Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-10 / 130. szám

JNfVíRYIDÉK. 1937. junius 10. A magyar ifjúság hivatása. Mintha csak Trianont akarná jelképezni, szeles-viharos zord idő váltotta fel a napsugaras nyár forró melegét. Nincs kétségünk benne, hogy még hatalmas égiháború fog a világra törni abból a békéből, melyet ott sietve, botorul megszerkesztettek. Már morajlik a föld, távoli zugások hangzanak, de még nem érett meg a vetés, melynek magját elvetették. A társadalmi egyesületek országos szövetsége nagy tiltakozó_ öszszejövetelt rendezett a trianoni béke aláírásának évfordulóján. Elszakított részeink gyötrő fájdalma Csonkamagyarország lakosságának együttérzése hangosan zokogtak (fel a szomorú jubileumon. Lelkesítő beszédek hangzottak el: volt szava a sötét kétségbeesésnek is, de a szónokok és a lelkes közönség hangulatán mégis inkább a remény uralgott; lesz e

z még jobban is! Kiben lehet a mi reményünk, ha nem a magyar jövő magyar nemzedékében? A gyűlés szónokai helyesen mutattak rá, hogy nevelésünk tengelye az a gondolat kell hogy legyen: a magyar ifjúságnak hivatása karral, szívvel és munkával visszavívni azt, amit mi elvesztettünk. Minden magyar szivébe bele kell rögződnie Hungária ősi képének, mindenkitől várunk gondolatot és igen sok tettet az elárvult földek visszaszerzésére. — Az anyáknak jut a magasztos feladat, hogy ezt a gondolatot, hajlandóságot belecsepegtessék ifjú csemetéik fogékony lelkébe. Magától nem fog az ölünkbe hullani a megváltás. Nekünk kell irdatlan kemény , munkát végeznünk, hogy megváí- j toztassuk a világ téves megítélését j multunkról, képességeinkről és hely j zetünkről. Odakünn azt hiszik, hogy ! mi az osztrák-magyar monarchia I felszabadított nemzete lettünk, szín- | te még azt várják, hogy hálásak j legyünk Trianonért. Képességein- j ket* nem ismerik, vagy csak elfér- I ditett fogalmaik vannak azokról, j helyzetünket, ha nem is rózsásnak, j de kielégítőnek látják, hisz mienk i a termékeny Alföld, a Dunántul. ! Pedig csak mi tudjuk, hogy mily . keserves lett sorsunk az átkos béke ! által. Ami rossz van a magyar ) életben, az mind Trianon követ- « kezménye. Gazdásági pangás, tiszt- i viselőnyomor, megdugult kivitel, j erkölcsi fogyatkozás, mind, mind abból a tényből fakadnak, hogy el- j vették szép" országunk legszebb ré- ,* szeit. De fel a fejjel, magyar ifjú- I ság! Történelmünk a kemény meg- \ próbáitatások hosszú sorozata. — j Zord idők váltakoznak még zordab- ; bakkal, de reménységgel és szívós küzdelemmel mindig talpra állót- j tunk. Talpra fogunk állani Trii- j non után is, ez a remény most j sem hagy el, de az is bizonyos, : hogy a vért izzadó munkát nekünk magunknak kell elvégeznünk. Egy ampatált Iába vasútas balesete. i (A «Nyirvidék» tudósítójától.) j Molnár Bertalan, kemecsei nyugalmazott Máv. kocsirendező, a község melletti Lónyay csatornára ment kocsin fürödni. Útközben a ló megbokrosodott és a kocsit 1 berántotta a mély árokba, ahol Mol nár kartörést szenvedett. A sze- j rencsétlenül járt vasutas iránt nagy részvéttel van a község lakossága, • mert Molnár Bertalant egy izben a vonat ütötte el ugy, hogy akkor amputálni kellett a lábát, most pedig a karját veszíti valószínűleg el. , . i... ,J - I..I ! . A ayíregyfcázi sóstói Szeréna-lakban erdei Iskolát Kell elhelyezni. Egy nyíregyházi orvos cikke a Szeréna-lak felhasználásáról. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Nyíregyházi Leányegylet a Szeréna-lakot felajánlotta a városnak, ha ezzel szemben a város megfelelő épületet biztosit a Leányegyletnek a napközi otthon elhelyezésére. Most egy nyíregyházi orvos, dr. Kovács László életrevaló tervet ajánl a város figyelmébe. Azt javasolja, hogy rendezzen be a város több vidéki város példáját is követve a Szeréna-lakban erdei iskolát. Kovács dr. ezt a tervet részletesen megindokolja a Szabolcsi Tanító c. pedagógiai lapban a következő érdekes cikkében: A háború által területének kétharmad részétől megfosztott és ezáltal rossz gazdasági viszonyok közé került hazánk egyik legégetőbb és legsürgősebb problémája, a tuberkulózis elleni küzdelem minél hatékonyabbá tétele. A tuberkulózis ragályos betegség, küzdeni ellene kötelességünk. Egymagában több életet pusztít el, mint a hevenyen fe lépő fertőző betegségek összesen (typhus, kanyaró, scarlát stb). Minden kort megtámad, a csecsemőtői az aggkorig nincs ellene védve senki; a megbetegedettek munkaereje csökken, és á landóan szedi áldozatait. A halálozási arányszám listáján hazánk — sajnos — vezető helyet foglalja ei — 1920—24-ig az országos átlag tízezer élőre vonatkoztatva 31 volt — Laki műegyetemi tanár statisztikája szerint 1926-ban Csonka-Magyarországon 19,545 egyén halt el tbc.-ben, — az élő tuberculotikusok száma kb. félmilliót tehet ki. Nyíregyházán is a tuberculosis bőven szedi áldozatait. 1926-ban 948 halálesetből 134 egyén halt ei tbc.-ban. Ez azonban csak a tüdő és agyhártya gümőkórjára vonatkozik; más szervek gümős betegedése következtében étiejött halálra vonatkozó ag nem áll statisztika a rendelkezésre. így bátrain

1 felvethetjük, hogy a szám lényegesen nagyobb. Ha minden más betegségre, ugy elsősorban a tbc.-ra áll az, hogy a megbetegedés ellen keli küzdeni. Az egyéni és tömeg profilaxis problémáját keli megoldani. Százszor könnyebb az egészséget a különböző ártalmak ó; megóvni, mint a már megbetegedetteket kigyógyítani. A népjóié,i minisztérium helyesen mérlegelte a körülményeket, mikor a baj megelőzését célzó munkásságával igyekszik a tuberculosis ellen küzdeni. így az egészséges városi és falusi kislakások építése volt elsősorban nagyfontosságú, mert a tbc.-nak az egészséges, szellős, napos lakások ellenségei. A kultura emelésévé a fertőzés elkerülésének a módjai ismertebbek lesznek, a gazdasági viszonyok javulásával a táplálkozás jobbá válik és lassanként megvalósiiható és könnyen elérhető lesz a tuberculosis gyógyításának fő'ényezőí: tisztaság, jó caióriadus tap!álkozás» sok levegő, sok fény, egészséges lakások. A küzdelem fegyvertárába a népjóléti minisztérium felvette az erdei iskolák szaporításának a kérdését is, (mikor a Balaton mellett, Hódmezővásárhelyen és másutt a soproni erdei iskolákhoz hasonló intézményeket óhajt létesíteni. Itt kapcsolódhat be Nyíregyháza városa is e fontos kérdésbe. A nyíregyházi L

eányegyesület tulajdonában volt eddig a 14 éve épült Szeréna-lak, mely a Sóstófürdőtői kb. 4—5 percnyire fekszikMinden évben a gyermeknyaraltatás céljaira szolgált, most visszaszá'lott a város tulajdonába. Ez az épület lenne alkalmas az erdei iskola céljaira, ami mellett még la nyaraltat;ási akció is meg lenne állandóan oldva. Egyik előfelté.eie tehát meg van az erdei iskolának, mert teljesen elkülönülten épült az erdő fái között, a tani'ás menetét semmi sem zavarná, másrészt könnyen megközelíthető hey.'en terül el, mert a Sóstófürdő villanyossal 20—25 perc alatt elérhető és az élelmezés kérdése is könnyen ebonyolithaíó. Maga az épület tiszta kőből épült, közepén fedett verenda» amelyből nyitnak a szobák. —Számuk hat, mindegyik tágas, több ablakos, világos, egészséges. — Az épület előtt egy ritkásabb tér, amelyen a tanítás folyhat, körülötte több km. távolságban erdő, a levegő tehát teljesen tiszta és egészséges, az erdei iskola nevelő és gyógyító rendeltetésének megfelelő. — Az erdőből több hold területet el .'ehetne keríteni, meiy kizárólag az erdei iskola céljaira szo'gálna. Az épület belotdalán egy kőből épüit három szobás épületrész terűi | el, mely a konyha, ennék személyzete és az é elmiszerraktár céljaira lenne megfelelő. A főépülettől jobbra kü:ön, szintén kőből épült egyszobás épü ét van, me'yhez hozzáépítéssé! az igazgatónői lakás kérdése is meglenne oldva. A fürdőtelepen fedett uszoda áU a gyermekek rendelkezésére, sőt a fürdőtavon szabad fürdőt is lehetne létesíteni nap és légfürdői célokra. — így a gyermekek e fontos gyógymódokban könnyen lészesü.hetnek. Kevés költséggel ilyen módon könnyen valósítható lenne az erdei iskola létesítése. A város tanácsa bizonyára szívesen ált majd az épülettel és a teekkei rendel keízesre, a fenntartásra, az állam gondoskodna. A soproni erdei iskolához hasonlóan itt is meg lehetne találni a módot, hogy a fenntartás keresztülvihető legyen. Nyíregyháza városa, mint a mui.ban, ugy a jövőben is teljes erejével támogat minden olyan mozgalmat, mely egy lépéssel köze ebb vinne bennünket a közös cél eléréséhez. Pályázat. Junius hó 8-án és 9-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Különös nászutazás Egy modern család története 7 felvonásban. Főszereplő Irene Rich. A Hotel Ciaremont tiila Vidám füzetes regény hat egymásra következő folytatásban. Főszereplók; Monté Blue és Dorothy Devore. Előzetes jelentés: Junius 10, 11, 12-én, péntek, szombat és vasárnap Jákpb leánya A «Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesület) választmánya pályázatot hirdet; 1. egy gazdasági tétel kidolgozására, melynek cime: «Van-e létjogosultsága a Tanítók Szövetkezetének s a vele kapcsolatos pedagógiai könyvesboltnak? Ha igen: miként lehelne mindkét szervezetnek akként biztosítani a jövőjét, hogy azokból a tanítóság /köznevelésügy) anyagi és erkölcsi javai nyernének gazdagodást.)) 2. egy pedagógiai tétel kidolgozására, melynek cime: Sziv- és jellemképzés az uj tanterv szellemében. Választmány a pályatételek kidolgozására nézve a következő feltételeket állapítja meg: A pályamunkák idegen kézzel, lehetőleg gépírással írandók le s zárt borítékkal. ellátott jeligés levélkével legkésőbb 1927. szeptember 15-ig a «Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesület)) elnökségéhez postán, nyújtandók be. Fenti határidőn tul érkezett munkát nem fogadunk el. Csak egyesületi tagok pályázhatnak. Az abszolút becsű munka szerzője (a munka az egyesület tulajdonát képezi) — mindkét tétel kidolgozásánál 100—100 P jutalomban részesül, mely összeg az őszszel megtartandó közgyűlésen adatik át. A pályadíjnyertes munkából szer ző egyes részt a közgyűlésen felolvas. Nyíregyháza, 1927. junius 8. Szabó Pál, 2x egyesületi elnök. Fagylalt, jsgsskáve naponta kapható a Sípos cukraszdeban, Zrinvi Ilona ucca 3., az udvarban. TELEFON : 3-13. 2498 BUTOl szükségletét megbízhatóan és oicsón Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszoigálás. Alapítva 1903. Telefon: 234. 3391-2