Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-31 / 172. szám

1927. julius 31. Xyíryidék. berségnek is kellene egy algebrai jelet fenntartanunk. De semmi esetre sem lehet ezt a jelet a menekültek jelével összeadnunk. Lehet öszszeszorozni a gőzmozdonyt a karalábéval? Hiszen közös jelük van: mindkettő szemmel látható. Ha én észlelek egy egyetemes emberi kórt, a gazemberséget és azt véletlenségből a menekültek között láttam, szabad elneveznem a gazemberséget menekülteknek? Látok egy vaggon alma között két barackot, ezentúl a világ összes almáját baracknak fogom hivni? 'Meg kell azonban adni, hogy a cikkiró ur él ezízel a riégi jó békebeli kifejezéssel: »tisztelet a kivételnek^ Ha cikket irna a svábbogárirtásról, azt mondaná: az egész állatvilágot ki kell irtani — tisztelet a kivételnek! írjon a gazemberek ellen és ne a menekültek ellen, még ha százszor is odateszi azt a zárójeles kivételt. Feleletében azonban hátat fordít mindennek, amit első cikkében irt, azt mondja, nogy kizárólag az ál-menekültek ellen irt. Az igazi menekültek csak ott hibáztak, amikor nem tiltakoztak ezek letelepülése ellen. Ezzel a felelettel alaposan fejbekonkufálta önmagát. Az első cikkében általánosan irt (ásztelet a kivételnek) a menekültekről! őket okozta a drágaságért! (Tisztelet a kivételnek) Egy ilyen szétlágyitott felelettel nem korrigált semmit, hanem egy teljesen uj theoriát kolumbuskodoít ki a menekültekről. Melvik az igazi ? Mert hogy feleletében másról beszél, mint első cikkében, azt mindenki látja. Ezzel a felelettel angolflastromot tett a gyomorfájásra. Ez azonban még semmi. Ha valaki karikatúrát csinál önmagából, hagyján. Saját szavait meghazurd'.olhátja az ember. Azonban a mások szajába ne adjon olyasmit, amit az sohasem mondott. Cikkemben ezt kérdeztem : »A Felvidék, Erdély stb. »idegenek« hazája, melyhez nekünk semmi közünk ? ? ?« — (Hány kérdőjelet tegyek utána??") És erre Siposs ur azt irja: »A Bartók ur cikkéből olyasvalamit olvastam ki, mintha a' Felvidékért sib. csak a menekülteknek fájna a szive és hogy csak nekik volna majd joguk bemenni az igéret földjére. Ez pedig tévedés.« Elém szemeteli a maga szellemi abrakját, hogy kulturális lidércnyomást kapjak tőle? Ajánlanám az ilyen uraknak (tisztelet a kivételnek), hogy nézzék meg egy nyelvtan könyvben, hogy mi a különbség kijelentő és kérdő mondat között. Szerencsém, hogy nem kérdeztem meg: »Vajjon a Holdban lakunk ?« Mert erre minden bizonnyal azt felelte volna: »Bartók azt állítja, hogy a Holdban lakunk !« Azt gondolja, hogy cerebrális kátzenjammerben szenvedek ? (Nehogy átzsargonkodja ezt a kérdésemet kijelentő módra !) És egy harmadik botlás: azt mondja, hogy nem akarja a »magas állásu« menekülteket megbántani. Azt gondolnám, hogy Nietzsche holdkóros tanainak a követője, hogy csakis az über menscheket tartja érdemeseknek arra, hogy két lábon járjanak. Ez szép elv volna, 'ha szükség volna arra, hogy a hordárok is übermenschek legyenek. — Tiszteljük azonban mindenkinek az elveit, de akkor ne übermenschkedje agyon saját felfogását, mert fentebb ezt irja: »Nagymagyarországnak csak egyforma állampolgárai voltak és vannak«. Ezek szerint nem szabad különbséget tennünk közöttük, ne bántsuk akkor egyiket sem. Mindezeket összegezve a felelet nem nagyon talált célhoz. Ne vegye rossz néven, hogy megtoldtam a vitát megjegyzéseimmel, mint első cikkemben irtam, most is megvagyok győződve jóakaratú törekvéseiről. pe értsük meg egymást, jóakarat egymagában édeskevés. — Meg kell értenünk egymást testünkleikünk minden atomjáig. Megértem, ha valakinek esetleg keserű tapasztalatai vannak és megértem, hogy milyen fájdalmas az, ha e tapasztalatok okozói egy kivert, üldözött, az emberiség egyik legszánalmasabb csoportjából valók. De legyünk máskor tekintettel e csoport többi tagjaira is, ne rójjuk fel a menekültek, a Sorsnak e mostoha gyermekei hibájául, ha köztük — mint a földkerekség minden részén — gazemberek vannak. Bartók Miklós. karaktere is kidomborodik a vásárok képében. Az országos vásáron ott van az egész község és az idegen előtt feltárul a lakosság jellegzetes tulajdonsága. A kisvárdai vasart például a Galíciából beözönlőitek tipikus alakjai jellemzik, míg Dombrádon a jómódú gazdakozonség dominál, barátságos, jóízű mosolyával. A nyirmadai vásárt elárasztják a koldusok, mig a nyírbátori vásárban jiincs egy koldus sem. Feltűnik Fehérgyarmaton a sok szép viruló ifjú hajadon, Nyírbátorban pedig a feltűnő sok állapotos asszony. Sok a cigány Nyirbaktán, a lókereskedest csaknem egészen ők bonyolítják le. Vásár után megélénkülnek a vásártartó községek korcsmái. Híresek a Szúnyog-vendéglők Nyírbátorban és Mátészalkán. A nyírbátori Szúnyog 16 éve, a mátészalkai Szúnyog 25 éve vendéglősköd ik Szabolcsban egy helyen. A nyírbátori Szúnyog lépést tart a korral; vendéglőjében minden asztalhoz rádió van szerelve. Tetszik a rádió a korcsma közönségének, nagy élvezettel hallgatják az iparos és kisgazda vendégek. Nagy híre van Nyírbátorban Sándor bácsinak, a különc vendéglősnek. Derék vágású örem ember válláig érő ősz hajfürtökkel. — Nem respektálja a vendéget, a vendégnek kell ő utána igazodni. Egy fél liter bornál többet egy yendégnek sem szolgál ki. Az ő korcsmájában nem lehet berúgni. Ételrendelés nincs, az ebédet ő maga választja a vendégnek és'amit hoz, meg kell enni. A fizetést pofa szerint kéri, szegény ember majdnem ingyen étkezhetik. Színház is van most Nyírbátorban és ami hihetetlenül hangzik: minden nap telt házak előtt játszik. Az igazgató: Csolnakossy Gyula és 20 tagu a színtársulat. Az országos vásár napján Rostand Sasfiók-ját adták zsúfolt ház előtt. A nyírbátoriak meg vannak elégedve a színtársulattal és meg van elégedve a színigazgató is a közönséggel. öt hetes tournéját most meghosszabbította két héttel. Boldog állapot. denki bejelenti igényét, miféle pálinkát óhajt. Legtöbben törkölyt kér nek és sokan tiszta rummal isszák az áldomást, amely után a forgalmi adó lerovásának komoly aktusa következik. A szemfüles fináncoknak ma már kevés dolguk akad. Elvétve fordul elő adócsalás. Pedig a forgalmiadó kezdetén de sok baj volt. Könnyebben esett a magyarnak, ha letagadhatott valamit a vételárból, vagy mint ő gondolta, spórolhatott. A sok büntetés észre térítette a maga kárán tanuló magyart és ma már nincs baj. Nagyon népszerűek a szabolcsi vásárokon a bosnyák árusok nyakukba akasztott jellegzetes holtukkal. Tetszik a magyarnak, hogy kedvére alkudozhatik a «sógor»-ral, ahogy Szabolcsban a bosnyákokat titulálja. A bosnyák 5 pengőt kér a jófajta bicskáért, a magyar igér érte 50 fillért és megegyeznek 70 fillérben. Sokkal veszedelmesebbek a birbicsesek. Bárhogy üldözze őket a pénzügyi hatóság, nem lehet kiirtani a közönség zsebére törő szerencsejátékosokat a vásárokról. Ha a szerencsejáték egy-egy fajtáját eltiltják, uj és uj trükkökkel jönnek és vezetik félre a hiszékeny publikumot. Legújabban céllövő instrumentumuk van és minden szám nyer. Nyerni pedig ki nem akarna és rakják fel a pénzüket a kártyalapokra és a legügyesebb vállalkozik a célbalövésre valamennyi helyett. A célbalövő nyer is egy 10 fillér értékű bajuszkefét, a többi pénz a birbicsesé. A vásár tartó város vagy község (A Nyirvidék tudósítójától.) Hetek óta járom a szabolcsi vásárokat, figyelem a vásárló magyart, mert most, hogy megvan az uj termés, vásárol a magyarEddig a télen át, egész tavaszon, a nyáron az uj termésig eladott a magyar, mert szűken állott pénz dolgában. Ilyenkor viszi vásárra a mult őszön vett és a télen át nem megfelelőnek bizonyult .ószágot> annak árából fedezi a legszükségesebbeket az aratásig. Most, aratás után, amikor pénz csörög a lajbi zsebben, most vásárolja vissza a jószágot. Lehetőleg jobb legyen, szebb legyen és olcsóbb legyen, mint amilyent ő tavaszszal eladott. Nagy gond ez és igen nagy körültekintést igényel. Kivonul a vásárra az egész család, még szakértőket is visznek. Egyegy bő kaftános, nagyszakálu, kiérdemesült marhakupec a családi tanácsadó. £rti a marhát, hallgatni kell a szavára. Nono. Örákon keresztül, jó messziről kerülgetik a kiszemelt jószágot és a család tagjai egyenkint, egymásról mit sem tudva ravaszkodnak, alkudoznak a maradhatós jószág gazdájával és szidják az eladó marhát, mint a bokrot. Ezer hibáját fedezik fel, mely mind alkalmas arra, hogy a vételár lemorzsolódjék. De hasonló furfanggal dolgozik az eladó is. Az ő családtagjai mint álvevők szerepelnek, kötelességük a gáncsoló, komoly vevőkkel szemben felverni a jószág árát. Félnapig tartó hosszas tárgyalás után végre elérkeznek a tenyércsapkodáshoz. Egyik is, másik is nyújtója a markát, nagyot vág bele a már sík: na Isten neki, legyen a magáé 200 pengőért! Nem ugy! kiált a vevő és nagyot csap az eladó újonnan kinyújtott markába: — 160 pengő oszt egy szó se legyék többe! I Igy megy ez még órákon keresztül, mig végre utoljára verik össze tenyerüket és. megegyeznek 190 pengőben. Mert már pengőben számol a magyar. A megvett jószágot odakötik a vevő szekeréhez és faciunt magnum áldomás. Az áldomást vagy a vevő, vagy az eladó fizeti ahogy a vételárnál megegyeztek. Megindulnak a taberna felé valamennyien, mert az áldomásra mindenki illetékes, aki beleszólt a vitába. Az ősi erkölcsök" hanyatlása, ] vagy a pénztelenség teszi, de bor : helyett pálinka az áldomás. Min- i ^Boross-Gárdos' magantanfolyam Budapest, Rákóczi út 57/a. szám. Előkészít szeptemberi vagy decemberi összevont vizsgákra, érettségire. (Válaszbélyeg.

) 3944-? Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társulat, Budapest. Gyár és igazgatóság: VI. Váczi út 19. sz. Telefon: Lipót 909-33. Városi telep: VI., Vilmos császár-út 65. sz. Telefon: Teréz 124-40. „REKORO VIII" losonci sorvető és sortrágyázó gép ismétfkapható. 20.000 gép munkában. Tökéletes munka! Könnyű suly. Állitható sortávolság. öO

D/o műtrágya megtakarítás! Sorban vet! Sorban trágyáz! Ki buktatható szekrény. Könnyen tisztitható. 3806 Jelentékeny terméstöbblet! Kerületi képviselet: Marton és Társa B.-T. Nyiregyháza. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon v^a* fl^gy^ gflfl.jfc ft ^ Vásárol a szabolcsi magyar. Riport a szabolcsi vásárokról. — Bor helyett pálinka az áldomás. — Kevesebb a forgalmi adócsalás. - A bosnyák árusok. — A birbi sesek. — A szabolcsi Szúnyogok. — Rádió a korcsmában. — Sándor bácsi. — Ahol nincsenek koldusok. — A szép lányok ás áldott asszonyok hazája. Vidéki szinház táblás házakkal.