Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-21 / 163. szám
JSÍYÍRYIDÉK. i 927. julius 21, Az idő. Irta: J. W Cappelen. Ha valami bajunk van, nagy vigasztalás tudni azt, hogy az idő behegeszt minden sebet, hacsak magunk újra fel nem szakítjuk. Egy ismert norvég lelkész mondotta egyszer: Ha az embereknek kedvük telik abban, hogy rosszat beszéljenek rólunk, hagyjuk csak beszélni őket. Egyszer majd csak megunják,, a szó elrepül és mi attól nem lettünk rosszabbak. Azt hiszem sok igazság van ebben a mondásban. Bár igen sokszor hangsúlyoztam, hogy az embernek elsősorban a saját érdekeit kell megóvnia, most mégis azt mondom, hogy a házasságban a közös érdekkel kell elsősorban törődni, ha azt akarjuk, hogy a házasság boldog legyen. Ismertem egyszer egy házaspárt. Nagyon kedveltem őket. JÓSZÍVŰ, tiszteletreméltó ember volt mind a kettő. De nagyon különbözött egymástól a természetük, azért nem is volt olyan boldog az együttélésük, mint szerették volna. A férfi volt a temperamentumosabb és gyakran mondogatta: minden, minden csak időkérdés. Hisaen lehet ezzel is vigasztalnia magát Sz embernek, de mennyi kölcsönös szeretet és közös öröm ment veszendőbe az idők folyamán ezeknél a jó embereknél! Pedig nem a megértés hiánya, vagy a közös érdekkel való nemtörődés hozta ki őket a sodrukból. Hiszen aligha kötöttek még házasságot, melyben ne lettek volna közös ér : dekek kezdettől fogva. Ez teljesen természetellenes volna minden esetben. A házastársaknak együtt kell haladniok az élet viharaiban és derűs napjaiban, együtt legyenek a szórakozás, idején és együtt kell menniök a templomba" is. Ha nem igy történik, könnyen keletkeznek olyan bajok, amelyeket még az idő sem tud meggyógyítani. Ha az ember meglehetősen előrehaladt az éveiben, az idő^ kérdése mind erősebben és erósebben kezd jelentkezni, sokkkai erősebben, mint az ifjú évek alatt. — Még ha nem beteg, vagy gyönge is az ember, akkor is megérzi az elmúlás törvényének erejét és az idő parancsoló erős szavát. De azért érdekes, hogy gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik utolsó idejükben sem adják meg magukat, hanem SZÍVÓS kitartásról tesznek tanúságot. Soha nem felejtem el egy nagyon kedves nőrokonomat. Égy napon nálam ebédelt és sok mindenfféle dolog került szóba. Valamin azután vitatkozni kezdtünk. Hirtelen igy szólt: Nézzük meg a lexikonban. Minthogy én egészen jelentéktelennek tartottam a dolgot, ugy véltem, kár egyáltalán szót vesztegetni reá, de ő nem engedett és kijelentette, hogy sohasem lehet annyira öreg az ember, hogy elmaradhasson a "-korától. Pár nap múlva azután meghalt. Megőrizte az életkedvét, a tudnivágyását az utolsó percig. Boldog áz az ember, akit nem ér el az élet szenvedése, aki nem érzi az élet terhét! Bizonyos vagyok abban, hogy mindnyájan ugy éreztük fiatal korunkban, hogy fölöslegesen sok időnk van. Pedig ez tévedés. Az idő drága öregnek, fiatalnak egyaránt. Csak arról van szó, hogy legjobb tehetségünk szerint használjuk fel, mert különben elfut előlünk Az idő a jóbarátunk. Sokszor, nagyon sokszor megvigasztal. — Ha sok teher nyomja a vállunkat, mi öregek tapasztalásból tudjuk, hogy begyógyítja sebeinket. — Enyhébbé teszi az ítéletünket, elmélkedővé és türelmessé tesz. — Ismétlem: Az idő jó orvos, de szigorú ur! Schiller irta: »Dreifach ist der Schritt der Zeit; Zögernd kommt die Zukunft hergezogen. Pffeilschnell ist das Jetzt entflogen. Ewig still steht die Vergangenheit.» (Hármas az időnek a lépte : Lassan kúszik a jövő felénk, mint a nyil, sebesen száll el a jelen és örök csendben áll a mult.) Közismert dolog, hogy az idő sebesen fut el előlünk, öregek elől, mig egészségesek vagyunk és a korral lépést tudunk tartani. Különösen, ha van még olyan valami, ami iránt érdeklődünk. De legalább ez jó jel. Mindenesetre vigasztalódjunk ezzel. Jó, hogy nem tudjuk pontosan előre, mikor telik le az időnk. — Mert amig élünk, van reményünk. Egy bizonyos: Az idő akkor is repül, ha az óra áll is és soha vissza nem jő. Csak az emlék a visszhangja. Megérkeztek a Kisvasú! autóbuszai Nyíregyházára. Pénteken lesz a műtanrendőri bejárás és előreláthatólag vasárnap indul meg az autóbuszforgalom. hogy a inégy kocsi saját lábán jött Nyíregyházára. A kocsik ott állnak már egymás mellett a kisvasúti végállomás pályaudvarán :és várják a pénteki napot, amikor a műtanrendőri bejárást tartják meg a hivatalos személyekkel. Ha a bejárás minden baj és kifogás nélkül, simán folyik le, akkor az autóbuszforgalom valószínűleg már vasárnap megindul. A forgalomnak két iránya lesz : az egyik az Erzsébet-kórháztól a Kálíói-utcán, Kossuth-téren, Vay Ádám-utcán át a Morgóig és vissza másik a Deák Ferenc-utca végénél lévő sorompótól a Szarvas-utcán, Kossuth-téren és Rákóci-uton át a városi kislakásokig és vissza. Egy-egy (irányban két-két autóbusz fog közlekedni. (A »Nyirvidék« tudósi'ó;á:ól.) A Nyiregyházavidéki Kisvasutak üzletvezetősege, mint azt már a »Nyirvidék« megírta, engedélyt nyert a kereskedelemügyi minisztertől arra, hogy Nyíregyházán személyszállító autóbuszjáratokat rend szeresitsen.. Annak idején részletesen közöltük az engedélyt és a menetdíjra vonatkozó határozmányokat, amelyeket a Kisvasutak üzletvezetősége hirdetményben is közölni fog a közönséggel, s a megindulás előtt mi is hozni fogjuk. A négy gyönyörű «Rába» gyártmányú, zöldszinre fényezett autóbusz már meg is érkezett Nyíregyházára a napokban Győrbői.. A kocsikért Fried Sándor igazgató személyesen utazott Győrbe, s a visszautat már az egyik autóbuszon tette meg, mert hiszen nyilvánvaló, Hniczky Imre és Felhő Antal festőművészek kiáliitása pénteken nyiiik meg a városháza nagytermében. Mintegy 40 kép kerül kiállításra. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ilniczky Imre és Pethő Antal fővárosi festőművészek julius hó 22-től, péntektől kezdve négy napon át tartó kiállítást rendeznek a városháza nagytermében. Ilniczky egy izben már járt Nyíregyházán és akkor szép sikerrel mutatta be alkotásait. Most másodmagával jön, s igy a kiállítás nemcsak számban fog mutatni többet, ha• nem színben és változatosság' ban is. Mintegy 40 fkép kerül ez alkalommal kiállításra, jobbára tájképek, hangulatos tabáni részletek és a népéletből vett témájú festmények. A kiállításról, amely iránt élénk az érdeklődés, részletesen be fogunk számolni. Figyelmébe ajánljuk a közönségnek, hogy minden alkalommal, amikor valami dolga van a rendőrségen, vigye magával bejelentőlapjának szelvényét. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A bjelentő hivatal nemrégiben kezdte meg tevékenységét, s hivatásának — leszámítva a kezdet nehézségeit — dicsére treméltóan megfelel. Természetesen a közön ségnek is szigorúan alkalmazkodnia kell az előirt szabályokhoz, mert ha valahol szükség van pontosságra, gyorsaságra és pedan tériára, hát a bejelentő hivatalnál igen. Itt nem babra megy a játék, hogy ezzel a közismert kifejezéssel éljünk, itt ..szigorúan pontos statisztikai adatokra ván szükség, amelyekből ha csak egy is hiányzik, avagy egy is rossz, már felborult a ráépített logikai következtetés. A közönség azonban kiszámithá tatlanul pontatlan, hanyag és nemtörődöm. Viszont a rendőrség sem óhajtja minduntalan igénybevenni a rendelkezésére álló fejj nyitő eszközöket azokkkal szemben, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Éppen ez lehet az oka annak, amit e sorok irója megfigyelt, hogy a helybeli m. kir. állami rendőrség hivatalos helyiségeiben bárki bármilyen célból óhajtja igénybe venni a hivatalos 'szervezetet, azzal a furcsa kéréssel állnak elő, hogy »tessék megmutatni bejelentőlapjának szelvényét!« Ez egyrészt azért jó, mert némiképen pótolja a személyazonossági igazolványt, másrészt pedig ellenőrzésül szolgál, vájjon az illető eleget tett-e bejelentési kötelezettségének. Tehát vigyázat! A rendőrségre vigyük magunkkal a bejelentésünket igazoló szelvényt, s legfőképen tegyünk eleget bejelentési kötelezettségünknek. Mull T I T K O K IvanMosjoukine 2 rész egyszerre. Szerda, csütörtök Diadal és Kert Mozi — A hires hortobágyi Juhturó egyedelárusitója a Nyíregyházi «Hangya» Szövetkezet. 6x Vidéki pénzintézet fiatal főtisztviselője (pénztáros) fel mondatlan állását változtatni óhajtaná. Au fait a bank- és áruüzlet minden ágában, önálló magyar német levelező gépíró, jó szervező és ügyfélszerző. Főiskolai műveltsége, szorgalma és szaktudása, több idegen nyelvben való jártassága révén sokirányú igénynek megfelelni képes. Szives megkereséseket Éva Péter névre a kiadóhivatalba kér. 4161 l