Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-19 / 161. szám

JSlIrÍRYIDÉK. m—) •" ~T •«* 1327. julius 19 A sárkány fejeit igyekeztek nyesegetni azon a drá­gasági ankétén, amely a mult na­pokbán ült össze a főváros a helyettes miniszterelnök elnöklésé vei. Ezen az ülésen főleg a főváros élelmiszerrel való ellátásának kér­déseit vitatták meg s amint Vass József bevezető beszédében mondta, az értekezlet azt kereste, hogy nem jelentkeznek-e olyan közbeékelt köz vetitő kezek, amelyek illegíim mó­don idézik elő ezt a drágulási fo­lyamatot. Erre a kérdésre az első váfaszt a főváros két kiküldötte adta m£a> akiknek nézete szerint az állatárak kialakulásánál nem játszhatik sze­repet az illegitim közvetitőkereske­delem, ellenben az állati mellékter­mékek értékesítése körül bajok van­nak a különböző kartellek műkö­dése miatt. Az egyéb élelmiszerek­nél véleményük szerint bizonyos illegitim kezek közbeékelése kon­statálható, viszont ez a jelenség az­zal magyarázható, hogy a háború következményeként sok kereset és munkanélküli egyén á közvetítő ke- • reskedelem segélyével igyekszik meg élhetését biztosítani s ilyenformán alakul s önkénytelenül is előtérbe tolul az a kinos probléma, hogy e szerencsétlen emberek sorsának kér­dése mikép oldható meg. A főváros két kiküldöttjének fel­szólalásában, főleg ami a leg­utolsó konklúziót illeti, sok igaz­ság van. Letagadhatatlan 'tény,, hogy a változott idők küiLönböző< katasztrófái sodortak sok embert oda, hogy áruk eladásával foglal­kozzék és valamiképen így pró­bálja megszerezni a napi megélhe­téshez szükséges összeget. Ellenben nem érthetünk .égvet a Kereskedel­mi és Iparkamara .képviseletében felszólaló két úrral, akik azt fejte­gették, hogy a drágulási folyamat világgazdasági jelenség, amennyi­ben a termékek árai a világpiac áraihoz igazodnak. Hát ez. nagyon szépen van igy mondva, csak iákkor azt kérdezzük, hogy; ha egy­szer a termelőknél megvan az a t-n, dencia, hogy áruikért világgazda­sági árakat kérjenek és say'nos kap­janak, akkor miért fizetik; alkalma­zottaikat mélyen, nem a világgaz­dasági, de csak a békepíiritás alatt is. Egyik oldalon a szerencsétlen, jövedelmében megeső kkeiít fogyasz* •tQ'.ól, mint vásárlótól világgazda­vsági árakat kérni, másik oldalon ugyanennek az embernek, mint al­kalmazottnak nevetséges, összegeket, fizetni munkájáért, igazan olyan el­járás, amely a legbiztosabban ve­zethet széles, társadalmilag értékes néprétegek proletárizáHódásához. A ; helyettes miniszterelnök jelenlété­ben hangzottak, el ezek a szavak s nem hisszük, hogy elkerülte volna éles megfigyelőképességét a két í^f elszólása, akik frappáns tömörség gel foglalták össze az eladók örxjk törvényét: minél drágábbán érté­kesíteni, minél ;olcsobban melni. Az ankét első napja tehát meg volt, eredmény ellenben a buda­pesti lapok tudósítása szerint nem mutatkozott. Ebből természetesen még nem kell sötét jóslatokat ^le­vonni a jövőre nézve, hiszen gfjn olyan egyszerű és könnyít feladat­tal állunk szemben. A kérdéséket különböző oldalakról megvilágí­tani s a bajokra irt keresni, min­denképpen hasznos munka, dejísak akkor, ha az igazság sújtó ereje minden irányban oly kíméletlenség­gel érvényesül, mint ezt a válságai küzdő fogyasztó nagyközönség ér­deke s Magyarország gazdasági jó­létének még nagyobb érdeke egy­aránt megköveteli. Kecskemét város fó A%gyzöje e kétes Nyíregy­házára jön, hogy Kompromisszumot kössön a színiszezon kérdésében. tecp­(A »ftyirvidék« tudósítójától.) A színügyi bizottság szombaton délután foglalkozott Gulyás Meny­hért bejelentésével, amely sze­rint január 4. é s 10. közötti idő­ben kezdené meg a téli szezont. A bizottság nem merült a bejelen­tés érdemleges tárgy áfásába, ameny nyíben időközben tárgyalás indult meg .Kecskemét és Nyíregyháza kö­zött a sziniszezon megosztását il­letőleg. \ Ennek folytán a bizottság kér­dést intézett Kecskemét városához,, amely szerint nyilatkozatot kér, el­fogadja-e Kecskemét a- sziniszezon­nak a Gulyás-tervezet alapján leendő megosztágát. Kecskemét fe­leletétől függ tehát ennek a kérdés­nek a megoldása. Egyébként illetékes helyről nyert értesülésünk szerint Kecskemét sza­bad királyi város főjegyzője e hé­ten Nyíregyházára érkezik, hogy a lehetőség szerint kompromisszumot. iössön a sziniszezon kérdésében.. XtWWMOfWHWt ' A belügyminiszter igen szigorú rendeletben kötelezte a városokat a legnagyobb tisztaságra Nem lehet söpörni előzetes locsolás nélkül. A belügyminiszter nagyon érde- | •kes és okos rendeletet adott ki a napokban, melyben a miniszter a I város utcáinak, útjainak, gyalog-1 járóinak és piactereinek tisztántar­tása érdekében intézkedik. A miniszter a rendeletben azt mondja, hogy egyre sűrűbben ér­kezik, különösen egészségügyi hax­tósági közegek részéről a panasay hogy a városok és községek utcái­nak, utaiixak és köztereinek tisz­tasága a háború és a forradalmak ideje óta a békebeli időknél sok­kal rosszabb állapotban vannak. Ezeken a helyeklen sok a sze;mét (, az étel, gyümölcs és egyéb undort, keltő, s a közegészségügyet nagy­ban veszélyeztethető romlandói hul­ladék. Ezek söprése ritkán, • de akkor ís előzetes öntözés nélkül történik ami a közegészségügyre legjkáro­sabb port veri fel. A kirakatok porolása, tisztoga­tása reggel 7 óra után történik, ami a járókelő közönség egészsé­gét veszélyezteti. A tatarit áshoz használt portörlő-rongyokat az ezt tiltó szabályok ellenére az utcára, a járókelőkre rázzák ki. Gyümölcsöt és egyéb t élelmiszereket fedet­lenül^ tartanak / az élelmiszert árusító iűzJleLefcfcen,. aminek a következménye, hogy azokat az utcák pora beszennyezi, a nap heve bomlasztja, legyek és rovarok lepik el. Mindeziek termé­a közegészségügy szempontjából igenkár ros hatással vannak és a fertőző betegségek terjesztésére alkalmat nyújtanak. A belügyminiszter épen ezért felhívja "a törvényhatóságokat,, hogy a köztisztasági,, illetve köz­egészségügy i szabá ly ren de le lei ket vegyék felülvizsgálat alá ésameny­nyiben azok a fenti követelmények­nek nem felelnének meg, annak kor szerű átdolgozása és 'módosítása iránt haladéktalanul intézkedjenek. A rendelet Nyíregyházát — a város belső területét értve — ke­véssé érinti. A belvárosi területek eléggé tiszták, bár még nagyon sok ember nem szokta meg, hogy a papír és egyéb hulladékokat ne az utcán és rte a parkok virágaira; és gyepjeire dobálja. Két dolog azonban Nyiiegyhái­zát is érinti. Az egyik az, hogy a napok mindén időszakában az utcaseprők anélkül sepernek, hogy előzőteg fellocsoltak volna. A másik pedig, ahol a rendeliet Nyíregyházát érinti. a külterületek állapota. Napról-napra hallatszik panasz, hogy a város külső résziéi a köz­egészségügy szempontjából erős ki­fogás alá esnek. A kiadott minisz­teri rendelet kapcsán tehátmódja. sőt » kötelessége lesz a vá­rosi "tanácsnak,, hogy a kifogásolt köztiszta­sági állapatokorusegiteen. ceé SJS DIADAL 10ZI V KERT MOZI hétköznap 5 ós 7 órakor, vasárnap 3,5,7,9 órakor. mindennap 9 órakor. Katonazene kísérettel. Julius hó 18-án és 19-én, hétfőn és kedden: .>< Repülés a halálba Jean Casale és Roland Garon tragikus repülése Párisból a Szaharán át e Rabszolgapartig, füia három férje. Egy asszony, aki nem tud „nem"-et mondani. Vígjáték >, 6 felv. Főszereplők: Lee Parry és Gustav Frohlich. — Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozi előadása a Városi Színházban. pH Előzetes} jelentés: Julius 20, 21, szerdán és csütörtökön i f h o h háza 2 rész egyszerre. Ivaít fllosjoukine Négyszál levente táborozik Tiszabercelen. (A Nyirvidék tudósítójától.) A testnevelési vezetőségek szép tervet valósítottak meg a közelmúlt- • ban, amidőn Tiszabercelen meg­szervezték a leventetábort, melybe messze vidékről összegyűltek a legjobb leventék. Néhány hét óta vidáman áll jmár a tábor a Tisza­parton, ahol természetesen Számos levente talált kitűnő elhelyezkedést A tábort Bodroghy tanácsnok ve­zeti és iaz ő parancsnoksága már magában véve biztosíték arra nézve, (hogy a leventék a legjobb ellátás­ban részesülnek éaa Tehető legjob­ban vannak foglalkoztatva. A Ti­szaparti sátorvárosban négyszáz le­vente él ezidő szerint. Gazdag ke­reskedő és iparos leventék gyüle­keztek össze a Tiszántúl minden vi­dékéről, hogy a nyári szabadság alatt üdüljenek és egyben tovább­képezzék magukat A nyári táboron résztvenni ki­tüntetés számba megy, mert hiszen a levente vezetőségek csak a legki­válóbb, legszorgalmasabb leventé­ket vitték el ide. A koszt minden tekintetben igen jóiíak mondható. Naponta ötszöri étkezés van. Reggelire félliter tejet, 10 órára sajtot, túrót vagy. szalon­nát; ebédre husievest, főzeléket fel­téttel és tésztát; uzsonnára szalon­nát vagy kolbászt; este vacsorára tejet és esetleg főzeléket kapnak a leventék. A napirend, ugy van beosztva, — hogy az egyrésá: kellemes szóra­kozást nyújtson a leventéknek, — másrészt idő maradjon kiképzé­sükre, foglal koztatásukra is. Reggel hat órakor szóSal meg az ébresztő kürtjei, amit a hét óráig tartó mo­sakodás követ, majd 7 órától fél ki-, lencig tornagyakorlatok folynak a táborban. Fel kilenctől 11 óráig fürdés a Tiszában, azután pedig athletikai testgyakorlás követke­zik. Este pedig tábortűz mellett folynak a szebbnél-szebb műsoros előadások. A leventetábor lakói természete­sen "nagy kirándulásokon is részt­vesznek, Igy legutóbb Sárospatakot látogatták meg, ahol érdekes látni­valókkal bővítették ki tapasztala­taikat., A tiszaberceli levenietáborozás. egész:, augusztus végéig tart. Fagylalt, jegesKáva naponta kapható a Sípos Gukraszdaban, Zrínyi Ilona ucca 3., az udvarban. T ELEFON : 3-13. 2498 BÚTOROKAT u. m.: háló, ebédlő, úriszoba, elő­szoba, leányszoba és speciális konyhaberendezések előnyösen, a legolcsóbban beszerezhetők; Bútorüzlet Kossuth-tér 10. szám, (a törvényszékkel szemben.) Vtllanverőre berendezett műhely Kótajt ucca 98. szám alatt. 7268-?

Next

/
Thumbnails
Contents