Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-30 / 171. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. julius 30. Tengerre magyar! Milyen széltében felkapott jelszó volt ez a boldog

1 béke éveiben, amikor még Fiuménk volt s volt magyar tengeri kereskedelmünk. — Utána jött a nagy katasztrófa s a békeszerződések irtózatos taglója, Fiumét is levágta a magyar Szent Korona testéről. Az egykor virágzó élénk forgalmú kikötőváros, miután elvágták természetes «hinterlandjától» sorvadozni kezdett s hiába tett fellendítése érdekében nagy erőfeszítéseket az olasz kormány, igazi életre nem tudta kelteni. Nem is csoda. A nagyszerű kikötőkkel rendelkező Olaszország számára Fiume csak egy kikötő volt a sok közül, földrajzi belyze ténél és fekvésénél fogva olasz szem pontból nem is a legjelentékenyebb. Ellenben Magyarország számára életbevágóan fontos az, hogy a tengerhez kivezető utat kapjon s ugy látszik ez a reményünk a fiumei magyar-olasz egyezménynek Rómában történi aláírásával nemsokára boldog válósággá válik. Emlékezhetünk, hogy a miniszterelnök olaszországi .látogatásának egyik főcélja épen a fiumei tengeri kikötő kérdésének megbeszélése volt. A magas tárgyaló felek az elvi szempontokra vonatkozólag meg is egyeztek, de természetszerűleg] egész más és hosszas tárgyalásokat igényelt az egyezménynek pontról pontra való megvitatása és becikkelyezése. Ezt a nagy munkát a kereskedelemügyi minisztérium kitűnő államtitkárja, Wimmersperg Fülöp végezte, aki a napokban irta alá Rómában a szerződés végleges szövegét. Ebben a szerződésben le vaannak fektetve az összes elvi megállapodások s egy jegyzőkönyvet is csatoltak hozzá, amely a Fiúméban felállítandó magyar vámkirendeltség szervezését szabályozza. A hírek szerint a két delegáció tárgyalásait szívélyes rokonszenv hatotta át s az reményt adhat arra, hogy a szerződés intézkedésseinek tényleges megvalósítása semmi különös nehézséget okozni nem fog. Szükségtelen bővebben fejtegetni a fiumei tengeri kikötő jelentőségét a magyar külkereskedelem szempontjából. Épen a legutóbbi hónapok során került többször megvitatás alá a magyar külkereskedelmi mérleg súlyos deficitje, amelynek legfőbb oka természetesen Trianon, azután az utódállamok nak a csonka országgal szemben tanúsított barátságtalan magatartása s nemkevésbbé egy a tengerre vezető útnak a hiánya. Trianon ellen épen most hallatszanak igen erős hangok az angol közvélemény körében, az utódállamokhoz való viszonyunkat a velük megkötött és megkötendő szerződésekkel igyekezünk szabályozni, a tenderre va>' kijutás lehetőségét pedig ez az épen most aláirt szerződés bizíö sitja. A rettenetes sebekben vergődő ország igy próbál lassan-lassan felgyógyulni a szinte halálos betegségből, bár mindaz, amit eddig sikerült elérnünk, bizony nagyon, nagyon csekély ahhoz a veszteséghez képest, amelyet a trianoni békeszerződés mért ránk. De épen szorongatott helyzetünk miatt kell megragadnunk minden alkalmat, amely egy jobb jövő záloga lehet, mozgásunkat megkönynyiti s a szabadság levegőjéhez utat nyit számunkra. Reméljük, hogy a fiumei kikötő használatbavételének technikai munkálatai az elvi szempontok leszögezése után most már rövidesen megindulnak és nemsokára magyar hajók magyar lobogó alatt fogják szeldesni az Adria oly jól ismert és anynyira fájlalt kék hullámait. Tengerre magyar! — mint valami guny kiáltás hangzott a fülünkbe a reménytelenség pár esztendején í't ez az egykor oly sokat jelentő felhívás, de reméljük, hogy nem is hosszú idő múlva az ifjabb magyar generáció komoly latogatás tárgyává teheti majd, hogy erejét és tehetségét ne állitsa-e a feltámasztandó magyar kereskedelmi tengerészet szolgálatába. «-» <miH«MMI Ez év márcinsától felmenő tendenciát mntat a szabolcsi földek ára — mondja Kansay Tibor, Szabói ssvármegye gazdasági főfelügyelője. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Megírtuk legutóbb, hogy az ingatlanok értéke lassan-lassan emelkedőben van, aminek okát abban találtuk, hogy a többtermelés beható propagálásával a földnek, mint kihasználható bázisnak értéke fokozatosan emelkedik, továbbá, hogy pénzünk stabilizálódásával annak belső értéke is megerősödött. Ezzel kapcsolatban munkatársunk most kérdést intézett Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelőhöz, aki a'következőket mondotta.A szabolcsi földek ára ez év márciusától kezdve felmenő tendenciát mutat, mig az elmúlt esztendőben esett. Oka ennek valószínűleg az, hogy az emberek könnyebben jutnak hitelhez s ennek következtében nagy a kereslet a földek után. Mig tavaly 30 40 százalékos kamatú hitelek alatt nyögött a gazda, ma már a vidéki pénzintézeteknél is hozzájuthatnak 12 százalékos kölcsönhöz. A silányabb minőségű homokos föld magyar holdjának forgalmi ára jelenleg 4—500 pengő, mig a 'jobb * minőségű homokos földé 6—800 pengő, de előfordult már 1200 pengős ár is. Ezek természetesen száz holdon aluli árak. Parcellázásoknál gyengébb minőségű homok katasztrális holdjáért 600 pengős árat fizettek, de tudok esetet, amikor jó minőségű homok kisholdja 15 millió koronáért kelt el. Tizenöt holdat vettek meg egy tagban. Mindez különben fügj| a birtok fekvésétől, városhoz, községhez, vasútállomáshoz való távolságtól és egyéb olyan körülményektől, amelyek előnyösebb, vagy hátrányosabb befolyással lehetnek az illető birtokra a vevő szempontjából. Megkérdeztük a föld árára vonatkozólag Papp Gézát, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület titkárát is, aki szintén azt mondotta, hogy a föld ára állandóan felfelé megy. Az árak megfelelnek a fentebb részletezett áraknak, sőt — tette hozzá Papp Géza — tudorná som van több olyan ingatlanvásárlásról, amidőn holdankint 25 millió korona árat is sikerült elérni. Nagy az érdeklődés a Városi Dalegylet vasárnapi tiszalöki népünnepélye iránt. Lacikonyha a tiszaparti füzesben. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Megírtuk már, hogy a Nyíregyházi Városi Dalegylet julius 31-én vasárnap délután és este Tiszalökön a tiszaparti füzesben nagy népünnepélyt rendez. Az ünne_pély keretén belül hangversenyt tart, melynek egyik pontja a szegedi országos dalosverseny versenyszáma lesz. Lesz a népünnepélyen pezsgő, borhalászat, tombola, körhinta^ hajóhinta, lacikonyha, szépségverseny és mindenféle tréfás verseny. — Pompás tjszai halászlé, nyárson sült kecsege, kitűnő bor és jó cigányzene. Végezetül tánc reggelig. Belépődíj 1.20 pengő. Olcsóbb lett a piac, drágább lett a megélhetés Egy kis statisztika a folyton emelkedő drágaságról. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A rendőrség harca a drágaság ellen változatlanul tart és az élelmiszerpiacokon ez az ostromállapot tartja féken az árdrágítókat, akik fel akarják verni a kialakult piaci árakat. A küzdelem az olcsóbb árért nem megy zökkenő nélkül és vannak olyan esetek is, amikor ugy tetszik, hogy nem lehet erőszakkal irányítani az árakat és a rendőrségi piaci razziák által dik APOLLÓ Pénteken, csak 1 napig! MABGELLá ALBINI a „Moszkva 1910" főszereplőjével és a német művészgárdával: Werner Schaff „Der Schneeschulaufer" c. regénye 10 felvonásban. Szombaton BUCK JONES ez évad ntolsó nagy filmje Magde Beilamy a bájos Fox sztárral: Vasárnap A FENEVAD HÍD SIETTE tált árakat lenyomja egy nagyobb árformáié erő: a kínálat nagysága Az árak esése következtében a heti létminimum is csökkent valamivel. Juliusban az élelmiszereknél mutatkozó árcsökkenés következtében, amint azt Gál Benő adatai mutatják, a heti létminimum a junius végi 71.14 pengőről (889.250 K) 68.34 pengőre (854.375 K) csökkent, ami átlagban 3.89 százalékos árcsökkenést jelent. A julius havi árcsökkenés dacára, a háztartás ellátásához azonban julius végén még mindig több pénzre van szükség, mint junius elején és ma az árak 0.8 százalékkal még mindig nagyobbak a junius efcl áraknál. Julius végén még mindig 7.48 százalékkal drágább az élelmiszer, mint az év elején, a ruházkodási cikkek ára pedig különösen az utóbbi hónapokban emelkedett és ez emelkedés következtében a textilárak ára julius végén 5.56 százalékkal nagyobb, mint volt az év elején. Végeredményben julius végén átlagban 5.96 százalékkal több pénzre van szükség a háztartás ellátásánál, mint az év elején. Ma 7.8 százalékkal fizetünk mindent drágábban, mint 1926. julius végén, az élelmiszert 9.5 százalékkal, a lakást 17 százalékkal. A háború kezdetétől az élelmiszerek drágulása 21.014.9-szeres, a ruházati cikkeké 21.678.5-szeres, mig az átlagdrágulás 20.017.4-szeres. Julius végén 138.3 pengő volt szükséges ahhoz, hogy ugyananynyi árut lehessen vásárolni, mini a békében 100 pengőért és 145.50 pengő kellett a 100 pengő értékií élelmiszer beszerzéséhez. 2 világfilm, 13 felvonásban. Előadások kezdete; 1U8 és t/^lO órakor. Hogyan kell pipálni. Szemelvény Hajdú btván .Milyen volt a mi régi hadsere/Qok ?• — most megjelent könyvéből. — Szeptember elseje. A hadgyakorlatok befejezése közeledik. — Hűvös, csípős, őszi szellő lengedez. A tiszt''urak a tábori tüz körül üldögélnek egy-egy csajka forró tea mellett. Kurtaszáru angol fapipából pipálnak. Egy öreg tartalékos, aki valamikor tisztiszolga volt, ösztönszerűleg közelebb húzódik a tiszt urakhoz és rögtön szolgál égő venyigével, ha egyik vagy másik tiszt úrnak kialszik a pipája. Gyakran kialszik. Állandóan jár a venyige a tűzről a pipákra. Egyszer csak elkezd dünnyögni az öreg tartalékos. — Üüüm, nem tudnak a tiszt urak pipálni. — Nem-e?... Nohát tanítson meg bennünket. Hadd halljuk, hogy kell pipálni. — Hát — kezdi az öreg — először is a dohányt nem olyan bádogpikszisben kell tartani, mint a tiszturaknak van, hanem ilyen zacskóba e! — Osztán nem sózni, paprikázni kell a pipát a dohánnyal, hanem a pipát bele kell dugni a dohányba: igy, é! — — Asztán a jobb kéz mutató ujjával kell belekaparni a dohányt, igy-é! — Osztán a balkézbe kell fogni a pipát, aztán a jobbkéz hüvelykujjával háromfelül lenyomkodni benne a dohányt: igy é! — Osztán nem elől kell meggyújtani a pipát, mert ott nincs cugja, hanem itt hátul: igy, é! — No osztán, ha tüzet fogott a dohány, akkor a jobb kéz hüvelykujjával egy kicsit le kell nyomni: így, é! (