Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-22 / 164. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. julius 22 A kis ország nagy kancellárja. A nagy nyári zivatar, amely minden ' esztendőben esedékes a Kaiserstadtban, az idén vérvörös színeivel, hulláival És egész pokoli kivilágításával megdöbbentette a bécsi spiszbürgereket és magát Európát. Az eddigi osztrák zavargásokat az uj kontinenstérkép alkotói beszámították a szabályszerűen visszatérő üzemi balesetek közé. Jelnek vették, amely azt mutatja, hogy a mesterségesen életbentartott államgépezet szijjazatai és kerekei nem működnek kifogástalanul, uj olajozást kivánnak: népszövetségi segítséget, nemzetközi kölcsönt. Forradalom volt ez is, de csak laboratóriumi lombikokban, a kísérletezők keze nem látszott, de recsegett-ropogott minden, vér is folyt vagy inkább pirosra festett lé, kirakatüvegek hullottak csörömpölve, aztán kisütött a nap, a császári parkokban, a ringen felcsendültek a valceráriák. Mi lelte az idén Bécset, hogy forradalmában eltér a bohózati stílustól, hogy tényleges hallottakat, palotaüszköket, vérvörös vért produkál? Olyan súlyos a bai, vagy olyan komoly mondani valója van Európának, amely metressznek fogadta a régi osztrák császári hitves helyett? Erre feleletkép több alternatívát állíthatnánk fel, de hagyjuk inkább abba. Ehelyett rajzoljunk meg egy bronzból és acélból mintázott arcot. A férfi, Seipel kancellár, akinek fölényes, hideg tekintetétől elsimultak a forradalmi hullámok, ta" lányosan keveset beszéltet magáról. Inkább cselekszik, de a pappolitikusok módjára: elsötétített háttérben, zajtalan, föltétlenül hatékony és mindig korszerű eszközökkel. Nem mai politikus, az 50 milliós monarchia államférfia, Korosec, aki a belgrádi szkupstinában dirigálja a maga párthiveit, éppenugy fegyvertársa a mult har- j caiban és a jövő reményeiben, ! mintahogy Prágában, Varsóban is akadnak súlyos politikai egyénisé- ; gek, akik vele közös konvenció alapján intézik a diplomáciai stratégia műveleteit. Amikor az újságírók beszéltek vele és fölvetették a Németországhoz való csatlakozást, szemei még szürkébbek lettek, halk, sejtelmes hangon mondotta: — Az az álláspontom, hogy ne tegyük magunkévá a németországi pénzegységet, tanulságosan igazolódott a későbbi események által. Seypel kancellár tekintete távolabbi horizontokat bűvöl meg, mint az általa kormányzott mai homunkulusz állam határai, nem, nem akarja a csatlakozást, hanem akarja nagy Ausztriát, Németország riválisát. Ezért talányos, ezért nyugodt a forradalmi zivatarban, mint minden férfi, akit sokkal nagyobb célok lendítenek előre. Ezért halkszavu, ezért mindig korszerű. Eszközei nem a fegyverek, nem a diplomáciai konfliktusok, eszközei gazdaságiak, a szén, a vas, a kereskedelmi konjunktúrák, amelyek alkalmazásával naprólnapra közelebb igyekszik ki nem mondott céljához. A kis ország nagy kanoel'árja még meglepe'ésekkel szolgálhat Európának, amely 8 év óta csak bohózati látványokat vár Bécsből. Az ejső figyelmeztető robbanás mintha most dördült volna el. 116 daiegyesület, 5200 közreműködővel vesz részt az augusztus 14-én kezdődő szegedi országos dalosversenyen. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város értékes dijat ajánlottak fel. — A versenyen résztvesznek a nyiregyházi dalegyletek is. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Az augusztus 14-én kezdődő 3 napos országos dalosversenyre ugy Budapesten a központban, mint Szegeden nagyban folynak az előkészületek. A szegedi versenyre jelentkezett 116 dalegyesület mintegy 5200 közreműködővel, kiknégy helyen fognak versenyezni és pedig a városi színházban, a Tisza szálloda nagytermében és a város két legnagyobb mozihelyiségében. A Ferenc József által 1912. évben alapított királydijért, a Stróbl mester által mintázott félméter magas, 15 kg. nehéz vert ezüstből készült Tinódi szoborért az ország három legjobb dalárdája versenyez és pedig a legrégibb arany érmes: a Debreceni Városi Dalárda, a hires koszorús Egri Dalkör és a legújabban szépen fejlődő Veszprémi Dalegyesület. Mind a három dalárda mintegy 60—60 taggal készülődik, hogy elnyerje a most a Pécsi Dalárda által őrzött vándor-királydijat. A versenyző dalárdák részére feddig igen értékes tiszteletdijak érkeztek be a budapesti központba és pedig: Frigyes, József és Albrecht királyi hercegek részéről. Impozáns mennyiségben ajánlott fel dijakat a vendéglátó Szeged város közönsége: mintegy 40 díjat. Ezenkívül a következő vármegyék: Csongrád, Csanád, Békés, Heves, Borsod, Szabolcs, Veszprém, Borsod és Gömör egyesült vármegyék és Pest Pilis Solt Kiskun megye közönsége, Dréhr államtitkár, Mailáth Géza és Zichy Géza Lipót grófok és az Alföldi Közművelődési Egyesület részéről Zichy János gróf elnök. A városok részéről Budapest székesfőváros közönsége, Debrecen,, Kecskemét, Nyíregyháza, Eger, Miskolc, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém, Péc^ Szombathely, Mezőtúr, Hajdúnánás, Budafok és Pesterzsébet. Ezenkívül számos dalárda, küldött versenydijat. Ezenkívül kilátásban van, hogy a Szeged környéke és a csongrádi és bekésvármegyei uradalmak, úgymint Pallavicini őrgrófék, valamint Békésmegyébő. a Károlyi és Wenckheim uradalmak egy-egy versenydijat adományoznak. A háromnapos dalosünnepély fénypontja lesz az augusztus 15-én Nagy Boldogasszony napján kezdődő dalosszövetségi 60 éves jubileum napján rendezendő díszközgyűlés és nagymise a szegedi uj fogadalmi templomban. Előtte való este a hagyományos lampionos felvonulások a 116 legszebb szegedi koszorúslány lakása elé, ahol mindegyik dalárda koszorúslányának egy-egy magyar dallal kedveskedik a nagy Szeged város különböző 90 uccájában. A díszközgyűlésen Zseny József, az Országos Magyar Dalosszövetség alapító tagja indítványt tesz a jazz-band zenekarok megfékezésére és e tárgyban feliratot készüfnek a belügyminiszterhez intézni, amely szerint a magyar nemzetnek a legdrágább kincsét, a dalt és a muzsikát támadja 'meg létében a lélektelen, nemzetietlen zene és annak művelőit, a cigányzenészeket eznekre menő számban állástalanná teszi. A szegedi dalárda és a város részéről a nagyszabású előkészületeket vitéz dr. Dobó József máv. főfelügyelő intézi. A versenyen értesülésünk szírint a nyiregyházi dalegyletek is résztvesznek, sőt a költségek részben való fedezésére közös népünnepélyt is akarnak tartani a Sóstón. Erről legközelebbi számunkban hozunk tudósítást. BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón QSiicfc Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefon: 234. 339lr2 DIADAL MOZI V KERT MOZI hétköznap 5 és 7 órakor, vasárnap 3,5,7,9 órakor. mindennap 9 órakor. Katonazene kísérettel. Julius hó 21-én, csütörtökön utoljára: TITKOS HÁZA Filmregény 2 részben, 1 (felvonásban. — A főszerepben; IVáK mOSJQUKINE Julius hó 22-én, pénteken. Csak 1 napig! Asszonyok királynője 6 felvonásban. Főszereplők; Bebe Daniels és Nita Naldi. Szerelmi express Vígjáték 7 felv. Főszereplők; Ossy Osvalda, Willy Fritsch. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozi előadása a Városi Színházban. I Összeállították a rokkant ellátási adóra vonatkozó rendelkezéseket. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a rokkantellátási adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítását és a pénzügyminiszternek ebben a tároyban kiadott végrehajtási utasítását. _ Rokkantelíá'ási adót kell fizetni mindenkinek, aki földadó, társulati adó, tandem adó, kérése i, jövedelmi és vagyonadó fizetésre Van kötelezve. A rokkantellátási adót az alapadok együttes összege alapján vetik ki. Igy például 10 pengőig a rokkantellátási' adó J0 fillér, 50 pengőnél 60 fillér, 100 pengőnél 2 pengő, 240 pengőnél nagyobb adóösszeg esetében pedig 5 százalék a rokkan tellátásí adó. A szolgála'i viszonyban álló adózóknak rokkant ellátási adóját a munkaadó köteles levonni az alkalmazott fizetéséből vagy munkabéréből. A rokkantellátási adó után semmifele pótadót ne

m szabad kivetni. A hivatalos összeállítás 1927. január l^vel kezdődő hatallyal a kihirdetés napján lépett eletbe s 1930. december 3 lV érvenyes. ö | Értesítők szemléje. V. "Jókai Mór» polgári fiúiskola. ' A nyiregyházi községi Jókai Mor Polgári Fiúiskola huszadik 'Értesítőjében számol be Tamáska Endre igazgató az iskola elmúlt évi eseményeiről. A magyar Hiszekegy sorai után melyreható értekezésben számol be az igazgató az 1927.. XXXIV. törvénycikkről, mely uj utakat van hivatva kijelölni a polgári iskolai oktatásügy terén. A törvény rendelkezéseit világos okfejtéssel ismerteti az igazgató, s egyben rámutat azokra a sérelmekre, melyeket a polgári iskolai tanárok szenvednek s azokra a kívánalmakra is rámutat, amelyektől az fcgészséges nevelés várható. Az iskolai év története a következőkben foglalható össze. Törvényes időben kezdte meg működését az iskola. Összesen 368 tanuló iratkozott be, tehát 31-gye^ kevesebb, mint az előző évben s 62-vel kevesebb, mint az azt megelőző évben. Ennekafogyá:nak természetes okofcói a háborús viszonyok s az; hogy négy polgári iskola nyiltmega vármegyében. A gazdasági helyzet is erősen hatott közre. A tanári karban a hitoktatók sorában történtek változások. Megvált az iskolától Csanády Béla gazdasági szaktanár is. A tanári kar tagjai élénk tevékenységet fejtettek ki az iskolán kívül, társadalmi szereplésük által is. Nagyobbszabásu tanulmányi kirándulást rendezett az iskola Egerbe és Párádra. Az önképzés négjr ifjúsági egyesület keieteben történt. Az iskolai ünnepélyek'keretében hódolt az ifjúság a nemzet nagyjai § a történelmi nagy események emlékének. Az ünnepélyek egyik igen kedves, kiemelkedő mozzanata volt Tamáska Endre igazgatónak 25 éves tanári jubileuma s a tanári karnak és az ifjúságnak Tamáska Endre Ajtók, ablakok, bútorok, gépek festéséhez valódi lenolaj firnisben őrölt kész festékek, zománcok, padlómázak Izsay festéküzletében, Luther u. 6. Telefon: 245. sz.