyar szív ugy a ^atárokon innen, mint azokon tul, amidőn kihirdettetett «adassék dicsőség az örök Isten­nek, akit őseink Hadúrnak ne­veztek». Horthy szavai pedig nem­csak a vitézekre tettek mély be­nyomást, amidőn fennen hirdette, hogy amilyen odaadással teljesí­tették kötelességeiket a felavatot­tak, amikor vitézi tettekre volt szük ség, éppen olyan odaadással áll­ják meg helyüket a polgári életben, dolgozzanak becsületesen és legye­nek védői a gyámoltalanoknak, mert a polgárok százezrei — hatá­rokon innen és tul —' átérezték ezeknek a szavaknak mélységes je­lentőségét, tudva azt, hogy bár a fegyverek elpihentek, a gazdasági harc még mindig folyik rendíthetet­lenül az egész világon. Rothermere cikke. Csonkamagyarországon is ugy hatott az emberekre Rothermere lord igazsághirdető cikke, mint a bebörtönzött rabra az ártatlansá­gát megállapító „határozat kihirde­tése, de mi az ahhoz képest, amit a- megszállt területeken éreztek a magyarok, akiket megkínoztak, A tudás hatalom. Az evangélikus egyház orgona­hangversenye után megállottam a Luther utcán. Mellettem két álta­lam nagyon jól ismert 20—22 éves olyan íákatossegéd beszélgetett, akikről nagyon jól tudtam, hogy soha még a város határából sem voltak kívül. Meglepetve hallottam, hogy a Palesztrina kórus nem volt teljes számban itt, mert az .nem ilyen hanganyaggal rendelkezik. Basílides Mária trillái szépen érvé­nyesültek, mert az evangélikus templomban kisebb a visszhang, mint a budapesti zeneművészeti főiskola dísztermében. Különösen a pianók voltak igen szépek. Amikor még egy pár szép zenei iCrminus­technikust hallottam tőlük, nem állhattam meg, hogy meg ne kér­dezzem, hogy honnan ismerik azo­kat. Mosolytogva mondo fták, hegy egyiknek van egy két lámpás, má­siknak pedig egy 3 lámpás rádiója. A mükifejezéseket pedig onnan is­merik, hogy dr. Szilágyi Imre a stúdióban előadást tartott több izben a magyar dal és zene fejlő­déséről, ami olyan hatással volt reájuk, hogy ők maguk is vettek hegedűt és tanulnak muzsikálni. — Azóta már több izben elgondol­koztam az eseten és örömmel álla­pithatom meg, hogy pár év alatt is de nagyot fordult a világ kereke. Ezelőtt attól kellett tartani, hogy a korcsma légkörében a Marx ianai­nak hatása alatt az anyagi javak elvételét határozzák el az emberek) ma pedig a leéső esteli órákban rádiót gyárt, magyar történelem­mel kapcsolatos dalköltészettel fog­lalkozik és hegedülni tanul a ma­gyar munkás. Amiről nem b"széln k, A világ első broadeasting állo­mása ezelőtt 5 évvel épüli meg Angliában. 1924-ben adták át a for­galomnak a német állomásokat, ami összeesik a nyíregyházi cen­tennáriummal. Akkor még egyii­zed lóerővel dolgoztak a gépek és igy nem csoda, hogy a cen­tennáriumi ünnepély közönsége a frankfurti ál 11 ólagos zenénél nem tudta kivenni, hogy légköri zavar, nőéneklés, vagy pedig hegedű hangja az a bizonyos nyávogó va­lami. Ezzel szemben a budapesti adó tavaly 2 lóerővel, ma pedig 3 lóerővel dolgozik, ami az?' jelenti, hogy erőben a 24-es frankfurti adást 20-szoro_san, ille'tve 30-szo­rosan múlja felül. A villám zavaró ereje természetesen nem nőtt és igy érthető, hogy már ma zivata­ros időben is ki lehet venni a stú­dióbeli beszédéi. Ezt kellene nyo­matékosan a nagyközönségnek be­beszélni, mert még ma is sok em­bernek emlékezetében van a 3 év előtti állapot. Azóta természetesen a gépek szerkezete is javult és a tekercsek készí ése is szabadosab­bá vált, ugy hogy hangerőben leg­alább is megötvenszereződöttt a beszélőáram ereje. Ma már nyáron is lehet rádiót hallgatni, mert a légkör nem igen csinál nagyobb zavart, mint aminőt a szinház kö­zönsége ősszel szokott élvezni a teremben, amikor hol itt, hol amott [hallatszik a köhögés és a prüszkö­lés. Kiviláglik ez abból is, hogy a Nyirvidék napról-napra hozza a MTI. híreit, amelyek a főváros­ból nyáron is rádión érkeznek Nyíregyházára. A gazdálkodók panasza. Nyár folyamán k ;sebbedni szo­kott a rádiót bevezetfetők száma, aminek az az ólja, hogy ilyenkor fürdőbe szoktak menni az embe­rek és ott kínálkozik egyéb új­fajta szórakozás. Nyíregyházán azonban még most is 15 körül van a havi uj előfizetők száma, mert az iparossegédek és gazdálkodók helyhez kötöttségük révén, szíve­sen szánják rá magukat ilyenkor is a rádió beszerzésére. A gazdálkodással foglalkozóknak azonban panaszuk van a rádióra, amely annyira alapos, hogy még a. gazdasági egyesületek és a mező­gazdasági kamarák is foglalkoz­nak már vV.e. Arról van ugyanis szó, hogy hetenkint egyszer, vasár­nap délutánonkint a földmüvelés­ügyi minisztérium növényvédelmi osztálya igen értékes előadásokat tartott a stúdióban. Ezek vagy 6 hét óta szünetelnek, amelyeknek hiányát nemcsak az ezerholdasok de az 1—2 nyilas szőlővel rendel­kezők is sajnálattal érzik. Már pa­naszok is mentek emiatt a stúdióba abból a szempontból kiindulva, hogy a közönségnek joga van még külföldön is a műsor összeállításá­ba beleszólni. Hogy milyen értéke­sek voltak ezek az előadások, azt a szabolcsi szőlőterületek lefagyásá­nál tapasztalhattuk. A fagyást kö­vető 48 óra múlva helyszíni vizsgá­latok alapján azt tanacsolta a növényvédelmi osztály, hogy a le­fagyott vesszőket nem szabad le­vágni. E sorok irója papírra ve­ttette a tanácsot, amely a Nyirvidék ben még aznap megjelent és va­lóban sikerült a lefagyott terüetek háromnegyed részének a lemetszé­sét megakadályozni és ezzel a meg ki nem bontakozottt fürtök révén sok millió korona érié kii bort meg­menteni. Igaz, hogy tiz. nap múl­va egy hirecske jelent meg a Nyír­vidékben' a helybeli gazdasági felügyelőség aláírásával, amelynek szövegét postán a szokásos okta­tás, fogalmazás, leírás és expediá­lás utján ugyancsak a föidmive­iésügyi minisztériumtól kapta az illető hivatal, de akkorára már egy vessző se lett volna a tőkéken, ha 'a rádió a világon nem lett volna­Nem keresem, hogy mi az oka a mezőgazdasági előadások elmara­dásának. A Magyar Rádió és Tele­fon Hírmondó Rt.-nek azonban azt üzenjük, hogy közfelfogás szerint monopoliumot élvez, az pedi nem csak jogokat ad neki, de kötele­zettséget is ró reá. A föidmiveiés­ügyi minisztériumnak pedig tudo­mására hozom itt a nagy nyilvá­nosság előtt, hogy általános az a nézet, hogy nemcsak szaktanárok kiküldésével lehet a modern mező­gazdaság félté .eleit hirdetni. Más ország boldog volna, ha olyan in­telligens földmivesei volnának, mint a mi ísonkaországunknak, akik hallgatnak a jó szóra. — A föidmiveiésügyi minisztérium­nak és a rádió vezetőségének meg kell tehát egymást érteni, mert végtére is vannak közérdekek, a melyek parancsszava előtt meg kell hajolni minden érdekeltnek.

Next

/
Thumbnails
Contents