Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-20 / 162. szám

4 JNftfRYIDBK. 1927. julius 20. városban található művészeti, paedagogiai, természettudományi, vagy mezőgazdasági szempontból értékes nevezetességeket. A tanitónövendékek gyakorlati kiképzése az épülethez csatlakozó gyakorlati elemi iskolában történt. Az önképzésnek legkiválóbb egye-/ sülete az Ifjúsági Bessenyei önképzőkör volt. Ezenkívül az Ifj. Segitőegyesület, a Sportkör és a Vöröskereszt Egyesület szolgálták az önképzés céljait. Az egészségügy az influenzajárvány idejét leszámítva, amikor nyolc napra be is kellett zárni az iskola kapuit, Kielégítő volt. Három halottja is volt az iskolának. Hrubi Jenő If. éves növendék még a nagy vakációban, augusztus 24-én halt meg tragikus körülmények között, két növendék, Nagy Elek V. és Vincze Endre IV. éves növendékek pedig betegségük miatt már korábban kimaradtak az iskolából s hosszú szenvedéstől váltotta meg mindkettőt a halál. Az iskolai év statisztikájából a következő érdekesebb adatokat veszszük ki: Felvétetett 151 tanuló, osztályvizsgálatot tett 143. A vizsgálaIvanMosjoukine 2 rész egyszerre. Szerda, csütörtök Diadal és Kert Mozi tot tett tanulók közül javítóvizsgád latr autasittatott 35, osztályismétlésre utasíttatott 5 tanuló. A tanulók közül 63 szabolcsvármegyei illetőségű volt. Tanítói oklevelet nyert az 1925. évi szabályzat szerint 17 tanuló, az 1914. évi szabályzat szerint magyar és németnyelvű iskolára 1 tanuló. A tanítóképző intézettel kapcsolatos gyakorló elemi iskolának az ev végén hat osztályban 73 tanulója volt. Igen érdekes statisztikai táblázatok foglalkoznak a tanulók magaviseletí, szorgalmi és előmeneteli eredményeivel. Az értesítő végül a jövő évre vonatkozó tudnivalókat közli. A statisztika adatai szerint jnniusban alig drágult a megélhetés. Mégis mindenki keservesen érzi a drágaságot. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Központi Statisztikai Hivatal most adta közre a juniusra vonatkozó indexszámokat. Ezek szerint a iétfentartási költségek indexszáma lakbérrel együtt számítva 112.5-ről 112.7-re emelkedett, tehát a növekedés alig két tized százalék. Ezzel szemben alig kell bővebben magyarázni, hogy a drágulás ragyon sokszorosa a fent kimutatottnak, különben aligha indulnának országos akciók. Ezt egyébént mindenki a saját pénztárcáján érzi legjobban. Fejjel esett a moslékos dézsába és belefúlt egy három éves kisfiú. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A ízatmárvármegyei Fülpös községben Sörtént f. hó 12-én, hogy Miki Gyula odavaló földműves és felesége elmentek napszámba s három éves Józsi fiukat nagyanyjukra özv. Miki Károlynéra bízták. Az öregasszony ugy déltájban enni adott a malacoknak a tornácon elhelyezett mintegy 40 liternyi űrtartalmú moslékos dézsából s eízen idő alatt a dézsát, amely rendes körülmények között letakarva szokott lenni, nyitva hagyta. A Jóska gyerek, aki addig a tornácon tipegett, felhasználta az alkalmat és kíváncsiságból a dézsához ment, abba belehajolt s i eközben egyensúlyt veszítve, fej! jel belezuhant a moslékba s mire a nagymama visszajött a sertésól" tói, hogy még egy adagot mérjen a malacoknak, már csak holt unokáját húzhatta ki a mocskos, bűzös folyadékból. A gondatlan nagyszülő ellen megindult a bűnvádi eljárás. 1563-ban még halállal büntették a káromkodót Rendkívül érdekes értekezés hagyta el nemrégiben a sajtót, amely a magyarok káromkodásának kérdésével foglalkozik. A kis müvet dr. Makoldy Sándor irta, aki ezzel a munkájával kétségtelenül értékes szolgálatot tett a magyar néprajzi tudománynak. Az első káromkodás feljegyzése Nagy Lajos korából való, amikor a magyarok a zürichi csatában rettenetesen megverték a németeket s közben kacskaringós káromkodásokat kiáltozva mondták: Weszteg ebadtha zajos Nemeth, iwttatok werenkewth, ma yzywk thy wyieket«, mai helyesírásunkkal : Veszteg ebadta, szájas német, ittátok vérünket, ma mi isszuk a ti véreteket. Az összes káromkodás tengelyét az ördög adta, teremtette, ördög anyáju, ördög ágyában született kifejezések képezték, amikhez hozzájárultak a fene, fránya, manó kiszólások. Az 1563. évi törvénycikk azonban a káromkodást súlyos büncselekményszámba vette és a legszigorúbb büntetésekkel próbálták leszoktatni az embereket erről az ocsmány beszédről. Elrendelték, hogy az alispánok évenkint megyei nyomozó utjuk alkalmával ne feledkezzenek meg első helyen feltenni azt a kérdést, hogy »Primó: Istenünk dicsősége mindenek felett elsőbb lévén a fatens tud-é, hallott é valakit, hogy adta, teremtette szitkokkal és más hasonló káromkodó szókkal az Istent káromolta volna, nevezett szerént ki légyen, vallja meg.« A büntetés, amellyel az elitéltet sújtották, a mai 80 pejigős tarifához képest bizony eleg szigorú volt, amennyiben az. »Isteni Felség« személyének káromlását ha iállal büntették. Ezt a büntetést enyhítő körülmények esetén 30— 25 botütésre, illetőleg vesszőcsapásra, szégyenpadra vagy pénzbüntetésre változtatták. Egy XVII. századbeli feljegyzés ijesztő képet rajzol arról, hogy miként történt a megvesszőzés. »A vétkezőt a bíró háza előtt a darabontok földre fektették és három korbáccsal verték a hátát, néha annyira, hogy egy tekenőben borbélyhoz kellett vinni.« Ugyanez a névtelen írja le a megkövezés rémességét. »A bűnöst a vesztőhelyen hátára fektették, karóhoz kötötték kezét és lábát. Mellette egy rakás kő yolt előkészítve. A négy tagból álló hóhérszemélyzef először is egy nagy követ ejtett a mjlére, azután apróbb kövekkel addig dobálták a fejét, amíg ki nem mult.« Igen kedvelt büntetési módszer volt amyelvkiszakitás is, amit szintén gyakran alkalmaztak. A büntetés kirovásánál az aszszonyokkal sem bántak valami kíméletesen és csak a lovagias Győr vármegye rendeli 1688-ban, hogy »ha pedig asszonyember káromkodik, tétessék a tömlöcbe és ott egy hétig tartassék, miglen erről másképpen rendől a nemes vármegye.« A tudós szerző kimutatja, hogy az ujabb káromkodások aljasságával a régi periratokban nem találkoztunk, mert ezek az ujabb káromlási formulák oláh és szerb eredetűek, amelyeket maga a magyar nép is megvet. Végül rámutat a szerző arra is, hogy a magyar ember, ha nem is tudott leszokni a káromkodásról, a rossz szavak durvaságát elferdi'ett kifejezésekkel enyhíti, mint például az árgyélusát, a tagadóiát, csak ugy, mint a nyugati káromkodó nemzetek, a spanyol, az olasz vagy a francia. (*) Fehér- és ajourhhnzésre a varrógépen teljesen ingyen tanitja meg vevőit a Singer-varrógép részvénytársaság. Vay Ádám-u. 2. 3 HÍREK. kishaptak Julius 20. Szerda. Róm. katliferomos. Gör. kath. Illés. Prot. Illés. Izr. Thamus 20. Diadal Mozgó: A titkok háza, Ivain Mosjoukin főszereplésével. (5 és 7 órakor.) Városi Kert Mozgó: A Diadal műsora (9 órakor). Az előadást kedvezőtlen idő esetén a Városi Színházban tartják meg. Apolló Mozgó: »U 777« (Az Öceán ura) 7 fejezetben és 2 Fox-burleszk. (Negyed 8 és negyed 10 órakor.) Rudolfi cirkusz előadása. (Fél 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vasárnap csak déli 12 óráig ván a fürdő üzemben. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel 6 órától. Strandfürdő: nyitva egész napon át. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum nyitva 9—13 óráig. » Egész héten át az Osgyám és Haissinger-gyógyszertárak ta r tanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke. Julius 20-án, szerdán. Állat- és kirakodóvásár: Böhönye (sertésvásár bizonytalan), Hoszszuhetény, Szalkszentmárton. Julius 21-én, csütörtökön. Állatps kirakodóvásár: Kaposmérő>. Julius 22-én, pénteken. Állat- Es kirakodóvásár: Szentgotthárd J

lóvásár nélkül), Zalaegerszeg sertésvásár bizonytalan)]. Julius 23-án, szombaton.' Nincsen vásár. KOLOSTORKERTBEN. Forrószáju napsugárgyerekek, Kékmáslis, édes árvácskafejek, Égőpiros, pompás georginák Kacagnak. És illatoznak a magnóliák. I .1 ; Zum, zum. Ott karcsú és barna méhek. Ringócsipőjü mályvaasszonyok. A hárs alatt egy húszéves lány Zokog, zokog, zokog. —ter. — Ujiíás a jövedelem és vagyonadónál. A jövedelem- és vagyonadó módosítással kapcsolatban uj végrehajtási utasítás jelent meg. Változás, hogy az eddigi 800 aranykoronás összeggel Szemben adómentes marad az 1000 pengőt meg nem haladó összes jövedelem A magánalkalmazottak és egyházi javadalmasok szolgálati illetménye 3600 pengőig mentes a jövedelmi adó alól. — Belügyminiszteri rendelet a gabonának a tűztől való megóvása érdekében. A belügyminiszter a mezőgazdasági terményeknek tűzvésztől való megóvásáról 1924-ben kiadott rendelet módosifásaként elrendelte, hogy közös szérűk minden egész holdnyi területét 15 méter széles tüzuttal kell a rakodó többi részétől minden oldal felől elválasztani. Az egyes asztagok között legalább négy méter széles utat kell hagyni. — Rabszolgakereskedéssel vádolják egy francia hajó tisztikarát. Az ausztráliai Queesland állam vámhatóságai különös esetben indították meg á vizsgálatot. Egy francia gyarmati hajónak az egész tiszti-