Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-30 / 171. szám

JSfVíRYIDÉK. SMKESMIB rw?vuMmwuw-c ^ >-sWJWM4P*!»• j;7r*S?' rra*?*^»*i.v*f te-ySáBSSHTO 1927. julius 30. Nagy előkészületek folynak Budapesten a Szent Ltván-bétre. Budapest Székesfőváros Idegen­forgalmi Hivatal most hajtja végre mindazokat a terveket, amikkel a Szent István hét nagy bizottsága az idei nemzeti ünnepet még a tava­lyinál is gazdagabbá fogja tenni. Az ünnepségek végleges programmjá­ból nagy arányokban és megkapó vonásokkal emelkedik ki az idei nemzeti ünnep, amely még a tava­lyinál is szebb, gazdagabb, tanul­ságosabb és szórakoztatóbb lesz. Az ünnepi hét első napján, au­gusztus 18-án nyilik meg az Or­szágos Vasipari Kiállítás Horthy Miklós kormányzó és József főher­ceg fővédnökségével. Ugyanekkor nyitják meg a mezőgazdasági gépek és anyagok kiállítását, amik a több­termelés célját szolgálják. A Nem­zetközi Reklámkiállítás és Rádió­kiállítás, valamint a fővárosi kira­katverseny lesznek még az első nap eseményei, amelyek bizonyára szintén sokoldalú érdeklődést köt­nek le. i A Szent István-hét második napjának érdekes eseménye lesz az Országos Kirakodó Nagy-vásár, a mely felidézi a hires Pesti Vásárok emlékét, s szines elevenségével kap csolja össze e vásárok hangulatát a modern világváros mai életével. Ennek a napnak különböző szakai­ban városszerte magyar zenei be­mutatók lesznek, amelyek a népies és a klasszikus magyar zenét •egyaránt kultusszá fogiák tenni. — Ugyancsak gondoskodás történik a bájos, szép és "lelkes magyar tán­cok kultiválásáról is, amiken a kö­zönség összehasonlítást tehet a régi ritmusérzék szépségére és ked­vességére nézve. Augusztus 20-án, mint századok óta minden évben, folyik le a !h|a^y!o mányos egyházi körmenet a budai vár "kiszabott utjain, százezrek je­lenlétében. Ezen a körmeneten leg­nagyobb fényével vesz majd részt a katholikus főpapság. Ott lesznek az ország nagyjai, a kormány, a fő­város és a vidéki törvényhatóságok diszküldöttségei Megkapó látvá­nyossága lesz ennek a körmenetnek a népviseletben felvonuló vidékiek festői csoportja, továbbá egy kü­lön történelmi menet, amely a régi Szent István-napi körmenetek emlékét eleveníti fel megkapó lát­ványosságokban. Ugyanezen a na­pon folynak le az eseményszerűnek ígérkező atlétikai versenyek és mér­kőzések, amelyek alapján fogják odaítélni a Szent István-dijat. Augusztus 21-ének színpompás eseménye lesz a nemzeti lovasün­nep (Carous9el) megrendezése a Margitszigeten. A vidéki és kül­földi vendégek szórakoztatására nagy előkészületek történnek. Né­pies színeivel és hangulatával meg­kapó lesz a Szent István-nap dél­utánján rendezendő mulatságok so­rozata. Városszerte több helyen rendeznek népünnepeket, népies látványosságokat a vidékiek szóra­koztatására. Hatalmas tűzijáték, valamint diszes hajófelvonulás a kivilágított Dunán fogja lezárni augusztus 20-ának esti programm­ját. Ugyancsak augusztus 20-án lesz a hagyományos lóverseny. A fővá­ros színházai is versenyre kelnek, hogy ezeket a napokat ünnepi elő­adásokkal tegyék emlékezetessé. — Valamennyi rt&pon nyitva lesznek a muzeumok, képtárak és más látni­valók, részint ingyen, részint ked­vezményes belépődíjjal. A főváros összes kereskedői azt is elhatároz­ták, hogy ezeken a napokon min­den veveőnek, aki náluk vásárol, ár­engedményt fognak adni. Közgazdaság Gazdák figyelmébe. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara érdekeltségének figyelmébe ajánlja, hogy amennyiben 79 kilogrammosnál nagyobb hektóliter sulyu búzát adnak el, azt ne szok­vány búzaként, hanem minta alap­ján a hektoliter suly megjelölésé­vel hozzák forgalomba, iparkodván kiváló minőségű buzájukért jobb árakat elérni, a terménytőzsdén jegyzett legmagasabb hektoliter sulyu buza áránál. A terménytőzs­dei szokványok szerint ugyanis, ha a kötés szokvány búzára szól, 79 kilogramm hektolher súlynál nehe­zebb minőséget bonifikáció alakjá­ban nem térítenek meg az eladónak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kérésére az Országos Mező­gazdasági Kamara interveniált a tőzsde Elnökségénél a tekintetben is, hogy a tőzsdei hivatalos árjegy­zésben a 79 kg.-nál magasabb hek­toliter sulyu mintaszerinti kötések árjegyzése is jegyeztessék, hogy igy a gazdaközönségnek megfelelő támpontja legyen árkövetelmé­nyeinek meghatározásánál. A világtermés. Az idei világtermésről az első hiteles adatok a következő ered­ményeket tüntetik fel: Buza millió métermázsában (zárjelben a mult évi terméseredmény): Belgium 3.9 (3:3), Bulgária 12.2 (11.2), Egyesült Jlamok 231.2 (226.5), Kanada 88.5 (110.5) Magyarország "18.7 (20.41 Spanyolország 39.9 (39.0). Együtt |ez a hat állam 394.4 (410.9). E hat állam termésbecslesénél 1926-hoz képest mutatkozó 16.6 millió mm.-ás 1927-i minusza azon­ban nem ad helyes képet az álta­lános helyzetről, mert Észak-Ame­rika (U. S. és Kanada terméscsök­kenésével szemben Európa fontos termelőálla'maibót a tavalyi ínsé­ges terméshez képest lényeges emel­kedést jeleznek. Különösen áli e„ Franciaországnál, amelynek tavaly az 1925. évhez képest 22 millió mm. buza minusza volt, holott ez évben Franciaországból minden megbízható forrás jó középtermést jelez. A világ búzatermésének általános képe. Számszerűleg még nem igazolt, de — legjobb meggyőződésünk sze­rint — valószerű a római Nemzet­közi Mezőgazdasági Intézet juniusi feltevése, hogy a déli félteke még csak most vetett búzájával nem számolva, az idei búzatermés meny­nyisége nagyjából meg fog fe­lelni a mult évi világtermésnek, mégis azzal a különbséggel, hogy az idén Amerikában (Kanadában) gyengébb, Európában (Franciaor­szágban) jobb a terinés s az euró­pai plusz kiegyenlíti az amerikai mínuszt. A római Nemzetközi Mezőgaz­dasági Intézet ehhez juniusban hoz­záfűzte, hogy ha valami különbség lesz a világtermésben a tavalyihoz képest, inkább egy csekély minusz várható. Ezzel szemben a junius óta kapott ujabb hírek inkább azt valószínűsítik, hogy a világ búza­termése — a déli féltekét nem számítva, — valamivel, nem lénye­gesen, jobb lesz a tavalyinál. Köz­ben u. i. Amerika terméskilátásai ^julius '9. becslés) valamelyest ja­vultak ^ezt a javulást a fenti táb­lázatunk már magában foglalja). A Corn Trade News (Termény­kereskedelmi Újság) juüus 1-én az európai búzatermést 20—30 mil­lió mm.-val többre becsülte a ta­valyinál amivel szemben Észak­Amerikában a legújabb becslés szerint, a tavalyinál 17.4 millió mm.-val kisebb búzatermést várnak. Magyarország rendkívüli piaci előnye ez évben, hogy a kanadai buza, mely a tiszta búzának legha­talmasabb minőségi versenytársa, a megkésett vetés miatt csak késve fog a piacon megjelenni és hogy a kisebb kanadai termés folytán a magyar búzával vetélkedő sikér­düs keménybuzák százalékos ará­nya kisebb, mint tavaly. Ezzel szemben a tiszai buza, de nemcsak az, általában a magyar búzák ez évben rég nem látott kitűnő mi­nőséget mutatnak, az áru száraz és tiszta »fenékig buza«, amely a magyar búzatermelésnek becsületére fog válni a világpiacon. Romániában. Beszarábia, Moldva és a hegyes vidékek kedvezőtlen zónájának kivételével, jó termést várnak. Erdélyben igen jót, a Re­gátban és a Bánságban azonban hőütésről és rozsdáról panaszkod­nak. Jugoszláviában a tavalyinál és a normálisnál 20 százalékkal gyengébb, Oroszországból, — mely tavaly 9 millió mm. búzát exportált, — a tavalyinak megfe­lelő középtermést jeleznek. Csehországban kedvezőtlen idő­járás volt, szárazság és fagy. Csehországban ús, Ausztriában is, rövid maradt a buza kalásza, mind­azonáltal az osztrák búzatermés javult. Olaszország azt remélii hogy a tavalyi jó termésnek (60 millió mm.) az ezévi termés sem marad sokkal mögötte. De azért persze Olaszország is óriási be­vitelre szorul, hiszen a tavalyi jó termés ellenére most is havonta harmadfélmillió mm. búzát im­portál és az egész magyar feles­leget két hónap alatt megveheti. Ro*s. Kevésbbé kedvező EurópaszCrte a rozs termés képe. A magyaror­szági nagy fagykárok után . mete­orológia ílag megál lapították, hogy hasonló, vagy még súlyosabb fagykárok voltak Európa valameny­nyi közép- és keleti rozstermelő országában. Ausztria, Csehország, Lengyelország, a balti tartományok s mint most már megállapítható, a legfontosabb rozsterület. Oroszor­szág is legalább oly súlyos rozs­kárt szenvedett, mint Magyaror­szág, a rozskalászok üresek, vagy erősen ablakosak. Csak Németor­szág egy részén esett a rozs virág­zása meleg időre, de ott is jelentői fagykár mutatkozik. Mindent összevéve Európában és Észak-Amerikában: a tavalyinak megfelelő közép, vagy annál egy árnyalattal jobb búzatermés és a tavalyinál is jóval gyengébb rozs­termes várható. A déli féltekére vonatkozólag Ar­gentína is, Ausztrália is, makacs szárazságról panaszkodott, mely késleltette a vetést. A déli féltek? tavaly fontos sze­repet játszott a buza világpiacom mert 104 millió mm. rekordtermése volt. Valószínű, hogy ezt a számot a kedvezőtlen időjárás folytán ez évben nem fogja megközelíteni. Legfeljebb ennyi, amit ma mon­dani lehet. (*) Villannyal varr ön? A Sin­ger motor megkíméli önt a fárad­ságtól, hogy varrógépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék üzletünkben, Vay Ádám u. 2. a Singer motor bemutatását kérni Vételkényszer nincsen. 2 — őszi és téli divatujdonságak a legnagyobb választékban megérkez­tek az Újságból tba. A tiszalöki kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 2473—1927. Tksz. Árverési hirdetmény kivonat, Révi Ferenc és tsai végrehajtatónak Szilvási Károly végrehajtást szenvedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság Erzsébet Malom Édelmann és Kohn polgári cég jel­zálogos hitelező 2641/1927. tksz. ké­relme következtében az 1881: LX. t.-c. 185. § a értelmében elrendeli az ujabb árverést dr. Hencz Ödön mis­kolci lakos késedelmes árverési vevő ellen, ennek terhére és veszélyére a tiszalöki kir. járásbíróság területén lévő Polgár községben fekvő s a pol­gári 2682. sz. betétben foglalt A I. 1—2. sorsz. 604., 605. hrsz. ingat­lanoknak Szilvási Károly nevén álló felerészére 1800 pengő becsértékben mint ezeenel megállapított kikiáltási árban. Dr. Hencz Ödön korábbi ^"verési vevő, akinek bánatpénzét a tkvi ha­tóság elvesztettnek nyilvánítja, a most elrendelt árverésen réizt nem vehet. Ha a korábbi árverési vevő az ujabb árverési határnapot megelőzőleg az ujabb árverés elrendelése által okozott 32 pengő 56 fillér ezutali és a még felmerülhető összes költségek meg­fizetésén felül az árverési feltételek­nek teljesen és oly időben tesz eleget, hogy a kiküldött az árverés megtar­tása előtt értesíthető: a tkvi hatóság az árverés megtartását fel fogja füg­geszteni. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek Polgár községházánál megtartá­sára 1927. évi augusztus hó 30. napjának délelőtt 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. § a alapján a követ kezókben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §-a.) Ha az ujabb árverésen az ingatlan a korábbi vételárnál magasabb árért adatnék el, a többlet a korábbi vevőt nem illeti, ha pedig olcsóbb áron adatnék el, a korábbi vevő köteles megtéríteni azon különbözetet, amely a későbbi és korábbi vételár között fennforog, — ebbe azonban az elvesz­tett bánatpénz beszámittatik. 2. Az arverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 %-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számitott óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birói le­tétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908. XLI. t.-c. 21. §.) 3. Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha töb­bet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az ál­tala igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Tiszalök, 1927. junius 21-én. KISS GYÖRGY s. k. kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: 7612 SZABADOS, ir. s. tiszt.

Next

/
Thumbnails
Contents