Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-31 / 172. szám

1927. julius 31. Xyíryidék. berségnek is kellene egy algebrai jelet fenntartanunk. De semmi eset­re sem lehet ezt a jelet a menekül­tek jelével összeadnunk. Lehet ösz­szeszorozni a gőzmozdonyt a kara­lábéval? Hiszen közös jelük van: mindkettő szemmel látható. Ha én észlelek egy egyetemes emberi kórt, a gazemberséget és azt vé­letlenségből a menekültek között láttam, szabad elneveznem a gaz­emberséget menekülteknek? Látok egy vaggon alma között két ba­rackot, ezentúl a világ összes almá­ját baracknak fogom hivni? 'Meg kell azonban adni, hogy a cikkiró ur él ezízel a riégi jó békebeli kifejezéssel: »tisztelet a kivétel­nek^ Ha cikket irna a svábbogár­irtásról, azt mondaná: az egész ál­latvilágot ki kell irtani — tisztelet a kivételnek! írjon a gazemberek ellen és ne a menekültek ellen, még ha százszor is odateszi azt a záró­jeles kivételt. Feleletében azonban hátat for­dít mindennek, amit első cikkében irt, azt mondja, nogy kizárólag az ál-menekültek ellen irt. Az igazi menekültek csak ott hibáztak, ami­kor nem tiltakoztak ezek letelepü­lése ellen. Ezzel a felelettel alapo­san fejbekonkufálta önmagát. Az első cikkében általánosan irt (ász­telet a kivételnek) a menekültekről! őket okozta a drágaságért! (Tiszte­let a kivételnek) Egy ilyen szétlá­gyitott felelettel nem korrigált semmit, hanem egy teljesen uj theoriát kolumbuskodoít ki a me­nekültekről. Melvik az igazi ? Mert hogy feleletében másról beszél, mint első cikkében, azt mindenki látja. Ezzel a felelettel angolflastro­mot tett a gyomorfájásra. Ez azonban még semmi. Ha valaki karikatúrát csinál önmagá­ból, hagyján. Saját szavait megha­zurd'.olhátja az ember. Azonban a mások szajába ne adjon olyasmit, amit az sohasem mondott. Cikkem­ben ezt kérdeztem : »A Felvidék, Erdély stb. »idegenek« hazája, mely­hez nekünk semmi közünk ? ? ?« — (Hány kérdőjelet tegyek utána??") És erre Siposs ur azt irja: »A Bar­tók ur cikkéből olyasvalamit olvas­tam ki, mintha a' Felvidékért sib. csak a menekülteknek fájna a szi­ve és hogy csak nekik volna majd joguk bemenni az igéret földjére. Ez pedig tévedés.« Elém szemeteli a maga szellemi abrakját, hogy kul­turális lidércnyomást kapjak tőle? Ajánlanám az ilyen uraknak (tisz­telet a kivételnek), hogy nézzék meg egy nyelvtan könyvben, hogy mi a különbség kijelentő és kérdő mondat között. Szerencsém, hogy nem kérdeztem meg: »Vajjon a Holdban lakunk ?« Mert erre min­den bizonnyal azt felelte volna: »Bartók azt állítja, hogy a Hold­ban lakunk !« Azt gondolja, hogy cerebrális kátzenjammerben szen­vedek ? (Nehogy átzsargonkodja ezt a kérdésemet kijelentő módra !) És egy harmadik botlás: azt mondja, hogy nem akarja a »ma­gas állásu« menekülteket megbán­tani. Azt gondolnám, hogy Nietzsche holdkóros tanainak a kö­vetője, hogy csakis az über menscheket tartja érdemeseknek ar­ra, hogy két lábon járjanak. Ez szép elv volna, 'ha szükség volna arra, hogy a hordárok is über­menschek legyenek. — Tiszteljük azonban mindenkinek az elveit, de akkor ne übermenschkedje agyon saját felfogását, mert fentebb ezt irja: »Nagymagyarországnak csak egyforma állampolgárai voltak és vannak«. Ezek szerint nem szabad különbséget tennünk közöttük, ne bántsuk akkor egyiket sem. Mindezeket összegezve a felelet nem nagyon talált célhoz. Ne ve­gye rossz néven, hogy megtoldtam a vitát megjegyzéseimmel, mint első cikkemben irtam, most is meg­vagyok győződve jóakaratú törekvé­seiről. pe értsük meg egymást, jó­akarat egymagában édeskevés. — Meg kell értenünk egymást testünk­leikünk minden atomjáig. Megér­tem, ha valakinek esetleg keserű tapasztalatai vannak és megértem, hogy milyen fájdalmas az, ha e tapasztalatok okozói egy kivert, ül­dözött, az emberiség egyik legszá­nalmasabb csoportjából valók. De legyünk máskor tekintettel e cso­port többi tagjaira is, ne rójjuk fel a menekültek, a Sorsnak e mosto­ha gyermekei hibájául, ha köztük — mint a földkerekség minden ré­szén — gazemberek vannak. Bartók Miklós. karaktere is kidomborodik a vá­sárok képében. Az országos vásá­ron ott van az egész község és az idegen előtt feltárul a lakosság jel­legzetes tulajdonsága. A kisvárdai vasart például a Galíciából beözön­lőitek tipikus alakjai jellemzik, míg Dombrádon a jómódú gazda­kozonség dominál, barátságos, jó­ízű mosolyával. A nyirmadai vá­sárt elárasztják a koldusok, mig a nyírbátori vásárban jiincs egy kol­dus sem. Feltűnik Fehérgyarma­ton a sok szép viruló ifjú ha­jadon, Nyírbátorban pedig a fel­tűnő sok állapotos asszony. Sok a cigány Nyirbaktán, a lókereske­dest csaknem egészen ők bonyo­lítják le. Vásár után megélénkülnek a vásártartó községek korcsmái. Hí­resek a Szúnyog-vendéglők Nyír­bátorban és Mátészalkán. A nyír­bátori Szúnyog 16 éve, a máté­szalkai Szúnyog 25 éve vendéglős­köd ik Szabolcsban egy helyen. A nyírbátori Szúnyog lépést tart a korral; vendéglőjében minden asz­talhoz rádió van szerelve. Tetszik a rádió a korcsma közönségének, nagy élvezettel hallgatják az iparos és kisgazda vendégek. Nagy híre van Nyírbátorban Sándor bácsinak, a különc ven­déglősnek. Derék vágású örem em­ber válláig érő ősz hajfürtökkel. — Nem respektálja a vendéget, a ven­dégnek kell ő utána igazodni. Egy fél liter bornál többet egy yendég­nek sem szolgál ki. Az ő korcsmá­jában nem lehet berúgni. Ételren­delés nincs, az ebédet ő maga vá­lasztja a vendégnek és'amit hoz, meg kell enni. A fizetést pofa sze­rint kéri, szegény ember majd­nem ingyen étkezhetik. Színház is van most Nyírbá­torban és ami hihetetlenül hang­zik: minden nap telt házak előtt játszik. Az igazgató: Csolnakossy Gyula és 20 tagu a színtársulat. Az országos vásár napján Rostand Sasfiók-ját adták zsúfolt ház előtt. A nyírbátoriak meg vannak elé­gedve a színtársulattal és meg van elégedve a színigazgató is a kö­zönséggel. öt hetes tournéját most meghosszabbította két héttel. Bol­dog állapot. denki bejelenti igényét, miféle pá­linkát óhajt. Legtöbben törkölyt kér nek és sokan tiszta rummal isszák az áldomást, amely után a forgalmi adó lerovásának komoly aktusa kö­vetkezik. A szemfüles fináncoknak ma már kevés dolguk akad. Elvétve fordul elő adócsalás. Pedig a forgalmiadó kezdetén de sok baj volt. Könnyeb­ben esett a magyarnak, ha letagad­hatott valamit a vételárból, vagy mint ő gondolta, spórolhatott. A sok büntetés észre térítette a maga kárán tanuló magyart és ma már nincs baj. Nagyon népszerűek a szabolcsi vásárokon a bosnyák árusok nya­kukba akasztott jellegzetes holtuk­kal. Tetszik a magyarnak, hogy kedvére alkudozhatik a «sógor»-ral, ahogy Szabolcsban a bosnyákokat titulálja. A bosnyák 5 pengőt kér a jófajta bicskáért, a magyar igér érte 50 fillért és megegyeznek 70 fillérben. Sokkal veszedelmesebbek a bir­bicsesek. Bárhogy üldözze őket a pénzügyi hatóság, nem lehet kiir­tani a közönség zsebére törő sze­rencsejátékosokat a vásárokról. Ha a szerencsejáték egy-egy fajtáját el­tiltják, uj és uj trükkökkel jönnek és vezetik félre a hiszékeny publi­kumot. Legújabban céllövő instru­mentumuk van és minden szám nyer. Nyerni pedig ki nem akarna és rakják fel a pénzüket a kártya­lapokra és a legügyesebb vállalko­zik a célbalövésre valamennyi he­lyett. A célbalövő nyer is egy 10 fillér értékű bajuszkefét, a többi pénz a birbicsesé. A vásár tartó város vagy község (A Nyirvidék tudósítójától.) Hetek óta járom a szabolcsi vá­sárokat, figyelem a vásárló ma­gyart, mert most, hogy megvan az uj termés, vásárol a magyar­Eddig a télen át, egész tavaszon, a nyáron az uj termésig eladott a magyar, mert szűken állott pénz dolgában. Ilyenkor viszi vásárra a mult őszön vett és a télen át nem megfelelőnek bizonyult .ószágot> annak árából fedezi a legszüksé­gesebbeket az aratásig. Most, ara­tás után, amikor pénz csörög a lajbi zsebben, most vásárolja vissza a jószágot. Lehetőleg jobb legyen, szebb legyen és olcsóbb legyen, mint amilyent ő tavasz­szal eladott. Nagy gond ez és igen nagy körültekintést igényel. Kivo­nul a vásárra az egész család, még szakértőket is visznek. Egy­egy bő kaftános, nagyszakálu, ki­érdemesült marhakupec a családi tanácsadó. £rti a marhát, hallgatni kell a szavára. Nono. Örákon keresztül, jó messziről kerülgetik a kiszemelt jószágot és a család tagjai egyenkint, egy­másról mit sem tudva ravaszkod­nak, alkudoznak a maradhatós jó­szág gazdájával és szidják az el­adó marhát, mint a bokrot. Ezer hibáját fedezik fel, mely mind al­kalmas arra, hogy a vételár le­morzsolódjék. De hasonló furfang­gal dolgozik az eladó is. Az ő családtagjai mint álvevők szerepel­nek, kötelességük a gáncsoló, ko­moly vevőkkel szemben felverni a jószág árát. Félnapig tartó hosszas tárgyalás után végre elérkeznek a tenyércsap­kodáshoz. Egyik is, másik is nyújt­ója a markát, nagyot vág bele a már sík: na Isten neki, legyen a ma­gáé 200 pengőért! Nem ugy! kiált a vevő és nagyot csap az eladó újonnan kinyújtott markába: — 160 pengő oszt egy szó se legyék többe! I Igy megy ez még órákon keresz­tül, mig végre utoljára verik össze tenyerüket és. megegyeznek 190 pengőben. Mert már pengőben szá­mol a magyar. A megvett jószágot odakötik a vevő szekeréhez és faciunt magnum áldomás. Az áldomást vagy a ve­vő, vagy az eladó fizeti ahogy a vételárnál megegyeztek. Megindul­nak a taberna felé valamennyien, mert az áldomásra mindenki ille­tékes, aki beleszólt a vitába. Az ősi erkölcsök" hanyatlása, ] vagy a pénztelenség teszi, de bor : helyett pálinka az áldomás. Min- i ^Boross-Gárdos' magantanfolyam Budapest, Rákóczi út 57/a. szám. Előkészít szeptemberi vagy decem­beri összevont vizsgákra, érettségire. (Válaszbélyeg. ) 3944-? Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társulat, Budapest. Gyár és igazgatóság: VI. Váczi út 19. sz. Telefon: Lipót 909-33. Városi telep: VI., Vilmos császár-út 65. sz. Telefon: Teréz 124-40. „REKORO VIII" losonci sorvető és sortrágyázó gép ismétfkapható. 20.000 gép munkában. Tökéletes munka! Könnyű suly. Állitható sor­távolság. öO D/o műtrágya megtakarítás! Sorban vet! Sorban trá­gyáz! Ki buktatható szekrény. Könnyen tisztitható. 3806 Jelentékeny terméstöbblet! Kerületi képviselet: Marton és Társa B.-T. Nyiregyháza. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon v^a* fl^gy^ gflfl.jfc ft ^ Vásárol a szabolcsi magyar. Riport a szabolcsi vásárokról. — Bor helyett pálinka az áldomás. — Kevesebb a forgalmi adócsalás. - A bosnyák árusok. — A birbi sesek. — A szabolcsi Szúnyogok. — Rádió a korcsmában. — Sándor bácsi. — Ahol nincsenek koldusok. — A szép lányok ás áldott asszonyok hazája. Vidéki szinház táblás házakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents