Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-14 / 133. szám

1927. junius 14 JWyíryidék. 3 Nagy érdeklődés mellett zajlott le az orgonahangverseny az evangélikus templomban. A közönség felekezeti különbség nélkül színültig megtöltötte a padsorokat. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) Tegnap délután 6 órakor óriási közönség zarándokolt a helybeli evangélikus templomba, hogy meghallgassa azt a ritka zenei eseményt, amelyet az újonnan átalakított orgona javára rendezett az ev. egyház. A hangverseny egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy nyilvánosan és hivatalosan is bemutassák a hívőknek és a nagyközönségnek, hogy a hosszú ideig tartó és tetemes költségeket felemésztő orgonajavitás milyen eredménnyel végződött. Az egyház bölcs elöljárósága helyes uton járt akkor, amikor ezt a bemutatót ünnepélyes keretek között rendezte meg és a legmagasabb zenei kiképzésű, avatott művész kezére bizta, hogy megszólaltassa a hangszerek királynéját. Wehner Qéza orgonaművész volt a kiválasztott mester, akit alkalmunk volt tegnap hallani; tökéletesen képzett ujjtechnikája, brilliáns lábjátéka és ízléses regiszterkezelése teljesen megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. Bach praeludiumát és G-moll fugáját klasszikus felfogásban és mély elgondolásban hozta. Hangulatos volt Bossi Intermezzo Lirico-ja és sok tételében elragadó Padre Martini variációi, amelyeket szintén Bossi átiratában játszott. Műsorának befejezéseül Boelmann gótikus szvitjét adta elő, amelynek koráltéteíét nagy klasszicitással, menüettjét bájos közvetlenséggel, a Pierre-t elmélyedő lírai hangulattal, a Toccata-t pedig grandiózusán játszotta. Ha a tetszésnyilvánítás meg lett volna engedve, akkor bizonyára sok tapsot kapott volna. Basilides Mária operaénekesnö néhány áriával gyönyörködtette az áhítatba merült hailgatóságot, amely felekezeti különbség nélkül teljesen megtöltötte a templom óriási földszintjét, de rengeteg ember jutott az erkélyre is. Ugyancsak mély hatást váltott ki a jelenvoltakból a budapesti Palestrina kórus hét tagjának szereplése, akik nagyszerű összhangban, kitűnő énektechnikával valóban elismerésre méltó művészi előadást produkáltak. Az előforduló tenorszólót Schmidt Ede énekelte lágy és mégis az egész templomot betöltő orgánummal. Különösen nagy hatást értek el Tinel Edgár „Az Urnák szent nevét dicsérjük" c. énekkel. A hangverseny előtt Paulik János ev. lelkész mondott néhány bevezető szót, amelyben megemlékezett a magyarországi protestáns egyházi zene elmaradott voltáról. A tegnapi hangverseny nagy sikere azt mutatja, hogy csak rendezni kell ilyen hangver senyeket s akkor lassankint megszokja a publikumnak az a része is, amelyik eddig még, zenei mű veltségének hiányossága miatt, idegenkedik a templomi hangversenytől. Reméljük is, hogy a tegnapi hangverseny kiinduló pontja volt egy meginduló élénk egyházi zenei életnek, amelynek eddigi hiánya még mindig betöltetlen hézag Nyíregyháza város kulturális életében. á Missziótársulat Leányklubja nagy sikerrel adta elő a „Fabiola" cimü vallásos drámát. Több mint ötven műkedvelő szereplő a nyíregyházi színpadon. (A Nyicvidék tudósítójától.) A keresztény vallás áhítatában rajongva elmerült, ártatlan, boldog gyermekkorunk gyönyörű regényét, Wismann Fabioláját láttuk megelevenedve a templommá magasztosult nyíregyházi színpadon a szombat esti bemutatón. Felvonultak előttünk a Krisztusért mártírhalál elszenvedésére érdemesnek talált Szent Pongrác, Szent Ágnes< Szent Cecília és Szent Sebestény angyali tisztaságú, kedves, szelíd alakja, a gőgös, büszke római urnő, a pogány Fabiola, a fiáért aggódva reszkető, de a mártirsor sot keresztényi alázattal fogadó Lucina tiszteletet parancsoló, Syra, a keresztény rabszolganő szent fanatizmustól átszellemült eszményi jelensége és a pogány Róma harcosi dacos Géniusza. Krisztus Urunk születése után az I. században vagyunk, a keresztény üldözések, a katakombák, a mértéktelen fényűzés, tobzódás, erkölcsi lezüllés, másfelől a kereszt feltörő fényességében üdvözült Krisztuskövetők rajongó, önfeláldozó szent korszakában. Ennek a csodás kornak szebeme, levegője hatotta át a három órás előadáson keresztül a nézőközönség lelkét és indította meg az elérzékenyülés könycseppjéig és £z az előadás legnagyobb sikere. Zsúfolásig megtöltötte a keresztény hitélet magasztos szépségei iránt fogékony közönség szombat este a Városi Szinház kicsiny nézőterét és áhítattal engedte át érzésvilágát a katonai zenekar gyönyörű megnyitójának hatása aíatt a bemutatásra kerülő vallásos dráma misztikus szépségeinek. Az I. felvonás Szent Pongrác anyja, Lucina házába visz bennünket és a rövid felvonás összesűrítve adja a korszellemet: a dőzsölő rómaiak között az ifjú keresztények ragyogó erkölcsi tisztaságát és a féle'meíes hátteret: a kegyetlen üldözéseket, a máglyát, a pallost és az amfiteátrumi vadállatokat, mint a krisztusi mártírhalál borzalmas eszközeit. Lucina alakjában Farmon Lenke tökéletes volt. A vértanú öz\egyét és a leendő vértanú anyját annyi megértéssel, oly igazi nemes pathosszal alakította, amely messze eltávozik a műkedvelői tudástói, játékkészségtől és a hivatott színész drámai erejére utaf. Szent Pongrác kedves, szelíd alakját hűen, kifejezően játszotta meg Leskó Mátyás és szerepében mindvégig kitűnőt nyújtott. Kellemes meglepetésként hatott Meirthardt Pipi szólótánca a katonazenekar finom kíséretével és a gyermekénekkar éneke Jakab József harmónium kísérete mellett. Brescilia rabnő szerepében nagyon jó volt Herpay Kató. A II. felvonás eseménye Kuzaita Ruczy és Holló Lenke bravúros játéka. Az előbbi a drámai hősnő, Fabiola szerepét, Holló Lenke pedig Syra keresztény rabnőt alakította kiválóan. Talán a megkedvelt, pompás szerepek, vagy a megható darab erős drámai szépségeibe való mély belemerülés okozták, de mind a ketten a műkedvelői ambíciókon messze felülemelkedő, tudatos és egyéni játékot nyújtottak. Kuzaila Ruczy a gőgös és kegyetlen, de rabnője lelki nagysága előtt megtörni kényszerülő pogány római urnő nehéz és hosszas szereplésében utolérhetetlen volt és komoly színpadon is helytálló. Holló Lenke mozdulatainak, szó- és arcjátékának természetességével, otfhonias, nyugodt játékávai a kritikát is meggyőző értékes és művészi alakítást nyújtott. SZuchy Gizi és Brenner Böske rabnő szerepükben jeleskedtek, keleti táncukat pedig végtelen báj és graciózusság tette felejthetetlenné. Már a II. felvonásban feltűnik a Szent Ágnest alakító Batta Gizi kedves, finom játéka, amely művészetté fokozódik a III. felvonás hatalmas börtönjelenetében. A műkedvelői rátermettséget és tudást erősen próbára tevő III. felvonást szereplőink dicséretes készültséggel, lelkes, szép játékkai töltötték be. A két főszereplő, Fabiola és Syra mellett nagy szerep jut itt Batta Gizinek Szent Ágnes hősies mindamellett gyengéd, bájos alakja megszemélyesítőjének. Nehéz feladatának Batta Gizi bravúros könynyedséggel, ihletett, halk művészettel feet meg és a meghatottság könnyeit varázsolta elő. Visszafojtott figyelem kísérte Schultz Lilly üde, tisztán csengő két szóló-énekét. Suftanesz Erzsike meghatóan ter mészetes és kiváló aiakitását Vak Cecília szerepében, — a keresztény római katona, Szent Sebestyén szerepét visszaadó Pataky Ferenc tiszta és zengzetesen erős játékát, — a Tersitius római ifjút alakitd Seszták László drámai hatású párjelenetét Syra rabnővel, — a mártírhalálra készülő Márk szerepében Szilágyi Dezső és Tranquilüus ize repében Jung Gyula, végül Róma prefektusa szerepében Kerékjarló János értékes es kiválóan bemutatott játékát. A IV. felvonás gazdag,, a páratlanul szép és hatásos jelenétekben. A megtért Fabiola és Syra rabnő párjelenete, a pogány Róma Géniuszát művészi hatású erővel megjátszó Kováts Erzsike eszményi alakja, Corvinius szerepében erős drámai hatásokat kiváltó Brenper Ferenc kiforrott, temperamentumos játéka, a megdicsőült keresztények anotheozisában Szűz Mária alakja, akit Faragó Böske személyesít, a keresztényi eszme diadalát hirdető lantos gyermeksereg és a pogány korszak végső vonaglását takarni akaró nagy keleti tánc bűbájos szépsége, mind, mind felejthetetlenül vésődtek be a nézők lelkébe. A legnagyobb elismerés és hála illeti a Missziótársulat Leány klubját a lelki szépségekben oly gazdag és nemes szorakozást nyújtó hatalmas dráma bemutatásáért és a szereplők mindegyikét, akik kivétel nélkül hozzájárultak a csodaszép est felejthetetlen sikeréhez. A hála és köszönet mélfán megérdemelt virágait elsősorban Hollój Lenkének nyujtjuk, akinek fáradhataltan lelkes tevékenységének az eredménye a vállalt igen nfehéz feladat sikeres megoldása. Mellette a rendezésben hü munkatársai Ebner v Ilonka, Brenner Böske, i KoVáts Bözsi elismerésben, nemkülönben a szerepek és táncok betanításáért Solti Rezső és Pattantyús Mihály színművészek, valamint az énekszámok betanításáért Jakab József karnagy, mig a táncjeleneteket művészi ha fással kísérő és a hosszú i-züneteket kiváló játékkai betöltő katonazene kar élén Kiss karnaggyal, méltán kér jelentős részt a sikerbői. e.) Penészmentes Pergament Papir az APOLLÓ Hétfőn Kedden A francia filmirodalom remeke! MEA CULPA (NAGY AZ ÉN BŰNÖM .. .) Nagyhatású dráma 2 részben, 9 felvonásban. Jézus Krisztus Verdier, egyetemi tanár Maurice Schutz Leon, fia Edmund Dale Alice Verdier nevelt leánya .. .. Mme Jalnbert Larzac, anarchista vezér Leon Malvier Színhely: Jeruzsálem, India és Páris. Jegyekről ajánlatos előre gonáoskodni. Szerdán Csütörtökön (LÁNGOK ÉS BESTIÁK) Izgalmas artista dráma 7 felvonásban. Luftflzlet Burleszk attrakció 5 felvonásban. Előadások kezdete; Hétköznapon 5,7 9, csütörtökön 3, 5, 7, 9 órakor.