Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-05 / 149. szám

4 JtfYÍRYIDÉK. 1927. julius 5. béri és kulturális szempontból ahhoz, hogy bennünket a legnagyobb hatalmak is tiszteljenek és becsüljenek ! ! Ezeresztendő, ami 9 történelem folyásában is elegendő ahhoz, hogy annak tartama alatt egy nemzet elbirtokolhassa a maga vérrel szerzett birtokállományát és azt többi senki semmiféle cimen és ürüggyel tőle el ne vindikálhassa 1 Ezer esztendő, mely alatt Jiivek voltunk ezekhez a szent határokhoz s amely alatt annak minden kanyarulata, minden vonala nemcsak a térképre, de szivünk, lelkünk minden érzésünk tükörfelületére is letörölhetetlenül rávésődött!! És a második ilyen fő indok: az egység! . A Szent István birodalmának csodálatosan kialakított gyönyörű egysége, amelyet a Teremtő Isten bizonyára abból a célból formált ilyén harmonikus egésszé, hogy annak határain belül egy, arra hivatott nemzet éljen és viruljon a nagy emberiség közös eszméinek és haladásának érdekében! Egység, ami olyan, mint egy szépen kiépített és gondosan bekerített családi udvar-ház, amely arra épült, hogy abban egy család élhesse a maga békés, boldog családi életét az általa felkarolt és szeretettel övezett vendégek és testvérek körében! Teljesen alkalmatlan arra, hogy bérkaszárnyát csináljanak belőle és közös udvart a meghitt, napsugaras udvarból. Ezt a boldog területi egységet ugy teremtet le a jó Isten, hogv ennek határai között egy nemzet legyen a gazda és természetellenes széttagoltságban ne pereskedjenek felette egymással idegen nációk! És a harmadik fő-indok: a vérszerződés! Nem azt a verszerződést értem, amit még Etelközben kötöttek egymással a hét vezérek, hanem azt á vérszerződést, amit 30 nemzedéken keresztül ez a nemzet kötött ezzel az ezeresztendős, egységes hazával, amely 30 nemzedék időről időre vérével szentelte, vérével pecsételte ehhez az imádatos szép országhoz való hűségét, ragaszkodását, harcolva Istenert, Hazáén, Egyházért, Szabadságért! Harcolva egész Európa nyugalmaért és civilizációjáért! Ez a vérszerződés erősebb minden frigynél, minden kötésnél és tiltakozása az egeket ostromolja! És tudja meg az egész világ! hogy a magyar # jövőben se fogja sajnálni nemes vérének áldozását! — Tudja meg az egész világ, hogy itt nem lesz addig csend, ne

m lesz nyugalom, mig a mi örökre szolo vérszerződésünknek érvénye az egész osztatlan Nagymagyarországgal megint helyre nem állíttatik.., Ma megint zászlót szenteltünk!! Kérdi valaki, hogy mire ez a osksok zászló!? Hát arra való, hogV legyen mi alatt visszavonulnunk a leszaktiott részekre! A Pozsonynál. Kolozsvárnál, Brassónál, Péterváradnál letörött zászlók helyett kelnek uj zászló-regimentek, uj zászlóerdők... és Isten előtt esküszünk, hogy nem nyugszunk addig, mig azokat újból ki nem tüzzük a bennünket megillető régi határormokra. És azt ne mondja valaki, hogy én itt ujabb háborúra izgatok. Vegye tudomásul a felettünk tobzódó rablók tábora, hogy a magyart nem kell izgatni a háborúra, mert a magyar rászületett egy kis harci virtusra és különösen, ha a jussát kell megvédelmezni, akkor nem ösmer tréfát! Ha szépen kérik tőle, az ingét is odaadja, de ha megharagszik, a jussát, a jussá

1 azt nem engedi... De ugy látszik, kedves polgártársaim, hogy erre a háborús kard•csörtetésre nem is lesz szükségülnk! A mi indokaink olyan erősek, a mi Igazságunk olyan elvitázhatatlan, hpgy ennek minden ujabb véráldozat nélkül is elébb-utóbb diadalmaskodni kell! És ugy rémlik nekem, mintha már pirkadna is! Távol nagy Albionban, a világot uraló nagy angol nemzetnek fiai között támádt a bátor, a hatalmas, az igazságos férfiú, aki máris felemelte szavát a letiport magyar igazság mellett! Lord Rothermere-nek a nevét visszhangozzák most „itt ebben a meggyötört országban a szivek! Az ő nevét visszhangozzák most a nagy külföldi lapok! ő, az angol világsajtónak koronázatlan királya és vezere, nyíltan, felemelt sisakkal állott a mi ügyünk mellé és bátor szóval hirdeti a mi lesújtó sorsunknak igazságtalanságát, a mi békeszerződésünknek tarthatatlanságát! Azt tartalmazza ez a határozati javaslat, hogy' küldjünk neki köszönő üdvözletet. Hozzájárultok!? Ugy látom helyeslésetekből, ugy látom lángoló arcotokról, hogy mindnyájan egy véleményen vagyjtok s mindnyájan átérzitek a hálát és a tiszteletet a férfiú iránt, aki érdemes arra, hogy nevét naponta imánkba foglaljuk!! Nem is beszélek tovább! Kimondom a határozatot és azzal zárom szavaimat; Éljen az ezeresztendős Nagymagyarország és 'éljen! God save! God save Lord Rothermere! A tiltakozás három ha'almas indokát egetverő helyesléssel kiséri ezrek és ezrek bizonysága és ez maga elég indok. Megrohanják a sátor előtt felállított haSíimas íróasztalt és száz, meg száz ké' nyul toll után, hogy neve aláírásával pecsételje meg az elfogadott határozati javaslatot és küldjön üdvözletet a tengeren tul a nemes lordnak. Delet már rég elharangoztak, miko rmég mindig aláirásérst ostromolják a nagy asztalt és csak lassan oszladozik a felkavart lelkű magyarság a történeti pillanatokhoz méltó ünnepies komolysággalGulyás Menyhért megkapta a kecskeméti színházat, de csak akkor fogadja el, ha Nyíregyháza beleegyezik az idei szezon pár hónapos elhalasztásába. A közönség érdeke ellen volna, ha a színi szezont a szokott időben kezdenék meg. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A színészet válsága egyre na" gyobb méreteket ölt s ma má

r nemcsak közepes (ehe'ségü vidéki hanem nagynevű fővárosi színész ~k között is tálálunk olyanokat, akik nem jutnak szerződéshez. A figyelmen kivül semmikép sem. hagy ható válságnak okai mélyen a gazdasági helyzetben keresendők. — Nincs az országnak egyetlen szinikerülete sem, ahol ne a legsúlyosabb anyagi gondokkal kellene küzdefiiök a direktoroknak, sőt nagyobb vidéki kulturális gócpontokon mint például Kecskeméten is, a lej eljesebb csőd szélére került a társulat. A kecskeméti szinház a tavasszal társulat nélkül maradt. A város igyekezett valahogyan áí hidalni a nehézséget, azonban nem sikerült. Végül is ki kellett írni a pályázatot, melyre nyolc színigazgató adta be kérelmét. A nyolc pályázó közül egyedül Gulyás Menvhéríe találta olyannak a sziiügyi bizottság, mint aki a kikötött feltételeknek teljes mértékben meg tud felelni. Gulyás Menyhért el is fogadná a kecskeméti színházat, ha sikerülne a nyíregyházi szinház ügyét kedvező összhangba hozni a kecskeméti feltélelekkel. Kecskemét városa ugyanis azt kívánja, hogy a színi szezon november elsejétől feb ruár végéig "tartson, viszont meg azt is tudjuk, hogy ebben az időpontban eddig Nyíregyházán is volt téli szezon. Gulyás Menyhért most ennek a látszólagos ellen'étnek a kiegyenlítése ügyében kérelmet adott be Nyíregyháza város tanácsához s ennek eredményétől van függévé téve az, vájjon ~ elfogadja-e a kecskeméti ajánlatot, vagy sem. Hogy az ellentel valóban csak látszólagos azt röviden meg fogjuk indokolniAmikor Gulyás Menyhért megkapta a nyíregyházi Városi Szinház bérletét, bizonnyára az a megfontolás vezette a városi tanácsot és a szinügyi bizottságot, hogy a két részre osztott színi szezon a közönség és a színtársulat érdekeinek megfelelő mértékben fogja szolgálni a színi kulturát. Lehet, hogy ha nem jött volna a gazdasági élet válsága, helyesnek is bizonyult volna a színi szezonnak ilyen formában való megállapítása. Ma azonban már az országos színészet helyzetét figyelő minden ember látja", hogy nem képes kielégíteni ezeket az igényeket egyetlen nagy vidéki város sem. Minden színigazgató arra .örekszik, hogy legalább két nagyobb várost vonjon bele érdekkörébe s ezt akarja szolgálni az Országos Szinészegyesületet is, amikor a kerületek kibővítésére törekedett. Természetes ehát, ho°y Nyíregyháza sem lehet kivétel ez alól a valóság alól. Nyíregyháza sem képes egy évben két szezonon át fenntartani a színészeiét. Gondolíunk csak a legutolsó szezonra. — Egy-két előadástól eltekintve a nézőtér estéről-estére kongott az ürességtől. És itt nem szabad azt a felületes kifogást hangoztatni, hogy ennek okai a színészek, mert ez a legkevesebb kifogás, mert ennek éppen ellenkezőjét módunkban áll bizonyítani. Megpróbálja a sziniagzgató különféle szurrogátumokkal élénkíteni a szín házlátogató kedvet, de hiába jött le pár napos vendégszereplésre a Nemzeti Szinház nagy művésze, Kiss Ferenc, ez a magyar szellemet sugárzó tehetség, az eredmény a színházlátogatás szempontjából maradt a régiben. Vagy gondoljunk Alapi Nándor országos kamaraszínházának szerepléseire. Valódi művészi élmény minden egyes darabjuknak s a darab minden egyes szereplőjének Játéka s mégis az eredmény ugyanaz volt, üresen ásítottak a széksorok. Nem lehet őszinte ember az, aki ezek után azt kívánja a színi kultura nevében, hogy csak azért hogy elmondhassa Nyíregyháza magáról, hogy itt két izben is Több hónapra terjedő színi szezon van, mig másutt sorra buknak a társulatok, maradjon minden a régiben. Nem lehet az a célunk, hogy két szezonban is játszanak a s inészek s közben nyomorogjanak s éppen ebből kifolyólag a színigazgató is kénytelen legyen olcsóbb erőkkel s igy természe esen silányabb anyaggal is fenntartani a semmikép sem kívánatos szezont, csak azért, mert a szerződés azt igy határozza meg. Wem a forma itt "a fő, hanem a lényeg. Vájjon van-e ezek tudatában szükség arra, hogy ragaszkodjunk az eddigi szezonbeosztáshoz? Ellenben ha megfontoljuk azt. hogy Gulyás Menyhértnek mód adatik arra, hogy november elsejétől február végéig Kecskeméten játszék. március hónapban olyan színtársulattal és olyan műsorra • kezdhet/ meg Nyíregyházán négy hónapra terjedő előadásait, mely a művészi igényt kielégíti s összhangba hozható a közönség anyagi teherbírásával is. Ezeknek a komoly érveknek meg fontolásával bizonyára erre az általunk ' jól ismert helyzetre tekintettel lesz a szinügyi bizottság^ és a városi tanács s nem fog akadályt gördíteni nem Gulyás Menyhért törekvése, hanem a magyar vidéki színészet fennmaradása és boldogulása elé. SZIKLAY JÓZSEF SZERDA-CSÜTÖRTÖK VÁROSI SZÍNHÁZ (*) Gyümölcstermelők figyelmébe. Felkérjük a gyümölcstermését értékesíteni óhajtó közönséget, hogy ezidei gyümölcsterméséről: neme-, faja-, mennyiségéről (az adatokat egyénenként, avagy községenkint meggyüjtve) bennülnkei mielőbb értesíteni szíveskedjék. — A gyümölcs nyíregyházi gyárunkban lesz feldolgozva, ahol az átvételt is eszközöljük. Egy községben egy vasúti kocsit meghaladó mennyiségnél kívánatra az átvétel a helyszínén is megtörténhetik. Szabolcsvármegyei Konzervgyár R. Tigazgatósága, Nyíregyháza, Laktanyasor. Postafiók 7. 3x (*) Gondos háziasszony csak az Ujságboltban kapható Penészmentes Pergament Papírral kötözi le befőttjét. | Fagylalt, jegesévé naponta kapható a Sipos cukraszdabao, Zrínyi Ilona ucca 3., az udvarban. TELEFON : 3-13. 2498 Leszállított árak! Sima és mintás Creppe de Ctiinek, foulardok, nyers selymek nagy választékban J^ J Q bCT ÚS LáSXHnál, Takarék-palota sarok. — Telefon interurbán: 275. 3835